Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-01 / 230. szám

1968. október 1. 3 Kedd Okkal és ok nélkül — Gyakran olvasok az újság­ban galerikről, hippikről és lá­tok is nyakba lógó frizurákat, szakadt fenekű farmernadrágo­kat lépten-nyomon. Mégsem ál­talánosítok, nem hajtogatom, hogy baj van a fiatalsággal. Apa vagyok magam is és a fi­ammal, mint sok más hasonló korú legénnyel, nincs semmi baj. Nem is lehet, mert úgy nevel­tem. Szorgalmas, becsületes, il­lemtudó a kölyök. Nagyon meg­haragudnék, ha bárki azok közé sorolná, akikkel — mi tagadás — valóban baj van. — Szőtte gondolatait útitársam, a derese- dő hajú szakmunkás, és egy kis szünetet tartva várta: van-e el­lenvetésem. Szótlanul hallgattam tovább, mert sejtettem, hogy nem ok nélkül vetette föl ezt a témát, s a bevezető mondatok után, most már rátért a lé­nyegre. — Van azonban valami, amit oly gyakran tapasztalok, hogy már-már tipikusnak nevezhe­tem: csúnyán beszélnek a fia­taljaink. Mindössze hat elemit és inasiskolát jártam, a körülöt­tem dolgozó gyerekek zöme pe­dig már érettségizett. Mégis én, a tanulatlan ütközöm meg a tár­salgási stílusukon. Az még hagy- ján, hogy csajnak, bigének, kis- anyámnak nevezik a lányokat, faternak és öreglánynak a szü­leiket. De ráadásul még károm­kodnak is, mint a jégeső. És nem haragból ám, hanem csak úgy, megszokásból. Magam is emlegetem az égieket, ha pél­dául egy sürgős munka köze­pén elromlik a gépem. De ezek a fiatalok? Vidám beszélgetés közben is szájukra veszik a vas- kosabbnál vaskosabb szavakat. Mit sem törődnek azzal, hogy nők, fiatal lányok is vannak a közelükben. Igaz, azok sem sok­kal különbek e téren a fiúknál. — Nem jól van ez így — zár­ta dohogását útitársam, és ebben maradtunk. Akkor sem fűzhet­tem volna hozzá monológjához semmit, ha nagyon akarok, mert már szedelőzködnünk kel­lett, feltűnt a békéscsabai ál­lomás. A vonat fékezett — aztán to­vábbhaladt. Túl az állomásépü­leten is még vagy háromszáz métert. — Megint ilyen cudarul kito­lat és lekéssük a buszt — így méltatlankodtak az utasok. De nemcsak így. Áttört a zsörtö- lődésen egy egészen más hang is. Egyszerre kaptuk hátra a fejün­ket útitársammal és meggyő­ződhettünk róla, hogy egy ezüs­tös hajú nagymama cifrázza, mégpedig olyan magyarosan, hogy egy zupás őrmesternek is díszére válna. Már a nyelvemen volt az epés megjegyzés: Bizonyára az uno­kájától tanulta szegény. De úti­társam megelőzött: — Ö legalább okkal teszi. B. D. Az ország minden táján keresik A napokban a battonyai Petőfi Tsz központjában jártunk. Épp ott voltak a szegedi kereske­delmi hálózat vezetői, s nézegették a gusztusosán csomagolt házi­tésztát. Megtörtént az egyezség: az eperlevelűből, a hosszú- metéltből, a cérnametéltből, a kis- és nagykockából egyaránt kértek. Amint Keszthelyi Zoltán .elnöktől megtudtuk: az ország * minden táján keresik a battonyai tésztát. Győrtől Kaposvárig szá­mos városba szállít Batfonya. Na­ponta több mint hét mázsa tész­ta készül a szövetkezet mellék­üzemében, de ennél jóval többet el tudnának adni. Fára'! a „fáradhatatlan mester“ Tislyár János szarva m..:párost jellemezték eddig 1 íril.atatlan- sággal ismerősei. A: megye és az ország állami gazdasagaiban, ter­melőszövetkezeteiben eddig 40 olyan korszerű kombájnszérűt szerelt fel, részben saját készítésű alkatrészekkel, amelyekkel a ga­bonát és a különböző aprómagva­kat fémzárolt minőségűre lehet tisztítaná. Legutóbb egy mágne­ses magtisztító-telepet szerelt fel a Nagykunsági Állami Gazdaság­ban, ahol tudomása szerint a kör­nyékbeli termelőszövetkezetek­nek, köztük az ecsegfalvi Egyetér­tésnek is tisztítanak majd fémzá­rolt minőségű, azaz vetésre alkal­mas lucernamagot is. A fáradhatatlan mester ezután leginkább csak tervezéssel, egy­két szerelési munka irányításával, ellenőrzésével akar foglalkozni. tervezi, hogy még több pihe­nőt tart majd, ha megkapja szak­munkás-bizonyítványát a jelen­legi két tanulója, akikkel együtt 29 kerül ki összesen műhelyéből. Ámbár alig hihető, hogy pihenni tudna. Bár az általa konstruált ,. oki aszóiénak, amely egyformán alkalmas a gabonaszemek utóla- ; gos kifejtéséhez és a lucernagubó .v'zój jelmorzsol ásához — a gyár- j t ásd jogát át akarja adni valame­ly.’k gépgyárnak vagy gépjavító al] -omasnak. Eközben egy nagy ka{ :>acitósú cirokmag-lehúzó gép tér vezésén spekulál, s nemigen ! tud' nemet mondani azoknak, akik az ország különböző részéből, ál­tala: ismeretlen nevű községekből kér, esik fel azzal, hogy szereljen f 1 ! k is olyan kombájnszérűt, a: itlye: az általuk látott állami gaz, dasá gokban, termeflőszövetke. zei kbejr szerelt fel. Bensőséges ünnepség Eleken Mint lapunkban hírt adtunk erről, szombat este Eleken ben­sőséges ünnepséget rendeztek a Fegyveres Erők Napja alkalmá­ból. Különösen nagy fénypontja volt az estnek, amikor a határőr­ség parancsnoka átadta a falu vezetőinek a Határőr Község cí­met igazoló oklevelet. Az ünnepségen Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára ünnep, beszédben adott tájékoztatásit a nemzetközi helyzetről és fegyve­res erőink felkészültségéről. A határőrség részéről a falu 12 lakója részesült elismerésben: Purecs János, Sipos Péter, Szilá­gyi József, Bajkán Mihály, ifj. László János, id. Tóth Mihály, ifj. Mokány György, Puju János, Supp János, Bendli József, Rédei József és Girda Tibor. HatvannégymilhV) forint belvízvédekezésre Korszerűsített állami főművek — Csapodé '^hasznosulás tanulmányozása — Műszaki ellenő rzés Az utóbbi években szinte rend­szeresen 40 millió forintot fordí­tott a Körös-Vidéki Vízügyi Igaz­gatóság a belvizek gyors elvezeté­sét szolgáló állami főművek kor­szerűsítésére. Tizenöt évvel ez­előtt másodpercenként 100 köb­méter belvizet emelhettek be a Körösök medrébe, most pedig a korszerűsítés révén 140-eL Ebben az esztendőben az állami főművek építésére és felújítására 40 millió forintot fordítottak. Ennek 70 százalékát — amint azt Nagy György igazgatóhelyettes főmérnök mondotta — beruházá­si programra épített kiviteli ter­vek alapján hasznosították. Hoz­záláttak a peresi szivattyútelep építéséhez. Ez jövőre készül el, s ekkor másodpercenként további 6 köbméterrel növeli az eddigi ka­pacitást. Rendkívül nagy anyagia­kat fordítottak a hosszúfoki, a folyáséri, a macskási, a ker- nyei. a békési és a nagy tóti szi­vattyútelepekre. Ezek üzembe helyezésével az ország szivattyú­kapacitásának egyharmada keyült a Körösök völgyébe. A szivattyútelepek korszerűsí­tésével együtt haladt az állami és a társulati kezelésben levő csa­tornahálózat rekonstrukciója. A belvízjárás következtében a Kö­rös-völgy egyik legveszélyesebb területe a Sebes-, a Kettős- és a Fekete-Körös által határolt rész. Érthető tehát, hogy a vízügyi igazgatóság és a vízgazdálkodási társulatok miért ebbe a térségbe összpontosították a beruházáso­kat. Az itt működő mezőgazdasági üzemeknek megteremtették a biztonságos üzemszervezést, mi­vel négyzetkilométerenként 3,5— 4,5 kilométer hosszú csatornahá- i lózatot építettek. Ez a kiépítettség, csatornasűrti- ség jóval az ox-szágos átlag fö­lött van. Különben ez jellemző az egész Körös-völgyre. Ebben az esztendőben először tettek kísérletet a vízgazdálkodá­si társulatok és a szakaszmér­nökségek munkájának koordiná­lására. Ennek eredményeként a társulatok 24 millió forintot for­dítottak a csatornahálózat kar­bantartására, új csatornák nyitá­sára. A társulati erőfeszítés pár­huzamos volt az állami főművek rekonstrukciójával. A gyulai járás északi és a szeg­halmi járás délkeleti részében ke­reken 9000 holdon valósítottak meg komplett belvízrendezést. A békési és a szeghalmi járás több / községében folyamatban vannak a geodéziai munkák, me­lyek egy teljes belvízvédekezési program összeáll: tasára, megvaló­sítására irányúin, ak. E nagyarányú beruházási mun­kák közepette szervezték meg a csapadékvíz hasmos- ulásának ta­nulmányozására szóig táló 500 hol­das mintateret a gyo mai Űj Élet Tsz-ben. Az Országos Vízügyi Hi­vatal messzemenő támogatást nyújt ehhez a munkáh oz, mely­nek tanulságait a Kö.~ös-völgy több gazdaságában az okszerű vízgazdálkodás érdekébe n évek múlva hasznosítják. Országos előírás, hogy a káros belvizet 14 , ■>r. a Jatt le kell vezetni a mez ;z dasá- gilag müveit területró' A Körös-Vidéki Vízügyi gató- ság olyan technikai es. ..; 'öt at vonultatott fel szivattyút* leire, melyek néhány nap le rgása alatt a nagyobb vízgyűjtők izeit valósággal kiszippantják. 1 gy a társulatokon és a termelőüzeme­ken a sor, hogy a közös ér dekelt­ségű csatornákba vezessék a szántóföldön megrekedt vi;?et. A szeptemberi nagy arányi! eső­zések következtében jelenti?g 21 szivattyútelep működik szakaszo­san, néha csökkentett kapa vitás­sal. Egyes területeken ujgyanis annyi víz gyűlt össze. ho;gy a mezőgazdasági munkák megre­kedtek. A vízügyi igazgatós ájr a társulatokkal és az üzemekkel a káros belvizek elvezetésén mun­kálkodik, hogy ezzel megteremt­se a lehetőségét az őszi betakarí­tás és a szántás, vetés mihama­rabbi befejezésének. D. K. Purecs János átveszi a határőrség parancsnokától az elismerő oklev elet. A művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermében érdeklő­déssel hallgatják Frank Ferenc elvtárs beszédét. A megyei pártbizottság első titkára az ünnepség résztvevőivel beszélget. Fotó: Dcmény

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom