Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-03 / 206. szám
1968. szeptember 3. 4 Eedd /* Hold-házak A hol Jku tatás egyik legnehezebb problémája az ember sugárvédelme. Földi viszonyok között bolygóink légköre és mágneses tere megvéd bennünket a kozmikus sugárzástól, a Holdnak azonban gyakorlatilag nincs mágneses Á tanácsrendeletek felülvizsgálatának tapasztalatai A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az államhatalom helyi szervei által alkotott szatere es eddigi ismereteink szerint bályrendeleteket, jogszabályokat atmoszférája sánca. | legutóbb 11 évvel ezelőtt vizsJubileumi ünnepség a zeneiskolában Fenállásának 20. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepséget tartottak a békéscsabai zeneiskolában. Az ünnepségen a város meghívott vendégein kívül részi vettek az iskola tanári karának tagjai, valamint a jelen légi és a volt tanítványok. A résztvevők nagy szeretettel köszöntötték az iskola két alapító tagját, dr. Matusovszki Andrisaiét és dr. Farkas Endrénet. Az ünnepi beszédet Sárhelyi Jenő igazgatta tartotta, rámutatva azokra az eredményekre, amelyeket a két évtizedes jubileumát ünneplő zeneiskola eddig elért. Az ünnepséget kővetően az iskola nagytermében, szinte családias légkörben. hangversenyt adtak a tanítványok, akik közül néhányan a továbbtanulás miatt utoljára szerepeltek tanáraik, ta- nidötársaik előtt. A zeneiskolai ünnepség méltó eseménye volt a jubiláló tanintézetnek, s ebből az alkalomból mi is sok sikert kívánunk további munkájukhoz. Sárhelyi Jenő igazgató köszönti a megjelenteket. Dr. Matusovszki Andrásné és dr. Farkas Endréné a két alapítótag. E A mester és tanítványa, Marton György és Szalai Mária produkciója emlékezetes eseménye volt az ünnepséget követő hangversenynek. Fotó: Dcmény Gyula gáltatta felül. Részben az elmúlt évtizedben történt változások, 1 részben az új gazdaságirányítási ! ! rendszer bevezetésének elősegítése szükségessé tette, hogy a helyi tanácsok 1968. július 31-ig rendeleteiket újra vizsgálják felül. A felülvizsgálat alapja az volt, hogv az érvényben levő tanácsrendeletek miként vannak összhangban a gazdasági reform követelményeivel. Meg kellett nézni: nem kerültek-e a rendel- | kezések ellentétbe az újonnan kiadott felsőbb jogszabályokkal; betöltik-e továbbra is a rendeltetésüket, mennyiben vált szük- | ségessé módosításuk, illetve hatályon kívül helyezésük. zekből az alapelvekből kiindulva, a testületek nagy I körültekintéssel és hozzáértéssel •< | tették meg intézkedésüket. A : munkálatok során kiderült, hogy : a felülvizsgálat különösen a köz- ! ségekben volt szükséges és na- : gyón időszerű. Itt érintette első- ■ sorban a lakosságot az elavult : vagy éppen régebb óta módosí- : tásra szoruló rendelkezés. Ilye- ■ nek voltak többek között a to- jj jás- és baromfifelvásárlásról, ; kultúrotthon működéséről, gyom- ■ növények irtásáról, a kukorica- • moly elleni védekezésről stb. j szóló tanácsrendeletek. A régeb- : ben hozott bírságolásra vonatko- : zó rendeletek egy része 1968. ok- | tóber 1 napja után már nem fe- : lel meg az újabb szabályozásnak. ■ A felülvizsgálat helyességét iga- ; zolja, hogy a községi tanácsren- j deletek száma 102-vel (36 száza- ! lékkai) csökkent. A hatályban [ maradt 181 rendeletből is csak ! 69 érintetlen, míg a többit mó- : dosítani kellett. Sok rendelet : csak az ügyek intézésének út- ■ vésztőit növelte, mellyel a lakos- : ság bosszúsága Is nőtt. Jól érzé- ; keltethető ez Szarvas város pél- : dójával. Itt a felülvizsgálat előtt : 12 tanácsrendelet volt hatályban. ; Ezekből a városi tanács 1966. jú- j lius 1-i fennállása óta egyet al- ; kötött, a 11. pedig a községi ta- ; nács működésének idejére esik. • Érthető, hogy más és más sza- ■ bályozásra van szükség városon, • mint falun. Ennek során 7 rende- ■ letet kellett hatályon kívül he- • lyezni, 4 módosításra szorult és : csak egy maradt változatlan. Az : érvényben maradt tanácsrende- ! letek közterületek használatával, : tisztántartásával házi és zárt- ; kerti gyümölcsösök, parkosított : területek védelmével, piaci hely- : árak szedésével stb. foglalkozik, j Egy néhány módosítást szem- ■ léltetésül: ■ B ékés község a zártkertek és • házi kertek védelméről szóló I rendeletében túl nagy követel- £ ményt állított a termelők elé azzal, £ hogy minden évben ősszel, a fa- • gyök beálltáig szabta meg a kér- • tek beművelését. A tanács a kö- S vetkező módosítást fogadta el: ■ „A talajt lehetőleg minden év S őszén, de legkésőbb ezt követő ’ tavasszal, április végéig köteles £ a kerthasználó beművelni”. Vagy £ egy másik: „Közérdekű védeke- £ zés elrendelése esetén a VB a ; permetezést a növényvédő álló- ■ mással végezteti el.” Ez gyakor- ■ latilag kivitelezhetetlen, mert jj házi kertekben motoros perme- ■ tezővel nem lehet mozogni. Ezért : a következő módosítás történt: £ „A közérdekű védekezés elren- l delése esetén a vegyszeres per- : metezés végrehajtásáról a vb £ gondoskodik.” A piaci szabályok és helypénz- ■ szedési dijakkal kapcsolatos ren- ■ deleteknél is olyan részeket mó- ! dosítottak, amelyek már szükség- ! telenek, így a viszonteladók és £ intézmények beszerzésének idő- £ beni korlátozása stb. Egyszóval ■ minőségi változás állt be, érthe- • több, kevésbé bonyolult intézke- j dések történtek. Mondhatjuk 5 úgy is, hogy az elavultakat a £ fejlődést szolgáló intézkedések váltották fel. Ami még jó volt e felülvizsgálatnál; a tanácsok bátr ran dobták sutba a szükségtelen rendeleteiket. Erről tanúskodik az alábbi felmérés: M egyénkben a felülvizsgálat előtt összesen 335 tanácsrendelet volt. Ezekből most hatályon kívül helyeztek 109-et, változtatással 126-ot, változtatás nélkül 100-at hagytak érvényben. Tehát a felülvizsgálat után ösz- szesen 226 tanácsrendelet maradt. Az újonnan alkotott 12 rendelettel együtt számuk 238. Ezek a jelenlegi törvényes követelményeknek most már lényegében megfelelnek. Ennek értékét majd a lakosság érzi igazán. Rocskár János Csak a legjobbat... A tanévnyitó első napján idős, kartonruhás asszonyt sodortak a fiatal tanulók a pult felé. A papír- és írószer bolt dolgozói sietve, fürgén szolgái ták ki a vásárlókat az iskolai év megkezdéséhez szükséges füzettel, ceruzával. tollai, stb. Amikor őrá került a sor, csak ennyit mondott: — Tollat kérek. A legjobbat. Valami Parkért. Szóval, csak a legjobbat... A kisunokám gimnáziumba megy. Ide, Csabára. Hadd legyen neki síép, jó, mint az úrigyerekeknek. — Megkapta és csodálkozott, hogy senki nem , lepődött meg rajta... UJ REZSŐ: TÖRTÉNELEM A GÖrBET Ü A honfoglalás Azt mondta egy bülbül hangú boszporuszi napon a bizánci császár az udvarának: — Idefigyeljenek, emberek! Bulgária felől bajok settenkednek. A bolgár fejeseknek nem smakkol, hogy Bizáncban mi vagyunk a menő fej. Mindenképpen azt akarják, hogy ők legyenek azok, ami, ugyebár, népellenes dolog. — Udvarellenes! — rikkantott közbe egy hízelgő jellemű, meggondolatlan udvaronc. — Felséges császárunknak van igaza! „Népellenes”, mert az égjek által istápolt kegyelmünkből eredően, mi képviseljük az önnön sorsa intézésében gyámolltásu nkra szoruló népet — válaszolta kenetteljesen egy még udvaroncabb udvaronc, miközben kardjáról meggondolatlan kollégája vérét a napernyőt tartó rabszolgába törölte. — önnek van igaza — bökött a kard tisztogatóra Bizánc felséges ura. — Mit tanácsol Ön, mitévők legyünk, mármint én, fejedelmi többesben persze. Az „önözés” kolosszális hatású volt az udvaroncok eme mintapéldányára. Nyomban tegezni kezdte a császárt, mondván: — Végy felség egy csipetnyi magyar barátságot az Etel-köz- ből és hintsd a bolgár mozgolódás tetejébe, mint binzánd— magyar hadiszövetséget. Meglásd kérlek alásan, a bolgár birodalom belerendül! A császár így is tőn, minek következtében Bizáncot már nemcsak a bolgárok, de a magyarok is felettébb ízes falatnak találván, szorgalmasan feléje iparkodtak. — Most mitévők legyünk, kegyeltjeim — kérdé pityergő hangon a császár, miközben a rossz tanácsot adó szuperudvaron ca vérét kardjáról az őt legyező rabszolga hajába törölte. Cselekedetét síri csend fogadta, miáltal úgy döntött, felkéri az arra nyargalászó besenyőket, fogjanak össze a megjuhászo- dott bolgárokkal és intézzék el — a fránya magyarokat. Ilyen előzmények után történt, hogy Árpád napiparancsban közölte hadával: — Mivel sem Dél, sem Kelet felé nincs mozgási lehetőség, hát huj, huj, hajrá, neki a Kárpátoknak, a Vereckén át, hont foglalni! — Ott vár Szvatopluk, szláv király — fűzte napiparancsához biztatóan. — Csakugyan vár? — kérdezte a mindenben naiv Töhötöm. — Vár a fenét. De éppen az a jó, hogy nem vár, mert, ha várna, vár ellen nehezebb lenne küzdeni, mintha nem várna. — Juj! Egész Latabárkálmancsán viccelsz, Árpád apánk, incselkedett a vezérrel Koppány, aki tehette, hiszen később úgyis négyfelé hasították. Mindezek után őseink átpréselve magukait a szorosokon, benyomultak a leendő Magyar- országba. Bulcsú, a költészet szerelmese, a szoroson áthaladva felemelkedett nyergében és Úgy szavalta: — Verecke híres útján jöttem én!... A törzsfők bűvölten hallgatták. Ám amikor ott tartott, hogy — Fülembe forró ólmot öntsetek!... — Ond. aki egyébként annyira tisztelte a lírát, hogy sosem fogott könnyelműen a húrok pengetésihez, megjegyezte: — Fura egy rigolyád van, törzsfő komám, hallod-e? De rajtunk ne múljék! Menten olvasztunk egy merőkanálnyit, oszt mán löttyintjük is a fü- lecskédbe. ha annyira kívánod. Bulcsu megbántottan roskadt vissza nyergébe: — Ond! Hát már Adyt se hagyod szavalni? — Az ki ? — tátotta el a száját emez. Bulcsu elmélázva válaszolta: — Hogy ki ő, ma még nem tudom, de hogy ki lesz ezer év múltán, azt még a Tisza Pista is tudni fogja. mivelhogy a nagy poéta őt „geszti bolondnak” titulálja majdan. — Tisza Pista? Az ki?... Es a jövőbelátás, vagyis a futurológia iránti képességet teljesen nélkülöző Ond vezér még sokáig zaklatta volna kérdéseivel Bulcsút, ha Árpád rájuk nem ripakodik: — Mozgás, barátaim! Ne húzzuk a honfoglalást! (Népünk történetében a honfoglalás nagy jelentőségű esemény volt. A magyarság kiszakadt a pusztai nomád népek sorából. A további fejlődés útja a megtelepedés, a földművelésre való áttérés, az államalakítás a honfoglalással vált lehetővé. E további fejlődésben nagy szerepet játszottak az itt talált szlávok, fejlettebb termelőerőikkel, kialakult állami szervezetükkel.) (Folytatjuk)
