Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-30 / 203. szám
1968. augusztus 30. a Péntek Öntözési tapasztalatcserére utaznak megyénk szakemberei Egy vizsgálat nyomán: Hiányos ellátás — Minőségi reklamáció — „Téves” árak Az idei aszály, amely jelentős terméscsökkenéssel fenyegette a különböző kapásnövényeket, köztük az abraktakarmány alapjául szolgáló kukoricát, időszerűvé teszi a jövő évi öntözés alapos megszervezését, új öntözési módszerek megismerését. Minden bizonnyal ezek a gondolatok vezették a Körösök Vidéke Termelőszövetkezeti Szövetséget, amikor elhatározta, hogy tapasztalatcserét szervez megyénk szakemberei számára a szomszédos Hajdú-Bihar megyeiekkel. A szövetség szervezésében augusztus 31-én a püspökladányi Zöld Mező Termelőszövetkezetbe látogatnak, ahol dr. Magyar Gábor tudományos munkatárs, a Debreceni Agrártudományi Főiskola tanára tart tájékoztatót az öntözés jelentőségéről és módszereiről, s azután megtekintik a Zöld Mező Tsz-ben a kukorica hosszú mélybarázdás öntözési módszerét. Aligha képzelheti el valaki egy új módszer bevezetését kisebb- n agy óbb zökkenő nélkül. Áll ez különösen a kereskedelemre, amelynek alapvető célja, hogy stabil és kiegyensúlyozott belső piaci viszonyokat teremtsen. Ez nem jelent mást, mint a kereslet növekedését megfelelő összetételű árukínálattal kielégíteni. Ezzel párosul az árreform helyes alkalmazása, a kereskedelmi morál és etika normáinak feltétlen betartása. Ilyen meggondolások alapján tartottak fogyasztói és érdek- védelmi vizsgálatot a békési járási kereskedelmi népi ellenőrök. Ez év első felében 35 társadalmi, illetve népi ellenőr 38 üzletben végzett vizsgálatot. Az ellenőrzés sok olyan dolgot hozott felszínre, melyek megszüntetése nagyon is indokolt. A próbavásárlások során a mennyiségnél és az áraknál 1—2 százalékos eltérés volt tapasztalható. Helyenként, „bocsánat, tévedtünk”-kel intézik a helytelen árfeltüntetést. A nagyobb, de tisztességtelen nyereségre való törekvés indokolja csak a köröstarcsai ruházati boltnál, hogy a festett zefír- inget 61 forint helyett 61.50 foKözeledik a rizsaratás idefe Üzemképesen várja a dévaványai rizshántoló az új termést rintra árazták. Vagy a békési 8-as számú boltban a leányka-cipőknél két esetben is árelírás történt — a vásárló rovására. Természetesen vannak olyan kifogások, melyeken a kereskedelem egyelőre nem tud segíteni. Ez elsősorban a cipők minősége. Itt az ipar diktálja: „ez van, ezt adjuk”. A vizsgálat is csak azt tudta megállapítani, hogy minőségi javulás sajnos nincs a cipőiparban. Igen sok az ilyenfajta kifogás. Egy példával érzékeltetjük ezt a tűrhetetlen állapotot. Ez év első negyedében egyedül a mezőberényi .cipőboltban 28 esetben volt minőségi reklamáció. (!?) A cipőcserével járó herce-hurca pedig még inkább elkeseríti a vásárlót. A békési járásban tartott vizsgálat tanúsítja, hogy egyes üzletvezetők kevés gondot fordítanák az áruellátásra. És nem is olyan cikkekről van szó, amelyek beszerzése nehéz eset lenne. Ki hiszi el, hogy fél éven keresztül nem lehetett volna beszerezni teaízesítőt, szalalkálét, kekszet, szegfűszeget. Vagy a ruházati szakmában női és leányka habszivacs-kabátot, kosztümöt, férfi-, női és gyermekszandált? Más a helyzet az édesipari cikkeknél. Tudvalevő, országosan nem megfelelő az ellátás hengerelt és húzott vasárukból, horgany- és fekete lemezből vagy építőanyagokból, gömbrúdból, szegárukból. Az olcsóbb árak miatt jelentősen Az idén 6914 holdon termelnek rizst megyénk állami és szövetkezeti gazdaságai. Legtöbb, 2083 hold a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban, 960 hold pedig a Körösi Állami Gazdaságban díszük ebből az értékes növényből. A megye termelőszövetkezetei által vetett 2820 hold rizsből a köröstarcsai Petőfi 280, a csárdaszállási Petőfi 150, a békésszent andrásd Zalka Tsz pedig 206 holddal részesült. Az augusztus közepi és azóta ismétlődő ködös idő előtti előzetes felmérés szerint legmagasabb átlagtermés, holdanként 17—19 mázsa a békésszentandrá- si Zalka Tsz-ben mutatkozik. Az előzetes becslés is óvatos volt, s az ismétlődő, termést csökkentő ködök még óvatosabbá teszik a várakozást. Ennek ellenére azt remélik, hogy a tavalyihoz hasonló, vagyis 14—15 mázsás átlagot érnék el megyénk rizstermelő gazdaságai. Előreláthatólag a jövő héten csaknem mindenütt hozzálátnak a rizsvetések lecsapolásához, s aztán, ha az idő engedi, 10—12 nap múlva az aratáshoz. Az állami gazdaságok a termés többségét gépekkel aratják le. A termelő- szövetkezetek közül eddig csak a csárdaszállási Petőfi Tsz vásárolt Uj magyar búzafajták sikere A Iregszemcsei Fajtakisérleti Állomáson 18 őszi búza — köztük három szovjet és egy olasz fajta — kisparcellás összehasonlító kísérletében az új magyar búzafajták bírták legjobban az idei nagy szárazságot: a legjobb termést a Szegedi—423/3-as adta, amelynek egy holdra átszámított hozama elérte a 27 mázsát, s ettől nem sokkal maradt el a 26,6 mázsás átlaggal jeleskedő Kom- polti—2-es. A szegedi tar-búza 26,2 mázsás átlaggal fizetett. A külföldiek közül a Bezosztája—1/B 24,4, a Ranaja— 12-es 24,1 mázsát adott holdankint. A Moisson francia búzafajta bizonyult legjobb termőnek, amely holdankénti átlagban 26 mázsát adott. egy szovjet gyártmányú rizsbetakarító kombájnt, amellyel előreláthatólag mintegy 120 hold termését tudják betakarítani Az új rizstermés betakarítására nemcsak a gazdaságok, hanem, a gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat dolgozói, vezetői s természetesen a raktárosok és a rizshántolók is készülnek. A dé- vaványad rizshántolóban már júliusban befejezték az éves karbantartást. A próbaüzem elést néhány mázsa tavalyi teil/léssel ejtik meg. Hozzáláttak a hántoló 300 vagonos raktárának kiürítéséhez is. Eddig ugyanis búzát tároltak itt. Az idén várható mintegy 800 vagon rizs többi részét Gyomán, Szarvason, Tarhoson, Orosházán és Békéscsabán tárolják addig, míg sor kerül a feldolgozására. Egyébként a szomszédos megyékből is szállítanak ide rizst, így összesen több mint 1200 vagon hántolására készülnek fel Dévaványán. megnőtt az igény, a fogyasztói kereslet a televízió, a rádió és hűtőszekrények iránt. Ezekből van elég, mégis az első negyedévben helyenként hiánycikként emlegették. Mindez arra vezethető vissza, hogy a kereskedők egy része nehezen zöldien ki a megszokott elosztási alapokon nyugvó árubeszerzési rendszerből. Most pedig módjában van a kiskereskedelemnek többcsatornás rendszerben árut beszerezni. Csak élni kell vele! Ezzel csökkenthető lenne a vásárlói reklamáció, a hiányos áruellátás. Egy vizsgálat nyomán feltárt hiányosságokról szóltunk röviden, ami már jelzi azt is, hogy a tanácsok kereskedelmi csoportjának munkájában előtérbe került az áruellátást elősegítő közvetlen módszer, valamint az ellenőrzés j magasabb szintű alkalmazása. I Erre enged következtetni az is, [ hogy e vizsgálat során megálla- ■ pitott és megszüntethető biányos- i Ságokra a szükséges intézkedést a járási tanács ipari és kereskedelmi csoportvezetője megtette. I —r— D héten kezdik az olajosmag betakarítását a gyulai ás a szeghalmi járásban A tavalyinál kevesebb, vagyis 14 717 holdon termelnek napraforgót megyénk gazdaságai. Az állami gazdaságokból csaknem kiszorult ez a fontos növény. Ugyanis az említett területből 13183 holdon a termelőszövetkezetek vállalkoztak termesztésére, j A tartós szárazság Ellenére jó kö- j zepes, azaz 8,5 mázsás megyei át- | lagtermésre számít a gabonafel- j vásárló és feldolgozó vállalat. í --------f i Baromfiipar! Országos Vállalat orosházi gyáregysége I 9* a baromfifeldolgozó idényre iérli és női segédmunkások előszerződésének kötését megkezdte í Jelentkezni lehet naponta a gyáregység munkaügyi irodáján. 181395 Megyeszerte ugyanis idejében, jó minőségben vetették el a napraforgót. Most már csak az a fon- iOS, hogy idejében történjen a betakarítása is, hogy minél kevesebb kárt tudjon tenni benne a két fő ellenség: a madár és az el- pergés. Általában mindenütt korán érik a napraforgó, s a héten már hozzálátnak betakarításához a gyulai és a szeghalmi járásban. A munkások érdekvédelmének eszköze N em feltételezhető, hogy bármelyik munkáskollektívának különösebb passziót jelent, ha vitatkozni, huzakodni kényszerül a vállalat gazdasági, műszaki vezetőivel. Az ilyen viták inkább azt jelzik, hogy valami félreértés, valóságos vagy vélt érdekellentét keletkezett a műhelyek, az irodák munkásnépe és a vezetők valamely csoportja között. Nem titok, hogy a régebbi viták megoldási módjainak kutatásakor a nyomok gyakran a vállalatokon kívüli régiókba vezettek, s ilyenkor többnyire még a legügyesebb szakszervezeti bizottságnak is megállt a tudománya. A gazdaságirányítási reform sarkalatos elveinek (nyereségérdekeltség, vállalati önállóság stb.) következetes megvalósulásával előrelátható, hogy a jövőben megszaporodhatnak a viták, a konfliktusok a vállalatok vezetői és a kollektíva, pontosabban a kollekíva érdekeit képviselő szakszervezeti emberek között. Az is bizonyos, hogy a vállalati önállóság kiteljesedése nem teszi lehetővé a jövőben a viták egyoldalú lezárását a felsőbb szervekre való hivatkozással. Éppen így nincs mód ma már arra sem, hogy minduntalan a minisztériumok döntsenek a vállalatok belső életét érintő kérdésekben. Marad tehát az egyetlen ésszerű lehetőség: ezután a nézeteltéréseket, az érdekellentéteket — ritka kivételtől eltekintve — ott kell megoldani, ahol azok keletkeztek, s azoknak kell egyetértésre jutniuk egymással, akik között konfliktus támadt. Ez az út nemcsak gyorsabb és biztosabb a korábban gyakori huzavonánál, de elejét veheti a vállalatoknál, intézményeknél a helyzet elmérgesedésének is... Természetesen ezen az úton csak olyan feltétellel lehet járni, ha a vitatkozó partnerek egyenlő esélyekkel rendelkeznek jogaik és érdekeik érvényesítéséhez. Nos, ezek az indítékai a Munka Törvénykönyve ama előírásának, amely szerint: „A szak- szervezet vállalati szervének joga van kifogást emelni a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat vagy a szocialista erkölcsnek megfelelő bánásmódot sértő vállalati intézkedéssel szemben. A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.” A SZOT elnöksége a közelmúltban irányelveket adott ki arról, hogy a szakszervezetek vezető szervei a dolgozók érdekvédelmében hogyan gyakorolják törvényben biztosított kifogásolási vagy közismertebben : vétójogukat. Az irányelvek egy pillanatig sem hagynak kétséget afelől, hogy a szakszervezetek a vétójogot olyan garanciának tekintik, amely lehetővé teszi a munka közben keletkező nézeteltérések, érdekkülönbségek korrekt megvitatását és házon belüli megoldását. M ikor éljenek és mikor élhetnek kifógásolási jogukkal a szakszervezetek? Ehhez természetesen az életből vett ezernyi példa felsorolása is csak halvány támpontot adhatna, tekintettel a lehetséges esetek milliónyi variánsára. A SZOT-elnökség irányelvei három olyan alapesetről szólnak, amikor szükséges és jogos a szakszervezet választott szervének fellépése, beavatkozása: — Szükséges és jogos megvétózni azokat a gazdasági, műszaki vezetői döntéseket, amelyek sértik a munkaviszonnyal kapcsolatos jogszabályokat. Ezek köz ét tartozik mindenekelőtt a Munka Törvénykönyve és annak végrehajtási rendelkezése, továbbá a SZOT-szabály- zatok, az egyes főhatóságok, pl. a Munkaügyi Minisztérium által kiadott szabályok, valamint a felügyeleti szerveknek a szakszervezeti szervekkel egyetértésben született rendelkezéséi. — Kifogást emelhet a szak- szervezet az olyan önkényesen hozott vezetői elhatározással szemben, melyet a jogszabályok szerint csak a szakszervezettel közösen vagy annak egyetértésével szabad lett volna kiadni. Megvétózhatok az olyan intézkedések is, amelyek sértik a dolgozók élet- és munkakörülményeire vonatkozó közösen kialakított vállalati jogszabályokat — ilyen mindenekelőtt a kollektív szerződés — vagy más, a szakszervezetek egyetértésével kiadott vállalati szabályokat. — Élnie kell a szakszervezetnek kifogásolási jogával olyan vezetői döntésekeki szemben, amelyek ellentétesek a szocialista erkölcs és bánásmód szabályaival, sértik a dolgozók érdekeit. Ilyenek lehetnek azok az élet- és munkakörülményekkel összefüggő intézkedések, amelyek eltérnek a szocialista humanitás elveitől, rontják az adott munkahelyen kialakult egészséges légkört és termelőkedvet. n z irányelvek pontosan meghatározzák azt is, hogy milyen szintű szakszervezeti szerveknek áll jogában kifogást emelni és vétó esetén mikor, milyen eljárást keli alkalmazni. Ezek részletezése helyett idézzük fel még egyszer a törvény idevonatkozó előírását: „A kifogásolt intézkedést az arra jogosított szerv döntéséig végrehajtani nem szabad.” Jogi nyelvjárásban ezt úgy is mondják, hogy a kifogásolásnak a döntés végrehajtására halasztó hatálya van. Ez legalábbis két dologra figyelmeztet: először is arra, hogy mielőtt kifogást emel a szakszervezet, mindent el kell követnie, hogy türelmes, őszinte eszmecsere során meggyőzze partnerét döntése visszavonásának szükségességéről. Á vétójog alkalmazása súlyos dolog. Mindenképpen következményekkel jár, negatív hatással lehet az érintett személyek sorsára és átmenetileg az egész vállalat működésére. Ezért csak abban az esetben szabad élniük ezzel az eszközzel a szakszervezeteknek, amikor minden egyéb próbálkozásuk hiábavalónak bizonyult. D e mi van akkor, ha kiderül, hogy a szakszervezet tévedett? Elvben előfordulhat ilyesmi. Ebben az esetben a döntésre jogosított szerv természetesen annak szolgáltat igazságot, akinek igaza van, s a vitatott intézkedést végrehajtják. Ez viszont arra figyelmeztet, hogy a szakszervezetek választott szerveinek, aktivistáinak nagyon jól kell ismerniük, érteniük a magasabb szintű jogszabályokat, csakúgy, mint a vállalati szabályokat. Nehezebb ügy a szocialista erkölcsre és bánásmódra vonatkozó szabályok gyakorlati kritériumainak megállapítása. Ilyen jellegű viták keletkezése esetén a munkahely pártszervezetének segítségét. állásfoglalását aligha nélkülözheti a szakszervezet Gyertyános Zoltán
