Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-18 / 245. szám
1968. október 18. 3 Péntek (Folytatás a 2. oldalról.) nyéknek megfelelő tevékenységével szolgálhassa a közlekedés, a népgazdaság fejlődését. A körzetesítés intézményében látom a szakosítás lehetőségét, s a forgalom lebonyolításában a közúti és vasúti szállítás korszerű együttműködésének lehetőségét. Megítélésem szerint a körzetesítés nagy feladatainak végrehajtása nem lesz zökkenőmentes, mivel eddigi tapasztalataim szerint is igen sok aggály merült fel az érintett szervek és lakosok részéről. A közlekedéspolitikai koncepció fő célkitűzése a vasúti és közúti közlekedés európai színvonalra emelése, technikai felszerelésének fejlesztése, a két fő közlekedési ág közötti munka- megosztás megvalósítása a szállítás és közlekedés önköltségének csökkentése céljából. Ez népgazdasági érdek. A végrehajtás legfontosabb eszköze a közutak és közúti forgalmi eszközök, valamint a vasúti úthálózat korszerűsítése, a gördülő felszerelés fejlesztése, továbbá a nem kifizetődő, kis forgalmú vasútvonalak megszüntetése, és a körzeti vasútállomások megvalósítása. A feladat sokirányú, megvalósítása során javaslom az intézkedéseket megelőző legszélesebb körű körültekintést és az érintett községi, megyei tanácsi és pártszervekkel való intézkedési ütemterv egyeztetését. Mint mezőgazdász a végrehajtásban mutatkozó nehézségeket abban látom, hogy a korszerűtlen, kis forgalmú vasútvonalak megszüntetése elsősorban a mezőgazdasági üzemeket terheli. A közelmúltban volt tapasztalatunk arról, hogy a cukorgyárak egyes átvevőhelyeken megszüntették a mérlegházakat is, és egyes helyeken a gazdasági vasutak sínjeit is felszedték, s következményeként a nagy tömegű cukorrépa szállítási átlagtávolsága megduplázódott, anélkül, hogy ezért a különbözetért valami kárpótlást kapott volna a mezőgazda- sági üzem. Ennek káros következményei ott jelentkeztek, hogy az egyébként megfelelő adottságokkal rendelkező termelőüzemek szállítási kapacitás hiányában kénytelenek voltak cukorrépatermelésüket korlátozni vagy be is szüntetni. A jövő intézkedéseknek el kell kerülnie a fent említett egyoldalú intézkedéseket. Különösen figyelembe kell venni azt, hogy a tömegárut mozgató mezőgazdasági üzemek részére a körzetesítés folyamán megfelelő teherbíró képességű bekötő vagy összekötő úthálózatot biztosítson a fejlesztés, továbbá legyen a közúti közlekedésnek olyan járműparkja, mely a mezőgazdasági üzemeknek is képes lesz segítséget adni a szállítási csúcsidőkben. Ki kell emelni azt is, hogy a mellék- és bekötő útvonalak hasonlóan a vasutakhoz, igen elavultak. Építésük korszerűtlen, nagy részük szekérközlekedés alá méretezetten alapozott maka- dám út. Ezeknek korszerűsítése tekintetében történtek intézkedések, azonban ezek nem látszanak kielégítőnek. Jelenleg ezeket az utakat használó nehéz járművekhez már a bekötő utak alapját is cserélni kell, mert most is az a helyzet, hogy a pormentesített, 1—2 éves bekötő utaknak újabb felújítása válik szükségessé. Az utak felújításának jelenlegi technikai megoldása nem felel meg a követelményeknek. A vasúti felvevőhelyek egy részének megszüntetése a termelőszövetkezeteket arra kényszeríti, hogy szállítási és rakodási gépparkjukat bővítsék, azonban ezeket a beruházási ráfordításaikat nem minden szövetkezet tudja saját erőből végrehajtani. Nem beszélve arról, hogy fenntartásuk és üzemeltetésük a termelési költségszintet növeli. Ezért indítványozom az illetékes szakminisztériumnak, hogy Kádár János és Biszku Béla az ülésteremben. (Bozsán Endre felvétele) a mezőgazdaság részére korszerű, nagy teljesítő képességű szállítóeszközök beszerzését tegye lehetővé megfelelő finanszírozási feltételekkel. Ezzel párhuzamosan pedig a megmaradó és kialakítandó körzeti pályaudvarok felvevő kapacitásának biztosítását is el kell érni. A mezőgazdaság igényeinek szempontjából tehát a körzetesítés végrehajtásának első fokaként a közúti közlekedés korszerűsítését, másodszorra pedig a vasúti körzet kialakítását javaslom megvalósítani. Békés megye vasúthálózatának fejlesztése tekintetében tanulmányoztam az előirányzott intézkedéseket. Ezekkel egyet is értek, bár a közvélemény egyes tekintetében nem mindenütt egyforma az állásfoglalás. Megyénk ugyanis elsősorban mezőgazdasági jellegű terület. A mezőgazdaság részvétele a vasúti szállításban 1963-ban 1 164 690 tonna. 1966-ban 1 331 483 tonna volt. A meglevő vasútállomások számának csökkentése, egyes vasútvonalak megszüntetése a mezőgazdaságnak jelentős közúti többletszállítási feladatot ad, jelentős többletköltséggel. Különösen a nagyobb községek érzik meg a vasúti hálózat megszüntetését, mint a megye déli részén levő Battonya, vagy a közepén fekvő Békés, a hozzá tartozó Tarhos és Bélmegyer környéke, hiszen Békésen az állomáson a napi teherforgalom meghaladja a 25 vagont. A forgalomátterelési program végrehajtása során javaslom, hogy a nagyobb forgalmú helyek megszüntetendő vasútvonalait ne szedjék fel, hanem tegyék lehetővé azt, hogy ha a mezőgazda- sági szállítások idényszerűsége megköveteli, bizonyos időszakokban, csúcsforgalomban lehetővé váljon a vasúti szállítás. A mezőgazdasági üzemeket és vállalatokat egyaránt érinti az a költségtöbblet, ami a vasúti és közúti áruszállítás között jelentkezik. Javaslom, hogy a célkitűzéseket egészítsék ki azzal, hogy a jelentkező önköltségcsökkentés hatására ezeket a tarifakülönbségeket csökkentsék, illetve a tarifa tételeit úgy alakítsák ki, hogy az önköltség csökkentése érződjön a tarifa díjtételein is. A személyszállítás átterelése vasúti forgalomról közúti forgalomra, komoly költségtöbbletet okoz, különösen azon dolgozóknak, akik munkahelyüket nap mint nap utazással közelítik meg. A költségtöbblet itt a dolgozók életszínvonalát érinti. Ezen a téren a politikai előkészítés nagy körültekintést igényel. Hogy a munkába járó dolgozók élet- színvonalát ne érintse az utazási költségtöbblet, a gyenge forgalmú vasútvonalak megszüntetésénél jelentkező költségmegtakarításokból közlekedési alapot javaslok létesíteni, s ebből finanszírozni a jelentkező költség- többletet. Tisztelt Országgyűlés! A közlekedéspolitikai koncepciókat a mezőgazdász szemével néztem, s bíráltam meg az elhangzott felszólalásomban. Annak ellenére, hogy egyes kérdésekben rámutattam a várható nehézségekre, a koncepciót közlekedésünk fejlesztésére alkalmasnak tartom, célkitűzéseinek megvalósításával biztosítani lehet hazánk közlekedésének felzárkózását a fejlettebb európai államok közlekedéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslatot a vasútról, valamint annak indoklását az általam javasolt módosítás mellett, valamint a magyar közlekedéspolitika koncepcióját az elmondott javaslatok figyelembevétele mellett a magam és a Békés megyei képviselőtársaim nevében elfogadom, s a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra javaslom. Az ebédszünet után az ország- gyűlés Kállai Gyula elnökletével folytatta munkáját. A délutáni ülés során felszólalt: dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Péti János Tolna megyei, Káli Ferenc Fejér megyei, Varga Károly Somogy megyei, Schumeth János budapesti, Rameisl Ferencné Baranya megyei, Nagy Dániel Csongrád megyei, dr. Udvardi Károlyné budapesti, Kalmár János budapesti, Kerkay Andor- né Fejér megyei, Fülöp János Szabolcs megyei képviselők. Ezután a korábban felszólalás- r. jelentkezett Kelemen Sándor Bács megyei képviselő bejelentette, hogy eláll a szótól. Az elnöklő Vass Istvánná berekesztette a csütörtöki tanácskozást. Az országgyűlés pénteken 10 órakor folytatja munkáját, először a vasútról szóló törvényjavaslat és a közlekedéspolitikai koncepció vitáját fejezik be, utána megtárgyalják a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot, majd interpellációkra kerül sor. Magyar—román kereskedelmi "árgya'ások kezdődlek Budapesten Csütörtökön román kormány-1 kürdöttség érkezett Budapestre, Dimitru Usturoi külkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével, hogy előkészítse az 1989. évre szóló magyar—román árucsereforgalmi megállapodj megkötését A tárgyalásokat csütörtökön a Külkereskedelmi Minisztéri- j umban megkezdte a két ország I I kormánydelegációja. (MTI) Újabb tv-bemutatót tartott az Apolló—7 Washington A csütörtöki televíziós közvetítésben az Apollo—7 űrhajó személyzete újabb bemutatót tartott az űrutazás körülményeiről. Ezúttal főként azt demonstrálták, hogyan lebegnek egyes tárgyak súlytalanul a kabinban. Az űrutasok nem mutatnak különösebb fáradtságot, kedélyállapotuk igen jó, viszont a több mint ötnapos út során alaposan kinőtt a szakálluk. A Nasa, az amerikai űrhajózási hivatal számára pillanatnyilag komoly gondot okoz a Gladys hurrikán, amely a jelek szerint a tervezett vízre szállás helyétől nem messze halad át. A tudósok megítélése szerint azonban a hurrikán a leszállás időpontjára már nem veszélyezteti majd a szükséges ■ manővereket. Ugyanakkor sor kerülhet arra, hogy az indítóhelyről a szerelő- csarnokba kell visszavontatni az Apollo hordozórakétáját, nehogy a hurrikán kárt okozzon benne. Ez jelentős késést okozhat a decemberre tervezett fellövésben. (MTI) Kis jelenti: Johnson elnök ismét elkerülte azt, hogy Vietnamról beszéljen. Az elnök csütörtökön délben kitüntetést nyújtott át az 5. tengerészgyalogos ezrednek „a Vietnami Köztársaságban (értsd: Dél-Vietnamban) tanúsított bátor és hősies magatartásáért”, de egyetlen szóval sem szólt azokról az elterjedt hírekről, amelyek szerint közel áll a teljes bombázási szünet elrendelése. Johnson csupán azt mondotta, hogy Amerika „hálás a bátor katonáknak, akik önfeláldozásukkal lehetővé tették az ország fennmaradását és a szabadság megmaradását”. Ezúttal nem szólt arról, hogy az amerikai katonák Vietnamban az állítólagos agresszió ellen harcolnak. Az elnök a találgatások szerdai felbukkanása óta három nagyobb beszédet mondott, azonban egyetlen alkalommal sem utalt a sajtó által is felkapott híresztelésekre. Az elnök beszédét megelőzően George Christian, a Fehér Ház sajtótitkára mindennemű választ megtagadott a híresztelésekkel kapcsolatban. Christian csak annyit mondott, hogy nincs hoz- zátennivalója a szerdán közzétett nyilatkozathoz, amely szerint nincs változás az Egyesült Államok politikájában Vietnamot illetően. A szóvivő ugyanakkor nem is utasította el vagy minősítette alaptalannak a találgatásokat. A washingtoni Evening Star csütörtök délben feltűnő tálalásban azt jelentette, hogy az amerikai kormány „Hanoi beleegyezésének jelére” vár. A lap szerint a saigoni kormány magatartása ugyanakkor megnehezíti a megegyezést, mert Saigon ragaszkodik a maga feltételeihez. Jsteen hallgat Vietnamról Csaba, az MTI tudósítója A Csehszlovák Szocialista Párt elnöke a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról Alekszej Koszigin szovjet és Oldrich Cernik csehszlovák miniszterelnök Prágában aláírja az egyezményt a szovjet katonai alakulatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról. Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat B. Kucera. a Csehszlovák Szocialista Párt elnöke nyilatkozott a Svobodne Slovónak a szerdán aláírt szovjet—csehszlovák megállapodásról, amely intézkedik a szovjet csapatok ideiglenes csehszlovákiai tartózkodásáról. Kucera e megállapodást „a normalizálódás új fontos szakasza megnyitásának, „a tradicionális szövetség szellemébe vetett bizalom újjászületésének” nevezi. Kucera megállapítása szerint az egyezménynek fontos nemzetközi politikai vonatkozásai vannak, mivel az a szocialista országok közös védelmének eszméjére épül, s Csehszlovákia mindig ennek alkotórészének tekinti magát. A jelenlegi megosztott világban — mondotta a szocialista párt elnöke —, melyben megtalálhatók a nemzetközi feszültségnek az egész világ békéjét veszélyeztető forrásai, ez nem is lehet másként. Nyilatkozatában Kucera hangsúlyozza, hogy a csehszlovák területen tartózkodó szovjet csapatok nem fognak beavatkozni az ország belügyeibe. Következésképpen a megállapodás megteremti a szükséges feltételeket annak a pozitív politikai fejlődésnek a további folytatásához, amely betartja a szocializmus általános elveit, és a sajátos feltételeket, és a hagyományokat is figyelembe veszi. (MTI)
