Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-31 / 204. szám
U68. augusztus 31. 3 Szombat Félmillió forintnál több termelési előleg Igazgatósági ülésen vitatták meg Medgyesegyházán az fmsz vezetői idei felvásárlása tervük teljesítését. Lipták György osztályvezető bevezetőként arról adott tájékoztatást, hogy az első félévben 34 mázsa baromfit, 682 mázsa tojást, 658 kilogramm galambot és 919 kilogramm nyulat vásároltak fel. Majd az idei év első hat hónapjában elért szerződéskötések eredményeit ismertette. Amint elmondotta, június végéig 9675 hízott liba leadására kötöttek szerződést a termelők a fogyasztási és értékesítő szövetkezettel. A jelenleg is egymást követő szerződéskötésekből azonban arra lehet következtetni, hogy ebben az évben legalább tíz és fél ezer hízott libát tudnak felvásárolni. Ugyanakkor a szerződésre lekötött hízott kacsa mennyisége is meghaladja a három és fél ezret. Az igazgatóság miközben elfogadta a felvásárlási osztály első félévi munkájáról szóló jelentését, felhívta a figyelmet a hízott liba és kacsa további szerződés- kötésére. Jónak értékelte a szövetkezet e vezető testületé azt is, hogy az első félévben csaknem 555 és fél ezer forintot adott az fmsz előlegként azoknak, akik baromfira, tolira és nyálra kötöttek szerződést. B. I. Miska bá* nyugdíjba megy Úgy idetartozik Békéscsaba jaminai részéhez, akár egy közlétesítmény. Messziről köszön neki a postás, a gépíró, a futbalis- ta; felnőttek, gyerekek, mindenki. Itt született a Wagner utcában és itt él, dolgozik a kerületben. Pontosan hatvanéves és nyugdíjba készül... Apja. bátyja a kőművességet választotta, neki is ez tetszett. A családfő mégis úgy határozott, hogy „a Miska gyerekből suszter lesz”, legalább ingyen javítja a tíztagú család lábbeliéit. Segédként 1925-ben szabadult. Az ötvenes évek elején került az Egyesült Körösvidék Cipész Ktsz-be és hét éve vezeti a jaminai 3. számú részleget. Most legfőbb gondja a leltárcsinálás, ami nemsokára elkezdődik. Rendben akar átadni mindent. Közben a megszokott kép: — Jó napot, drága Misi bácsi! Készek már a javítások? Fiatal férfi a köszönő. Nemrég jött meg feleségével egy balkáni túráról. Saját kocsijukon utaztak. Máskülönben fáradhatatlan politizáló hírében áll. — Már 1918-ban mozgalmi gyerek voltam. Röpcédula-szórásra használtak az elvtársak... Elmeséli élettörténetét, melyből kiderül, hogy a mozgalomnak látványosságokat nélkülöző szürke harcosa ő, de szerepéhez mindvégig hű maradt. Politizálás nélkül nem érzi jól magát. Most is belép egy ember, szandált javíttatni. Valahogy szóba kerül Vietnam. Az érkezett szerint semmi közünk ahhoz az országhoz. Miska bá', három kuncsaft kiszolgálása közben megérteti értetlenjével, hogy túl kicsi a világ a mások tragédiájának az átlépéséhez. Kis idő múlva egy mamókával eszmecserélget a hitről, erősen ügyelve arra, hogy meg ne sértse vallási érzékenységét. Mikor Miska ba vitatkozik, világnézetünk mindig megnyer egy miniatűr csatát. — Mikor megyünk horgászni, pajtás? — lép be egy ismerőse. — Már készítem a felszerelést. Most lesz. időm... — Ha nagyapád feltámadna, el sem hinné — csap az érkezett vállára. — De, ha elhajigálnátok a rossz cipőiteket, aligha lett volna ilyen gyorsan kocsi — céloz Miska bá’ a szorgos takarékoskodás hasznára. Miska bá’ valamikor a Bohn SC-ben rúgta a bőrt. Vadászmestere volt később egy vadász- társaságnak. Állítólag nem volt elég „hajlékony”, fegyelmet követelt, nehogy véletlen egymásba puskázzanak a tagok, meg azt is, hogy igazságosan osszák el a zsákmányt. Hát szednie kellett a sátorfáját, mondja. Gondoskodnak a háztáji állatállomány takarmányszükségletéről az orosházi járásban az ez év márciusában megejtett állatszámlálás adatai szerint az orosházi járásban a háztáji gazdaságok tartották a szarvasmarha-állomány 47,7, a tehénállomány 48,6, a sertésállomány 64,4, a kocaállomány 57,1 százalékát. A tavaly kezdődött és az idén július végéig tartó szárazság, ahogy többen nevezik, az évszázad legnagyobb aszálya, nem kis riadalmat okozott a háztáji gazdaságokban, ugyanis az esős idő bekövetkeztéig kevés szálas- és abraktakarmány-ter- méssel számoltak, örvendetes, hogy ennek ellenére sem csökkent jelentős mértékben a háztáji gazdaságok törzsállat-állomá- nya. A közös gazdaságok az évekkel ezelőtt kialakult hagyományok szerint az idén is igyekeznek gondoskodni a háztáji állatállomány takarmányszükségletéről. Egyrészt úgy, hogy a szokásosnál jóval több másodnövényt vetettek. Például a tavalyi 1695 hold helyett 2121 holdat. Emellett idén is résziben adták oda a tagoknak a pillangós növények betakarítását. Ugyancsak átadták a tagoknak a közúti vállalatoktól, vízügyi igazgatóságtól használatukban levő utak és csatornák mentén levő fűtermést. Emellett többek között a csanádapácai Köztársaság Tsz a közös állatállománynak szükséges cukorrépa-szeletből többletmeny- nyiséget igényelt, amiből kukoricasilót készít a háztáji állomány részére. A csorvási Ady Tsz melaszt igyekszik beszerezni a háztáji állomány átteleltetésének megkönnyítésére. A csorvási Vörös Október Tsz tavaly is annyi répaszeletet vett át a cukorgyártól, hogy . január és február hónapban is jelentős mennyiséget tudott adni a háztáji gazdaságoknak, természetesen térítés ellenében. Így adják át a közutak, a belvízvédelmi csatornák és erdősávok mentén levő kaszálókat is. Nagyszénáson lehetővé tették a szövetkezeti gazdáknak, hogy a legelő egy részéről szénát takarítsanak be. Mint eddig, az idén is lehetővé tették többek között Csanádapácán, Tótkomlóson és Cshrváson, hogy a háztáji földben az igény szerint egyharmad vagy fele részben árpa is teremjen a kukorica mellett. MINDEZEK UTÁN azt hihetnék, hogy az orosházi járás termelőszövetkezeteiben aktívan dolgoznak a háztáji bizottságok. A valóság az, hogy 23 szövetkezetből csak 13-ba választották újjá a háztáji bizottságot. Ezek közül egyben, a tótkomlós! Viharsarok Tsz-ben függjetlenítették is a háztáji bizottság elnökét. Igaz, hogy a bizottság elnökének elsősorban a szövetkezet 3—4 budapesti elárusító standjának áruellátása a legfőbb teendője, ö veszi át a háztáji gazdaságokból felkínált és Budapestre továbbított szalonnát, kolbászt, sonkát, mákot és egyéb más élelmiszercikket. Természetesen itt is gondoskodnak a háztáji állatállomány takarmányszükségletéről, mert hiszen másképpen nem jutna hozzá a szövetkezet az említett, és Budapesten igen keresett, háztájiból származó csemegének számító élelmiszercikkekhez. TERMÉSZETESEN nem megy zökkenőmentesen a háztáji állat- állomány takarmányellátása, hiszen a szövetkezeteknek gondoskodniuk kell a nagyszámú közös állatállomány takarmányszükségletéről is. Többek között az orosházi, a mezőkovácsházi és a szarvasi járás területére kiterjedő árubeszerzési zónából a baromfimennyiség 17 százalékát a tótkomlósi Alkotmány és a békés- sámsoni Előre Tsz adja a BOV Orosházi Gyáregységének. Ráadásul a három tótkomlósa tsz és a békéssámsoni Előre Termelőszövetkezet elhatározta. hogy egy közös sertéskombinátot hoznak létre. A terv szerint 1440 kocát tartanak, s ennek szaporulatából évente 29—30 ezer mázsa sertéshúst értékesítenek. A hatalmas kombináthoz, amelyből nem hiányzik majd a lucernaliszt-készí- tő, a takarmánykeverő üzem és a vágóhíd sem, már szállítják az építőanyagot. Ugyancsak sertés kombinát építését határozta el négy csorvási és két gerendási termelőszövetkezet is. Ebben egyelőre 600 anyakocát tartanak, s évente mintegy 10 ezer hízott sertést értékesítenek. Érdekes megjegyezni, hogy az orosházi járás termelőszövetkezetei eddig 27—28 ezer mázsa sertéshúst értékesítettek, s a két kombinát előreláthatólag 40—45 ezer mázsát értékesít majd évente. A tótkomlósi kombináthoz csatlakozó négy szövetkezet eddig mintegy 6000 mázsa sertéshúst értékesített. K. I. — Veress fel. Miskám, egy spiccet meg egy sarokvasat, uralkodásod utolsó percében, — tesz a pultra cipőket egy régi „ügyfél”. Valóban! Mi is volt itt „uralkodása” hét esztendeje alatt? A panaszkönyvbe egyetlen egyszer írt valaki, aki télen hozott nyári lábbelit javításra, viszont Miska bá’ a télieket: részesítette előnyben. Ha a kuncsaft érdeke kívánja, reggel korábban jön be és munkaidő után egy-másfél órával zár, úgy, hogy a keresztbe állított rolóhúzó alatt bárki bebújhat. Senki se jöjjön hiába! Öt-hat szaktársa van. Munkájukba belesegít, ragaszt, varr, hogy gyorsabban készüljön el a javítani való. Reménytelenül rossz állapotban levő lábbeliket sem utasít el. Sok erre a fizikai dolgozó, jobban nyűvik. mondja. Panaszkodik is, mégpedig az adminisztrációra. Rengeteg az anyag-, a munkaidő- és a darab- elsízámolási kötelezettség. Soksok vasárnapját zabálta meg a könyvelés, pedig a fia is segít. Ö egyébként lakatos a téglagyárban. A központiak kifogásolják, hogy poros a helyiség. De hát hiába seper, törölget, padlót olajoz, olyan a munka, hogy por van. A takarítás különben sem. a részlegvezető dolga, önként csinálja. Saját zsebre veszi az olajat. Központi takarítónő kellene. aki időnként a részlegekbe is ellátogat. — Mennyi lesz a nyugdíj, Miska bá’? — Ezerháromszáz után nem sok. öt éve ígértek emelést, de semmi. Más részlegvezetőnek emeltek, holott szakmai szempontból... Szóval én mégiscsak tanultam négy évtized alatt valamit a szakmából ahhoz, hogy legalább a nyugdíjaztatásom előtt gondoltak volna rám. Beletörődéssel mondja mindezt, holott nem könnyű az ilyen „figyelmetlenségbe” belenyugodni. Valahonnan egy szaktársa érkezik. Az elégtelen anyagellátásról támad vita. Miska bá’ olyan hevülettel bizonygatja előtte, hogy mi kellene a jobb munkához, mit kíván a kuncsaftok érdeke mintha most került volna ide új seprőként, jól seperni, pedig holnap lezárul negyven — be csületes munkában eltöltött — esztendő. — Mi a kedvenc étele, Miska bátyám? — lepem meg a kérdéssel búcsúzáskor. — A brinzás haluska! — vágja rá felcsillanó szemmel. Igaz, hogy ilyen önmagáért való luxuskérdést csak sztároknak, „menő fejeknek” tesznek fel a riporterek. Ügy érzem, Nagy Mi hály elvtárs ezerszer jobban meg érdemli. Huszár Rezső A rakodógépeké a jövő Az egyik legnehezebb munka az anyagmozgatás és rakodás. De nemcsak izmokat feszítő, hanem nagyon balesetveszélyes is. Nem kell hozzá más, csak egy kis figyelmetlenség, gondatlanság, a kötelező előírások elmulasztása vagy éppenséggel rossz súlyelosztás és máris baj, nemegyszer tragédia a következménye. Mind a kettőre van jó meg| fontos feltétele ez. Amint láttuk, bár még használják az árumozgatáshoz a régi molnárkocsikat, mind több már a fürge, emelővillás targonca. S ezek már jobban bírják a terhet, hiszen a szovjet gyártmányú 750 kilogramm I árut visz könnyedén a hátán. A magyar gyártmányú Diesel-tar- | gonca meg két tonna árat fuvarozhat egyszerre. Sok mindenre Két nehéz ládát is könnyedén visz a szovjet gyártmányú emelővillás targonca. oldás. A rakodást és anyagmozgatást immár mind több helyütt nagy teljesítményű gépekkel könnyítik meg. A gépek alkalmazását nemkülönben sürgeti, hogy egyre kevesebb a rakodómunkás, ami máris sok gondot okoz a vállalatoknál. Ezért is üdvözölhető az SZMT munkavédelmi bizottságának minapi kezdeményezése, amikor anyagmozgatási és rakodási bemutatót rendezett a békéscsabai vasútállomáson. Kettős célja volit: egyrészt munka közben bemutatni a rakodógépeket és ötletes segédeszköfe-1 használ ha tó, még arra is, hogy például gömbvasakat és más nehéz árukat kiemeljen a vagonból. S az sem elvetendő, hogy tizenkét ember helyett dolgozik éb- : ben a rakodómunkás-inséges időben. Jó néhány segédeszközt is láthattunk. Egyike, másika pusztán parányi ötlet, ám mégis rendkívül hasznos és célszerű. Ilyen a , bútorszállitó vaskapocs, amely jól ! megnyújtja az ember karját, s j kiküszöböli, hogy a szekrény az I emelésnél összeroncsolja a kezét. A bútorszállító-kocsi meg amilyen I kicsi, olyan nagyszerű. Akik látSok mindent „tud” a magyar Diesel-targonca, hiszen nemcsak árumoz- gatásra, hanem vagonkirakásra is alkalmazható. Fotó: Demény Gyula zöket, másrészt a szabályszerű rakodási technológia ismertetésével érzékeltetni és bebizonyítani, hogy igenis elkerülhetők a túlontúl megszaporodott balesetek. Ehhez azonban mindenekelőtt szükséges változtatni azon a szemléleten, hogy a szállítás, a rakodás és az anyagmozgatás nem igényel semmi különösebb szakismeretet. De még mennyire igényel. Nem elég hát rábízni a segédmunkásokra, mondván: itt van, csináljátok. Körültekintő szervezés, a baleseti források megszüntetése nélkül aligha lesz javulás a statisztikában. Ebből pedig félreérthetetlenül kitűnik, hogy milyen felelősségteljes irányítást követel ez a munka, hiszen az összes baleseteknek több mint 50 százaléka éppen itt fordul elő. A vasútállomás raktárában példás rend fogadta a bemutató nézőit. A biztonságos munka egyik tóik az egyszerű, ám mégis praktikus betongerendaszállító-kocsit, nem győzték mondani; hogy ez eddig nekünk még nem jutott az eszünkbe. De legalább ilyen sikere volt a téglafogónak is, amely- lyel 5—6 téglát lehet összefogni. A 8-as AKÖV jóvoltából a MÁV- rakodóterületen láthattuk az úgynevezett „nagyágyúkat” is. A hidraulikus T—174-es rakodógépet, amelynek teljesítménye a 172-es kétszerese. Az önrakodó-gépko- csdra szerelt kisdaru, a K—61-es szovjet daru és a magyar Vörös Csillag forgórakodó — meggyőzően szemléltette: a gépi rakodásé a jövő. Persze az ember ezután sem nélkülözhető. De már nem a cipekedés a munkája, hanem a gépek kezelése, a terhek korma- nyozása. S ez mégiscsak könnyebb az egész napi lapátolásnál, a nehéz fizikai munkánál... P. P.