Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-30 / 255. szám
1968. október 30. 4 Szerda Úttörők — mint kisállattenyésztők A reformátuskovácsházi általános iskolákban az elműt tanévben kisállattenyésztő szakköri foglalkozásokat szerveztek. A pajtások a ták fizetni az úttörőcsapatnak a kapott kölcsönpénzt, ugyanakkor még az ez évi indulásra is maradt alaptőkéjük. Ezenkívül meggyanevelőkkel együtt nagy kedvvel | rapodott a törzsállomány is, s az fogtak hozzá a munkához. Jelen- j szintén komoly értéket jelent, leg méhész-, nyúl-, galamb- és A pajtások szakmai képzéséről tyúktenyésztő szakkörük van. A sem feledkeztek meg. amihez a gyakorlat jó segítséget nyújtott. A szakköri tagok mindegyike sikerrel tette le a próbát A kisállattenyésztő szakkörök működése jó hatással volt a szülőkre. A községben szinte ugrásszerűen emelkedett a felnőtt nyúl-, galamb-, illetve tyúktenyésztők száma. Reformátuskovácsházán kö-*5. __________________ g yakorlati foglalkozásokhoz gon doskodtak megfelelő törzsállományról is. Munkájukat a helyi Dózsa Termelőszövetkezet segíti. A tsz szerződést kötött a pajtásokkal tenyészállatok kinevelésére. A szakkör a tsz-től 3 darab választási malacot kapott, s ezt kellett felnevelni 100 kilogrammos súlyra. A tsz biztosította a takarmányt. A munkához a járási úttörőelnökség 3000 forint forgótőkét adott. Az iskola igazgatója hosszú évekig tartó tervező-, szervező- és kivitelező munkával teremtette meg a kisállattenyésztés alapját. Az elmúlt években felépült két darab nyúlház, egy galambház, egy takarmányos kamra, egy méhes, három sertésól, egy tyúkól, valamint két szín. A telep jelenlegi értéke 40—50 ezer forint. A pajtások nagy lelkesedéssel, felváltva végezték a rájuk bízott feladatokat, vállalták az állatok gondozását és etetését. A szorgalmas munka eredménye meg :s mutatkozott. Az év végére 7 hónap alatt 128 kilogrammos súlyra gyarapodtak a tsz-től kapott te- nyészsertések, s ezért a tsz-től összesen 2288 forintot kaptak. A kisállattenyésztés összbevétele 3996 forint lett. Ebből vissza tudzel 30 galambtenyésztő kezdett korszerű tenyésztési munkához. Sokan megkedvelték a tojóhibrid tyúkok tartását is. A Dózsa Tsz további segítséget ígért az idei tanévre és eredményként lehet leszögezni, hogy a tavaly végzett nyolcadikosok közül ketten jelentkeztek a tsz-nél mezőgazda- sági tanulónak. Az idei tanévben még nagyobb lelkesedéssel és már bizonyos szakképzettséggel is folytatják a munkát a szakkörök tagjai. Az eredmény bizonyára most sem marad el. K. J. Sok a baleset a vasúti átjáróknál és sorompóknál Mire figyelmeztet a KRESZ 56. paragrafusának 2. pontja? (Szegedi tudósítónktól) | nák a KRESZ 56. paragrafusa 2. A vasút jelentős összegeket j pontjának előírásait. Mire figyel- fordít a közúti balesetek megelőzésére, a közlekedési óvórendszabályok különböző technikai feltételeinek megteremtésére. Ennek ellenére az utóbbi időben a vasúti és közúti kereszteződéseknél a közúti gépjárművek vezetőinek gondatlansága miatt elszaporodtak a balesetek. A leggyakoribb eset, hogy a gépjárművezetők nem veszik figyelembe a közúton elhelyezett, a vasúti útátjáróra figyelmeztető meztet ez? Mindenekelőtt arra, hogy o vasúti átjáró előtt meg kell állni; a) ha a sorompó le van engedve, illetve leeresztését megkezdték; b) ha az előcsenge- tős sorompónál a csengő szól; c) ha a fénysorompó villogó piros fényt ad; d) ha a jelzőőr megállj jelzést ad; e) ha az átkelés előtti megállás kötelezettségét jelzőlámpa jelzi. A KRESZ 56. paragrafusának 3. pontja ugyanakkor azt is előírja: ha a fényészre, s megállni már képtelenek. Ez pedig legtöbbször súlyos sérülésekkel, halállal és jelentős anyagi kárral jár együtt. A másik tapasztalat, hogy a gépkocsivezetők nem veszik figyelembe I a sorompózáródást figyelmeztető Mai babonák A kibernetika korszakában Edward Kovel pszichológus 18 országból való tudóssal együtt megvizsgálta az „időszerű” babonákat. 150 000 emberrel beszélgettek és kiszámították, hogy egyetlen j jelzéseket vagy ha igen, akkor országban legalább 4000 fajta ba- ; még ilyenkor is kísérletet tesz- bona él. Az ügyködő emberek kö- j nek az áthaladásra. Ez viszont a legtöbbször nem sikerül, s így bekövetkezik a közúti jármű közbezárása, ami igen súlyos következményeket von maga után. Mindezeket el lehetne kerülni, ha a gépjárművezetők megtartaKRESZ-jelzéseket. Gyakran még sorompó sem villogó piros fényt a sebességet sem csökkentik, s nem ad, sem a zöld fény nem nem győződnek meg arról, hogy j világít folyamatosan (üzemzavar) nyitott-e, avagy lezárt-e a so- j a vasúti átjáró előtt meg kell rompó. Így nem véletlen azután, j állni és azon csak akkor szabad hogy az útsorompót későn veszik áthaladni, ha a vezető meggyőrében például az a hit él, hogy a legfontosabb szerződéseket kedden kell megkötni, és ameny- nyire lehetséges, el kell kerülni a pénteket, különösen akkor, ha a péntek a hónap 18. napjára esik. Gárdonyi Géza: EGRI CSILLAGOK t Feldolgozta'. Márkusz László. Rajzolta; Zórád Ernő. + ződött arról, hogy az áthaladása veszélytelen. Azért is szükséges figyelmeztetni erre, mert az elmúlt három hónap alatt a MÁV Szegedi Igazgatóságának területén a közúti gépjárművezetők gondatlansága miatt 24 esetben rongálták meg az útsorompót, illetve a le zárt útsorompónak hajtottak. Ennek következtében ketten életüket vesztették, öten pedig megsérültek. A sorompó nélküli útátjárókon hét esetben ütött el vonat közúti járművet, aminek következtében hatan megsérültek. A személyi sérüléseken kívül a közúti járművekben, a sorompókban, a vasúti járművekben és a vasúti pályán is jelentős anyagi kár keletkezett. Mindez arra figyelmeztet, hogy sokkal nagyobb gondot szükséges a balesetek megelőzésére fordítani. Sziládi Sándor Kölcsönös bizalommal Szándékosan szabad szom- j baton tartották meg a szocialista brigádvezetők legutóbbi tanács- j kozását a Békés megyei . Állami Építőipari Vállalatnál, mondván — ebben is legyen példa e mozgalom irányítóinak megbeszélése. Az első próbálkozás nem járt teljes sikerrel, mert néhány kollektíva vezetője nem jött el. Pedig megérte volna a fáradozást, még szabad szombat lévén is, mert nemcsak tájékozódhattak volna az idei három negyedév munkájáról, eredményeiről és a jövő terveiről, hanem tanulhattak volna egymás tapasztalataiból is. Galovicz Györgynek, a vállalat szb-titkárának vitaindítójából kiderült, hogy a szocialista brigád- mozgalom az utóbbi öt esztendőben erőteljesen fejlődött. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy most már minden rendben van, semmi gondjuk sincsen. Jelenleg 74 kollektíva, amely 612 dolgozót egyesít soraiban, versenyzik a megtisztelő címért. Harmincnégynek már többször, egyiknek-másiknak pedig egy- szer-egyszer már sikerült elnyerni. Negyven az idén szeretné kiérdemelni. Érthető: a vállalat vezetősége, akárcsak eddig, ezután is számít, alapoz ezeknek a brigádoknak a munkájára, hiszen ez azzal is tartalmasabb a többinél, hogy nemcsak a jobb és több termelésre ösztönzi az embereket, hanem a szocialista tudat és gondolkodás fejlesztését is mindennapos kötelességének tekinti. Természetesen sokait kell még fáradozni azért, hogy ez az erőfeszítés az eddiginél hatékonyabb legyen. Ám nemcsak nekik, hanem mindazoknak, akiknek így vagy úgy kötelessége e kollektívák segítése. Fején találta a szöget Vári János blokkozó brigádvezető, amikor azt mondta: sokat kell még tenni ahhoz, hogy valóban szocialista brigádok legyenek. Mindjárt hozzá is tette, hogy miért. Egyszer-máskor ugyanis hiába az akarat a jobb termeléshez, ha várni kell a munkaterületre. Márpedig a kényszerű várakozás a vállalatnak sem, a munkásoknak sem kifizetődő. A szocialista brigádok klubjáról elmondott véleménye szintén elgondolkoztató. Még ma sem működik úgy, ahogyan kívánatos lenne, pedig jól szogálhatná a kölcsönös tapasztalatcsere átadását. Hasonlóképpen vélekedett Csi- csely Pál asztalos brigádvezető is, amikor az Építők békéscsabai Munkácsy Mihály Művelődési Otthonának gazdag hagyományaira hivatkozott. A felszabadulás előtt sokszor annyian jöttünk itt össze — említette —, hogy bizony szűknek bizonyult a terem. Most is egymásra vagyunk utalva a munkában is, az életben is. Ezért nem lenne haszontalan, ha mostanában is többször és többen összejönnénk, megismernénk egymást, tanulnánk egymástól. Nagyon igaza van, mert nemcsak a felszabadulás előtt volt hasznos és szükséges az összetartás, hanem most is, amikor már nem kell rettegni a munkanélküliségtől . Panaszok is elhangzottak a tanácskozáson. Mindenekelőtt a szociális ellátásra, amiben, mint kiderült, akad még pótolnivaló. Leginkább a messzi vidéki munkahelyeken, ahol mint Szeghalmon is, előfordult, több órát kellett a munkásoknak szállásuk rendbetételére fordítani, s csak azután foghattak az építkezéshez. Ilyen és ehhez hasonló visszásságok másutt is előfordulnak, amelyekről a munkások gyorsan kimondják az ítéletet: Hát ezt érdemeljük! Annyit ugyanis még vidéken is elvárnának, hogy megfelelő szociális körülmények fogadják őket Mindezt egy kissé jobb, előrelátóbb gondoskodással meg lehetne teremteni. Azzal pedig el lehetne kerülni a jogos kifogásokat De azokat is, amelyekről Lipták Pál, az SZMT titkára és Drienyovszky János, a vállalat igazgatója beszélt. Mindketten elmondták, hogy még mindig nagy az anyagpazarlás, nem egy munkahelyen gondatlanság miaitt tönkremegy, nemritkán kárba- vész a drága anyag. Nem kis értékekről van szó. Ezrekről, tízezrekről. Ahogy az igazgató kiszámította, gondosabb anyagtakarékossággal és megőrzéssel egy év alatt mintegy hárommillió forint értékű anyagot lehetne megtakarítani. Ebben sokat tehetnének a szocialista brigádok, ha olyan közhangulatot teremtenének, ha olyan szocialista tudatot honosítanának meg, amely sehol sem tűri el az anyagpazarlást és a társadalmi tulajdon megkárosítását. Jó, hogy ez ÍS szóba került a tanácskozáson, hiszen senkinek sem lehet közömbös, még kevésbé a szocialista címért versenyző kollektíváknak, hogyan vigyáznak értékeikre. Mindez olyan igénnyel hangzott el, hogy anhoz — mint sok mindenhez, közte a jövő év elejétől elhatározott 44 órás munkahétre való áttéréshez — elsősorban a szocialista brigádoktól kérik és várják a támogatást. Hisszük, hogy meglesz az eredménye. Ennek a mostani tanácskozáson is megnyilvánult kölcsönös bizalom az alapja. P. P.
