Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)

1968-08-23 / 197. szám

1958. augusztus 23. 4 Péntek Ötéves tervünk télidején Gyorsul a kamut! Béke Tsz fejlődése Július 1-től harmadik ötéves tervünk második félideji felada­tainak végrehajtásán munkálko­dunk. Nem teljesen ismeretlen az előttünk álló újabb két és tél esztendős időszak, hiszen még soha ilyen távlata nem volt a napi munkának. A vállalatoknál már az 1969. évi programok ösz- szeállításán dolgoznak és latol­gatják az 1970-es kilátásokat, le­hetőségeket. Mivel jobban látjuk a jövőt, ha értjük, ismerjük a múltat, ezért hasznos a megtett két és fél év vázlatos áttekin- j tése, a harmadik ötéves terv fél- j ideji mérlegének elkészítése. A legátfogóbb mutató, a nem- 1 zeti jövedelem alakulását vizs- | gálva, különösen a tavalyi 8 szá- ; zalékos növekedéssel lehetünk j elégedettek- A fogyasztásra és felhalmozásra új nemzeti értékek előállításában az utóbbi észtén- j dők rekorderedményét értük el 1967-ben. Az első, az 1966. év, : az előző esztendők átlagos fej­lődését tükrözte: a nemzeti jöve­delem 5 százalékkal nőtt. Az 1968 első félévének gazdasági eredményei megfelelnek a vára­kozásnak. Az ipari termelés 6 százalékkal emelkedett. A mező­gazdaság terméskilátásairól ma még kevés bizonyosat állíthatunk. Tény az, hogy az aszály ellené­re megtermett, betakarításra és felvásárlásra került az ország kenyere, nem szorulunk tehát behozatalra. íme, mire használtuk a két és fél év nemzeti jövedelmét. Beruházásokra 1966-ban 47 milliárd forintot, 1967-ben 56 milliárdot fordítottunk. A beru­házások az idén tovább növe­kednek; az építőipar termelése mintegy 12 százalékkal nőtt az első félévben, a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Kedvező je­lenség: kevesebb építkezést kezd­tünk meg, az átadott építmények száma pedig valamelyest nőtt 1968 első felében. A harmadik ötéves tervünk el­ső felében mintegy 200 ezerrel nőtt az iparban, az építőiparban, a kereskedelemben és a közleke­désben foglalkoztatottak száma. Az élet, az új mechanizmus első félévi gyakorlata rácáfolt a mun­kanélküliséggel kapcsolatos jós­latokra. Nem a munkaképes dol­gozók foglalkoztatása, hanem a munkaerő iránti teljesíthetetlenül nagy igény okoz szinte mindenütt gondot. Egyelőre még a gazdasági szabályozás • eszközeivel sem si­került a vállalatokat az ésszerű és takarékos létszámgazdálkodás­ra serkenteni. Ily módon a mun­ka termelékenysége nem növe­kedett a kívánt ütemben. A lakosság jövedelme a ter­vezettnél gyorsabban nőtt az el­múlt két és fél esztendő során, így a havi átlagbérek az iparban 128, az építőiparban 216, a köz­lekedésben 123, a kereskedelem­ben 180 forinttal növekedtek 1966—1967-ben az azt megelőző időszakhoz képest. Az idei első félévi munkabérbevételek 4,5 százalékkal nőttek a tavalyi ha­sonló időszakhoz viszonyítva. A lakosság kiskereskedelmi vásár- | lásai gyorsan gyarapodnak, ta­valy már meghaladták az évi 100 I milliárd forintot. A két és fél esztendő alatt félreérthetetlenül I javult az iparcikk- és az élel­miszerellátás. Az idei szárazság miatt azonban jogos a panasz a I zöldség- és gyümölcsellátásra. E termékcsoportban az árszínvo- I nal is lényegesen magasabb a ta- j valyinál. A zöldség- és gyü­mölcsdrágaság jórészt felemész­tette vagy felemészti a központi intézkedések révén elért év ele­ji, mintegy másfél százalékos ár­színvonal-csökkenést. Az év vé­géig a terveknek megfelelően összesen 1—2 százalékos árszín­vonal-növekedéssel számolha­tunk. (Az évközi béremelések természetesen így is lehetővé te­szik nemcsak az áremelkedések ellensúlyozását, hanem az élet- színvonal további emelését is.) Nem kell hozzá közgazdásznak lenni, bárki kellő tárgyilagosság­gal megállapíthatja, hogyan gya­rapodott családja, szűkebb pát­riája és az ország anyagi és szel­lemi javakban két és fél év alatt. Üj üzemek, iskolák, rendelők, lakóházak, kiképzett új szakem­berek jelzik a fejlődést, s egy­ben azt, hogy az előttünk álló két és fél esztendő feladatai szi­lárd alapokra épülhetnek. Ered­ményeink nem megnyugvásra bátorítanak — köteleznek. Az élet, a fejlődés természetes me­netiránya: a holnap igényeihez hasonlóan a jövő követelménye­inek szintje is magasabb. A feladatok és a lehetőségek egy­aránt nagyok. Az elérendő cé­lokat a harmadik ötéves terv, a módszereket, az eszközöket, a gazdaságirányítás félesztendős re­formja foglalja egységbe. A har­madik ötéves terv második felét a reform mind erőteljesebb ki­bontakozása jellemzi majd. így joggal várhatjuk az 1970-ig elő­irányzott műszaki, gazdasági cél­kitűzések eddiginél is hatéko­nyabb megvalósulását. Vagyis azt, hogy a termelés összetétele és színvonala még inkább al­kalmazkodik hazai adottságaink­hoz és a piaci igényekhez. A július 1-én megkezdett újabb két és fél esztendős munkaprog­ram szerves folytatása a harma­dik ötéves terv első felének. Azt várjuk — és joggal várjuk — az 1970-ig terjedő időszaktól, hogy népgazdaságunk fejlődési üteme továb gyorsul, s egyben a felfo­kozott gazdasági folyamatok rit­musa is kiegyenlítettebbé válik. Más szavakkal: arra számítunk, hogy a gazdasági növekedés ed­digi negatív kísérő jelenségei mérséklődnek, illetve fokozatosan megszűnnek. Egyebek 'közt pél­dául a nagyobb termeléssel ará­nyosan, nem növekszik majd, ha­nem csökken dollártartozásunk a fejlett tőkés országokban, ide­haza viszont mind a beruházási, mind a fogyasztási javak piacán, mind pedig a munkaerőgazdálko­dásban kiegyensúlyozottabbá, biz­tonságosabbá válik a helyzet. Kovács József MEGVÉTELRE FELAJÁNLUNK! S—40-es 8 atmoszféra üzemi nyomású 400 000 kgr. cal. teljesítményű kazánt. Szanazugi, azonnali telekvásárláshoz társ-vállalatot keresünk! Érdeklődni: AUTÓSZERVIZ, BÉKÉSCSABA Telefon: 12—122, 18141 Viszonylag eddig is jól el volt más garázst építenek. A korszerű — Egyelőre elállunk ettől. Egyik látva gazdasági épületekkel a ka- sertéshizlalda felépítése után vagy melléküzemágnak ott lesz a csár­da. Másiknak az eddigi évi 4—5 ezer seprűt kötő üzemünket 25— 30 ezret kötő nagyságúra növel­jük. Ezenkívül továbbra is foglal­kozni kívánunk szőlőoltvány elő­állításával. Az idén már 200 ezret értékesítünk belőle. Ezeken kí­vül igyekszünk minden alkalmat megragadni arra, hogy biztosítsuk tagságunk folyamatos foglalkozta­muti Béke Tsz. De csak eddig, j inkább közben, újabb szarvasmar- mert hiszen egyetlen közös gaz- | ha-férőhelyeket is építenek, mert daságban sem áll elő stagnálás, j a jelenlegi 300-ról fokozatosan nem kövesednek meg az elért j 600-ra akarják növelni az állo- eredmények. Nem, mert a lehető- mányi ségek és az igények állandóan to- — Lépést tud-e tartani a takar- vábbot parancsolnak. mánytermelés az állatállomány Nem illethették szemrehányás- ilyen ütemű fejlődésével? sál ezt a hétezer holdas gazdasá- — kérdeztük a terveket felsoroló got évi háromezer hízott sertés Balogh Sándor elnöktől, ertekesitese miatt. Nem is ösztö­STSUT-W»“? äM-'ÄK “nr.r,S '11 m v, lna|ko?lk 70 százalékos j enenére is jó közepes kukoricater- allami beruházási kedvezmény. mésre számolunk. A távlat pedig K. Nosza hozzá is láttak egy hatezer férőhelyes, korszerű sertéshizlal­da terveztetéséhez és azt akarják, hogy jövőre már el is készülje­nek az épületek. Egyébként most is sok kőműves dolgozik a tsz-ben. Jelenleg egy 126 férőhelyes borjúneveidét, egy haminc férőhelyes elletőistállót, egy egykori gépállomás nagysá­gú, 50 erőgép javításához, karban Román filmnap Kétegyliázán nagyon kedvező: A Tisza II. víz­lépcső egyszeriben 2200 hold föl- J dünk öntözését teszi majd lehető­vé. Eddig mindössze három hold- | nyi konyhakertészetet öntözünk; egy gödörből. Arra a megállapí- _ , . tásra jutottunk, hogyha mélyít- Romania nemzeti ünnepe al­jük ezt a gödröt, akkor 60 hold í kaiméból augusztus 23-án este kertészetet tudunk öntözni jövő- ; Kétegyházán ünnepi díszelőadá- re. Nem piacozni akarunk a zöld- son mutatják be a román film­I séggel, csak úgy, mint ahogy 17 tartásához méretezett műhelyt ésj holdon a dinnyét, most is csak gyártás egyik új alkotását, a 16 gépjármű befogadására alkal-| tagságunk ellátására termeltük ■Jel. a Sióbuszon” című filmet. Első uévadóünnepség egy megyei vállalatnál Megható, szép ünnepség kere­tében kapott nevet Gergely Ma­rika és Herceg Lacika az állat­forgalmi vállalat központjának kultúrtermében. Az első névadó­ünnepség volt ez itt, azonban a szarvasi és az orosházi kirendelt­ségek már nem egy ízben válasz­tották a névadásnak ezt a ked­ves, és ezért mind jobban ter­jedő módját Megható volt a vál­lalat pártszervezeti titkárának és az anyakönyvvezetőnek a beszé­de, amelyben jó tanácsokat ad­tak a gyermekek, a szülők sze- mefényének felneveléséhez. Nem kis meghatottsággal vették át a szülők a jókora ajándékcsoma­gokat, s kellemes meglepetésként szolgált a terített asztal, ahol el­beszélgettek munkatársaikkal és hozzátartozóikkal. Ezt az első névadóünnepséget minden bi­zonnyal több követi a vállalat központjában is. Zöldségre is szükségük van. Ezen- Az ünnepi bemutatón részt vesz kívül az idén hozzálátunk egy 200 a film rendezője, Andrei Blaier. —250 személy befogadására al- j és egyik főszereplője, Dán Nutu kalmas csárda építéséhez, amely- I js nek ossz nyersanyag-szükségletét I A , ___ ,___ m i akarjuk biztosítani. í A bemutatót megelőzően a- Volt arról szó, hogy egy „a- román művészeket Kétegyháza gyobb házikenyér-sütödét lélc- párt- és tanácsi vezetői látják sít a szövetkezet? 1 vendégül PÓTVIZSGÁTOK TÁBORA 4-f (Boros Béla rajza) U] REZSŐ: TÖRTÉNELEM a görbét ELŐTT ■■ 3 —s A tűz birtokbavétele Az altamirai barlangban tö­meggyűlés körvonalai bontakoz­tak ki. Ügy hírlett, hogy Nagy­hangú korszakalkotó bejelen­tésre készül, akár csak annak idején a miocénnel a háta mö­gött, a pleisztocén küszöbén, a két lábon járás esetében. A vi­lág legtávolabbi zugából is ér­keztek ősfunkcionáriusok. Je­len volt Heidelberg, Neander- völgy, Peking, Jáva, Vértessző­lős, meg a többi őstáj lakossá­gának több képviselője. A rövid elnöki megnyitó után Nagyhangú emelkedett szólás­ra. Mielőtt kinyithatta volna száját, a bejáratnál kisebb mé­retű közjáték zajlott le. Egy barlangi medve, barátjával, a kardfogú tigrissel betévedt az Altamirába, azt hívén, hogy az odujuk. A tömeg közé furakod- tak. A gyorsabb előrejutás ér­dekében az útjukban levőket felfalták vagy leütötték. Ám nem azért élünk az őskorban, hogy az efféle vérengzés meg- torlatlanul maradjon. A feneva­dak a harmincadik áldozatnál tarthattak, mikor a tömeg vég­zett velük. Senki sem akarta a gyűlés menetét ki-bejárással, meg az áldozatok agnoszkálásá- val zavarni, ezért a mészárlás közelében levő szemtanúk a medvét, a tigrist és ezek áldo­zatait szőröstől-bőröstől elfo­gyasztották, a dúlás helyét fel­sikálták. A jelentéktelen incidensből majdnem diplomáciai bonyoda­lom támadt. A távolabb állók ugyanis kifogásolták, hogy ne­kik a lakomából semmi sem jutott. A jóllakottak viszont azzal érveltek, hogy az áldoza­tok az ő küldött-társaik voltak, náluk az étkezés joga. A tigris vén, a medve sovány lévén, ör­vendjen a nép, hogy azokat is bekebelezték. Igazuk volt; vég­eredményben az állattetemeket kivéve, nem a közösből, hanem hazaiból fogyasztottak, elemó- zsiázgattak. Az ügy elsimult, a Nagyhan­gú végre szóhoz juthatott. Mi­ként akkoriban ez még szokás volt, igen rövid bevezetőt tar­tott. A Föld keletkezésénél kezdte, a szervesnek a szervet­lenből való kialakulásánál foly­tatta, kifejtve mindazt, amit az Őskori Élet és Tudományban erről összeolvasott. Hosszan fe­szegette a gerinchúrú hal élet­funkcióit, majd a növény- és állatvilág kialakulására térve, gyorsan eljutott a félmajmok ősemberré válásának a tör­ténetéig. Noha a hallgatóság mindezt már betéve tudta, mégis kéjes borzongás hullám­zott végig a tömegen, mikor a Nagyhangú arról szavalt, mi­ként emelkedett fel a mélyből, a rettenetesből, az őserdei csor­dasorból az emberevés csúcsai­ra ez a társadalom! Aztán Nagyhangú honnan, honnan nem, vaskos kötetet kapott elő, belelapozott, és a következőket olvasta fel belőle, igen lelke­sen: „Az emberi ‘élet akkor kezdett gyorsabban fejlődni, mi­kor az ősemberek megtanulták a tűz használatát...” — íme, östársaim! A törté­nelem kötelez! — csapta le a könyvet a Nagyhangú. — Ügy van! De mennyire! — kiáltozták többen is. — Akkor pedig nincs más hátra, mint birtokba venni a tüzet! Már csak azért is, bar­langos társaim — folytatta ér­zéstelin a szónok, mert én pél­dául imádom a rósejbnit, a sült tökről nem is beszélve. No! Meg a jégkorszak is dörömböl már a kapunkon. Tehát egy osztrák generális módosított jel­szavával élve, három dolog a legfontosabb: — tűz, aztán megint tűz, végül ismét tűz! Viharos éljen volt rá a vá­lasz, holott a kőkorszaki embe­rek úgy rettegtek a fűztől, akár a tűztől. No, meg azt sem tud-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom