Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-24 / 250. szám

1968. október 21. 2 Csütörtök Egyiptomi—izraeli légipárbaj Az egyiptomi fegyveres erők főparancsnokságának hivatalos közleménye szerint szerdán a déli órákban egy izraeli harci repülő­gép be akart hatolni a Szuezi- csatornától nyugatra fekvő terü­letek fölé, dé egyiptomi vadászok harcba bocsátkoztak velük. Az egyiptomi légierő gépei megsem­misítettek két támadó izraeli re­pülőgépet, a harmadikat pedig súlyosan megrongálták. A lelőtt gépek pilótái a csator­na izraeli megszállás alatt levő keleti partján értek földet ejtőer­nyővel. A Tel Aviv-ban nyilvánosságra hozott izraeli közlemény ezzel szemben azt állítja, hogy két egyiptomi vadászrepülőgép hatolt be az izraeli fegyveres erők által ellenőrzött légitérbe. Az egyipto­mi gépek később, izraeli vadászok megjelenésére visszatértek kiin­dulási támaszpontjukra — hang­zik az izraeli közleményben. Leszállás után Hz Elnöki Tanács Szarka Károly rendkívüli és meg- | hatalmazott nagykövetet a Ma- i gyár Népköztársaság kairói nagy- követség vezetésére kapott meg­bízatása, továbbá a Magyar Nép- köztársaságnak a Jemeni Arab Köztársaságban és a Szudáni Köz­társaságban való képviseletére kapott megbízatása érintetlenül hagyása mellett megbízta a Ma- | gyár Népköztársaság képviseleté- i vei a Líbiai Királyságban is. Az Apollo—7 amerikai űrhajó három utasa a tizenegy napos űrutazás után: Schirra, Eisele és Cunningham, immár biztonság ban az Essex fedélzetén. (Telefotó — AP—KS) R nehézségek ellenére elfogadás elét! áll a föderációs törvény Prága Három nap múlva, október 27- én kerül a csehszlovák nemzet­gyűlés elé az ország szövetségi elrendezéséről szóló törvenyjavas- lait, amelyről még az utolsó na­pokban is élénk viták folynak. Már a múlt heti parlamenti bi­zottsági vitákban, de hétfőn és kedden a nemzeti bizottságok al­kotmányjogi és védelmi bizottsá­gok együttes vitájában is világo­san kitűnt, hogy a cseh képvise­lők erőteljesebben hangoztatják a törvény egyes cikkelyeinek meg­fogalmazásával kapcsolatos aggo­dalmaikat („Szlovák érdekek ér­vényesülnek a csehek kárára” — „Megosztják a köztársaságot, amikor egységre lenne szükség” — stb.). A véleménykülönbségek alapja, hogy a szlovák részről a nemzeti és helyi szervek megerő­sítésére, cseh oldalról pedig a szi­lárd központi vezetés megőrzésére helyezik a hangsúlyt. tárgyal, ezek többségében majd csak később tudnak megállapod­ni véglegesen. Pénteken újra a parlament alkotmányjogi bizott­sága, szombaton pedig ismét a bizottságok együttes ülése elé ke­rül a javaslat, mielőtt vasárnap a nemzetgyűlés plénuma elé terjesz­tenék. A Csehszlovákia szövetségi el­rendezéséről szóló „gazdaságilag ésszerű és nemzeti szempontból igazságos” kerettörvényt előrelát­hatólag október 28-án elfogadják. (MTI) Törvénytervezet működéséről A Román Kommunista Párt országos konferenciáján Románia közigazgatási területi szervezése tökéletesítésére és megjavításá­ra irányelveket dolgoztak ki. Ezek szellemében a Nagy Nemzetgyű­lés annak idején törvényt foga­dott el az adminisztratív területi egységek létrehozására (megye, municipium, város, község) tör­vényt fogadott el a helyi állami vezetésről. Ez utóbbi az állandó népi tanácsok megválasztásáig ér­vényes. A tapasztalatok figyelembe vé­telével a román minisztertanács Magyar küldöttség utazott az örményországi magyar kulturális napokra Szerdán Jakab Sándornak, az én kezdődő magyar kulturális na- MSZMP Központi Bizottsága tag- pokra. A küldöttséggel együtt 31 jának, a KB osztályvezetőjének tagú művészcsoport, valamint a vezetésével küldöttség utazott az sajtó és televízió több munkatársa Örmény SZSZK-ba, az október 25- | utazott a baráti köztársaságba. a népi tanácsok Romániában most kidolgozta helyi állami ve­zető szervek, a népi tanácsok megszervezésére és működésére vonatkozó tervezetet Ezt a törvénytervezetet, a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztése előtt nyilvános vitára bocsátják. II funla görög csapatokat akar Vietnamba küldeni? A görög hazafiak londoni lapja, az Elefteri Patrida fényképmáso­latban közöl egy görög nyelvű titkos katonai parancsot, amelyet meg nem nevezett hazafiak jut­tattak el Londonba. Az Angelisz altábornagy, vezérkari főnök gépírásos aláírásával ellátott pa­rancs előírja, hogy meg kell gyor­sítani a Vietnamba vezénylendő tisztek, altisztek és katonák ki­válogatását. „A fenti válogatást a legteljesebb titokban kell foly­tatni, összhangban a KÉP (Gö­rög Központi Hírszerző Hivatal) utasításával, amely a komman­dók tagjainak szigorú szelektálá­sára vonatkozik” — áll a pa­rancsban. Az athéni junta tagadta a je­lentés valódiságát. Lilienvall a „bűnös“ sörivó? Miután a hírügynökségek fel­fedték a hétpecsétes titkot, amely szerint az olimpiai orvosi bizott­ság a megengedettnél több alko­holt talált az egyik svéd öttu­sázó szervezetében, a lövő szám után a svédek elismerték, hogy e téren valóban vizsgálat folyik. Nyilatkozott már ebben az ügy­ben a svéd öttusa szövetség el­nöke, az egyik svéd edző is, de mindeddig nem árulták el, ki az illető. Tekintettel azonban arra, ( hogy a pozitív alkohol-próba ki­zárást von maga után és a csa­pat egyik tagja az aranyérmes Ferm is, a svédek az illető csa­pattagot mégis megnevezték. Jel­lemző a helyzetre, hogy a své­dek közül „hivatalosan” senki sem közölte az illető nevét. Az egyetlen UPI amerikai hírügy­nökség az, amely „svéd 'forrásra” hivatkozva, „úgy tudja”, az illető Gunnar Liljenvall, a 27 éves ve­terán öttusázó, akinek a vérpró­bája a megengedett 0.4 ezreden felüli mennyiséget, 0.7 ezredet mutatott ki. A „svéd forrás” hangsúlyozza. Ferm aranyérmét nem fenyegeti veszély. A Német Kommunista Párt Politikai megfigyelők és a cseh­szlovák sajtó parlamenti tudósí­tói szerint hétfőn és kedden a parlament bizottságaiban éles viták voltak. A bizottságoknak rendkívül rövid idő alatt kellett megítélniük, melyik javaslat a he­lyes a sok közül. A bizottságok vitájáról a Prace megállapította: „Példája annak, hogyan nem sza­bad egy törvényjavaslatot meg­tárgyalni”. N Három kérdéscsoport körül vannak nézetkülönbségek: 1. Mi tartozik a szövetségi ál­lam és a két nemzeti köztársa­ság közös illetékességébe? 2. Milyen legyen a szövetségi parlament elrendezése és mi­lyen módon hozzák létre kama­ráit? 3. A szövetségi parlament ille­tékességének mértékével fog­lalkozva megállapodtak abban: a szövetségi nemzetgyűlésnek lehetővé kell tenni, hogy meg­állapítsa. hogyan teljesítik az általa hozott törvényeket, anél- | kfil, hogy annak ellenőrző jelle. ge lenne vagy beavatkozna a föderatív és nemzeti szervek jogkörébe. A kormány a cseh nemzeti ta- 1 náccsal együtt javasolja, hogy az állam eddigi neve ne változzék meg. A tanácskozások a föderációs i törvényjavaslatról még korántsem fejeződtek be. A két nemzeti ta­nács foglalkozik a vitás kérdések­kel, majd a kormány annak első­sorban gazdasági vonatkozásairól | Gyors egymásutánban alakul­nak meg Nyugat-Németorszában a Német Kommunista Párt (DKP) alapszervezetei. A közel­jövőben összehívják az új párt kongresszusát, hogy döntsenek annak programjáról, szervezeti szabályzatáról, sőt végleges ne­véről is. Ezzel fontos lépés kö­vetkezett el az NSZK munkás- mozgalmának fejlődésében, az ország haladó erőinek tömöríté­sében. Már a hidegháborús évek kez­detétől, 1947—48-tól számítva, heves antikommunista kampány lett úrrá Németország nyugati övezetein, majd a kialakuló Né­met Szövetségi Köztársaságban is. 1952-ben az Adenauer-kor- mány megtette az első lépéseket Németország Kommunista Párt­jának (KPD) formális betiltásá­ra is. Hosszabb jogi huzavona után, 1966. augusztus 17-én az Alkotmánybíróság törvényen kívül helyezte a kommunista pártot. A kommunista mozgalmat ter­mészetesen nem tudták megsem­misíteni. Hiába zajlott le egy év alatt tizennégyezer bírói el­járás a párt tagjai ellen, új és új harcosok vállalták a nehézsé­geket, a megpróbáltatást. Újság­jait betiltatták, az illegális párt­lapok mégis megjelentek és sokfelé terjesztették azokat. Ám az is nyilvánvaló lett, hogy a föld alá kényszerített párt nem tud olyan azéles körű és ha­tékony munkát végezni, mint egy legális keretek között műkö­dő politikai szervezet. Közben az elmúlt két évben bizonyos értelemben új helyzet alakult ki Nyugat-Németország- ban. Fokozódtak a politikai és a gazdasági nehézségek, válságba került a kereszténydemokraták politikai egyeduralma. Kényte­lenek voltak olyan nagy koalíciós kormányt alakítani, amelyben az eddig ellenzéki szociáldemokra­ták is vállalják a vezetés fele­lősségét. Ez azonban nem csök­kentette, hanem növelte a kiáb­rándultságot. Nem utolsósorban ez volt a talaja a szélsőjobbol­dali NPD hirtelen előretörésé­nek: a neonácik demagóg módon szekerükbe fogták az elégedet­lenséget. Mind sürgetőbbé vált egy másfajta, baloldali alterna­tíva kialakítása. Szinte spontán módon jött létre a Parlamenten kívüli Ellenzék, de megfelelő szervezettség, a program és az ideológia tisztázottsága nélkül nem érhetett el megfelelő ered­ményeket. A nagy koalíció kormánykörei - ben, elsősorban a szociáldemok­raták részéről olyan vélemények hangzottak el, hogy valamilyen módon felül kell vizsgálni a kommunista párt betiltásának kérdését. Főként taktikai meg­gondolásokból indultak ki. A párt illegalitása keleten és nyu­gaton egyaránt súlyos bírálati)­megalakulása kát váltott ki Bonnal szemben, s azokat csak növelte az NDP nyílt működése. A szociálde­mokraták javasolta „új keleti politika” is megkívánta, hogy taktikai engedményeket tegye­nek. Az a szempont is felvető­dött, hogy egy legális kommu­nista mozgalmat könnyebb lesz ellenőrzés alatt tartani. Ezekből az indítékokból született az a javaslat, hogy ne vonják vissza a KPD betiltását, de engedélyez­zék egy új kommunista párt életre hívását. A keresztényde­mokrata miniszterek gyorsan hozzáfűzték: olyan pártra gon­dolnak, amely megtagadja az internacionalizmust, szembehe­lyezkedik a Szovjetunióval, az NDK-val, s fellépése még job­ban bonyolítja a nemzetközi munkásmozgalom sorait. A kommunisták nem estek bele ebbe a csapdába. Vissza­utasították egy ilyen párt meg­alapítását, de ugyanakkor szer­te az NSZK-ban bizottságok ala­kultak, a KPD törvényes műkö­dését követelve. Ezekből a szer­vekből nőtt ki az űj párt. Szer­vezetileg nem azonos a régivel. Ez lehetővé teszi, hogy működé­sét azonnal engedélyezzék, ha az NSZK kormánya valóban ko­molyan gondolja saját kijelenté­seit. Ugyanakkor az új párt el­veiben, már ami a marxizmus— leninizmust és az internaciona­lizmust illeti, azonos nézeteket vall a KPD-vel. Zászlajára írta amnak legalizálási programját, követeli az Alkotmánybírósági határozat felülvizsgálását. (Ha ez megvalósul, nyilván tárgya­lások kezdődnek majd a két azonos elveket valló párt viszo­nyáról is.) A DKP létrejötte tehát fontos új fordulat Nyugat-Németor- szág életében. Az első kérdőjel természetesen az, hogy mit tesz­nek a hatóságok, valóban lehet­ségessé válik-e majd a legális működés? A második kérdés: milyen hatással lesz az új párt a politikai viszonyokra? Aligha várhatjuk, hogy az új párt .né­hány hét alatt alapjában meg­változtathatja a helyzetet. De egy építő, világos kommunista állásfoglalás megfelelő hatással lehet a nagy koalíciótól távolodó dolgozó tömegekre. A kommu­nista párt szövetsége elősegít­heti az eddig javarészt szétszór­tan és viszonylag kevés haté­konysággal működő baloldali csoportok (Parlamenten kívüli Ellenzék, Német Békeuníó, Ifjú­sági- és szakszervezetek) együt­tes akcióját. A párt máris be­jelentette, hogy szövetségben más haladó erőkkel, indulni kí­ván a jövő ősszel esedékes par­lamenti választásokon. A Német Kommunista Párt megalakulása csupán az első lépés, de reményt keltő folyamat megindítója lehet Nyugat-Euró- pa egyik legproblematikusabb, legtöbb veszélyt magában hor­dozó országában. Réti Ervin /

Next

/
Oldalképek
Tartalom