Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-06 / 157. szám
IMS. Július 6. 3 SZOUliiil. Kiemelkedő kombájnteliesitmények Mezőhegyesen Jó ütemben halad az aratás megyénkben. Naponta több mint tízezer hold búza termését küldik szérűre a kombájnosok. A Mezőhegyesi Állami Gazdaságban például 22 kombájn rajtol. Rekordteljesítményeket érnek él az aratás hősei. Kovács Ferenc például pénteken elérte a 60 vagonos teljesítményt, Tóth Sándor pedig túljutott az ötven vagon termény betakarításán. Ez az egyetlen gazdaság 700 vagon gabonát takarított már be. A Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságban 26 kombájn aratja, csépeli a gabonát. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben az eddig learatott 500 hold Bezosztája búza 20 mázsa feletti átlagtermést adott. Az acélosság 90, a hektolitersúly 83, a nedvességtartalom 12 százalék alatt. A kiváló minőségű búza várakozáson felüli eredmény Csárdaszálláson. Előkészületek a pártvezetőségek újraválasztásához Az idén,lejár a pártalapszer- vezeti vezetőségeknek — a legutóbbi választásokon adott — kétéves megbízatása. A napokban kezdődik meg megyeszerte a vezetőségek újjáválasztásának előkészítése. A járások és városok alapszervezetvezetői előtt titkári értekezleteken ismertetik az MSZMP Politikai Bizottságának a választásokkal kapcsolatos határozatát, és útmutatóját. Békéscsabán, a jövő héten csütörtökön délelőtt a pártszékházban kibővített pártbizottsági ülésen foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Hiánycikkek — Hiányos csomagolások! Kereskedelmi ellenőrző szerveink folyamatos kutatásokat végeznek a hiánycikkek ügyében. Időnként hiányzik a szeg, a facsavar, a hullámlemez, az ereszcsatorna, a fürdőkád, a vízcsapok szerelvényei és még ki tudja felsorolni azokat az alkatrészeket, amikre azt mondja az eladó: — Sajnos, kifogyott! Miért fogyott ki? — Mert nem gyártotta az ipar vagy mert nem vette át a nagykereskedelem, vagy késtek a szállítással, esetleg a csomagolással? Rekordtermés tavaszi árpából A békéscsabai Lenin Termelő- szövetkezetben jól haladnak a gabonabetakarítási munkákkal. A kombájnok a hajnali óráktól sötétedésig egyfolytában dolgoznak. A rendkívüli szárazság és kedvezőtlen időjárás ellenére jók a terméskilátások. Az eddig learatott gabonatáblákon a tervezettnél magasabb a holdankénti átlag. A tavaszi árpából pedig rekordtermést takarítottak be. Eddig 112 holdon aratták le az árpát, s ez a tábla 19,7 mázsa holdankénti átlagot adott. A betervezett mennyiségnek ez csaknem 150 százaléka, és magasan felette van az országos átlagnak. Megértek ez új alapszabály betartásának feltételei a gyomai Győzelem Tsz-ben is — „A termelőszövetkezet célja a termelés, a termelékenység és a gazdálkodás jövedelmezőségének emelése; közreműködni a társadalom szükségleteinek kielégítésében; megfelelő jövedelem biztosítása a tagság részére, hogy minél érdekeltebbek legyenek a közös gazdaság fejlesztésében; emelni a tagság szakmai, politikai és kulturális képzettségét; elősegíteni az ipari és mezőgazalkotmánya, törvénye, vagyis új alapszabálya. A csaknem 19 oldalas, sűrűn gépelt dokumentum nem fukarkodik a jogok sokaságának felsorolásával. Szó van ebben a földjáradékról, a bevitt vagyontárgyak ellenértékéről, az előző évi kereset 75 százalékának megfelelő szülési, betegségi segélyről, jövedelem- pótlásról, fizetett szülési és pihenőszabadságról, szociális és kulre és a jövőre vonatkozó programmal kezdődik a gyomai Győzelem Tsiz működési és szervezeti Szenzációra várók Az embereket mindjobban foglalkoztatják a gazdasági reform kibontakozásával az eddigi eredmények. A következtetések, a rendelkezésre álló adatok alapján egyre gyakrabban elhangzik a kérdés: hogyan tovább? Milyenek lesznek a reform további hatásai a gazdálkodásra' és — ami mindenkit érint — mit eredményez mindez az életszínvonal alakulásában? Ez a nagy horderejű gazdasági „kísérlet” az élet minden területén nemcsak szükségessé, hanem természetessé is teszi a gondolatébresztő, tettekre serkentő vitákat és eszmecseréket. A jelentős gazdaságpolitikai törekvések a közéleti aktivitást, az emberek érdeklődését növelik. Az érdeklődés ébren tartásához kétségtelenül hozzájárulnak azok az események is. melyek az ország határain kívül történnek. Azonban nyugodtan mondhatjuk. hogy a légkör politikailag kiegyensúlyozott, az érdeklődésben a fő helyet továbbra is mindennapi életünk társadalmi, gazdasági eredményei és gondjai foglalják el. Az új gazdaság- irányítási rendszer mindannyi- unkat érintő első sikerei mind országosan, mind a megyében kedvezően alakulnak. Bizonyíték erre a növekvő, újszerű vállalkozó kedv és az a számtalan lehetőség, ami eddig kihasználatlan volt. Akadnak viszont egyes „jól értesültek” is, akik az eddigi, gazdasági, társadalmi fejlődésből sajátos következtetéseket igyekeznek levonni s ennek hangot is adnak. A gazdasági reform után most már valamiféle politikai reformról és „szenzációs” fordulatról álmodoznak. És itt álljunk meg egy pillanatra, érdemes néhány gondolatot hangsúlyozni. Az elmúlt évtizedekben „volt szerencsénk” jó néhány szenzációs fordulatot átélni. Ezek után az emberek óriási töbsége egyet, __ > r ’ , „ , uwz.aijuuőctgiui, fyZAJClcUíkUId asagi munka, a varos es a falu turális juttatásokról. Természete- kozti alap: eto különbségek foko- ^en hasonló részletességgel van- zatos megszüntetését.” | nak kötött formába öntve a tagok Ezzel a tömör mottóval a jelen- kötelezettségei is. Ezek közül jó néhányat írtak elő a korábban készült alapszabályok is. De hát azok — mondjuk meg úgy, ahogy volt — inkább a törvényes előírásnak, a hatóság embereinek készülitek, leginkább az ő kérésükre kerültek elő ' a fiókok mélyéről. Máskor a vezetők és a tagok jó része is fütyült az alapszabályra jó néhány szövetkezetben. A mostanit igencsak gyűröttre használják majd, mert minden jog, járandóság, segély és juttatás csak az előírt kötelezettségek teljesítésének arányában folyósítható vagy vonható meg. ért az MSZMP töretlen politikájával — mely több mint 10 éve eredményesnek bizonyult —, azt támogatja, részt vesz a megvalósításában és nem kér semmiféle felfordulásból. Hogy szinte naponta hallani, hogyan lesz, mint alakul a közeljövő, ez természetes és érthető. Hiszen a sürgető, néha aggódó, javítani akaró érdeklődés szorosan összefügg a gazdasági „vállalkozó kedv” tferebélyesedésé- vel. Az is igaz, hogy az utóbbi években egyre inkább politikus nemzetté váltunk. Az emberek a helyi és az általános közügyekkel egyaránt foglalkoznak, vitatkoznak, s közben sok helyes megszívlelni való véleményt is elmondanak. Ma már senki sem képzeli, hogy az eseményekre való gyors reagálás, a tényleges viták — ha élesebben is fogalmazzák — gyengítené a párt politikáját. Jól ismert tény, hogy a nyílt, szabad légkörben hangoztatott vélemények, az ellentmondások feltárása, az egész társadalom magabiztosságának, politikai érettségének a megnyilvánulásai. Ez a nyíltság a fejlődés helyes értékelését s egyúttal a problémák megoldását is elősegíti. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy akadnak még jó páran, akik „felülről” várnak holmi csodát tevő határozatokat, melyek szinte automatikusan megoldják majd a tennivalókat. Az így gondolkodók nehezen tudják túltenni magukat a régi sablonokon: a szájbarágásos módszereken és az utasítgatáso- kon. Pedig a széles körű véleménycsere után megformált elhatározások megvalósítása az élet hétköznapjain, önálló gondolkodással és közös erőfeszítéssel lehetséges. Csak így tudunk további — ha nem is „szenzációs” —, de maradandó eredményeket elérni. —tai. bály. Aligha lenne nehéz visszamenőleg megszámolni, hogy hányán nem hederítettek volna rá a korábbi években a jogokat és a kötelességeket ilyen erőteljesen aláhúzó alapszabályra. A korábbi években is előírta ugyan az alapszabály, hogy családonként 1600 négyszögölnél nem lehet több a háztáji földterület. Ez azonban csak írott betű volt. A valóságban többen 4—5 hold háztájival is rendelkeztek Persze nem egy, hanem a más községekbe sebtében átjelentett, de mégis leginkább otthon lakó, fiú, lány, vő és meny neve alatt. A háztáji állomány is jóval meghaladta az előírtat. Csoda-e, hogy sokan nem vagy csak ritkán, a jól fizető munkák esetén értek rá a közös tennivalókban részt venni? Az állatokat is nem egyszer hagyták ott etetés, itatás és fejés nélkül. Olyan nagy volt az „összetartás”, hogy senki sem vállalta a tagok közül az állatok gondozását, a kívülről hozottakat pedig elüldözték, sértegették. Szakemberek alkalmazásáról sem akartak hallani. A szövetkezeti A kötelesség gyakori szóhasz- . demokrácia jórészt csak a tagság nálat volt eddig is szövetkezete inkben. Sokat mondogatták azoknak, akiknek elég gyakran akadt halaszthatatlan tennivalójuk a közös gazdaságon kívül. Elmarasztalásuk leginkább csak annyi volt, hogy év végén kevesebb munkaegységre kaptak részese- j dést. Táppénz, kórházi kezelés, j szülési és betegségi segély, fize- ! tett szabadság, nyugdíjjogosult- j ság feltételeinek biztosítása nem kötötte, ösztönözte őket nap mint ! nap a közös munkára. Most már köti is, ösztönzi is őket mindez. A gyomai Győzelem Tsz új alapszabálya is évi 150—180 tízórás munkanapot ir elő az erejük teljében levő nőknek és férfiaknak, jogaik érvényesülésének feltételeként. Ha kivétel nélkül legalább ennyi időt dolgozott volna minden egészséges nő és férfi a szövetkezet megalakulása, 1959 óta a közösben, akkor a jelenleginél is előbbre tartanának. Tegyük hozzá, nem kell szégyenkezniük gazdálkodásuk és terméseredményeik mostani színvonalával. Például csak annyit, hogy az 1962. évi 8 mázsa körüli búza, 12 mázsa kukorica, 60 mázsa cukorrépa és 11,70 forint munkaegység-érték helyett tavaly 16 mázsa búzát, 22 mázsa kukoricát, csaknem 200 mázsa cukorrépát takarítottak be holdanként és 35 forintérték jutott munkaegységenként. Amilyen nagy különbség van a régebbi és a tavalyi terméseredmények között, olyan nagy a különbség a tagság egykori és mostani fegyelme, öntudata, szakmai és politikai jártassága, szorgal- "i és törekvése között. Ilyen feltételek nélkül írott malaszt lenne a jogokat és a kötelességeket akkurátusán előíró új atapszaeiőnyére érvényesült. A vezetők csak egy-két esetben mertek a rendszabályokhoz nyúlni, utána vagy leváltották őket vagy elné- zőkké, megalkuvókká kellett válniuk. Az elnököt az alapszabály szerint ugyan négy évre választották, de minduntalan a „cselédkönyv” kiadásával fenyegették. Az új alapszabályt már egészen másképpen gondolkodó emberek fogadták el. Hogy mást ne említsünk, sokan végeztek közülük különböző szaktanfolyamokat, bár már 10 szakember van a szövetkezetben, azt mondják, kellene még egy közgazdász és egy gépészmérnök. A gondolkodásban, munkafegyelemben történt nagy változást még jobban tükrözi ennél az, hogy 1965 óta évente 8—10 brigád nyert Szocialista címet. Ilyen és még sok, hosszadalmason felsorolható változások bizonyítják azt, hogy megértek az eddi éti né! s-'-orűbb rendet és fegyelmet, a jogokkal egyenlő mértékű kötelességet előíró új alapszabály betartásának feltételei a gyomai Győzelem Tsz-ben is. Kukk Imre Nem egy vállalatnál újítottak, változtattak a gyártási technológián, ami miatt késett a gyártás. Ezzel is nőtt a hiánycikkek sorozata. Hiánycikkek lettek a filléres áruk, amik beszerzése sok bosszúságot okoz, de amik nélkül nem képzelhető el a kis háztartások élete. A szódásszifon régen hiánycikk, de néha-néha mégis kapható. Viszont a néhány forintos felszúró tű még mindig az, mert gyártása munkaigényes és főleg nem jövedelmező. Hiánycikk az elektromos kapcsolók, szerelvények egy része, egyes fajta kábelek és szerelési cikkek. Magnetofonokból hegyeket lehetne építeni, de a magnószalag—hiánycikk. Táskarádiók bőségben vannak, de alkatrészeket hozzájuk beszerezni majdnem lehetetlen. A vizsgálat megállapította, hogy a hiánycikk valahol rendszerint — van. De rejtőzködik a felelőtlenség, a kényelemszeretet vagy a lelkiismeretlen, mechanikus elosztás miatt. A műszaki cikkekből néha hatalmas raktára van azoknak az üzleteknek, ahol erre nincs is különösebb igény. Viszont a szaküzletek ezeket nélkülözik. Hiánycikk az extra méretű ruha, cipő, s egy-egy darab beszerzése Pesten és vidéken, megerőltető feladat. Noha állandóan vizsgálják a ruházati cikkek méreteit, a gyárak java része mégis a megszokott, régi méretsablonok alapján gyárt folyamatosan. Mindezeket megállapították a vizsgálatoknál. No de nézzük, mi történik a csomagolásnál. A kávé rendszerint már az üzletekben kifolyik a rosszul ragasztott zacskóból. A liszt már a pulton szalad szerteszét. A cukor sincs rendesen előrecsomagolva, s talán a fűszerfélék, a paprika, só, kömény és más fajták csomagolása kifogástalan. Súlyhiányosak az áruk java része, mit számít egy-két kilónál néhány deka. De sok deka sok kiló, sok mázsa. Az ecetet olyan üvegekben árusítják, amiknek a műanyag dugóit szinte lehetetlen kézzel kivenni. Le kell vágni, akkor beleesik az üvegbe, amit üresen műanyag dugóval — nem vesznek vissza, viszont a kiszedés lehetetlen. Hiánycikk a papír, amiből a kenyérre egy tenyérnyit és tiz deka felvágottra fél ívet adnak. Hiánycikk a pontos és jó mérleg a szénszállítástól a csemegeüzletek mérlegéig. Noha érvényes rendelkezés van, hogy kiló alatt olyan mérlegeken szabad csak mérni, amelyek skálája még a féldekákat is mutatja,' mégis olyan kismér- legeken mérnek, amelyek néha mást mutatnak a vevőnek és mást az eladónak. A csodálatos véletlen folytán az eladó oldala mindig többet mutat, mint a kedves vevő felé. Végül hiánycikk a jó kiszolgálás és a jó modor. A „kedves” vevő ritkán találkozik hangban, udvariasságban a „kedves” eladóval, s ezt szintén a hiánycikkek hosszú rovatába kell bejegyezni... Zsolnai László AZ ÁFOR ÁSVANYOLAJFORGALMI VÁLLALAT nagyszénási III. sz. gépkocsijavító' üzeme keres felvételre mérlegképes könyvelőt, gépjármiíközlekedési technikust Ajánlatokat fizetési igény megjelöléssel kérjük az ÁFOR Gépkocsi Szállítási és Fenntartási Főosztály, Budapest, XXI., Pf. 40. címre küldeni. 527
