Békés Megyei Népújság, 1968. szeptember (23. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-20 / 221. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1968. SZEPTEMBER 20., PÉNTEK Ara 8« fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 221. SZÁM Nem egy nap a világ A tégla és a cserép manapság igen keresett cikk. Az építkezés olyan sok, hogy ezt a két legna­gyobb mennyiségben szükséges hozzávaló anyagot győzze a tég­laipar gyártani. Persze egy­szer ennek a kereslet­nek is vége szakaid. Egy­részt azért, mert a téglaipari vállalatok — a kínálat, kereslet ilyen aránya mellett — a fejlesz­tés minden lehetőségét kihasz­nálva, igyekeznek növelni a ter­melést Helyesen szolgálják így a társadalom érdekeit, ugyanak­kor a saját eredményüket, nye­reségüket növelik. De — mint láthatjuk, tapasztalhatjuk — korszerűsödnek az építőanyagok is, a nagyobb arányú építkezések­nél egyre inkább szerepet kap­nak a különböző (házgyárakban előállított) falelemek. A tégla és cserép minden bi­zonnyal mégis nagyon hosszú ideig keresett cikk marad. A Békés megyei Tégla- és Cserép­ipari Vállalat azonban már most gondod arra az időre, amikor majd megfordul a helyzet, ki­sebb lesz a kereslet és nagyobb a kínálat Köztudott, hogy a téglát és cserepet a TÜZÉP adja el. A vá­sárló kifizeti a vételárat és az árut a megye valamelyik tégla­gyárából szállítja el. Az áruki­adást a vállalat nem tudja mindig szemmel tartani, de arra mód van, hogy a már kiszállított téglát és cserepet — főként a nagy vásár­lóknál — ellenőrizze. Erre a feladatra külön csoportot hozott létre, amely megvizsgálja az áru minőségét és ha az részben vagy egészben nem felel meg az elő­írt követelményeknek, megálla­pítja az árkülönbözetet Ezt az összeget pedig a vállalat a vá­sárlóknak visszatéríti. Felvetődik a kérdés; vajon nem származik-e hátránya ebből a vállalatnak? Hiszen, ha egy­szer már sikerült észrevétlenül „elsóznia” a portékát miért kell a vásárló kárából gondot csinálnia magának? A gazdaságirányítási reform — helyesen értelmezett — szelle­méből adódik: most már elmúlt a „csak egy nap a világ” módon való gondolkodás létjogosultsá­ga. A vásárlókra akkor is szük­ség lesz, amikor majd a keres­let, kínálat aránya megváltozik. Ha pedig a vállalatot becsületes partnerként ismerik meg és a jó híre elterjed, senki nem megy később sem a szomszéd megyé­be tégláért, cserépért. Talán in­kább onnan jönnek Békés me­gyébe. Természetesen ilyen ve­télkedőre más megyékben is le­hetőség nyílik, sőt más ipar­ágakban is. És bizonyos, hogy minden vállalat, az egész társa­dalom is csak a hasznát lát ja en­nek. F. B. 00 Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének beszámoló­ját a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság VIII. ülés­szakáról. Dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese beszámolt a Ko­reában járt magyar küldöttség útjáról. A magyar delegációt, amelynek módja volt meggyő­ződni a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság gyors fejlődé­séről, szívélyes fogadtatásban részesítették. A tárgyalásokon megállapodtak a két baráti or­szág kapcsolatainak további fej­lesztéséről is. A külkereskedelmi miniszter a bmói vásár alkalmával ba­ráti légkörben folytatott cseh­szlovák-magyar kereskedelmi tárgyalásokról tett jelentést a Minisztertanácsnak. Megálla­podtak az 1968. évi árucsere bővítésében, s abban, hogy az idei várható kölcsönös forgalom volumenét 1969-ben további mintegy 10 százalékkal növelik. A kormány meghallgatta és tudomásul vette az Országos Tervhivatal elnökének jelenté­sét az 1969. évi népgazdasági terv előkészítéséről. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter előterjesztése alapján a Minisztertanács mó­dosította az élelmiszerek és ita­lok előállításáról és forgalmá­ról szóló egyes jogszabályokat. A Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének — a pénzügyminiszterrel és a mun­kaügyi miniszterrel egyetértés­ben tett — javaslata alapján, a kormány szabályozta a külföl­dön munkát vállaló magyar ál­lampolgárok társadalombiztosí­tásának rendjét. A Minisztertanács az Elnöki Tanácstól kapott felhatalmazás alapján rendelettel intézkedett a Magyar Népköztársasági Sport Érdemérem alapítására és ado­mányozására. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Sikertelen kísérlet az olimpiai műholddal Szerdán este sikertelenül vég­ződött az Atlantic—3 távközlési mesterséges hold fellövése Cape Kennedyben. 102 másodperccel a start után az Atlantic—3 delta- típusú hordozórakétája letért pá­lyájáról és a földi vezérlőköz­pontból fel kellett robbantani. Az Atlantic—3 hatalmas tűzgo­lyóként semmisült meg az Atlan­ti-óceán felett. A NASA képviselői később kö­zölték, hogy alig 2 perccel a start után minden rádiókapcsolat meg­szakadt a háromlépcsős rakétá­val, és ezért biztonsági okokból Mi történt Csehszlovákiában? — szovjet dokumentumgyűjtemény Miközben az imperialista pro­pagandagépezet soha nem látott méretű „félrevezetési hadjáratot” indított a csehszlovákiai helyzet­tel kapcsolatban, Moszkvában A csehszlovákiai események cím­mel szovjet újságírók csoportja dokumentumgyűjteményt jelente­tett meg, amely tények, okmá­nyok és tanúságtételek alapján felei arra a kérdésre: mi történt Csehszlovákiában ? A nagy példányszámban meg­jelent könyvet hamarosan kiadják angol, francia, spanyol, német, cseh, szlovák és más nyelveken. A dokumentumgyűjtemény ösz- szeállítói hangsúlyozzák: a könyv­ben foglaltak csupán elenyésző hányadát — „az ellenforradalom jéghegyének mindössze a csúcsát” — mutatják a szocialistaellenes erők titkos tevékenységének. fel kellett robbantani. A 100 ton­nás rakéta fellövésének összkölt­sége 11 millió dollár volt. Az At­lantic—3-nak fontos szerepet szántak az olimpia játékok köz­vetítésében. Mexikóban azonban már közölték, hogy ettől függet­lenül gondoskodtak a közvetítés lebonyolításáról, így minden bi­zonnyal Európa is láthatja majd az olimpiai játékok helyszíni köz­Változás a csehszlovák kormányban A CTK jelentése szerint Lud- vik Svoboda csehszlovák köztár­sasági elnök csütörtökön saját ké­résére felmentette funkciójából Jiri Hajek külügyminisztert. Egy­idejűleg a külügyminisztérium vezetésével a kormány elnökét, Oldrich Cerniket bízta meg. A köztársasági elnök — a kor­mány előterjesztésére — csütör­tökön ugyancsak felmentette funkciójából Karel Hoffmannt, a posta vezérigazgatóját Csészealjnak látszó égi tünemény... Mi lebegett tegnap Békéscsaba felett? Tegnap délután negyed kettő­kor csengett a szerkesztőségben a telefon, és egy izgalomtól mind­untalan elfulladó férfihang kö­zölte, hogy a Szent István téren az emberek csoportokba verődve nézik a város fölött lebegő „re­pülő csészealjat”. Először azt hit­tük, hogy tréfát űznek velünk, de az ablakon kitekintve meg­győződhettünk róla, hogy szinte megállt a forgalom a téren, az emberek égnek szegezett arccal, széles gesztusokkal vitatkoznak. A GELKA épületének kapual­jában ott vitatkoznak a műszeré­szek. Ahogy felpillantunk az ég­re, mi is észrevesszük az egy helyben lebegni látszó, fehéren csillogó, titokzatos légi tárgyat. — Vajon mi lehet? Talán lég­gömb? — Nem látja, milyen gyorsan suhannak a felhők? Az a v a 1 a - m i pedig egy helyben áll! — Te hiszel olyan fantasztikus dolgokban, hogy Mars-lakók, tá­voli gallaktikák követei meg ilyesmi...? A fiatalembert, aki az imént elragadtatta magát fantáziájától, megmosolyogják. Fehér bajszú, vetítését. (MTI) ’coooooooeoooooooooooooooooooooeooooooooooeecooc ur <5 gyümölcsvAsar Békéscsabán a CSEMEGE ELŐTT. Fotó: Demény joviális megjelenésű idősebb kapcsolódik a társasághoz, már biztos a dolgában: — Mi lenne más, ha nem re­pülő csészealj — jelenti ki ellentmondást nem tűrő hangol. Néhány perccel később a Pol­gári védelemnél Koncsek József őrnagy jóvoltából távcsőn keresz­tül vehetjük szemügyre a rejté­lyes légi jövevényt. Gyorsan ki­derül, hogy gömb formája van — csak a tükröződő napsugarak okozták, hogy a szabad szemmel figyelőnek mindig más-más ala­kot mutatott — és mozog is. Las­sabban, mint az időnként alatta elhúzó felhők, nyilván azért, mert abban a magasságban, ahol lebeg, mérsékeltebb a szél erőssége. Eddigre már a tanácsháza ud­varán, a Kossuth téren is kíván­csi emberek csoportjai találgat­ták, mi lehet a váratlan tüne­mény. Kétpercenként csengett szerkesztőségünk telefonja, hírt kaptunk arról, hogy Gyulán és Elekről jövet is látták a csésze­aljatTelefonvonalunk szinte használhatatlanná vált, az embe­rek a legkülönbözőbb helyekről érdeklődtek, igyekeztek meg­nyugtató magyarázatot kapni. Hosszadalmas tárcsázás, több­szöri próbálkozás után végül is az illetékes szervektől sikerült hiteles információt szereznünk. Eszerint a meteorológiai állomá­sok, így például a szegedi is, na­ponta több ízben bocsátanak fel rádiószondát, amelynek műszerei a levegő nyomását, nedvességtar­talmát mérik, adatokat szolgál­tatnak a szél irányára és sebes­ségére vonatkozóan is. A szonda műszereit egy könnyűgázzal töl­tött léggömb emeli sokezer mé­ter magasba. A léggömb szétdur- ranása után a műszerek apró ej­tőernyőn lebegve ereszkednek le a földre, és a becsületes megta­lálók a nemzetközi megállapodás­nak megfelelően — akár az or­szághatáron túlról is — vissza­szolgáltatják a szondát. Előfor­dul, hogy egy-egy ballon — vá­ratlan légáramlás hatására — el­tér a programban kitűzött út­iránytól, mint a szóban forgó, egyáltalán nem titokzatos lég­gömb is. Sajnáljuk, ha tudósításunkkal csalódást okoztunk a repülő csé­szealjak híveinek. Ki tudja, lehet, hogy legközelebb a Vénuszról ér­kezett UFÓ-k utasaival csinálunk majd interjút.. Vajda—Békés

Next

/
Oldalképek
Tartalom