Békés Megyei Népújság, 1968. október (23. évfolyam, 230-256. szám)
1968-10-17 / 244. szám
/ 1968. október 17. Csütörtök Az MSZMP megyei bizottsága az ipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőinek részvételével tegnap, szerdán délelőtt tanácskozást rendezett Gyulán, a városi pártbizottság székházában. Az értekezleten megjelent dr. Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának titkára, Nagy István, az' SZMT vezető titkára, valamint több járási és városi párt- bizottság titkára. Szabó elvtárs üdvözölte a tanácskozás részvevőit, majd Gyulavári Pál, a megyei pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője tartotta meg beszámolóját, amelyben az új gazdaságirányítási rendszer és az idei termelés tapasztalatait ösz- szegezte. Javult a vállalatok kezdeményező készsége — A legutóbbi ipari tanácskozás óta — kezdte beszámolóját — fontos esemény előkészítése és bevezetése történt meg: 1968. január 1-én az egész népgazdaságban áttértünk az új gazdaság- irányítási rendszerre. A reform teljes kibontakozásához hosszabb idő szükséges, ezért az eltelt idő alapján helytelen volna általános következtetéseket levonni. Az azonban már ma megállapítható, hogy a Központi Bizottság határozatának végrehajtása a célkitűzéseknek megfelelően halad, a kezdeti eredmények biztatók, a reform megvalósítása során a várt eredmények realizálódnak. A vállalatok többségénél az áttérés jelentős változást idézett elő a kezdeményező készségben, az egészséges kockázatvállalásban, a vállalatok közötti kapcsolatban és az áruértékesítés rugalmasságában. A Központi Bizottság, valamint a megyei pártbizottság 1968. január 10-i határozatának megfelelően megindult egy olyan folyamat, amely a szükségletek jobb kielégítésére, a gazdálkodás hatékonyságának emelésére irányul. Az első félévben a nyereségérdekeltség erőteljesen hatott a termelés növelésére, amit a megyei tapasztalatok is igazolnak. Az ipar termelése az első félévben — a cukoripar nélkül — 12 százalékkal haladta meg a múlt év első hat hónapjának termelését. A szövetkezeti ipar fejlődése — csakúgy, mint az előző években — erőteljeseb volt és 21 százalékkal termelt többet, mint egy Gárdonyi Géza: A gondok ellenére biztatóak az új gazdaságirányítási rendszer kezdeti eredményei Megyei ipari tanácskozás Gyulán ecm csillagok} Feldolgozta! Márkusz László. esztendővel korábban. A megye iparában az első félévben továbbra is érvényesült az, hogy a fejlődés üteme az országost lényegesen meghaladta. A közlekedésről szólva elmondta, hogy az első félévben a vasúti szállítás zavartalan volt. A harmadik negyedévben viszont már gondot okozott a szükséges számú vasúti kocsik biztosítása. A megye közúti szállítása is zavartalan volt, azonban a mezőgazdasági üzemek, a célfuvarozási vállalatok, valamint a szomszédos megyék és a Budapesti AKÖV fokozott tevékenysége miatt a 8-as AKÖV a szállítási tevékenységben lemaradt. Az első félév termelési adatainak részletes ismertetése után megállapította: az export ennek ellenére csökkent, 1,7 százalékkal kisebb összeget tett ki. mint 1967 első félévében. Ezt befolyásolta, hogy jelentős visszaesés volt a keresletben a fehér palacküveg, az öntött síküveg és baromfi iránt. A szövetkezeti ipar külkereskedelmi átadása a termeléshez hasonlóan meghaladta, a megyei átlagot. A ktsz-ek első félévi exportja 56, a háziipari szövetkezeteké 13,5 százalékkal haladta meg az egy év előttit. B tartós eredmények forrása: a termelékenység Az első félévben a megye iparában, építőiparában, az autóközlekedésben, a kereskedelemben és a tanácsi szolgáltató ágazatokban ötezerrel növekedett a dolgozók létszáma. Mindemellett — állapította meg — az első félévi értékesítési gondok az üzemeken belül bizonyos foglalkoztatottsági problémát okoztak. A mozgalmi és gazdasági vezetők — igen helyesen — arra törekedtek, hogy a foglalkoztatottságot még átmeneti áldozatok árán is biztosítsák. A foglalkoztatottság gondjai a megye városaiban, községeiben az utóbbi évek ipartelepítése és fejlesztése ellenére I kedvezőbb nyereség elérését, a fennállnak. Ezt növeli az isko- I termelés növelését. A vállalatok, szövetkezetek zöménél az első félévben már kezdett érvénye- 1 'sülni az egészséges kockázatvál- 1 'lalás, az újszerű termelési, érté- 1 'kesítési megoldások keresése, a 1 'piac hatása. Nem helyeselhető azonban a vállalatoknak az a törekvése — hangsúlyozta —, amely az új gazdaságirányítási _ . . _, , , _ . ' 'rendszerben összhangban levő Rajzolta: Zorad Ernő. n Iákból kikerült fiatalok elhelyezkedése is. Ezért ipari üzemeink gazdasági és mozgalmi vezetőinek fontos feladata: a fiatalok munkába állítását úgy biztosítsák, hogy egyidejűleg a termelékenységnél mutatkozó első félévi kedvezőtlen tendenciákat kiküszöböljék. A megye vállalatainak első félévi eredményei a vártnál kedvezőbbek. Tartós sikerre a termelékenység állandó emelkedése nélkül azonban nem számíthatunk — mondta, majd néhány más, kedvezőtlen tapasztalatról szólt. Nevezetesen arról, hogy az iparvállalatoknál a nagyobb nyereségre való törekvés miatt gyakran a gyártmányok minősége szenved csorbát. Ez fordult elő a vésztői gimnáziumhoz Gyuláról kiszállított másodosztályú téglával is, amelynek minősége olyan rossz volt, hogy a műszaki ellenőr 70 köbméter falat kibontatott. Gyakran előadódik az építőipar munkájában is, hogy az átadott építmények minősége kifogásolható. Az építőipari ktsz-ek a különböző hibákat igen vontatottan javítják ki. Az ilyen garanciális javítások elhúzódása pereskedések tömkelegét, a lakosság bosszúságát, a különböző szervek részére pedig a jogos panaszosok számának ugrásszerű emelkedését jelenti. Néhány ha- Eonló jelenség ismertetése után az idei tervek készítésének és végrehajtásának tapasztalatait elemezte. Növekedett a gazdasági hatékonyság terv. és pénzügyi szabályozók fellazítására irányul. A gazdasági élet eredményei világosan bizonyítják, hogy a reform alapelvei jók, a gyakorlatban beváltak, és ezeken alapvetően nem kell változtatni. Egyes hatósági előírások, szabályozó eszközök továbbfejlesztésére és finomítá-1 sára azonban szükség van. Az új irányítási rendszer po- j zitív hatása tapasztalható a megye kiskereskedelmi forgalmában, amelyet az első félévben kiegyensúlyozott piaci viszonyok jellemeztek — állapította meg ezután. — Növekedett a fogyasztási cikkek forgalma, bővült a választék, a fontos cikkekből a keresletet általában kielégítették. A hitelakcióba vont cikkek forgalma 40—43 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Ezután a munkaidő-csökkentés eddigi tapasztalatait elemezte, majd a várható fejlődésről beszélt. Gyümölcsöző a pártós tömegszervezetek munkája Újszerű és jelentős feladatot jelentett és jelent a heti 44 órás munkaidőre való áttérés. Ezt minden vállalatnál a sajátosságok figyelembevételével úgy kell megvalósítani, hogy a termelés, a termelékenység, a dolgozók keresete ne csökkenjen, a termékek önköltsége pedig ne emelkedjen. Az idén január elsejétől 794-en, július elsejétől pedig 12 609-en dolgoztak csökkentett munkaidőben. 1969. január elsejétől csaknem 16 ezren egyszerre térnek át a 44 órás — A vállalatok — a gyáregy ségek kivételével — idei tervei két a reformnak megfelelően ön állóan, egy sor kötöttségtől meg- | munkahétre szabaduiva maguk készítették.) Ezután a párt> a KISZ és a a;S‘'ÄI A°?ÍT" ! szakszervezetek tevékenységét méltatta. A reform első eredményei azt bizonyítják — mondotság növelése volt a fő cél. A fél éves vállalati mérlegek igazolják, hogy a fenti törekvés sikerrel járt. Az önálló tervezéssel felszínre hozott rejtett tartalékok is elősegítették a vártnál ta —, hogy a politikai előkészítő munka a járási, városi pártbizottságok és az üzemi párt- szervezetek irányító, segítő tevékenységével sikerrel járt. A pártszervezetek az új helyzetben kezdik megfelelően alkalmazni munkájukban a helyesnek bizonyuló módszereket, kezdeményező készségükkel segítik a gazdasági vezetőket. Helyesen alkalmazzák a párt gazdaságpolitikájára vonatkozó határozatokat a gyakorlatban, biztosítják a párt vezető szerepét a gazdasági életben is. Ebben a munkában sokat segítettek a KlSZ-szerveze- tek és szakszervezeti bizottságok. Akcióprogramjaikkal, a KMP 50. évfordulójára szervezett munkaversennyel jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy ma már — a gondok ellenére is — biztatóak az új gazdaságirányítási rendszer eredményei. Gyulavári elvtárs ezután a következő időszak gazdasági és pártpolitikai feladatait ismertette, majd a hozzászólók mondták el tapasztalataikat. Érvényesül a vállalati önállóság Tizennégyen kértek szót a vitában. Nagy elvtárs, az SZMT vezető titkára az 1969/70-re szóló kollektív szerződések elkészítésének elveiről, módszereiről beszélt. Kérte, hogy fordítsanak nagy gondot a jó előkészítésre, majd javasolta: a tervezetet az üzemi demokrácia különböző fórumain vitassák meg, s hasznosítsák a dolgozók észrevételeit, jogos kívánságait. Dr Dankó János, a megyei tanács osztályvezetője szerint a szolgáltató üzemekre a termelő vállalatokkal azonos közterhek hárulnak, ami miatt a szolgáltatásban különböző gondok keletkeznek. Kendra György né, a Gyulai Kötőipari Vállalat igazgatója elmondta, hogy ők már sikerrel alkalmazzák a piackutatást, s ennek alapján azt igyekeznek termelni, amit a nagyipar nem gyárt. Több felszólaló beszélt arról, hogy a vállalati önállósággal már egyre jobban élnek. Drie- nyovszky János, az építőipari vállalat igazgatója azzal is bizonyította ezt, hogy az elmúlt három negyedévben mintegy 207 millió forint volt a befejezett termelés, ami jelentősen meghaladta a múlt év azonos időszakának eredményét. Ádász István, az Orosházi Üveggyár pártbizottságának titkára arról tájékoztatta a tanácskozás részvevőit, hogy számításaik szerint az idei termelési tervüket mintegy 80 millió, a nyereségtervet pedig 20—30 millió forinttal túlteljesítik. Néhány kedvezőtlen tapasztalatról beszélt Kassay Béla, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat igazgatója. Kifogásolta, hogy egyes ktsz-ek nem tartják meg a szerződésben vállalt határidőket, de az is gyakori, hogy az ipari termékek minősége nem megfelelő. Az igen termékeny és gondolatgazdag tanácskozás Szabó elvtárs zárszavával fejeződött be, amelyben hangsúlyozta a termelékenység növelésének szükségességét és a műszaki fejlesztés fontosságát, mert mint mondotta: ez a nyereségképzés fő forrása.
