Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-29 / 229. szám

1968. szeptember 29. 6 Vasárnap PARANCSNOKI POSZTON A parancsnok dicse­kedett, hogy az egyik legjobb tisztese továbbszolgálatot vállalt, Mikor találkoztam veié, megkér­deztem: — Mikor döntötte el, hogy itt marad? — Magam sem tudom, így ala­kult. — Szép munka ez? — Az — hagyta jóvá Kocsis Miklós szakasz vezető. Hallgattunk, ő törte meg a csendet. — Pedig egy esztendeje még nem tetszett. Ha valaki akkor azt mondja nekem, hogy én to­vábbszolgáló leszek, kinevetem. Nem akartam katona lenni. Mi­előtt behívtak, három kérvényt is írattam a tanácsházán, mert hogy már egy kicsit korosak a szüleim. Nem sikerült otthon maradni, mert ami igaz, az igaz, nem volt olyan kilátástalan a szüleim helyzete. — Mégis, mikor kedvelte meg a katonaéletet? — Tavaly — vágta rá a sza­kaszvezető. — Még a tisztesisko­lán is csak becsületből dolgoz­tam, mert nem akartam szégyen­ben maradni. De ez az utolsó év nagyon szépen telt el. . Kérdőn néztem rá, ő foly­tatta: — Már az újoncok bevonulása érdekesnek ígérkezett. Kaptam egy rajt, én lettem néhány ember parancsnoka. Akadt köztük pa­raszt a megyéből, munkás Duna­újvárosból és érettségizett gyerek Pestről. De ha hiszi, ha nem, úgy bújtak hozzám, mint kottás­hoz a csibék. Egy évvel voltam idősebb náluk, mégis éreztem, hogy nemcsak a csillag miatt tisztelnek. Jól esett, amikor Szál­kái, ez a dunaújvárosi fiú egyik este odajött hozzám, és azt mond­ta: „őrvezető elvtárs, magának megmondom, mert tudom, hogy nem árul el, én hazaszaladok az éjjel”. Kiderült, hogy névtelen levelet kapott, amelyben arról írtak, hogy a felesége hűtlen lett hozzá. Egész éjszaka beszélgettem vele és másnap a párttitkár elvtárs el­utazott szülőfalujába. Kiderült, hogy semmi sem Igaz az egész­ből, valami bajkeverő művelte a rossz tréfáit. — Sokféle ember vonul be a hadseregbe — szóltam, mire a szakaszvezető nyomban ráfelelt: — De még milyen sokféle. Az egyik kitenné a lelkét a többi­ekért, a másik meg azt lesi, hol bújhat ki a manka alól. Az ben­ne a szép, ahogyan ez a sokféle i ünnepség Hősök terén A Fegyveres Erők Napja alkal­mából szombaton délelőtt koszo- rúzási ünnepség volt a Hősök terén, a magyar hősök emlék­művénél. A Magyar Népköztár­saság fegyveres erői nevében Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter, Rácz Sándor jvo^ itt- Nem tudom, hogy belügyminiszter-helyettes és Papp ; lesznek-e ilyen jó cimborák ember egy idő után mégiscsak megérti egymásit. Mert így igaz. Én például egy éve el sem tud­tam képzelni, hogy a raj valaha is befogadja Szülőmért. Tudja, ez a fiú olyan lompos volt, hogy az szörnyűség. Reggel úgy kellett kihámozni a pokrócból, és ha nem ügyeltünk rá, még sorakozó­kor is a mosdóban piszmogott. Egy ideig mindig a sarkában jár­tam, de végtére is nem fordíthat­tam minden időmet egy emberre. Szóltam a rajnak, hogy ügyelje­nek rá. A szakaszvezető felne­vetett: — Ha látott már nyüzsgést éb­resztőkor! Szegény Szulomár alig győzte hallgatni őket... Most már megmondhatom, mert régen tör­tént — hajolt hozzám közel az újdonsült továbbszolgáló szakasz- vezető —, egyszer magam is meg­ijedtem attól, amit a raj csinált. Szulomár nem akart mosakodni, és a raj alaposan megsikálta. Fél­tem, hogy baj lesz, mert elvégre ez már erőszak volt, de a pa­rancsnokom megnyugtatott.: „Ha a katona Is tréfának vette, nem nagy ügy, de arra azért ügyeljen, nehogy túlkapások legyenek”. — És mi lett Szulomárrai? — kérdeztem kíváncsian. — Mintha kicserélték volna — felelte a szakaszvezető. — Tegnap ment el tőlünk, át­helyezték egy másik alegységhez. Búcsúzáskor azt mondta: „Sza­kaszvezető elvtárs, nagyon jó ott Árpád, a munkásőrség országos parancsnoka helyezett el koszo­rút. (MTI) A fegyveres erők életéből Kémek kelepcében A nyári tiuristaidényt ebben az évben is megkísérelte kihasznál­ni jó néhány nyugati ügynök. Lak­tanyák és egyéb katonai objektu­maink közelében több olyan turis­tát” értek tetten, akik fényképe­ket, feljegyzéseket vagy vázlato­kat készítettek a katonai alaku­latok elhelyezéséről és fegyver­zetéről. A tetten ért kémek ter­mészetesen nem kerülik el a fe­lelősségre vonást: a katonák a polgári lakosság segítségével meg­hiúsítják a kémkedést, az ügy­nököket pedig a bírósági szervek megérdemelt helyükre „küldik”. Újító határőrök Az egyik határőr-egységnél Ba- dáczi Endre határőr ötlete alapján elektronizált indítóasztalt készí­tettek kollektív munkával, nagy­részt a náluk megtalálható eszkö­zökből azért, hogy megkönnyít­sék a gépjármű-telephely munká­ját. Az újítás alapján a telephely indítója rádión irányítja a tevé­kenységet. A diszpécser-rendszerű elektronizált asztalon több sor­ban kapcsolók, valamint apró, hatók. Az üveglapok mögött zöld, piros és fehér fényjelekből meg­állapítható a járművek rendelte­tésének megfelelő csoportosítása. A berendezés korszerűsítette és megkönnyítette a munkát, emelte a harckészültség színvonalát. Úttörőhatárőrök Eredményesen segítik a határ­őrség munkáját a városokban és községekben működő úttörő- határőr-szakaszok. A pajtások számos esetben segítették már a határsértők elfogását. Megyénk határmenti községeiben rendsze­resen találkoznak a határőrök az úttörőkkel. Honvédelmi oktatás az iskolákban Az új tanévben az általános és középiskolák, valamint a szak­munkásképző-intézetek és a fel­sőoktatási intézmények diákjai részére megkezdődött a honvédel­mi ismeretek oktatása. Bár tan­könyvet még nem adtak ki, de készül a tansegédlet az oktatás­hoz, amely előreláthatólag év vé­megvilágítható üveglapok talál- j gére eljut az iskolákba. Építészmérnököt felveszünk a Békés megyei Vendéglátóipari Vállalathor Jelentkezés a vállalat személyzeti vezetőjénél, BÉKÉSCSABA, x Gutenberg utca 3. 18823 Es Kocsis sizakaszvezető új történetbe kezdett. Egy katoná­járól mesélt, aki majdnem elbu­kott, de a raj szinte az utolsó pillanatban megfogta a szakadék szélén... Jólesett hallgatni ezt a fiatal, de máris tapasztalt kato­nát, aki másokat is fegyelmezett magatartásra nevel. Nem látvá­nyosan, hanem szerényen, csen­desen. V. 1. Szabálysértések - mind annyiunk kárára Szeptember végén, október elején Vietnami Barátság Tsz-ben pedig évről évre visszatérő probléma, és gondot is okoz a legeltetési szabályok megsértése. Tavaly és azelőtt dércsípés előtt, legeltetés céljából lucernára hajtották több tsz-ben a szarvasmarha-állo­mányt. Annak idején beszámol­tunk a keletkezett károkról. Most, ismételten visszatérünk erre a témára, mert az utóbbi napokban a méhkeréki Balcescu Tsz-ben 12 növendékmarhát kellett kény 9 tehén pusztult el felfúvódás kő. vetkeztében. Frankó János, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának szakfelügyeleti csoportvezetője ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy dércsípés előtt csak fokoza­tos szoktatás után ajánlatos a le­geltetést megszervezni. De ebben az esetben is a jószágokat állan­dóan mozgásban kell tartani. Köz­szervágni a lucerna legeltetése j vetlen legeltetés után egyáltalán után. A körösladányi Magyar— I nem szabad, itatni. Tájékoztató a bortermés bejelentéséről A közeledő szüretre tekintettel, a Vám- és Pénzügyőrség az aláb­biakat közli: Aki adóköteles italt állít elő, köteles a készített italt a vám- és pénzügyőri szakasznál adózás céljából bejelenteni. Adóköteles ital a must, a szőlőcefre, a bor, a törkölybor és a gyümölcsbor. A bejelentés elkészítésére szol­gáló nyomtatványt a vám- és pénzügyőri szakaszoknál vagy a községi tanácsoknál díjmentesen lehet beszerezni. A bejelentést személyesen vagy postán a vám- és pénzügyőri szakaszhoz kell juttatni. Ha bejelentőlap-nyom­tatvány bármely okból nem áll rendelkezésre, a bejelentést le­vélben is meg lehet tenni. A bortermelők a szüret (szőlő­szedés) befejezését követő hat napon belül kötelesek a termés­bejelentést megtenni. A gyü­mölcsbort az anyag erjesztés alá vonását követő 6 napon belül kell bejelenteni. Be kell jelenteni az összes ké­szített mustmennyiséget, azt is, amelyet a bejelentés megtétele előtt értékesítettek, elfogyasztot­tak, illetőleg az állami felvásár­ló vállalatnak átadtak. A szőlő­ként értékesített termést nem kell bejelenteni. Törkölyön, héjon er­jesztés esetében a kádakba töl­tött szőlőcefre-mennyiséget kell jelenteni. Be kell jelenteni a ké­szített törkölybort, továbbá a készletben levő óbort is. Ä Hunyadi Mtsz, Hunyes az alábbi munkákat vállalja azonnali határidővel: Minden típusú adagoló felújítását, • esztergamunkákat MVE—340—1500-as gépre, autómotorok és motorkerékpár-motorok henger- fúrásait közületektől és magánosoktól egyaránt. Eladásra felajánl: 1 db MTZ-vezetőfülkét, 2 db RF—2-es rendfelszedőt, 1 db forgóboronát, 1 db vaskerekű disztillert, 1 db RS—09 műtrágyaszórót, 1 db küllős-kapát, 1 db 5 tonnás hídmérleget, 1 db répafelszedő-kombájnt, A felsorolt gépek ára megegyezés szerint. Továbbá elcserélnénk: 1 db ZIL—164-es felújított tehergépkocsit IFA—50-es tehergépkocsira. Hunyadi Tsz, Hunya Ügyintéző: Vrana Ha a szüret részletekben törté­nik, a részszüretek eredményét 6 napon belül jelenteni kell. A részbejelentésekbe nem kell fel­venni a korábbi — már beje­lentett — részszüretek eredmé­nyét. A bejelentésen fel kell tüntet­ni az ital tárolási helyét. En­nek esetleges változását 24 órá­val előbb a vám- és pénzügyőri szakasszal közölni kell. Ha a mustot, a bort nem a termelés helyén tárolják, a ter­mésbejelentést mind a termelő­helyre, mind a tárolóhelyre il­letékes vám- és pénzügyőri sza­kaszhoz meg kell tenni. A termésbejelentés elküldése után előállított vagy megszerzett italmennyiségeket a készletgyara­podást követő 6 napon belül be kell jelenteni. Bortermelő az a természetes vagy jogi személy, aki szőlőterü­let felett rendelkezik, azon ter­melést folytat és a terméséből adóköteles italt állít elő. Ehhez képest bortermelőnek minősül az állami gazdaság, a mezőgazdasági termelőszövetkezet, az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, a hegyközség, továbbá az a tsz-tag, aki háztáji vagy egyéni műve­lésre visszahagyott szőlőt művel, illetőleg a családi, százalékos, ré­szes alapon szőlőművelést foly­tat, a tszcs, az egyszerűbb me­zőgazdasági szövetkezet tagja és az egyéni termelő. Az utóbbiak közé tartozik a szőlőtulajdonos, a haszonbérlő, a haszonélvező és a felesbérlő. A bortermelő tsz-, tszcs-, egy­szerűbb mezőgazdasági szövetke­zeti és hegyközségi tagot, továbbá az egyéni termelőt gazdasági évenként — egy családon belül — legfeljebb 250 liter must, bor után adókedvezmény illeti meg. A kedvezményes adótétel literen­ként 1,50 Ft. Az adókedvezmény feltétele a szőlőterület használati jogának igazolása. Szőlőterület­nek részben vagy egészben ha­szonbérletbe, felesbérletbe vagy ingyenes használatba adása ese­tén az adókedvezmény csak a bérlőt (használót) illeti meg. Bejelentési kötelezettség terhe­li azt a természetes vagy jogi személyt is, aki nem minősül bortermelőnek, de megszerzett szőlőből, gyümölcsből adóköteles italt állít elő. Mustot vagy újbort óborral összekeverni, továbbá óbort tör­kölyre felöntéssel kezelni csak a vám- és pénzügyőri szakaszhoz való előzetes bejelentés és ellen­őrzés mellett szabad. A termésbejelentési kötelezett­ség részben vagy egészben való elmulasztása esetében pénzügyi szabálysértési eljárásnak van he­lye. A vám- és pénzügyőrség a ter ­melők adóköteles italkészletét el­lenőrzi. A helyszíni ellenőrzéskor a termelő köteles az italkészle- tét előmutatni. A készletmegál­lapítás helyessége ellen 24 órán belül a vám- és pénzügyőri sza­kasznál panasz nyújtható be. Részletes felvilágosításokat a vám- és pénzügyőri szervek ad­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom