Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. SZEPTEMBER 27., PÉNTEK Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Jogok és szerződések Még ma is gyakran panaszkodnak a termelőszövetkezetek szakemberei és vezetői arról, hogy a gyakorlatban nehezen valósul meg a szövetkezeti gazdaságok és a különféle, velük kapcsolatban álló ipari és kereskedelmi vállalatok egyenjogúsága. Az országgyűlés júliusi ülésszakán is több képviselő szólt erről a jelenségről. Példákat, eseteket soroltak és sürgették a megoldás keresését A gazdaságirányítási reform egyik alaptétele, hogy egyenlő jogokat és felételeket teremt a különféle jellegű vállalatok számára. Nyolc hónap elteltével azt állapíthatjuk meg, hogy a reform szellemében alkotott alaptörvények helyesek és minden lehetőséget biztosítanak az egyenjogúság, a gazdasági demokratizmus kibontakozásához. De hát akkor mi történik a gyakorlatban, amely panaszra és elégedetlenségre ad okot a termelőszövetkezetekben ? A szövetkezeti gazdaságok és az ipari, kereskedelmi vállalatok kapcsolatát ho6szabb-rövi- debb időre kötött szerződések rögzítik. Sok év óta megrögzött gyakorlat, hogy ezek a szerződések előre elkészített formanyomtatványok, amelyeket az ipari vagy kereskedelmi tevékenységet folytató vállalatok szakemberei kitöltenek és — nézetük szerint — a tsz-vezetőknek nincs más dolguk, minthogy ezeket aláírják. Ily módon tehát már eleve egyoldalúság alakul ki; olyan helyzet, amelyben a termelőszövetkezetek sok vonatkozásban „előregyártott” feltételeket kapnak. Még inkább súlyosbítja a helyzetet, hogy számos vállalatnak a szerződéskötésekre vonatkozó belső utasításai gyakran nem egyeznek az alaptörvények szellemével. Betű szerint ugyan nem sértik meg azokat, hiszen ezek a kerettörvények nem határoznak meg mindent szó szerint, éppen azzal a szándékkal, hogy tág lehetőséget adjanak, a mindkét fél számára előnyös megállapodásokra. Ám sok vállalati vezető úgy véli, hogy helyzeti energiájuk révén továbbra is lehetséges érdekeik egyoldalú érvényesítése, a gyengébbik fél — jelen esetben a termelőszövetkezetek — rovására. Emlegették az országgyűlésen a képviselők is azokat a gyakran előforduló eseteket, amikor a hiánycikknek számító nitrogén- műtrágyát a gabonaforgalmi vállalat kínálta a termelőszövetkezeteknek azzal a feltétellel, ha bizonyos mennyiségű kukorica értékesítésére szerződést kötnek. Ilyen adminisztratív nyomásra emlékeztető megállapodás szorgalmazásakor figyelmen kívül hagyták, hogy ez sérti nemcsak a termelőszövetkezetek, hanem az egész mezőgazdasági termelés érdekeit. Több jellemző példája van a monopol helyzet — gyakran már-már erőszakos — kihasználásának. Mezőgazdasági termékeket felvásárló és feldolgozó vállalatok egyikének-másikának irányítói így gondolkodnak: „ezt a tevékenységet mi egyedül végezzük az országban, a szövetkezet máshoz úgysem tud fordulni, tehát hiába berzenkedik, végül mégiscsak velünk köt megállapodást”. Szűk látókörű és gazdaságilag rendkívül káros kondolkodásmód ez, amely előbb vagy utóbb a vállalatra is visz- szaüt. Szerencsére a reform első nyolc hónapjának tapasztalataiból sorolhatunk olyan példákat is, amikor nemcsak a szövetkezeti gazdaságok, hanem egyes vállalatok is eredményes, erőfeszítéseket tettek az egyenjogúság gyakorlatának megteremtéséért Több vállalat szerződési ajánlatait nem a sablonos formanyomtatványokon teszi meg, hanem érdemi gazdasági tárgyalásokon,az érintett partnerekkel közösen keresik a kölcsönös előnyöket és ennek alapján rögzítik a szerződéseiket. A konzervipar, a tejfeldolgozó üzemek és a különféle élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok tevékenységében több jele mutatkozik annak, hogy felismerték: az egyenjogú gazdasági kapcsolatok az érdekek kölcsönös tisztelete mindkét fél számára hasznosak és sok még a kihasználatlan lehetőség a jó együttműködés fejlesztésében. Természetesen a kapcsolatok javításában nemcsak a vállalatokra, hanem a termelőszövetkezetekre is sok tennivaló hárul. Még nem általános, hogy a termelőszövetkezetek kellő mozgékonysággal és hozzáértéssel intéznék üzleti ügyeiket. Teljesen nyilvánvaló, hogy a szövetkezeti vezetők egy számukra előnytelen szerződési ajánlatra nem válaszolhatnak csak egyszerű tiltakozással. Ennél sokkal célravezetőbb, ha ők is kidolgozzák kellő mérlegeléssel ajánlataikat és megalapozott kalkulációk alapján tárgyalnak. A kapcsolatok helyes módozatainak kialakításában nagy szerepük van a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek. Egy- egy ilyen szövetség 50—70 szövetkezeti gazdaságot képvisel. Áttekintésük és elemzési lehetőségük jó biztosíték arra, hogy megfelelően képviseljék a hozzájuk tartozó szövetkezetek érdekeit. Ennek felismerése vezeti a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát, amikor napirendre tűzi a szövetkezeti gazdaságok éts más vállalatok kapcsolatának vizsgálatát. Jelenleg több tsz területi szövetség vizsgálja ezt a kérdést. A termelőszövetkezetek az eddigi tanulságok alapján azt várják a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsától és az illetékes kormányzati szervektől, hogy helyes intézkedéseik erősítik a vállalatok gazdasági egyenjogúságának gyakorlatát. H. L. MM« Mlynar a CSHP politikájáról • * * B „kulcs” várományosai * * * Coll ezredes kudarca (Folytatásos kémregény) Tájékoztató a párt aktíváknak Békéscsabán Csütörtökön délelőtt Békéscsabán, a megyei pártbizottság tanácstermében pártaktivisták részére tartott tájékoztatót Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese. Előadásában részletesen elemezte az időszerű külpolitikai eseményeket, majd kérdésekre válaszolt. I r r Kiterjesztik a CISCO-biztosítást Ausztriára, Olaszországra és az NSZM-ra Az Állami Biztosító vezetői a napokban tértek haza két külföldi nemzetközi konferenciáról. Eddig a magyar CASCO-biztosítás csak a szocialista országokba utazó autósokra volt érvényes. A mostani tárgyalások alapján a jövő év elején, legkésőbb azonban az autós turistaszezon indulására kiterjesztik a CASCO-t Ausztriára, Olaszországra és az NSZK-ra is. Elkészült a békési duzzasztómű December 9-én „vizes" műszaki átadás Ismeretes, hogy államunk igen tekintélyes összeget fordított a; Kettős-Körösön épített békési duzzasztóműre. A Kettős-Körös medrét billenőtáblás elzáró szerkezettel látták el. Ezt megelőzően : kétszázezer köbméter föld, 11 ezer; köbméter kő és 8 ezer köbméter vasbeton-munkát teljesítettek a kivitelezők: a Kelet-Magyaror- szági Vízügyi Építő Vállalat és a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság. A duzzasztómű gépi berende. zéseit a Ganz-MÁVAG-ban készítették. Ennek a súlya 165 tonna. Az igen jelentős beruházáson már csak az utolsó simítások vannak hátra. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság munkacsoportja már elkészítette az átvétel programtervezetét. A békési duzzasztóműre egyelőre — egészen az ünnepélyes átFiataloh a „legöregebb99 gazdaságban Öt ifibrigád: 3 millió forint — Az idős emberekért tették — Kíváncsiak a szegedi szabadtérire is A KISZ Megyei Végrehajtó Bizottsága tegnapi ülésén a Me- zőhegyesi Állami Gazdaság KISZ- bizottságánalk vezető, irányító tevékenységét vitatták meg. Az ülésen — amelyen Mihalik György, a megyei bizottság első titkára elnökölt — részt vett és felszólalt Paczolai Tibor, a KISZ munkatársa. Az ország legrégebbi állami gazdaságában a fiataloknak egyre nagyobb a szerepük mind a termelésben, mind pedig a politikai munkában. Az elmúlt két esztendőben a munkások átlag- keresete emelkedett (1966-ban 12 és fél nap, a múlt esztendőben pedig csaknem 20 nap nyereség- részesedést osztottak fel). Az eredményekhez jelentősen hozzájárultak a gazdaságban dolgozó fiatalok is. Az öt ifjúsági brigád például másfél milliós vállalását 3 millió 171 ezer forintra teljesítette. A 39-es major tehenészete ifjúsági üzem. A nyári betakarítási munkákban a gabonát 54 százalékban fiatal dolgozók aratták le. A gépkezelők versenyében az első helyezést ifjúsági kombájnos érte el (13 nap alatt 7 ezer 981 mázsa gabonát aratott). Az utóbbi esztendőben a fiatalok mintegy 10 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Az így befolyt összegből — többek között — kirándulásokat, kulturális programokat szerveztek, kéthetes üdülésre küldték a legjobbakat. Sok esetben idős, se- | gítségre szoruló embereknek a kiszesek társadalmi munkában végezték el a ház körüli nehéz, fi. zi'kai erőkifejtést kívánó teendőit. A munkaidő csökkenésével növekszik a fiatalok szabad ideje. A gazdaság kerületeiben kultúr- házakat alakítottak, központi klubjukban rendszeressé váltak az érdekes, tanulságos és szórakoztató összejöveteleik, de olykor a Szegedi Szabadtéri Játékokra is ellátogatnak. | adásig — nem engedik rá a vizet. A berendezés műszaki átvétele „száraz” körülmények között történik. A program szerint — amint arról Nagy György, a vízügyi igazgatóság főmérnöke adott tájékoztatást október elsején kezdik meg a műszaki átvételt és december 9-ig folyamatosan folytatják. December 9-én úgynevezett vizes próbaüzemet tartanak. Ekkor adják át rendeltetésének a 30 millió forint felhasználásával előállított új létesítményt. A Kettős-Körösön épült új duzzasztómű, a Fehér- és a Fekete- Körös alsó szakaszain, összesen 6—7 millió köbméter víz tárolását teszi lehetővé, amely az eleki, a békéscsabai és a gyulai öntözőfürtök vízellátását maximálisan fedezi, továbbá lehetőséget ad minden eddiginél jobb ipari vízellátásra Gyulán és Békéscsabán. Halálos baleset A gyomai vasútállomáson egy tolató mozdony elgázolta F. Nagy Antal 54 éves gyomai lakost, aki sérüléseibe a kórházba szállítás után belehalt: Szerdán robbanás történt a belgrádi pályaudvar csomag- megőrzőjében. A feltehetően plasztikbombás merénylet következtében tizenhármán megsebesültek. Fél év alatt ez már a harmadik plasztikbombás merénylet a jugoszláv fővárosban. Képünkön: a pályaudvar épülete a robbanás után. (Rádiótelefotó AP—CP.)
