Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-19 / 195. szám
1068, augusztus 19. 10 Hétffl Bölcs mondások írta: Tudor Musatescu Mennyi igazságot tudsz hazudni! Egyes asszonyokról mondják, hogy borzasztóan szépek. Akkor miért ne mondhatnák másokról, hogy felségesen csúnyák! Csak a gyáváktól félek. Egyetlen kutya sem harap meg hátulról, csak az ember teszi ezt, mikor szemközt olyan, mint a kutya. A gyáva nem harcol. Csak provokál. A nő nem isal. Összehasonlít. Ha valaha is megértettem, drágám, mindent, amit mondani akartál nekem, ez akkor volt, amikor nem tudtál egy szót sem szólni. Az optimisták az éveket tava- varratni, szókban számolják, a pesszimisták ! lenne rá őszökben. Mondhatsz bármit. Azzal a feltétellel, hogy nem mondasz kevesebbet, mint amennyit akartál és nem mondsz többet, mint amennyi kell. Szeresd a virágokat, de ne vedd semmibe a földet, amely azokat; * adta neked. j Színházi bemutató előtt. rA*K4 H4S4B°K iuunuuwuuuHUUuwuuuvuwuuvmuiuuiiuni wuuu^uwuvww Anekdoták A páciens megkérdezi vostól: — Annyi orvosi könyv van forgalomban, mi szükség van hát orvosokra? — Azért, hogy a beteg meg ne haljon valamilyen sajtóhiba következtébe)u • Megrendelő: öltönyt szeretnék de sürgősen szükségem Szabó: Egy hónap múlva kész lesz. Megrendelő: Egy hónap múlva! Hiszen az isten egy hét alatt az egész világot megteremtette! Szabó: Nos, és tetszik önnek? az or- — Hallotta, hogy a rendező 500 statisztát kért? Nyári munkavédelem Vidám augusztus 20 Díszbemutató — Korhű kosztümben? — Nem közönséges öltönyben. Megtölteni o nézőteret. — Maria Petrovna! — kiabál át mérgesen a szomszéd a háziasszonynak. — Három fiacskája megint felmászott az almafámra. — Szentsége« ég! — kiált rémülten a háziasszony. — Hol lehet a negyedik? • — Hallo, John! Miért nem jött dolgozni? Talán influenzás? — Ellenkezőleg. Én vagyok az egyetlen* aki még nem betegedtem meg, és nem akarom, hogy megfertőzzenek. • Marcel Marceaü, a neves pantomimszínész előadása után az egyik néző így szólt a szomszédjához: „Képzelje csak el, milyen csodálatos lenne, ha a művész beszélni is tudna r* Noíeszlap Szolgálati beosztását csak ritkán használj a fel szolgálati célokra. A nevetés egészséges, ha nem rajtad nevetnek. — Szeretnék még kitérni eddigi eredményeinkre!... Zsoldos Sándor rajzai Minden munkának megvan a maga mestere, csak ritkán találjuk meg. Az élet ama lehetőséged közül, hogy kalapács vagy üllő legyen, a harmadikat választotta: fújtató lett, K. E. „Mesterséges gyerekek” Westerland északnémet városkában nemzetközi orvosszemináriumon bejelentették, hogy a világon mintegy 200 000 olyan gyermek él, aki mesterséges megtermékenyítésből született. E „mester séges’’ gyerekek közül 170 000 az Egyesült Államokban található. Franciaországban mintegy 3000 ilyen gyerek van, Angliában és Nyugat-Németországban pedig 1000—1000. Az orvosok hangoztatják, hogy a mesterséges megtermékenyítés gyakran megmenti a gyermektelen házasságokat. Nyugat-Németországban mindamellett az új büntetőtörvénykönyv tervezete büntetendő cselekménynek kívánja minősíteni a* emberek mesterséges megtermékenyítését. (A Rudé Právo-ból) Két barátnő beszélget. — Mit tartasz a legnagyobb hibádnak? — A hiúságot, órákig ülök a tükör előtt, bámulom, hogy milyen szép vagyok. — Ez nem hiúság, hanem fantázia. I A HÉTEN már vészesen megszaporodtak a szeptemberi iskolakezdéssel foglalkozó újságcikkek, rádióriportok s tv-kom- mentárok. Nyilatkozott a Radírgyár illetékese, nyilatkozott a Fejesvonalzó Nagyüzem illetékese, tájékoztatót tartott az iskolai formaruha hordását szabályozó hivatal illetékese, szót kapott a tantermek fűtését koordináló szervezet illetékese stb. Csak azt a szerencsétlen diákot nem kérdezi meg senki, hogy tulajdonképpen mit is szól ahhoz, hogy lassan véget ér a vakáció... EGÉSZ HÉTEN lázas terveket szőttem egy nagyon is aktuális probléma megoldására. Köztudott, hogy elkészült Békéscsabán az új szabadtéri színpad (no, nem telje- jsen, kicsit még dol- (gozgatnak rajta), de A hét néhány bemutató-est arra int, hogy a nagyérdemű elé tárjam aggályaimat. A szabadtéritől ugyanis kődo- básnyira fekszik a ligeti sörkert. No már most, ha esténként rendezvényt tartanak a szabadtérin, akikor a sörkert zenekara, mivel gitáron közismerten nem lehet pia- nóban játszani, zavarja a szabadtéri nézőit és az előadóit. Két megoldás kínálkozik a kölcsönös zavarás megszüntetésére: vagy fedjék be az egész szabadtéri színpadot egy hangszigetelt, hatalmas üvegbúrával vagy pedig az előadások nézőit lássák el garantáltan biztos fül- dugókkal. Az igaz, hogy ebben az esetben semmit sem lehet majd hallani, de a látványosság viszont r zavartalanul élvezhető. EGY HÉTTEL, ezelőtt tartották meg az első békéscsabai használtautó-vásárt. Ez jó dolog, reméljük, sikeres lesz a folytatás is. De könyörgöm, mire való a „használt” jelző? Hiszen már a 3 éves Jenőke is tudja, hogy ami használt, az nem új, ami pedig nem új, az kevesebb pénzért kapható. Viszont az autó-börzén sok esetben az volt a helyzet, hogy egy használt gépkocsiért jóval többet kértek, mint amennyibe az új ke- rüL Ezek szerint egy másfél éves, lestrapált járgány többet ér annál, mint, ami most kerül le a futószalagról?! Ügy látszik, az autó is olyan, mint a farmernadrág. Minél régibb, piszkosabb, fakóbb, annál értékesebb, annál többe kerül.- (brrr) Hogy vagy? Lépten-nyomon ezt kérdezik tőlem és mindenkitől. Bár már a könyökömön jön ki, de azért mindig válaszolok a szíves érdeklődésre. Az idők folyamán aztán rájöttem arra, hogy nem mindegy, kinek mit válaszolok. Egészen hosszú ideig gépiesen és mindenkinek azt mondtam, „köszönöm jól”, de éreztem, hogy sokan voltak közöttük, akik úgy gondolták, biztosan dicsekszem. Ha pedig azt válaszoltam, „koszi, vagyogatok”, biztosan arra gondoltak, hogy van valami takargatni valóm és azért nem akarok színt vallani. Éppen ezért elhatároztam, hogy emberismeretemre támaszkodva, a címadó kérdésre mindenkinek testhez álló választ adok abban a reményben, hogy így jobban meg lesznek elégedve velem. Válaszaimból egy néhányat közkinccsé is teszek (másnak is szüksége lehet rá) az alábbiakban: — Irigynek: Köszönöm kérdésedet, úgy, ahogy megvagyok. Kicsit bosszankodom, mert most nyertem nyeremény-betétkönyvemmel egy Wartburgot, de Volgára számítottam. A lottóhoz sincs szerencsém. Képzeld, ebben az évben már háromszor volt négyesem, de az ötös nem akar sikerülni. Szeretek ezekről a dolgokról veled beszélgetni, mert te biztosan megérted, milyen kellemetlen részemre, hogy így elaprózódnak a nyereményeim. Ráadásul a Békekölcsönnel is megjártam. Nyertem ugyan a legutóbbi húzáson 50 ezer forintot, de annyi idő után azt hiszem megérdemeltem volna a 100 ezer forintos főnyereményt is. Hát ez van, kérlek szépen, nem valami irigylésre méltó a helyzetem, de hát nem szeretek panaszkodni. — Betegnek: Hagyd el, kérlek, alig élek. Éppen most vették ki az egész belsőrészemet. Cakkpakk. Hogy mégis létezem valahogy, csak annak köszönhetem, hogy a térdemig lesüllyedt gyomrom helyére habszivacs törmeléket tettek, az elég könnyű. A szívem helyén pedig egy „Omega” vekkeróra tikk-takkol, de a felhúzója sajnos kívül van a hátamon (nem lehetett másképpen megoldani) és emiatt nem tudok hanyatt feküdni. Ráadásul a bokám is úgy lesüllyedt, hogy a talpam alá került és így nagyon nehezemre esik a járás Na, de hát egy ilyen egészséges embernek hiába panaszkodom... — Pletykásnak: Hajjaj, ne is kérdezze! A legkedvesebb ángyikámat leleplezték a találkahelyével, pedig le- ánys^állásnak álcázta. Még szerecse, hogy éppen akkor nem voltam ott. A Zutty Marit meg otthagyta a gyűrűs vőlegénye, mert valahogyan rájött, hogy az elülső domborulatait .szaküzletben vásárolta. Óh, csak el ne mondja már valakinek... Fukarnak: Hát nagyon szorosan vagyok most, öregem, jó, hogy találkozunk. te biztosan tudsz segíteni rajtam... Hát képzeld, vettem kéz alól egy alig használt űrhajót, de nincs ki a pénzem. Légy szíves, kölcsönözzél S ezer forintot... — Fradistának: Üjjé, kitűnően, amióta elkapták a Fradit! Képzelhetik, milyen bánatos vagyok: azóta a köszönésemet sem fogadja. Egye kutya, de legalább ivem kérdezi: „hogy vagy"? ” yu OKI
