Békés Megyei Népújság, 1968. augusztus (23. évfolyam, 179-204. szám)
1968-08-15 / 191. szám
1968. augusztus 15. 3 Csütörtök Előkészületek az új tanévre Országszerte megkezdődött azoknak a diákoknak a korrepetálása, akik egy vagy két tárgyból megbuktak. A pótvizsgák augusztus végén lesznek. Azokat a tanulókat, akik valamilyen ok miatt a júniusi beiratkozás alkalmával e kötelezettségüknek nem tudtak eleget tenni, augusztus utolsó napjaiban írják be. A pótbeíratások idejét az iskola határozza meg. A művelődésügyi miniszternek az 1968—1969-es tanév rendjéről kiadott utasítása értelmében a tanévnyitó értekezletet az iskolákban országszerte augusztus 26 és 31 között hívják össze. Szabályozták a felsőoktatási intézmények szerződéses munkavállalását és a díjazások felhasználását A művelődésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendeletet adott ki, amely szabályozza a felsőoktatási intézmények szerződéses munkavállalását és az elvégzett munkák pénzügyi elszámolását. A rendelet értelmében a külső megrendeléseket a — kutatási, fejlesztési, tervezési munkákat — a felsőoktatási intézmények az állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervekkel kötött szerződés alapján végezhetik. A rendelet leszögezi, hogy az egyetemek és főiskolák csakis olyan munkára vállalkozhatnak, amely megfelel az adott intézmény oktatási és tudományos profiljának, elősegíti az intézeten belül az okA tárgyalóteremből Tejeskannában lopták a darát Bíró Sándor többször összeütközött a törvénnyel az elmúlt évek során. Bűnlajstromán az ittas állapotban való járművezetésen kívül, társadalmi tulajdont károsító sikkasztás is szerepel. Legutóbbi büntetésének a letöltése után az 1964 augusztusában, a körösla- dányi Magyar—Vietnami Barátság Tsz-ben helyezkedett el. És rövidesen ott folytatta, ahol bebörtönzése előtt abbahagyta. Agárdi Sándor fogatossal együtt azon kezdte törni a fejét, hogyan lehetne takarmányt „szerezni” állataiknak a közös gazdaság tulajdonából. Segítette a terv végrehajtását, hogy Bíró Sándor apja, Bíró Gyula, a tsz borjúnevelőjében dolgozott és így könnyen hozzáférhetett a takarmányhoz. — Agárdi Sándor fogata sűrűn megfordult az istálló környékén, és senki sem gyanította, hogy a kannák egy részében nem tej, hanem kukoricadara van. Ily módon 1968. márciusáig 20—30 mázsát loptak az értékes takarmány, ból. De nemcsak kukoricadara tűnt el a ravasz tolvajok kezén. Megfigyelték, hogy melyik raktárát, szabadtéri tárolót nem őrzi kellőképpen a tsz és máris oda- álltak a fogattal. Csöves kukoricából 12—16 mázsát loptak 2 év leforgása alatt, ezenkívül a lakásukra vándorolt 10 mázsa répaszelet és egy zsák búza is. Jellemző, hogy a répaszeletet hosszú heteken keresztül folyamatosan dézsmálhatta Bíró Sándor, hiszen azt tanyája közelében, a szabadban teljesen őrizetlenül tárolta a gazdaság. Ügy járt már a közös tulajdonát képező takarmányha- lomhoz a lelkiismeretlen ember, mintha a sajátja lenne. Agárdi Sándor is elkövetett a bűnszövetkezeten kívül is néhány saját „akciót”: amikor tejet szállított a tsz tejházába, mindig vitt magával egy félliteres befőttes üveget, amit ott tejszínnel töltött meg. így apránként 30—40 liter tejszínt lopott el és használt föl saját céljára. Bíró Sándor a sok-sok sikkasztást még azzal is megtetézte, hogy az idei húsvét örömére jól felöntött a garatra és ittasan motorozott. A szeghalmi járásbíróság Bíró Sándort — mint visszaeső bűnözőt j _ 2 évi és 10 hónapi szabadság- j v esztésre ítélte s mellékbünteté- i sül 5 évre eltiltotta a közügyek- től. Bűntársait, Agárdi Sándor fo- gatost és apját, Bíró Gyula állat- gondozót, 10—10 hónapi szabadságvesztéssel büntették. Békés Dezső tató-nevelő munkát, a tudományos képzést. A rendelet a továbbiakban kitér arra is, hogy a szerződő felek — megállapodás szerint — igényt tarthatnak a munka elvégzése során kidolgozott találmányra. Ha a szerződés erre nem tér ki, a szabadalmat elsősorban a megbízó igényelheti. A szerződéses munka díjazására vonatkozóan, ha arra nincs hatósági árelőírás — a megbízó és felső- oktatási intézmény szabadon állapodhat meg. A díjazásnak azonban minden esetben fedeznie kell a felmerülő összes költségeket. A rendelet előírja, hogy a felsőoktatási intézmények a kiadások elszámolása után fennmaradó összegből a szakszervezettel egyetértésben — kötelesek jutalmazási, kulturális és szociális, valamint fejlesztési alapot létrehozni. A jutalmazási alap legfeljebb 70 százalék, a feljesztési alap pedig 20 százalék lehet. A személyenkénti díjazást — a tanszékek, laboratóriumok, műhelyek vezetőinek javaslatára — a szakszervezettel egyetértésben a felsőoktatási intézmény vezetője állapítja meg. A rendelet szeptember 1-én lép életbe. (MTI) Tervszerűbb felkészülést igényel megyénk jövője L ényegében csak a községenként! adottságok jobb kiaknázására buzdítottak 15—20 évvel ezelőtt a nagyüzemi gazdaságok, a termelőszövetkezetek szervezői. Micsoda nagy programnak tűnt abban az időben a belvízvédelem, a talajjavítás! Azért, mert mindennek évszázadokig útját állták a kisparcel- lák mezsgyéi. Az akkori nagynak tűnő terveket, elképzeléseket szinte elhomályosították az újabb és újabb valósággá vált tettek. A gépeket másfél-két évtizeddel ezelőtt csupán a termelés segítő eszközeiként említettük. Alig mertük elképzelni, hogy ez évig emberi »^rő nélkül történik az álomnak is magas átlagtermésű gabona betakarítása. Minden év újabb és újabb elképzeléseket, tetteket szül. Megyénk mezőgazdaságának nagy részére már szinte olyan biztos terméseredményeket tervezhetünk, mint az időjárás viszontagságainak ki nem tett ipari üzemekre. Szakemberek, gépek és vegyi anyagok sokasága tette ezt lehetővé. Az öntözést nem bízzuk ezután a természet szeszélyére. A Tisza II. Vízlépcsővel egyidőben épül a békési duzzasztó is. Míg a Tisza vize a megye északi részén növeli majd a termésátlagokat, addig a Körös vize csaknem újabb 10 ezer Négylábú betegek A kórházi ágyaikat tisztei almú ilyen szép jószág — magyarázza a karámok helyettesítik, a műtőasz- doktor — s ráadásul elég kicsi az tál 4x5 méteres nagyságú, s a pá- ország szarvasmarha-állománya, ciensek nyüszítve, ordítva jelzik, Pedig a hús és tej a legfontosabb ha fájdalmuk van. Gippert László táplálékaink közé tartozik. Min- doktor azonban soha sem állatok- dent meg kell tennünk, hogy nak, hanem betegeknek nevezi megmentsük az értékes tenyészál- őket, s olyan szeretettel közelít latokat. ápoltjaihoz, mintha nem is négy- Rövid id6re félbeszakad a vi- lábúak lennének. zit. Telefonhoz hívják Gippert Most éppen Riska tehén oldalán doktort. Egy sárga tyúkocska gaz- hallgatózik: — mennyit javult a dája érdeklődik: „Javul-e a be- nehéz szülés óta? Riska nyűgöd- teg?” tan tűri a vizsgálatot, sőt - ne- _Csak gyomorrontása volt a ka- kem legalábbis úgy tumk - szín- pirgálónak túlságosan jól tartot- te odakmaja magat a gyógyító uk Nem ^ egy idöre diétára keznek. fogni — válaszol mosolyogva a — Néhány nap múlva visszavi- doktor hetik a Hidasháti Állami Gazda- tyúkocskához hasonlóan, jó sag istállójába - nyugtáz^ ele- néhán* kezfelt ^gámlletőségű. A gedetten a tapasztalatait a Békés- hatalmas német juhászkutyát nap mint nap meglátogatja gazdaja, de nem kevesebb aggodalom kíséri a v „, „ , , , , szomszéd ketrecben szomorkodó A műtővel szomszédos kara- .. w , _______, -i , . ,,, ,, _ öreg, korcs szukát sem. Mehrakmokban két szép lo csavargatja , _ . „ . ., , a fejét az ismeretlen látogatók fe- s^nved. • huseges JO“ag’ s csabai Allatkórház vezetője, s aztán invitál bennünket, kísérjük el a délelőtti vizitre. lé. A hatalmas pej leszakadt szemI bár a kívülálló számára teljesen héja már szépen gyógyul, a mellé értéktelen, aggódó gazdája nem kötött kanca azonban még min- sajnálja érte az operálási díjat, dig fájdalmasan emelgeti a fica- a gyógyszerek és a tartás költsémos lábát. geit. Tehénből van a legtöbb, s az Persze nem mindenkit a szeretet egyik mellett ott botladozik a kis- késztet arra, hogy idehozza az álborja is. latét. Gyakori vendégek a lókupe— Nyolc-tízezer forintot ér egy cek, akik az orvos segítségével kíholdra jut el a békési duzzasztótól a békéscsabai, az újkigyósi. a kétegyházi és az eleki határba. De eljut mesterséges úton a víz az öntözési lehetőségtől eddig elzárt mezőkovácsházi és orosházi járás jó részébe is. B ékés megye mezőgazdaságának jövendőbeli hatalmas fellendülésének csak egy részét képezi az öntözési lehetőség növekedése. Földjeink mélyéből máris jelentős mennyiségű gáz buzog fel. Ezt egyelőre még csak néhány lakás fűtésére használjuk. de a gázenergiát rövidesen a termelés szolgálatába állítja néhány gyár, s aztán fokozatosan a mezőgazdaság is: zöldséget hajtatnak és fiaztatókat. csibenevelőket fűttetnek majd vele. Megértek egy nagyobb kapacitású műtrágyagyár építésének feltételei is megyénkben. Ezek a hatalmas tervek már születőben vannak, s önkéntelenül is azt kérdez telik: készülünk-e megfelelően a kínálkozó lehetőségek hasznosítására? Lesz- e elegendő szakember az öntözéshez, a gáz és a több műtrágya hatákony felhasználásához? A pillanatnyi helyzet nem jogosít fel derűlátásra. Szövetkezeti gazdaságaink zömében megrekedt a szakemberképzés. — „Van elég, szedtünk össze” — mondják. Annyira meg vannak elégedve a pillanatnyi szakember-ellátottsággal, hogy megfeledkeztek a holnap és a holnapután jelentkező szakemberszükséglet-kérdésről. Csupán fellángolás volt és hirtelen elhunyt a szakembernevelés ösztöndíjas rendszere is. jövendő nagy lehetőségei már kopogtatnak. Ideje hozzálátni ezeknek a fogadására, de a folyamatban levő feladatok gyorsabb ütemű megoldásához is. Többek között az állatállomány brucellózis- és tbc-mentesítése is csak döcög A 150 valahány szövetkezetből még csak 12 alkalmaz állatorvost. A különböző vegyi anyagokat sem hozzáértő emberek kezelik még. Ideje az ilyen szakemberek pótlásáról is gondoskodni, s mielőbb népes öntözési és gázhasznosítási szakemberképző iskolákat, tanfolyamokat létesíteni megyénkben. K. I. fl Kendbe jött az öklömnyi foxik beteg gyomrocskája. Rövidesen éppen olyan hős patkányvadászok lesznek, mint az összes rokonuk. Fotó: Demény Riska már lábadozik. várinak meggyőződni róla, hogy jó vásárt csináltak-e. Éppen érkezésünkkor vezette el — kacskaringé® káromkodásokat eregetve — lovát egy csaj la kalapú férfiú. Volt oka a bosszankodásra, kiderült a paciról, hogy jócskán kehes. Az ország legforgalmasabb állatkórházának doktorai évente átlagosan 8060 négylábút vizsgálnak meg és kezelnek. Akadnak közöttük ritka páciensek is: gólya, papagáj, kiscica és ki tudná felsorolni még mi minden. Az állatgyógyintézet jelentőségét mégis azzal merhetjük, hogy fennállása, azaz 1953 óta igen sokat tett a megye tenyészállat-állományának a megőrzéséért. Sok-sok liter tejjel és kiló hússal jut több az asztalunkra, Gippert doktor és a többi állatorvos lelkiismeretes munkájának köszönhetően. Békés Dezső Olcsóbb lesz többfajta mosógép és a Hajdú porszívó Csütörtökön többfajta mosógép és Hajdú porszívó árát csökkentik. A Hajdúsági Iparművek ugyanis felülvizsgálta önköltségének alakulását és elhatározta, hogy néhány terméket az eddiginél olcsóbban adja a kereskedelemnek, így a vásárló is olcsóbban jut az áruhoz. A Hajdú porszívó fogyasztói ára 1360-ról 1190, a kézi kapcsolású Hajdú-Szuper mosógépé 1970-ről 1840, az órakapcsolásosé 2160-ról , 1880, az Extra mosógép ára 2300- : ról 1980 forintra csökken. A 201-es I típusú mosógépet 3300 helyett 2590, | az elektromos fűtéssel ellátott 203- \ as mosógépet pedig 4360 helyett I 3540 forintért adják. A háztartási gépek választéka is tovább bővül. Az 50, 100 és 200 literes forróvíztárolókon kívül már forgalomba került a 30 literes, néhány héten belül pedig a 120 literes is megjelenik a boltokban.
