Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-06 / 235. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai■» 1968. OKTÓBER 6., VASÁRNAP Ära 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Rend a lelke mindennek — „Mutasd az udvarát, megnevezem a gazdáját”. Régi szólás-mondás ez, s különösen a „Tiszta udvar, rendes ház”- mozgalom elindítása után hang. zott el gyakran. Az utóbbi időben mintha ellaposodott volna ez a mozgalom, á mbár az sem kizárt, hogy csupán csak keveset beszélnek róla azok, akik manapság is szervezik; Az udvarok egykori és mostani rendjét, tisztaságát, ahogy mondani szokás, nem is Iahet egy napon említeni. Nem azért, mintha egy-két évtizeddel ezelőttit nemtörődömebbek lettek volna a házak, főleg a falusi udvarok tulajdonosai. Ugyan hány egyénileg dolgozó parasztnak futotta volna idejéből, türelméből, erejéből arra, hogy a jelenlegihez hasonlóan, a szomszédokkal vetélkedve, szőlős-, gyümölcsös- és virágoskertté varázsolja házatáját Ugyanis, régebben a kora hajnal, de legalábbis a napfelkelte hajtotta a földjére és naplemente előtt csak abban az esetben ment haza, ha ő maga vagy igás állatainak valamelyike megbetegedett. Mióta közös gazdaságokba tömörült dolgozó parasztságunk zöme, s különösen mióta az egyre szaporodó gépek kivették kezükből a nehéz és sok időt igénylő fizikai munkát, s a közös tennivalók rohamosan közelednek a a napi nyolcórás élfoglaltság felé alig-atig találni olyan falusi udvart, amelynek nagy részét ne foglalná el a szemnek, szájnak ingereként szőlő, gyümölcs és virág. Érdemes volna tovább részletezni ezt a nagy változást, mi azonban most csak bevezetőnek mondhatnánk: összehasonlításnak szántuk az eddigieket a tér. melőszövetkezetek székházainak és majorjainak udvaraival. Az lenne a természetes, hogyha a szövetkezetek többségének is rendezett és tiszta lenne az udvara, hogy kellemes környezetben érezzék magukat azok, akik a mindennapok jó részét a közösben töltik el. A sok jó példa mellett — többek között a kon- dorosi Dolgozók Tsz-ben még az állatférőhelyek környékén is rózsatövek százai virítanak — sok elrettentőt is sorolhatnánk fel. Nem nevezzük meg az ilyen szövetkezeteket, mert végső fokon olyan személyes ügy, ízlés ez, mint az, hogy többen még munkába is csak rendben tartott ruhában mennek el, mások pedig még ünnepnap sem hajlandók az „így is az vagyok, aki vagyok” mögé bújtatott nemtörődömség miatt rendesen felöltözni. Személyes ügy abból a megfogalmazásból is, amit egy érdektelen fél, egy megyét gyakran járó gépkocsivezető jegyzett meg az egyik szövetkezetnek, a Pató Pál házához hasonló rendetlenségű központi majorja láttán; Azt mondta, hogy amilyen a tsz elnöke, olyan a majorja. Erőssége, túlzása mellett is van igazság ebben a megjegyzésben. Nem azt mondjuk ezzel, hogy a rendetlen majorokkal rendelkező szövetkezetek elnökei nem valók és nem méltók több száz embernek, helyenként egész község lakosságának a vezetésére, boldogulásokról való gondoskodásra. Divatosan szólva azonban, valami van ebben. Amíg a dobozi Petőfi Tsz gazdálkodása eléggé mélyponton és egy helyben topogott, az ember nem szívesen nézett körül székházénak járművekkel karistolt, sártenger udvarában. Ez is és az udvart körülvevő roskatag kerítés is tehetetlenségről árulkodott. Akik hat éve nem látták, most nem ismernének rá a székház udvarára: betonkerítés veszi körül, betonutak ágaznak az udvarban, s tiltó sorompók, külön fizetett parkőr vagy inkább kertész vigyáz a virágos, díszcserjés udvarrészre. Persze, nemcsak az ernyő van fenn, hanem a kas is, azaz hat év alatt, több mint megduplázta a termés- eredményeket és a szövetkezeti gazdáknak jutó jövedelmet is a dobozi Petőfi Tsz. Az utóbbi időben több olyan novella, tárca jelent meg lapjainkban, amelyeknek külföldi szereplője a mellékhelyiségek szemügyrevételével igyekezett meggyőződni a magyar vendéglátóipar, s egyúttal az odalátogatók kulturáltságának fokáról. A novellák és az újságcikkek, természetesen sokat elbírnak. Többet, mint egyes szövetkezetek közös kasszája. Például az örménykúti Egyetértés Tsz székházánál is legalább' tízszerte különbet lehetne elképzelni, s az igény is jóval korszerűbbet követel a mostaninál. Már el is határozták egy újnak az építését a jelenlegi nádfedeles székház helyett. Addig sem hanyagolják el azonban a réginek az udvarát: körülültették nyárfákkal, az iroda elejét pedig különböző virágokkal, rózsatövekkel. Nem feltétlenül a jó, a közepes kategóriába tartozó gazdálkodás, csupán egy kis törődés szükséges a tsz-székházak, majorok környékével. Ez nem is csupán csak az elnök feladata, hanem az üzemegység-vezetőké is. Valami van abban, hogy amilyen a székház és a major udvara, olyan a következetesség más olyan tennivalókban is, amelyeknek nem volna szabad a rendnél más jellemzőiknek lennie. Nemcsak a külföldiek, hanem mi magunk is szeretünk az optikai benyomások alapján következtetéseket levonni. Ezek után akár ne is mondjuk: helyes lenne hozzálátni termelő- szövetkezeteinknek a székházak és majorok elhanyagolt környékének rendezéséhez, s gondoskodni arról, hogy azok az év minden szakában vonzóak legyenek. Elsősorban a nap mint nap ott megforduló szövetkezeti gazdák, de a ritkán oda- vetődők miatt is. A külsőségek esztétikai hatása is bizonyítsa azt, hogy rend a lelke mindennek. Kukk Imre A vállalatok és intézmények intézkedéseikkel segítik az őszi mezőgazdasági munkák gyorsítását Vállalati vesetök megbessélése a megyei tanács végrehajtó bisottságán Tegnap, október 5-én délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága az őszi mezőgazdasági munkák gyorsítására teendő vállalati intézkedések megbeszélésére ösz- szehívta megyénk vállalati vezető, it. Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese tájékoztató előadást tartott a szövetkezeti mozgalom idei eredményeiről és a jövő évi bevételek alapozásáról. Külön kiemelte az őszi betakarítás, szántás-vetés jelentőségét, s arra kérte a vállalatok vezetőit, hogy hathatós intézkedéseikkel segítsék elő a mezőgazdasági munkák gyorsítását. Mivel a szállítási feladatok megoldása jelenti a legnagyobb gondot — hiszen ismeretes, hogy a kender- és a cukorrépatermés jelentős részét tengelyen szállítják a szövetkezetek a feldolgozó üzemekbe —, olyan állásfoglalás született, mely szerint a kender kazlazását a termelőüzemben a termeltető vállalat, a tűzrendészet! hatóság és az üzem közös egyetértésével engedélyezik. Sajnos, hogy a kazlazás engedélyezése erre az időszakra esik, amikor erre korábban is sor kerülhetett volna. A kender ugyanis egy hónapja szállításra vagy kazlazás- ra vár a szövetkezetekben. A kazlazás elhúzódása miatt jelentős minőségromlás következett be. A Mezőhegyesi Cukorgyár felkészült arra, hogy a szeptemberben — a kedvezőtlen időjárás miatt — elmaradt répa is átadásra kerüljön. Ez naponta csaknem 70 vagonnal növeli a répaátvevők munkáját. Az átvétel gyorsítására lehetőséget adnak további 8—10 helyen a prizmázásra. A vetési munkálatokat ez az intézkedés is jelentősen gyorsítja. Az AGROKER Vállalatnál Békéscsabán gyors intézkedést tettek talajfertőtlenítő szerek és műtrágyák beszerzésére. Jelenleg 10 ezer hold talaj fertőtlenítésére alkalmas vegyszert tárolnak. Három műszakban... Csaknem 11 milliós termelési értékre és 180 ezer tekercs kátránypapír előállítására számítanak az Űjkigyósi Fmsz vezetői MA: Disputa egy diplomáról * ♦ * Az utolsó negyedévben * * * Szónok kerestetik * * * „Szelfemfárás“ Kunágotán Október 1-től: Orosházán is gyártják a gázkazánokat Az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat gyomai telepén a múlt évben kezdődött az ÉTI típusú gázkazánok gyártása. A tíz-, huszonöt- és hatvanezer kilokaló- riás változatban készülő kazánokat több kiállításon bemutatták, s egyre nagyobb az érdeklődés irántuk. Október 1-től nem csupán Gyomán, hanem Orosházán a vállalat Tél utcai telepén egy külön e célra kialakított és megfelelően felszerelt csarnokban Eredményesen zárta működésének első negyedévét az Üjkígyósi Fmsz fedéllemezgyártó üzeme. Július 1 és szeptember 30 közötti időszak alatt 83 ezer 700 tekercs kátránypapírt állítottak elő melynek termelési értéke elérte az 5 millió 21 ezer forintot, Október 1 óta már három műszakban dolgozik az üzem. Az év hátralevő három hónapjában — szerény számításunk alapján is — 180 ezer tekercs fedéllemezt gyártanak, melynek termelési értéke meghaladja a 10 millió 800 ezer forintot. E nagy mennyiségű szigetelőanyag előállításához 54 vagon papírt használnak fel. Valószínűnek látszik, hogy a közeljövőben az egyik vállalattal való kooperáció kapcsán tartálytehergépkocsikkal szállítják a forró Új takarékszövetkezeti székhazat avatnak Kétegyiiázán és Tótkomlóson Ismét jelentős naphoz érkezik; Békés megyében a takarékszövetkezeti mozgalom. Október 12-én kerül sor Kétegyházán a 400 ezer forintos beruházással létesített, teljesen új szövetkezeti pénzintézet ünnepélyes átadására. Ugyancsak ebben a hónapban, október 26-án adják át ünnepélyes keretek között a félmilliós költséggel létesített Tótkomlósi Takarékszövetkezet impozáns székházát, amely a község két termelőszövetkezetével történt közös építkezés eredményeként jött létre. bitument Újkígyósra. Érdekessége az üzemnek, hogy naponként három műszakban 180 mázsa bitument és 85 mázsa papírt használnak fel, miközben 240 tekercs kátránypapírt gyártanak. is gyártják a kislakások és társasházak fűtését szolgáló kazánokat. E termékek már országszerte ismertek, ma reggel például Ba- latonfüreden a Hotel Anna-Bella Szállóban mutatják be működés közben a gázkazánokat.
