Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-01 / 205. szám

1968. szeptember 1. 7 Vasárnap n nemzet könyvtára A szellemi értékek egyedül­álló tárháza az Országos Széchényi Könyvtár. Amikor 1802-ben névadója, gróf Szé­chényi Ferenc magánkönyvtára magyar vonatkozású műveinek felajánlásával megvetette a ma­gyar nemzeti könyvtár alapját, bizonyára maga sem gondolta, hogy a könyvgyűjtés milyen ha­talmas intézményévé növi ki magát alapítványa. A névadó 10 —12 ezer nyomtatott művet, né­hány száz kéziratot, metszetet és térképet adott át a nemzeti/szá­mára. Jelenleg mintegy ötmillió­ra tehető a könyvtár állománya: könyvek, újságok és folyóiratok, kéziratok, kották, térképek, kis­nyomtatványok, képek és más dokumentumok állnak az olva­sók rendelkezésére. A könyvállomány ma több, mint másfél millió kötetből áll. E gyűjtemény zömét az 1712 óta Magyarországon megjelent ki­adványok alkotják, másik jelen­tős része pedig az 1601-től ki­adott külföldi könyvekből áll. A központi könyvállomány tükrözi valamennyi újkori gondolat- rendszer, társadalmi mozgalom és irodalmi stílustörekvés hazai, sőt tágabban értelmezve: közép- és kelet-európai elterjedésének körét. Í zelítőül hadd említsünk meg néhányat közülük. A fran­cia felvilágosodás irodalmából számos első kiadással szerepel Rousseau, Voltaire és Diderot. A ' német irodalom és tudomány klasszikus korszakából Kant, Lessing, Schiller, Goethe és Hei­ne kiadásai. Az angolokat Byron, Tennison, Swinburne és Brow- ridng képviseli. A tudomány út­törői közül Hegel, Marx, En­gels, Darvin és Mendelejev első kiadású művei szintén megtalál­hatók. Itt kapott helyet több, a nem­zeti könyvtárra hagyományozott magánkönyvtár is. A magyar felvilágosodás kimagasló alakja, Batsányi János, aztán Kisfaludy Sándor, Madách Imre könyvtá­rát kezelik önálló gyűjtemény­ként. Ugyancsak a nemzeti könyv tár őrzi Kossuth Lajos magán- könyvtára számos neki ajánlott vagy saját kezű jegyzeteivel el­látott könyvét. Igen gazdag az Országos Széchényi Könyvtár tudományos anyaga is. A köz­ponti gyűjtemény gazdagsága alapot nyújt arra, hogy a ma­gyar nemzeti könyvtár a kelet­európai népek társadalomtudo­mányi összehasonlító kutatásai­nak egyik műhelyévé váljék. Az Országos Széchényi Könyv, tár hírlaptárának mai állománya kb 170 ezer kötet. Magában fog­lalja a magyar hírlap- és folyó­iratirodalom minden jelentős emlékét az 1771-ben indult la­tin nyelvű Nova Posoniensia-tól a jelenkor sajtójáig. Megtalálha­tók a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Ku­rír, Hédi és Más Nevezetes Tör­ténetek), a XVIII—XIX. század vezető folyóiratai (Magyar Mú­zeum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény), az 1848—49-es for­radalom és szabadságharc hír­lapjai (MárcziuS Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny, Kossuth Hírlapja), a korai ma­gyar munkásmozgalmi lapok (Munkás-Heti-Krónika, Arany­trombita, Testvériség, Népsza­va), a XX. század fordulójának haladó polgári folyóiratai (A Hét, Nyugat stb.), a Magyar Ta­nácsköztársaság sajtója (Vörös Újság, Vörös Katona, Ifjú Prole­tár), a két világháború között a bel- és külföldön megjelent ille­gális és félillegális forradalmi lapok (Űj Március, Üj Hang, Sarló és Kalapács, 100 %, Való­ság)). A Régi és Ritka Nyomtatvá­nyok Tára a teljes állomány leg­régibb és kivételes értékű nyomtatványait gyűjti. Az 1500 előtt nyomtatott könyvekből több mint 1700 példánya van. Kimagasló értékei közül megem­lítjük a Magyarországon levő egyetlen Gutenberg-nyomtat- ványt, a 42 soros Biblia-töredé­ket, az első magyarországi nyomtatványt, az 1473-ban Bu­dán nyomtatott Chroncia Hun- garorum teljes példányát. Meg­találhatjuk Sylvester János Grammatica-ját és Üj Testa­mentum-fordítását, Heltai Gás­pár és Bornemissza Péter műve­it, Tinódi Sebestyén Chroncia-ját, Zrínyi Miklós Szigeti Veszede­lem eposzának Bécsben megje­lent első kiadását. Ugyancsak helyet kaptak a gyűjteményben Kossuth, Széchenyi és Táncsics különleges értékű művei is. A Kézirattár mintegy 360 ezer kéziratot őriz. Leg­nagyobb értékei közé tartozik a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd. Emellett 77 magyar nyelvemléket őriz 1550 előttrőla Kézirattár. A XII. századból fennmaradt a legrégibb törvény- gyűjtemény, néhány krónika, Mátyás király 32 kódexe, Kini- zsiné Magyar Benigna magyár imádságos könyve, Mikes Kele­men kéziratainak egy része, köz­életi személyek, írók, tudósok kéziratai. A Kisnyomtatványtár közel kétmilliós állománya az egy-két- lapos nyomtatványok változatos típusait foglalja magában. Az elmúlt korok mindennapi élete tárul fel a röplapok, alkalmi be­szédek, peres iratok, üzleti nyomtatványok, árjegyzékek, mű­sorok, meghívók halmazából. (A gyűjteményben önálló csoport a félmillió gyászjelentés). Megta­lálhatjuk itt az 1848—49-es for­radalom és szabadságharc pla­kátjait és röplapjait, a Magyar Tanácsköztársaság szöveges és grafikai palkátjait. r E s végül, ha csak címszavak­ban is, de néhány monda­tot nemzeti könyvtárunk nagy­szabású tevékenységéről: a nem­zeti bibliográfia különböző so­rozatainak szerkesztése és ki­adása, a nemzetközi csereszol­gálat lebonyolítása, a központi katalógusok elkészítése, a könyv­tárközi kölcsönzés lebonyolítása stb. Az Országos Széchényi Könyv­tár gazdag gyűjteménye: nem­zeti kincsünk, felbecsülhetetlen érték. Jelenleg a Nemzeti Mú­zeumban van az otthona. De 1973-ra elkészül a budai vár, amelynek nyugati épületében kap helyet nemzeti könyvtárunk is. B. I. Pípatóríum, főbb száz éves okmány, munkaeszköz Ruzícskay György szarvasi házimúzeumában Ruzicskay György festőművész „ci- ilben” előszeretettel gyűjti szülővá­rosának, Szarvasnak néprajzi tár­gyait, régi emlékeit. A szarvasi al­kotóházát valóságos házi múzeummá alakította át. Eddig 450 értékes tár­gyat sikerült összegyűjteni. Ruzicskay házi múzeuma valóságos néprajzi történelem a Holt-Körös partján fekvő vámosról. Többek kö­zött megtalálni itt Szarvas város metszetét, amelyet 270 évvel ezelőtt készített ismeretlen művész. 150 éves céhlevelek, pecsétek, vándorlevelek okmányok tanúskodnak arról, ho­gyan éltek, mivel foglalkoztak, mer­re jártak a város mesterei, A szlovák népviselet igen gazdag gyűjteményét őrzi a szarvasi házi múzeum, ezenkívül pipatórium, több száz éves bögre, csobolyó, agyag­korsó, különféle kézi szerszám em­lékeztet a város múltjára. Táncdalfesztivál — repedt fazékkal és fakanállal A világ 35. szívátültetési műtétje A montreali szívkórház sebé­szei szombatra virradó éjjel vég­rehajtották Kanada harmadik szívátültetését. Az 58 éves török származású Elie Zaor textilmun­kás egy 38 éves hegesztő szívét kapta, aki pénteken halt meg a montreali kórházban. Az orvosi közlemény szerint Elie Zaor igen jó állapotban van. A montreali műtéttel a világ szívátültetéseinek száma 35-re emelkedett. Tizennégy újszíves beteg maradt eddig életben. Nem sokkal a hivatalos tánc­dalfesztivál nagy érdeklődéssel kísért döntője után különös fesztivált tartottak a békéscsa­bai Gyóni Géza úti egyik bér­ház udvarán a környék jó hangú és vállalkozó kedvű gye­rekei. Minden gyerek megtanult egy dalt, alkalmi zenekar szer­veződött, ahol a szólisták re­pedt fazékkal és fakanállal, szeneskannával és piszkavassal, és más hasonló hangszerrel kí­sérték az énekeseket. A zsűri, ezúttal cseppet sem hálátlan feladatát a részvevők szülei vállalták, akik az iskolai osz­tályozásnak megfelelően egy­től öt pontig terjedő érdem­jegyekkel rangsorolták a nem mindennapi produkciókat. Az első díj a csabai üzletek­ben vásárolható legnagyobb tábla csokoládé volt, a máso­dik ennél valamivel kisebb, és így tovább... Tény az, hogy minden kis énekes csokoládét majszolt az eredményhirdetés után, a környék felnőú lakói pedig legalább olyan nagy sze­retettel emlegetik ezt a gyer­mekfesztivált azóta is, mint az igazit... (br)--•Xy:­Nyárutó Gyopároson A kellemetlen időjárású hetek után végre hosszabb­nak ígérkező, kellemes nyár­utóval ajándékozott meg bennünket a természet. Az elmaradt strandnapokért is jól jön ez a kis kárpótlás, és hogy nem akármilyen, azt az itt látható képek bi­zonyítják. A minap Gyopároson jár­tunk, és a nyárutó fényei, szép pillanatai megragadták a fotóriportert. Hangulatos csevegés a me­leg vízben, a gondtalan órák varázsa, a fotószenvedélyé­nek hódoló magányos férfi, és a kislány, aki úszómatra­cot cipel a nagyvízhez: a nyárvég jellegzetes képe mind. Lehet, hogy egy hónap még vagy talán annyi sem: megsárgulnak a levelek a gyopárosi parkban, a fürdő­vendégek elfogynak, a park sétányain már senki sem jár, és a víz fodrozódását nem figyeli csak néhány szürke veréb a kabinok te­tejéről. Hát persze, jön az ősz, ez a rend, az élet így múlik. De hogy derűsen, szépen múljon, ahhoz az is kell, hogy a nyárutó szépségeit is ész­revegyük... Mint mi, és velünk most a kedves olvasó — Gyopá- ros-fürdőn. — 9 — Fotó: Dcmény Gyula Csevegés a meleg vízben. Fotó szenvedély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom