Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-27 / 227. szám

1988. szeptember 27. 5 Péntek Körösladány vasárnapja CSABÁN még csak sze­merkélt kora reggel az eső, Ladanyban már zuhogott, mire megérkeztem az autóbusszal. A Tüköry Lajos Gimnázium és Ál­talános Iskolában még csend van, csak lépteim kopognak a hosz- szú folyosón, Kibómulok az esőbe: megke­gyelmez-e, engedi-e, hogy jól sikerüljön az ünnepség, Garibaldi szobrának felavatása? Aztán szemem a hosszú asztal­ra téved, képek, újságok, köny­vek. fotográfiák, egy kis kiállí­tás az iskola névadójának életé­ből. Elsőnek Végh Mihály tanár érkezik. Mindjárt egy kis inter­jú-félét rögtönöznék vele. Arról, hogy hogyan kezdett a nagy munkához: Tüköry életének, Ga­ribaldi szabadságharcának doku­mentumait összegyűjteni, olaszul tanulni, majd tanítani. De elhárít minden kérdést magáról. — NEMCSAK MAGAM DOL­GOZTAM — mondja. — Az ér­dem nemcsak az enyém. — Zse­béből kartonlapocskákat húz elő és a feliratokat a kiállított anyag mellé tűzködi. Közben magyaráz is. Színes reprodukciók az egy­kori festményekről, csatajelene­teket ábrázolnak. Egy album Pa- lermóból, mellette fényképek, Tüköry utca és szobor Palermó- ban. A körösladányi katolikus egyház anyakönyvéből egy oldal. Ludwicus Tüköry megszületésé­nek idejét adja hírül. Olasz és magyar könyvek Garibaldiról, Konyorcsik János szobrász Gari- baldi-portréjának fényképe. Új­ságok, cikkek, e témakörrel kap­csolatos írások. A kronologikus sorrendben kiállított anyag vége felé tartunk. A második világháborúban Olaszországban harcoló magyar partizánokról szóló írás és az ott, a német fasiszták által kivégzett Kereszti Sándor arcképe. A hosz- szú asztal végén duzzadó dosszi­ék, falukrónikák. Sok idő kellene rá, de érdemes volna belenéze­getni, hogyan dolgozik, él a múltban és jelenben az iskola diáksága. MÁR NEM VAGYUNK EGYE­DÜL, egymás után érkeznek a I gyerekek. Sárosak a szép fehér térdharisnyák, az úttörőing alatt meleg pulóver. Hiába, Végh ta­nár úr nem engedi őket a meg­beszélt program szerint díszőrsé­get állni a leleplezendő szobor­nál, a szakadó esőben. Megfáz­nának. Nagyobb gimnazista lányok érkeznek gyönyörű csokrokkal, a vendégeknek szánták. Három kis­lány teríteni kéredzkedik a kul- túrházba az ünnepi ebédhez. — Elmehettek — egyezik bele a tanár úr —, de ha az olasz vendégek szólnak hozzátok, re­mélem nem hagytok szégyenben és olaszul is válaszoltok?! — Nagy irulás-pirulás után elindul­nak. s útközben olasz mondato­kat próbálgatnak. Az egyik tan­teremből is olasz dal hangjai szállnak az ázott park fái felé. Már fél 11, nemsokára itt lesz­nek! Leülök egy asztal mellé, szép piros hímzett takaróval van bo­rítva. ká akarom tenni a táská­mat, aztán gyorsan visszarántom. A terítő avult posztó, a különös arany-tarka hímzések azt mutat­ják, muzeális darab ez is. igen! Igen! Itt a felirat: „Tüköry ken­dője. A török szultántól kapta 17 győztes csata emlékére.” ELINDULUNK AZ ÜNNE­PÉLYRE. Zászlót tartó úttörők köszöntenek az ajtóban. Meleg érzéssel fogadom magamban e kedves község képét, ahol ilyen lelkes emberek a múlt nemes hagyományaival ültetik az ifjú szívekbe a haza és szabadság sze- retetét! Huszár Istvánná Mik az államellenes bűncselekmények? - Hogyan segíthet a diákság a bűnüldöző szerveknek? Bűnügyi osztályfőnök! órák tapasztalatai Az elmúlt tanévben kez­dődött el egy érdekes pedagógiai akció: „bűnügyi osztályfőnöki óra” címmel az illetékes belügyi rendőri szervek sorozatos beszél­getéseket tartottak a középisko­lákban. A korábbi kísérleti elő­adások tapasztalatai alapján ik­tatták tantervbe ezeket az órá­kat. Céljuk az volt, hogy kellő felvilágosítással, a diákokat fog­lalkoztató kérdésekre válaszolva tájékoztatást adjanak a bűnüldöző szervek munkájáról, felhívják a figyelmet • a fiatalkorú bűnö­zésre, a megelőzésre és válaszol­janak a diákifjúság körében adó­dó kérdésekre. Szükséges és hasznos volt az a mérlegkészítés, amellyel nemrégiben elemezték a tapaszta­latokat a belügyi és művelődés- ügyi szervek. Az ország középis­kolái ben tavaly több mint 3000 órán 110 ezer diák hallott elő­adást, Jórészt hivatásos rendőr­tisztektől a bűn fogalmáról, a bűnüldözésről, a tennivalókról. Az egyik legszembetűnőbb ta­pasztalat, hogy jogvégzett, magas képzettségű tiszteket szívesen és érdeklődéssel fogadták a gyere­kek: őszintén és sokat kérdez­tek. Olyan dolgokat is feltártak, amelyek még a zárt osztályközös­ségekben „titkosak” voltak. Na­pirendre kerültek „kényes kér­dések” is. Az illetékesek most kérdéscsoportokra bontva elemez­ték a diákokat foglalkoztató és érdeklő témákat. A legfontosabb és leggyakoribb kérdések ezek voltak: Mi a kü­lönbség az izgatás és a bírálat között? Mik az államellenes bűn- cselekmények? Hogyan segíthet a diákság a bűnüldöző szervek­nek? Miképpen lehet a rendőr­ség, a nyomozótestület köteléké­be Jutni? Mit tegyenek, ha vala­hol bűnös tevékenységet tapasz­talnak? A szakemberek az elem­Nyerjük meg a 2000 forintot! Harmincfordulós őszi rejtvénypályázaf O Melyik Békés megyei múzeumban található ez az eredeti helyzetében kiállított lovassír? Az igazgató, aki képünkön gimna­zistáknak mutatja be a sírt: Nagy Gyula. zéskor megállapították, hogy a gyerekekben általában erős a hazafias érzés, a kötelességtudat, keresik a helyes állampolgári ma­gatartás formáit, s kellő felvilá­gosítás után önmaguk is elíté­lik a káros megnyilvánulásokat, a fiatalkorúak bűncselekményeit. De kritikusan szólnak a bűnal­kalmakról is. Elemezték a szakemberek azt a furcsa jelenséget is, hogy a diá­kok körében — az erősen elter­jedt krimiolvasás, a tv egyes mű­sorai miatt, filmek nézése után helytelen fogalmak alakultak ki például az államellenes bűncse­lekményekkel kapcsolatban, vagy a csoportos fiatalkori bűnözésről tápláltak téves nézeteket. A fel­világosítás után viszont maguk is több helyen kiközösítették a hu- ligánkodókat, elítélték a kárt okozó garázdaságot. Sikeres volt a jogi felvilágosítás is. Megtudhat­ták, milyen a mérce a fiatalko­rúak bűncselekményeinél, hogyan kell óvakodniuk a bűnre vivő al­kalmaktól, társaságoktól. Az első év tapasztalatai te­hát kedvezőek, feltétlenül szükség van arra, hogy ezt az akciót to­vább folytassák. Fontolgatják, mi­ként lehetne minden középiskolás évfolyamon bevezetni ezeket az órákat. Javaslat hangzott el, mi­szerint: több pedagógus is tart­son ilyen előadásokat. A tapasz­talatok szerint azonban az akció pszichológiai hatása kedvezőbb ott, ahol hivatásos rendőrtiszíek­őszi rejtvénypályázat 1968. szeptember 27. kel ismerkednek meg a gyerekek. Ebben a tantárgyban változatla­nul ők tudják a legjobb, leg­érdekesebb „tananyagot” adni. Várkonyi Margit A múzeum a várba költözik Újabb állandó kiállítás készül a gyulai vár termeiben A valamikori palánkvár hatal­mas cölöpjei alig korhadtak, pe­dig legalább ötszáz évesek, a fegyverek, a páncélingek féme­sen csillognak ma is, és a hasz­nálati eszközök, mintha nemrég nek el a kiállítással, mely dr. Boreczky László, a múzeumi igazgatóság művészeti vezetőjé­nek tervei alapján tárja a vendég elé a török kiűzése után az élet megújulását, később a XIX. szá­Szilágyi Miklós, a gyulai múzeum igazgatója és Bánkúti Al­bin a kiállítás terveit ellenőrzik. tette volna le valamelyiket a munkálkodó kéz. A hatszáz éves gyulai végvár történetén kitűnően rendezett ki­állítás vezeti végig a látogatót, és a vártermek hangulata is mara­déktalanul felidézi a magyar kö­zépkor mozgalmas századait. Ezt a kiállítást most újabbal egészítik zadi céhes ipar és a kereskede­lem virágzásának tárgyi emlé­keit, majd a világháborúk idő­szakát és a város jelenét. Csillogó üveg-vitrinekben a kor emlékei elmúlt századokról mesélnek, tanítanak és figyelmez­tetnek. A táj emberének élete elevenedik meg a négy teremben, Valóságos műhellyé változott a lovagterem. Fotó: Demény ki, mely Gyula város gazdasági és társadalomtörténetét kelti élet­re a XVIII. századtól napjain­kig. Az új állandó kiállítás elfog­lalja majd a vár híres lovagter­mét és még három kisebb helyi­séget az emeleti traktuson. A Központi Múzeumi Igazgató­ság rendező-csoportja Bánkúti Albin vezetésével már több nap­ja megszállta a várat, és előrelát- ! hatólag október közepére készül- I a gyulai múzeum sok évtizedes gyűjtőmunkája nyer értelmet azzal, hogy kincseit ezzel a most készülő állandó kiállítással is a város lakói és vendégei számára elérhetővé teszi. A hatszáz éves végvár törté­netének újabb szakasza kezdődik: valamennyi emeleti termét gaz­dag kiállítás tölti ki, élővé vará­zsolva az öreg, sok harcot, küz­delmet látott várat. S. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom