Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)

1968-10-20 / 247. szám

1968. október 20. 3 Vasárnan Befejeződött a számbavétel Békéscsabán - Kétezer kívülálló, háromezer hold föld Néhány nappal ezelőtt Békés­csaba valamennyi termelőszövet­kezetében összeírták azokat, akik­nek a földjét a tsz műveli, de a földtulajdonosok nem a szövet­kezetben, hanem a gazdasági vagy a társadalmi élet valamely más fórumán tevékenykednek. A földhivatal ezzel kapcsolatban fi­gyelemre méltó adatokat összege­zett. Békéscsabán csaknem 2000 embert érint mint kívülállót a földtörvény megvalósítása. A ko­rábbi évtizédben ugyanis az előbb említett kétezer ember belépett a tsz-be. Mivel egyéb elfoglaltsága miatt a közös munkából nem tu­dott részt vállalni, a tagrendezés­sel kapcsolatban kívülállónak te­kintették. Az összeírásból az is kitűnt, hogy 300 négyszögöltől 10 holdig terjed az előbb említett szemé- ! lyek birtokmegoszlása. Legtöbb közülük a két és fél, három és fél holdas, összesen háromezer hold föld kerül majd rendezésre a földtörvény előírásainak meg­felelően. A földrendezésben érintett sze- 1 mélyek nagy része öreg, nyugdí­jas, igen sok közülük az alacsony jövedelemmel rendelkező. A ter­melőszövetkezetek vezetőségei az összeírás időszakában felkeresték az alacsony jövedelmű idős em­bereket és azok egyetértésével közmegnyugvásra rendezték ter­melőszövetkezeti tagságuk jogát. Hasonlóan jártak el legtöbb eset­ben a tsz-tagok özvegyeinek el­bírálásánál is. A fiatalság is részt kér a kollektív szerződések készítéséből A járási és városi KlSZ-veze- tők részére titkári értekezletet tartottak az ifjúsági szervezet me­gyei bizottságán, Békéscsabán. A tanácskozáson megbeszélték az „üzemi négyszög” munkájában az üzemek, intézmények, gazdaságok KISZ-titkárainak feladatait az 194)9—70-es kollektív szerződések előkészítésében. A tavalyi tapasz­Keresettek az orosházi kukorica-adapterek Az Orosházi Mezőgazdasági Gépjavító Állomás az elmúlt év­ben mintegy 200 kukorica-adap­tert gyártott. A szovjet gabona- kombájnokra szerelhető betaka­rító munkaeszközt az ország min­den tájára elvitték, s a mezőgaz­dasági üzemek nagyon megked­velték. Ügy volt, hogy az idei kukorica-betakarításra összesen 350 adaptert gyártanak. A ke­talatok figyelembevételével ezen- J túl az ifjúsági szervezet képvise­lői is részt kérnek a munkahelyek „alkotmányainak” összeállításából, megszövegezéséből. A fiatalok ér­dekvédelme nem maradhat ki a vállalati kollektív szerződésekből. A titkári értekezleten megvi­tatták az 1968-as akcióprogramok megvalósításának eddigi tapaszta­latait és az őszi munkásmozgal­mi évfordulók előkészítésének legfontosabb tennivalóit. Műszaki konferencia az építőknél A Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat október 22-én, ked­den délelőtt fél 9-kor tartja meg harmadik negyedévi műszaki kon. ferenciáját Békéscsabán, a válla- \ lat irodaházának tanácstermében, j A megbeszélésen a három negyed- ; év termelési és gazdálkodási ta- j resiet azonban ennél több. Az orosháziak eddig 400 adapert gyártottak. Év végéig még lega­lább 100-at csinálnak. pasztalatait értékelik, majd meg­határozzák a negyedik negyedévi és a téliesítéssel kapcsolatos fel­adatokat. pártegységet nem lehet végle­gesen lezárt ügynek tartani. Ezért ismét és ismét küzdeni kell. Ennek az a magyarázata, hogy a párt eleven szervezet, mélyen benne él a sokszínű tár­sadalmi világban. Sokfajta ha­tás között élő embereket kell rá­vezetni az eszmei tisztánlátásra, az egységes cselekvésre. És oly­kor megütköznek a különböző nézetek. Azért fontos ezt hang­súlyozni ma, mert örömteljesen meggyarapodnak a pártszerveze­tek hatáskörei, alkotó feladatai. Meggyarapodnak, mert kiszéle­sítettük a szocialista demokra­tizmust, mert növeljük a helyi szervek önállóságát, mert mun­kánk minden területén szakítani akarunk az üres sablonokkal. Azonban semmiféle helyzet nem indokolhatja azt, hogy a párt­élet bármilyen lenini elve hát­térbe szoruljon. Sokszor azon­ban egyes párttagok nézeteiben a társadalom különböző osztá­lyainak olyan érdekei is vissza­tükröződnek, amelyek eltérnek a munkásosztály érdekeitől. Sem­mi szín alatt nem fér össze a párthoz való tartozással az, hogy valaki tudatosan és maka­csul képviseljen olyan nézete­ket, amelyek a munkásosztály­tól idegenek. Tudjuk azt, hogy a kommunisták az üzemektől, a falvaktól kezdve az irodalmi életig mindenütt megújult kedv­vel fogtak a mindennapi gya­korlati munkához. Példájukra a pártonkívüliek is bátrabban, kezdeményezőbben lépnek fel a dolgozók érdekében a különböző szervekben, a Parlamenttől kezdve a helyi tanácsokig. Ez azonban még csak kezdete egy • nagyszerű kibontakozásnak, 5 melynek útjáról még ittrekedt * akadályt — türelmetlenséget, az ■ egyszerű embert sértő gőgöt, ér- I zéketlenséget, maradiságot, sze- • mélyes önzést — kell elhárítani. : Igaz, akadtak már olyan elvtár- ■ sak, akik megkísérelték, hogy ■ szembeszálljanak velük, és mély l sebet kaptak. Kimondtam ezt, ! mert nem lenne helyes elhall- : gatni beszélgetésünk ilyen értei- ■ mét sem. Nem volna helyes el- ■ temetni ezt, mert a kommunista j kötelességtudat és a lelkiismeret jj soha sem mondhat ellent egy- j másnak. Helyes volt, hogy a se- [ bet kapott elvtársak nagy több- : sége nem keresett valamilyen ■ „más utat”, a pártszerűség ke- ■ rétéből kívül eső utat. De éppen i a pártegység érdeke nem tűri, S ha elriasztana bennünket a ko- j rábban megtörtént fájdalmas : példa. A IX. kongresszus hatá- ; rozatainak már eddigi eredmé- ■ nyei is kézzelfoghatóan bizonyít. • ják, hogy éppen ezek az új vo- j nások, véleménynyilvánítások te- : szik pártunk egységét szilárdab- \ bá. Van tehát mit tanulnunk, : önálló gondolkodás és — ismer- * jük be őszintén — elvi bátorság i és gerincesség dolgában. Ezek a következtetések nem ! nyújtanak semmiféle konkrét i receptet — nem is kívántam ad- • ni és nem is tudok ilyet adni. ; Csupán leírtam a sok-sok elv- ! társsal való beszélgetés tapasz- ■ talatait. De úgy gondolom, senki : nem bújhat el a formulák pusz- ! ta hangoztatása mögé. Rocskár János Kommunista türelmetlenség LÁSZLÓ ISTVÁN beszámolót tart. Az elnöki asztalnál: Feke­te Jánosné, a városi pártbizottság munkatársa, dr. Bielik Ká­roly igazgató és Such János, a városi pártbizottság első titk ára. magatartás égető kérdései napja­KRUCHIÖ GÁBOR: ...a nagybátyja úgyis elintézi! „Jó úton halad az iskolareform városunkban.” Ez a megállapítás a békéscsabai középiskolák párt- alapszervezetének vezetősógvá- lasztó taggyűlésén hangzott el. Néhány érdekes részlet a vezető­ség beszámolójából, melyet 'László István titkár ismertetett: Az oktatási reform végrehajtá­sához pártszervezeteink a pedagó­gusok közötti eszmei-politikai munkával járulnak hozzá. Az alapvető célt, hogy iskoláinkban felkészítsük a munkára, szocia­lista emberré neveljük a fiatalo­kat, a pedagógusok többsége ma­gáévá tette, mégsem vált ez a gondolat mindnyájuk tudatos tö­rekvésévé a mindennapi munká­ban. Etikai oktatás iskoláinkban nincs — esetleg osztályfőnöki órán beszélgetnek erről a témáról is —, pedig a társadalmi együttélés az erkölcsi törvények, a kulturált SIPOS BÉT,A: ...ne hendi­keppel induljanak... inknak. Az ifjúság magatartásának ér­tékelésében a nevelők egyre in­kább figyelembe veszik, hogy át­meneti társadalomban élünk, ahol egymás mellett létezik a régi és az új. Sajnos, vannak pedagógusok, akik a nevelésben az öröklött tu­lajdonságokat és az otthoni kör­nyezet hatásait abszolutizálják és lebecsülik az iskola szerepét, azaz .saját lehetőségeiket. / A kommunista nevelők a szü­lőkkel, a kollégákkal, a gyerekek­kel, a társadalommal való együt­tes munkával alakítják ki a szo­cialista nevelés légkörét. A jó po­litikai munka feltétele az igazga­tó és az iskolai pártcsoport együtt­működése. A marxista—leninista világnézet elplántálásában egye­dülálló szerepe van a kommunis­ta névelőknek. A hozzászólásokból: Péter László: Jó lenne megvizs­gálni, szükség van-e a pedagógu­sokat terhelő rengeteg papírmun­kára? Sípos Béla: Sokat kell tennünk, még, hogy a fizikai dolgozók gyer­mekei, a hátrányos helyzetű tanu­lók egyenlő esélyekkel és ne „hen­dikeppel” induljanak az életbe — és a felvételi vizsgákra. Kruchió Gábor: Határidő után másfél hónappal jelentkezett egy növendékünk az óvónőképzőbe. Küldjük csak el a jelentkezést — nyugtattak meg —, az illető nagy­bátyja úgyis elintézi a felvételét. Valóban elintézte. Másik diákun­kat — cigánylány, de jobb ké­pességekkel és határidőn belül — elutasították. A „sztori” csattanó­ja: a nrotekciós mégsem ment el a felsőfokú Iskolába. így sikerült a másik gyereket bejuttatni. Kálmán Gyula: Türelmetlen vagyak, nehézkesnek tartom, hogy a világnézetünk alapjai tantár­gyat — több éves vita után — még csak szűk kísérlet formájá­ban tanítjuk. KNYIHÁP JÁNOS, a Jelölő­bizottság elnöke ismerteti a javaslatot. Magasban a piros könyvecskék — szavazás a jelölőlistáról. V ajda—Demény

Next

/
Oldalképek
Tartalom