Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-04 / 182. szám

1968. augusztus 1. 5 Vasárnap Barázda.« (Fotó: Esztergály) a fejét, hogyan fejezze ki mindazt számokban. Igaz, ha Szasa életben marad, akkor biz­tos megbolondít engem — olyan­ná tesz, mint ő maga Gondol­junk a levélre. Ül és szomorúan néz egy pont­ra. Alkalmat kell adnom, hogy egy kissé könnyíthessen a szívén, egy cseppet jobb lesz neki. S ne­kem is többet kell tudnom róla, el kell határoznom, mi legyen a levéllel. — Beszéljen saját magáról. Rögtön tiltakozó " mozdulat. Tisztázzuk. — Kérem, ne ellenkezzék. Or­vos vagyok és Szasa barátja. Jo­gom van tudni egyet-mást. Gyors pillantás, egy fürkésző, bizalmatlan segélykérés. Én a lehető legnyugodtabb tekintettel válaszolok rá és a legjóságosabb, legkomolyabb képet vágom. Szívből. Csak valahol a perifé­rián holmi kétkedő kis gondolat: milyen csinos. Fiatalkori reflex. Nyilván megmarad a legöregeb­beknél is. De nem kap erősítést „alulról” és nem befolyásolja a viselkedést. Egyszerűen — szé­gyellem magam. — Beszéljen. Egészen hozzám hajol az asz­tal felett. Rámnéz és — egy kissé megijedek. Hideg fut át a la­pockáim közt, mint egy verstől vagy zenétől. — Szeretem Szását. Nagyon. Nagyon. Előrehajtja a fejét. Elrejti sze­mét. Mint egy melodrámában. — ö meg itthagy. Szerencsét­len vagyok. Kiáltanék: hát harcoljon! De Szasa beteg, neki veszélyes a harc. Nem segíthetek! Legfeljebb — hagyom beszélni. — Beszéljen, hát, mondja el.-Hangjában keserűség: — Mit mondjak? Egy minden­TSbb támogatást vár a békéscsabai szakközépiskola A Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a minap meghallgatta Kálmán Gyula igaz­gató beszámolóját a Felszabadu­lás téri Uj Gimnázium és Szakkö­zépiskola munkájáról. Jó időben hangzott el ez a beszámoló, hiszen rövidesen hozzálátnak a jövő évi költségvetés megtervezéséhez és így fokozottan figyelembe vehetik az iskola fejlesztési problémáit Két éve működik a tanintézet és azóta szüntelenül átalakulóban van gimnáziumból szakközépis­kolává'. Az 1968/1969-es tanévben gimnáziumi első osztályt már nem is indítanak. A géplakatos, földmérő és egészségügyi szakok iránt viszont igen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg. Az egészség- ügyi osztályba például 207 gyerek jelentkezett ezzel szemben csak 38 számára tudtak helyet bizto­sítani. Két év alatt csaknem 619 ezer forintot költöttek az iskola fej­lesztésére, a szakoktatáshoz szük­séges eszközök megvásárlására. A felszerelés azonban még így is igen szegényes, ezért az üzemek támogatása mellett több anyagi juttatást vár az iskola a felügye­leti szervektől is. Ciierazenekar és női énekkar alakult Űrménykűton Az örménykúti Béke Termelő- szövetkezet közép- és idősebb ko­rú tagjai jói ismerik a régi népi hangszer, a citera kezelését. Az elmúlt években a hosszú téli es­téken rendszeresen összejöttek a tanyavilágban az emberek és a férfiak muzsikáltak, az asszonyok pedig énekeitek. Kozsuch János tsz-tag javasla­tára citerazenekart és női ének­kart szerveztek. A hangszereket tótkomlósa mesterektől szerezték be. Nagy ambícióval magyar és szlovák népdalokat, mozgalmi in­dulókat tanulnak és lelkiismere­tesen készülnek első bemutatko­zásukra, melyre augusztus 20-án, az alkotmány ünnepén kerül sor örménykúton. 2558 esztendővel ezelőtt a gö­rögök legyőzték a sokszoros túl­erőben levő perzsa hadsereget. A csata színhelyéről, Marathon­Az argentin Delfo Cabrera, a londoni olimpia marathoni fu­tóversenyének győztese. ból egy katona futva vitte a hírt Athénbe. — Vigadjatok, mert mi is vi­gadunk — csak ennyit tudott mondani, amikor a város első házához ért és a kimerültségtől holtan összeesett. A névtelen ka­tona emlékezetére rendezik az olimpiákon a marathoni futóver­senyt. Coubertin javaslatára a görö­gök már az első ötkarikás ver­senyen a programba állították. 1896-ban a rendező ország atlétái egyetlen számban sem tudták megszerezni az elsőséget. A gö­rögök éppen ezért mindenálon győzni szerettek volna a mara­thoni futásban, hogy valamikép­pen kárpótolják magukat. Egész Athén megmozdult, hogy lelkesítse a hazai versenyző­ket. — Ha görög lesz a győztes — mondotta George Averoff, az or­szág egyik leggazdagabb embere —, akkor feleségül adom hozzá a lányomat, egymillió drachma ho­zománnyal. — Ha honfitársam lesz az el­ső, akkor nálam élete végéig ingyen ebédhelhet — ajánlotta egy vendéglős. — Nálam a győztes ingyen kapja a ruhákat, amíg csak akarja — ígérte egy szabómes­ter. Nemzeti ügyet csináltak a gö- j rögök abból, hogy ebben a i számban hazai altéta fusson be elsőnek a célba. Izgalmukat csak növelte, hogy a 25 induló közül csak négy volt külföldi, a me-, zőny többi tagja mind Hellasz- nak akart dicsőséget szerezni. Igaz, hogy rajthoz állt az auszt­rál Flack, aki már előzőleg meg- | nyerte a 800 és az 1500 méteres síkfutást, a francia Lermusiaux, az amerikai Blake és a magyar Kellner Gyula is. Ök ugyancsak kiváló képességgel rendelkeztek. Athén izgatottan várta a küz­delem alakulását. Eleinte a kül­földiek vezettek, először a fran­cia futó állt az élre. Spyros Louis, akitől a görögök a legtöbbet vár­tak óvatosan kezdett, mert úgy ismerte a pályát, mint a tenye­rét. Tudta, hogy a végén a leg­nehezebb a terep. A külföldiek rosszul osztották be erejüket, előbb az amerikai atléta esett össze, majd a fran­cia fulladt ki. A legtovább az ausztrál Flack bírta, ő 37 kilo­méterig vezetett, ott azonban le­hevert a földre és nem tudott to vább futni. Ekkor a görögök vet­ték át a vezetést és csak a ma­gyar Kellner tudott velük, úgy- ahogy lépést tartani. Százezer ember ujjongott Athén márványstadionjában, amikor a görög Spyros Louis, győztesen futott a célba, öt két honfitársa követte, míg negye­dikként Kellner ért be. Hamaro­san azonban nagy botrány tört ki. Kiderült, hogy a harmadik görög a táv egy részét kényelme­sen, kocsin tette meg. A görög trónörökös magához hívatta a futót. — Igaz, hogy útközben kocsi­ra ült? — kérdezte. — Igaz — válaszolta Velokas, akit kizártak a küzdelemből és így a harmadik helyre Kellner Gyula került. Spyros Louis, az első olimpiai marathoni futásénak a győztese nem kaphatta meg az előzőleg megígért legnagyobb jutalmat: George Averoff lányát és az egy­millió drachma hozományt. A vidéki postaküldönc ugyanis nős volt. Rengeteg értékes más ajándékot viszont kapott, később pedig engedélyt adtak neki, hogy szülőfalujából,-Marosiból kőkor­sókban vizet szállíthasson Athén­ba. A görög fővárosnak akkori­ban ugyanis ihatatlan, rossz vize volt. Spyros meggazdagodott ezen az üzleten. 1904-ben a St. Louis-i olimpián is sok izgalmat okozott a mara­thoni futás. Harmincegyen in­dultak, így a kubai Carjaval, aki­nek a foglalkozása ugyanaz volt, mint az athéni győztesnek, ö is sokat gyalogolt, futott, mint általában a vidéki postaküldön­cök. Óriási hőségben, a kísérő autók kavarta porfelhőben in­dultak el a résztvevők. Egy ame­rikai versenyző már a tizenötö­dik kilométernél feladta, egy másik pedig annyira rosszul lett, hogy az orvosok vették kezelés­be. Azután kutyák támadták meg a futókat, akik kénytelenek vol­tak néhány percre elhagyni a pályát. (Folytatjuk) M. K. Nyitás: 69 szilveszterén A múlt év nyarán kezdték meg Budapesten, a Duna-Szálló alapo­zását. A nemzetközi szerződés elő­írásának metgíédelően, a Középület- építő Vállalat dolgozód befejezték a 14. emeleti étterem, eszpresszó és tetőbár zárófödémjének betonozá­sát. Az ütemterv szerint az építők a jövő év októberének végén adják át a 360 szobás új szállót. Két hó­nap marad a berendezésre, és i9Gíb szilveszterén megnyithatja kapuit a Duna Intercontinental Szálló. II fiirdőzők 57,9 százalékát városi, 42,1 százalékát községi strandok fogadják Néhány hűvösebb nap után visszatérőben a nyári forróság, így ismét aktuális a megye strandjairól, fürdőiről beszélni. 1965-től 1967-ig a strandok és a tisztasági fürdők száma eggyel- eggyel gyarapodott és az év vé­gén 21, illetve 18 volt. A tiszta­sági fürdők befogadóképessége nagyjából azonos az 1965. évivel: 2057 vendéget tudnak ellátni. A kádak, zuhanyozók 75 százaléka a városokban, 25 százaléka pedig a községekben található megyénk­ben. Lényegesen nőtt azonban a strandfürdők, uszodák befogadó- képessége: 1967-ben a korábbinál 2900-zal több, összesen 18 ezer napos élet. Mindennapos histó­ria, annak, aki kívülről nézi. Csak nekem nem mindennapos. Harminchárom éves vagyok. Egyetemet végeztem, szakmám a pszichológia. Lélektani intézet­ben dolgozom. Kandidátus va­gyok. Egy gondolat: Szasa elmélete. No lám. Kissé vár. Nyugodtan folytat­ja: — Gyermekkorom, kamaszko­rom jól telt el. Apám fontos be­osztású mérnök volt. Néhány éve halt meg. A mamám még előbb. Ketten maradtunk öcsémmel, alig fiatalabb nálam. Nemrég megnősült, és ezzel én mintha eltávolodtam volna... Lehet, hogy képzelődöm, de rosszul esik: olyan jól megértettük egymást. Üjabb szünet. Csak hallgatom. És lopva figyelem az ajtót, nem szaladnak-e értem. Mi lehet ott? Üjabb huszonöt perc múlt el. Folytatja, egy sóhaj után, mintha leküzdött volna valamit, önmagának mesél. — Én is férjnél voltam. Má­sodéves koromban ugrottam be­le, éretlen fejjel. A szerelem egy évig tartott, akkor eltűnt. Azután még vagy két évig húztuk, és el­váltunk békességgel. Gyerekünk nem volt. Ennek akkor örültem, most sajnálom. Általában, fér­jem derék ember volt, máig is becsülöm. Fogalmam sincs, mi­től múlik el a szerelem. Ügy, mintha sose lett volna. A másik teljesen idegenné lesz, és min­den semmiség gyötrelmesen bosszantja ez embert. Bocsásson meg, szeretek beszélni, mint minden nő. Ha önnek oda kell mennie, csak szóljon. — Nem, majd csak tizenöt­húsz perc múlva, ha addig nem hívnak. fr olyiatjuk) 200 látogató találhatott felüdülést a medencékben. A fürdőzők 57,9 százalékát a városi, 42,1 százalé­kát a községi strandok fogadhat­ják. E számok azonban csak a mennyiségi- fejlődésre utalnak, nem adnak képet arról, mit kap a vendég a pózéért egy-egy stran­don. A Gyulai Várfürdő immár országos hírű, s ezt indokolja a szép környezet, a kitűnő víz és az is, hogy ételben, italban népi szenved hiányt a vendég. Akik azonban a hét végén is rendszere­sen megfordulnak a strandon, azok tudják, milyen nagy tumul­tus van az öltözőkben. Ideje len­ne ezeket is bővíteni. A megye másik nagy strandja, a békéscsa­bai, immár évek óta vízhiánnyal küzd. Az Élővíz-csatorna vizének a hasznosítását csak ideiglenes­nek tekinthetjük. Fejleszteniváló tehát akad bőven még a legfor­galmasabb fürdőkben is. A láto­gatók számának a növekedését csak akkor nyugtázhatjuk mara­déktalan örömmel, ha a mennyi­ségi változásokkal párhuzamosan, javul a minőség is, s az eddiginél kulturáltabb körülmények között pihenhetnek, szórakozhatnak a strandok vendégei. Pályázati felhívás ápolónői tanfolyamra A Békéscsabai Városi Ta­nács Kórházának igazgató- főorvosa pályázatot hirdet munka melletti tanfolyamos ápolónő-felvételre. Pályázhat­nak érettségi bizonyítvánnyal rendelkező nők, akik az ápo­lónői pályát élethivatásukul választják. A tanfolyam 3 évig tart. Ezen idő alatt a jelöltek a tanfolyamos ápolónőnek megfelelő illetményt kapják. Sikeres államvizsga után ápo­lónői képesítést és állást nyer­nek. A pályázati kérvényekhez mellékelni kell érettségi bi­zonyítványt, önéletrajzot, esetleges munkáltatói véle­ményt, továbbá születési anyakönyvi kivonatot, ille­tőleg házassági anyakönyvi kivonatot. A pályázóknak fel­vételi vizsgát kell tenniük. A pályázat beadásának ha­tárideje 1968. augusztus hó 25. A pályázat a kórház igaz­gatóságánál nyújtandó be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom