Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-05 / 234. szám
1968. október 5.’ 3 Szombat Olvasóink írjáki Egymillió forintot meghaladó vállalás a KMP 50. évfordulójának tiszteletére A békéscsabai pályafenntartási főnökség XV. pályamesteri szakaszának dolgozói egymillió forintot meghaladó vállalást tettek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának félévszázados évfordulójára. A lökös- házi vasútállomáson elhatározták, hogy a 920 ezer forint értékű ikerhídmérleget szeptember 30-ig felépítik. Ezzel szemben szeptember 15-re elkészültek a munkával. Ugyancsak Lökösházán 200 ezer forint értékű vállalást tettek a biztosító berendezés munkálatainál. Ezenkívül 30 ezer forint értékben december 20-ig elkészülnek, egy háromszobás lakóház alapozásával. Boldizsár Gyula A jövő évben az építőipari vállalatnál is áttérnek a 44 órás munkahétre A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat gazdasági vezetése, párt- és szakszervezeti bizottsága az év elején elhatározta, hogy 1969-ben a párt- és a kormány- határozatnak megfelelően, a vállalat sajátosságainak figyelembevételével áttérnek a 44 órás munkahétre. A vállalat szakszervezeti tanácsa nemrégiben tárgyalt a csökkentett munkaidő bevezetésének feltételeiről. A tanácsülésen az erről szóló tervezetet a vállalat tervosztály-vezetője és munkaügyi osztályának vezetője terjesztette elő. Ebben reálisan meghatározták mindazokat a feladatokat, amelyek a 44 órás munkahét alkalmazása esetén is biztosítják a bázistermelés megtartását, valamint a dolgozók idei bérszínvonalát. A tanácsülésen sokoldalúan megvitatták a javaslatot, amivel valamennyien egyetértettek. Drie- nyovszky János, a vállalat igazgatója felszólalásában a munkaidőcsökkentés politikai jelentőségéről beszélt. Ezután arra kérte a szákszervezeti tanács tagjait, hogy ezután is tegyenek meg mindent a tervezetben elhatározott intézkedések megvalósulásáért. Lipták Pál, az SZMT titkára hozzászólásában arról beszélt, hogy a tervszerű termelés mellett a jövőben még nagyobb gondot szükséges fordítani az emberekkel való törődésre, az emberséges bánásmódra. Kifejezte azt a reményét., hogy a vállalat teljesíti a tervezet célkitűzéseit, s ezzel itt is megvalósul a jövő esztendőben a 44 órás munkahét. Galovicz György Műszaki rajzolói taníolyamot rendeznek A Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete érettségizett, kivételes esetben azonban szakmunkás-bizonyítvánnyal és több éves szakmai gyakorlattal rendelkezők számára műszaki rajzolói tanfolyamot rendez. Az önköltséges tanfolyammal I kapcsolatos tájékozható megbeszélést október 8-án, kedden délután negyed ötkor tartják Békéscsabán, a Technika Házában, amikor az érdeklődőkkel megbeszélik a tematikát, valamint meghatározzák a tanfolyam kezdésének időpontját és helyét. Orosházán lesz az 1969. évi Mezőgazdasági Könyvhónap országos megnyitó ünnepsége A közelmúltban ülésezett Oros- : műsorát. A nap eseményei között házán az 1969. évi Mezőgazdasági j számottevő az a kiállítás, melyet Könyvhónapot előkészítő bízott- szintén Orosházán, a városi tanács ság. Az ülés megvitatta és kidől-! dísztermében nyitnak meg, és gozta a következő könyvhónap j azon a legújabb mezőgazdasági programját és megelégedéssel vet- I szakkönyveket és tankönyveket te tudomásul, hogy a Mezőgazda-! láthatják az érdeklődők Ezt a ld- sági Könyvhónap országos meg- j állítást dr. Újhelyi Szilárd, a Menyitója a fennállásának 225. év- í zőgazdasági Könyvkiadó vezetője fordulóját ünneplő Orosházán lesz adja át rendeltetésének. Az első január 31-én, a mezőgazdasági nap programjához tartozik a metechnikum dísztermében. A megnyitó ünnepi szónoka dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, a megnyitó második részében pedig a békéscsabai Balassi együttes mutatja be új Ármanipuláció vagy valóban kínálat — kereslet? Nem a közgazdászok teljes igényét akarom kielégíteni ezekkel a sorokkal. Ilyen gondolat fel sem merült bennem, hiszen nem vagyok közgazdász. Inkább a kínálat—kereslet olyan oldalát vetítem papírra, ami nagyon is zsebébe vág a bérből és a fizetésből élőknek. Ez a piac, a mindennapi piac! Jól tudjuk, hogy a dolgozóknak ez a rétege az, amely munkakezdés előtt vagy befejezés után rohan a piacra, elárusítóhelyekre a legszükségesebb áruk beszerzéséért. Amint jártomban, keltemben és vásárlásaim közepette megismertem, ezek a piacok nagyon is különbözőek. Városokban van a napi, a heti és a vasárnapi piac. Itt azután a felhozatal és az árak is éppúgy különböznek egymástól, mint a napok meghatározásai. Elfogadott tény, hogy az állami, szövetkezeti — ebbe beleértendők a mezőgazdasági termelőszövetkezetek elárusítóhélyei áremelkedést — különböző fondorlatokkal — az állami, a szövetkezeti és a tsz-ek elárusítóhelyein. A piaci tapasztalatok azt mutatják, hogy hétköznapokon, ezeken az elárusítóhelyeken van bőségesen áru, mivel a piacon kevés az egyéni felhozatal. Így az általuk elképzelt árszintet tartani tudják. A hetipiacon egyesek olyan „piackutatást” végeznek: megtekintik a felhozatalt és amiből sok van az egyéni árusoknál, azt az áruféleséget tartalékolják másnapra. Ezzel is az általuk elképzelt árszintet tartják. Jóllehet, hogy már romlás, fonnyadás fenyegeti az árut. Ami a vasárnapi piacot illeti — főként a fizetések után — ez a legdrágább. Az eladók is tudják, hogy most vásárol a fixesek és a bérből élők zöme. Ezt érzékelteti a 20—30 filléres darabonkénti tojásár-emelkedés vagy éppen a hetipiac 24 forintos ak. Azt megszemlélhetik a piacon, hogy hol, mit mennyiért adnak, de arra már alig van joguk, hogy a piac hatására önállóan árengedményt tegyenek. Egy orosházi példát ráncigálok elő. Az egyik tsz ketreces csirkét árult. Az árusítók szerint már bejárták vele a fél országot, az árat tartani kellett. Etették is, úgy ahogy, a törődéstől pedig alig volt tollúk a csirkéknek. A felhozatal itt nagy volt — lévén vasárnap, a pavilon is árult — „lösz, ami lesz” jelszóval alább vitték a csirke árát. Azt már nem tudom, hogy milyen következménnyel járt rájuk nézve ez a cselekedetük, a csirke viszont elkelt, a kis kosarasok legnagyobb ámulatára, a vevők örömére. Talán ez lenne az úgynevezett önálló árpolitika, ez lenne a tisztességes kínálat. Rocskár János gye mezőgazdasági szakembereinek és a sajtó képviselőinek találkozója a fegyveres erők orosházi klubjában. Az elfogadott tervek több, jelentős szakmai konferenciáról is intézkednek. Február 3-án a kukoricatermesztés nemzetközi és hazai tapasztalatait vitatják meg az Orosházára érkező szakemberek, február 5-én pedig a nagyüzemi sertéstartás tapasztalatai és időszerű kérdései lesz a napirend anyaga. Február 10-én elsősorban a Békés megyei szakemberek számára lesz izgalmas vitatéma a földgáz és a termálvíz hasznosítása a hajtatásos zöldségtermesztésben, míg február 12-én mező- gazdasági szakfilmbemutatót rendeznek az orosházi Partizán Filmszínházban. A könyvhónap utolsó eseménye a termelőszövetkezeti vezetők egész napos találkozója február 26-án a Petőfi Tsz művelődési termében. A megye könyvtárai kiállításokkal és ankétok rendezésével segítik a Mezőgazdasági Könyvhónap sikerét, hogy magas színvonalú szakirodalmi könyvkiadásunk termékei számára minél több szakember-olvasót nyerjenek meg. A könyvhónap előkészítésében a tavalyi tapasztalatokat is hasznosítják és több bevált akciót indítanak nemcsak a könyvtárokban, hanem a falusi könyvesboltokban is, melyek a mezőgazdasági szak- irodalom terjesztését és megismertetését szolgálják. Hogyan bővülhetnek kapcsolataink Bulgáriával? Munkában a vetöbrigád Békésszentandráson Október első napjaiban öt traktort kultivátorral felszerelve, a búzavetésre kijelölt táblákra irányítottak a békésszent- andrási Zalka Máté Tsz-ben. A traktorosok munkáját úgy szervezték meg, hogy egy-egy táblán aránylag rövid idő alatt befejezhessék a talaj előkészítést, s a vetőbrigád, amely a kultivá- torok elhaladására várt, nyomban elkezdhesse a vetést. Ebben a szövetkezetben azért fordítanak különleges gondot a búza- termesztésre, mert évek óta ez a növény „húzza ki a sárból a gazdaságot”. A Zalka Máté Tsz gabonatermesztésének jó híre túlnőtte a szarvasi járást. Eredményeiket jól ismerik megyénk többi részében is. A hírnév kötelez bennünket a jobb munkára — mondotta Hrabovszki Mihály, a szövetkezet elnöke. A jobb munkán Békésszentandráson azt értik, hogy a búzát október végéig lehetőleg az optimális vetési időben juttassák a földbe. Éppen ezért az őszi betakarítást is a búzavetés ütemének rendelték alá, is — kereskedelemnek, piacszabályozó szerepe van. Ez válóban igaz, erre haladunk és még inkább ennek kellene lenni! Es mik a valóság? Ezzel jó néhány piaci tapasztalat szerint a csirke-, tojás-, zöldség-, gyümölcs- stb. árak kissé huncutkodnak. Semmi szín alatt nem arról akarok szólni, melyet egyesek kérdeztek: Miért van szükség állandó ármozgásra? E mögött sokan úgy vélhetik, hogy a fogyasztó biztonságát kizárólag a kötött árak garantálják. Az újszerű gazdálkodásnak éppen eleme az, amely naponta hat a vásárlókra: a szabadon alakuló árak rendszere. Szabályozója a piac telítettsége, a felhozatal mennyisége, minősége vagy az áruk hiánya Ennek biztosítása elsősorban azokra a szektorokra tartozik, melyek hivatottak a piaci árak kialakítására. Ez a törekvés azonban mégsem jelent egyik napról a másikra jó ellátást. E helyett napról napra olyan árváltozások történnek, melyeket a vásárló áremelkedésnek érzékel. Ez már súrolja az ármanipuláció határát vagy éppen azon belül van. Néhány példa: Fentebb már említettem a piac különbözőségét. Ezt úgy jellemezhetnénk, hogy hétköznapi a közepes, a heti- az olcsóbb, a vasárnapi pedig a legdrágább piac. Ez addig érhető is, amíg csak a „Juliska néni” egy kosár babjának eladásáról van szó. De semmi esetre sem indokolt előidézni kilónkénti csirkeár helyett a 28—30 forintos. Sajnos, sok hetipiacon keresve sem találunk úgynevezett ketreces csirkét. Ám vasárnap annál többet! Mindezt üzlet az üzlet — felfogás alapján cselekszik. Ezért tűnik úgy, hogy az igazság a fogyasztó oldalán áll, és hogy valamiféle ármanipulációról van szó. Jóllehet, hogy ilyen „kereseti mozgással” a bérből és fizetésből élők borítéka nem rendelkezik. Mit lehetne tenni? Mindenekelőtt megérteni, hogy az ember termel és fogyaszt is. És ha többet termel, többet is akar fogyasztani, de a többtermeléssel járó olcsóbbodással. Elképzelhető, hogy a leírtak a nem egészen önálló bolti árpolitikából adódnak. A példáik azt tanúsítják, hogy az elárusító- helyek dolgozói kevésbé önállóKönnyebb cipők A cipőtalp-gyártásra használt gumitermékek előállításának új módszerét dolgozták ki a varsói gumiipari kutató intézet munkatársai. Az új anyag kaucsuk és polisztirén keveréke. Négyszer könnyebb az eddig használt gumitalp-anyagnál és jóval tartó- sabb. Ezenkívül rugalmasabb is, úgyhogy az ilyen talppal készült cipők sokkal kényelmesebbek lesznek. örvendetes jelenség, hogy termelőszövetkezetek, üzemek és intézmények vezetői keresik a lehe. tőségeket népi demokratikus or- i szágokban baráti és szakmai kap- I csolatok teremtésére. Ilyen törekvésről szóltak a békéscsabai DÁV vezetői is, amikor bolgár vendégekkel náluk jártunk. Megkérdeztük Rumen Gercso- vot, a Bolgár Kulturális Intézet igazgatóhelyettesét, hogyan lehetne a kollektív és az egyéni barátság szálait még jobban erősíteni. — Nagy örömmel segítünk, hogy a megyéből minél többen alakítsanak baráti és szakmai kapcsolatokat Bulgáriával — mondotta. Majd így folytatta: — Októberben a bolgár és a magyar kormány illetékesei új, két évre szóló kulturális egyezményt fognak aláírni. Azon leszünk, hogy a hivatalos megállapodások keretei minél kedvezőbb lehetőséget biztosítsanak mind az egyéni, mind az intézményes kapcsolatok bővítésére. A bolgár emberek nagyon szeretnek Magyarországra jönni. Nálunk közismert Csudomir karika- turistának a mondása: „Egyél babot, lencsét, de tölts Magyarországon egy estét...” Aki egyszer megismerte a szép magyar tájakat, élvezte a hagyományos vendégszeretetet, az igyekszik újból visszatérni... Van azonban olyan jelenség, amiről barátok között helyes beszélni. Annak ellenére, hogy a két ország idegenforgalma évről évre növekszik, mégsem vagyunk megelégedve a magyar látogatók számával. A turisztikai, a pihenési, üdülési és a szakmai kapcsolattok lehetőségei megközelítően sincsennek hasznosítva. Érdekes, hogy távolabbi országokból többen jönnek Bulgáriába, mint Magyar- országról. Csak egy példát említek: a Bal- kán-Turiszt és az IBUSZ között nincs szerződés. Talán ezt a közeljövőben pótolják. Ennek ellenére sok magyar jár országunkban. Külön örülünk annak, ha a szövetkezetek, üzemek és intézmények érdeklődnek csoportos látogatás iránt. (Pankotai) A dohányosok hamarabb öregszenek A Bethesda-i (Egyesült Államok) szívkórházban ötezer személyen 12 éven át folytatott vizsgálatok kimutatták, hogy a dohányosok érrendszere, akik 20 vagy még több cigarettát szívnak el naponta, olyan elváltozásokat mutat, mint a náluk 15 évvel öregebbekké.
