Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-02 / 153. szám

1968. július Z. 4 Kedd Díjkiosztás a bábfesztiválon Helytörténeti pályázat a jubileumi évfordulókról Egy érdekes jelenet az UN IMA diplomát kapott lengyel Arié kin együttes műsorából. Vasárnap este az eredményhirdetéssel Békéscsabán az I. ünnepélyes befejeződött Nemzetközi késcsabai bábegyüttes vezetője, Lenkeli Konrád. Tóth Ilus, a Debreceni Bábszínpad vezetője gyelországi Ariekin együttesnek I1 Szergej Obrazcov, a zsűri elnöke átadja a strankonicei Radost bábcsoport vezetőjének a legjobb külföldi együttes díját. Bábfesztivál. Zsúfolásig telt néző­tér előtt Szergej Obrazcov, a zsűri elnöke köszöntötte a résztvevő együtteseket, majd külön-külön is méltatta teljesítményüket, ismer­tette a zsűri döntését. A legjobb külföldi együttesnek járó díjat a csehszlovák stramko- ( nicei Radost bóbegyüttes kapta látványos, ötletes előadásáért A külföldi csoportok második és harmadik diját csakúgy, mint a fesztivál nagydíját nem adták ki. A zsűri a legjobb magyar együt­tes díját a kaposvári Kilián György Űttörőház Pacsirta Báb­együttesének ítélte oda a Somo-; gyi lakodalom című' produkció ■ egységes, jó ízléssel összeállított bemutatásáért. Második lett a szombati Ki mit tud?-döntőben is szereplő budapesti Astra báb- j együttes, a harmadik díjat a pécsi Bóbita Bábegyüttes vitte haza a! békéscsabai fesztiválról Prokof-: jev: Péter és a farkas című mű­vének bábszínpadi feldolgozása-1 ért. A zsűri különdiját kapta: a bu­dapesti angyalföldi bábegyüttes a jó zenéért, illetve a zene és az elő- i tökéletes összhangjáért a bé­ítélte a zsűri. A díjait átadása után Szemenkár Mátyás fesztivál- titkár átnyújtotta a. békéscsabai fesztiválon szereplő hat külföldi és nyolc magyar együttesnek az emlékplakettet és a diplomát. A díjkiosztó ünnepség és ezzel együtt i a Nemzetközi Bábfesztivál Babák I György zárszavával ért véget. j Befejeződött tehát az a nagysza­bású báb-seregszemle, amelyet | Békéscsaba város jubileumi tal­i' népségeinek egyik legjelentősebb i eseményeként tarthatunk számon, i A fesztivál sikere nemcsak a résztvevő együtteseket, hanem a I rendezőket is dicséri, hiszen a bé- | kósosabai első bábtalálkozó más, | már nagy hagyományokkal ren­delkező fesztiválokkal összehason- j lítva is megállja a pórbát, s mél­tán nyerte el a résztvevő együt­tesek, vendégek elismerését. A neves szakemberekből álló j zsűri magasra állította a mércét a fesztiválon szereplő együttesek produkcióinak elbírálásánál. Ez­zel magyarázható az, hogy sem a ! fesztivál nagydíját, sem pedig a | külföldi együttesek második és í harmadik díját nem adták ki. A ötletes bábjaiért kapott különdí- magasabb követelmények rangot jat, míg a legjobb dramaturgia dí­ját, három mai költő öt versét il­lusztráló^ műsoráért a kaposvári Sólyom Neszta kapta. Az UNIMA díját, a diplomát, hivatásos bábjátékosoknak, a len­adnak a fesztiválnak és biztosra vehető, hogy csakúgy, mint a mostanin, mindenkor nemzetközi elismerést jelent majd szerepelni a békéscsabai bábfesztiválon. Brackó István A második helyezett Astra báb együttes mar a tv-ből is ismert műsorát mutatta be. (Fotó: Demény Gyula) A történelmi jubileumi ünnep­ségek, az őszirózsás forradalom, a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulása és a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 50., valamint megyénk felszabadulá­sának 25. évfordulója alkalmából megyeszerte mind nagyobb ké­szülődés, helytörténeti kutatás ta­pasztalható. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága és a Népművelési Tanács Hely- történeti Bizottsága az eddigi ku­tatások fellendítésére, illetve újabb helytörténeti események feltárására pályázatot hirdet. Négy témakörben lehet pá­lyázni, eddig még kiadatlan, tu­dományos igényű dolgozatokkal. A témakörök a következők: — Két forradalom előzményei — munkásmozgalmi és gazdasági­társadalmi vonatkozásban — a községekben. Az őszirózsás for­radalom és a Tanácsköztársaság helyi eseményei, munkás—pa­raszt-pártok és szervezetek tevé­kenysége 1910—1919 között, vala­mint visszaemlékezések és doku­mentumok megyénk munkásmoz­galmának kiemelkedő egyénisé­geiről. — Helyi illegális és baloldali szervezetek tevékenysége a két világháború között, illetve 1945 után. Községek, városok felsza­badulása, az 1945-ös földosztás. Az MKP és a Demokratikus Pár­tok ifjúsági mozgalmak (MA- DISZ, DISZ, KISZ) története. Mai életünk valamely területének szo­ciografikus feldolgozása. — A harmadik témakör felöleli a kiegyezés korabeli nagybirtok, a gazdag paraszti birtok kialaku­lásától ■ a szocialista termelőszö­vetkezetek megalapításáig meg­tett nehéz és hatalmas fejlődés útját. — Földrajzi nevek és hozzájuk Á dámvad Izgalmas könyv, vadászoknak Magyarország készül a vadá­szati kiállításra. Nem véletlenül rendezik meg elsőnek náluhk a világkiállítást, hiszen köztudott, hogy az egész világon ismertek vadásztrófeáink, nem beszélve sok világhírt szerzett vadászunkról. Azt mondják: Magyarország va­dászparadicsom. Bőven akad itt puskavégre mindenféle vad, a fá­cántól a vaddisznóig. A külföldiek főleg a trófeát kedvelik, amit büszkélkedve visznek magukkal haza. Nemes vadak, őzek, szarva­sok agancsait, vaddisznók agya­rait. Van azonban egy vad, gyönyörű lapátagancsa nagyszerű trófea le­hetne : a dámvad. Kissé lebecsülik a vadászok. Hogy miért? Erről írt izgalmas könyvet Szabolcs József főerdőmérnök, aki alapos ismerője a szakirodalomban is mostanában kezelt dámnak. Mintha az ember erdők tisztá­sain járna, szinte óvatosan lapoz­za a könyvet, nehogy felzavarja a csendet. Izgalmas olvasmány, el­vezet a dámvad nyomába, közben bemutatja a híres vadászatokat, sőt, a vadászat egy-két mesterfo­gását is. A BÉKÉSCSABAI HÜTŐHÁZ női segédmunkásokat, nyugdíjas nőket és 15 éven feiüli tanulókat (FŐLEG LEÁNYOKAT) azonnali belépéssel alkalmaz. x kapcsolódó mondák, történetek gyűjtése. Valamint a témakörön belül van lehetőség földmunkás és iparos olvasókörök, dalárdák, színjátszó csoportok és egy mai művelődési intézmény történeté­nek a feldolgozására is. A pályázatok beküldési határ­ideje: 1969. január 15, amit a bé­késcsabai Munkácsy Mihály Mú­zeumhoz kell eljuttatni. Pályadíjak: I. díj: 2000, II. díj: 1500 és III. díj: 1000 forint. A témakörökre vonatkozó rész­letes felvilágosítást a művelődési intézmények adnak. Bizalommal és tapintattal Finomabb kifejezéssel élve „térítés nélküli vásárlásnak” ne­vezik a kereskedelmi dolgozók azt a cselekményt, amikor egyik-másik fogyasztó valame­lyik üzletből — többnyire ön- kiszolgáló boltból — eltulajdo­nít valamilyen árucikket. Nem kis probléma ez, hiszen népgaz­dasági méretekben sok százezer forintra tehető az a kár, amely ilyen módon a társadalmi tulaj­dont éri. Ugyanakkor szinte ál­landó a vásárlók panasza az in­dokolatlan gyanúsitgatás, zakla­tás miatt, hiszen az is gyakran előfordul, hogy némely eladó túlzott ügybuzgalmában lopás­sal vádol meg ártalan vásárló­kat. Helyére tenni a dolgokat — ez, a célja a Belkereskedelmi Minisztérium igazgatási főosz­tálya most kiadott tájékoztató­jának. amelyet valamennyi ke­reskedelmi vállalat vezetőjének elküldték. Ebben részletesen ismertetik és kiegészítik az 1964-ben meg­jelent 11.138/1964. számú belke­reskedelmi utasítást, amelyet a bolti árukészlet védelméről ad­tak ki, pontokba foglalva, mi­lyen magatartást kell tanúsíta­niuk a bolti dolgozóknak a. tol­vajok leleplezése esetén. Nyo­matékosan felhívják a kereske­delmi alkalmazottak figyelmét e rendelkezésnek arra a részére, hogy tettenérés esetén a vásár­lót feltűnés nélkül kell arra fel­szólítani, hogy egy külön helyi­ségbe fáradjon át. Az eladók egyedül semmi esetre sem, csak legfeljebb másodmagukkal tár­gyalhatnak a vevővel, s ha ez önként előadja az eltulajdoní­tott árut és megmutatja zsebeit vagy táskáját, az ügynek ezt a részét lezártnak kell tekinteni, majd ezt követően a tolvaj ellen szabálysértési eljárást kell in­díttatni. De sem megmotozni, sem bármiféle erőszakot alkalmazni nem szabad. Természetesen a minisztérium nyomatékosan felhívja a keres­kedelmi dolgozók figyelmét arra is, nehogy minden vásárlóban tolvajt lássanak, hiszen a ve­vőknek csak elenyészően kis ré­széről feltételezhető, hogy egy- egy esetben megtéved. A törpe kisebbség miatt semmiféle sére­lem, zaklatás nem érheti azokat, akik — vásárlás, tájékozódás szándékával lépnek be az üz­letbe. Nem elhanyagolható része a minisztériumi rendelkezésnek, hogy az alaptalanul meggyanú­sított vásárlót minden esetben elégtétel illeti meg, tőle bocsá­natot kell kérni, a panasz - könyvet rendelkezésére kell bo­csátani, a sértő módon eljáró kerekedelmi alkalmazott ellen eljárást kell indítani. Végső soron ezt az igazán ké­nyes kérdést csak úgy lehet nyug­vó pontra hozni és ott tartani, ha úgy a vásárlók, mint a ke­reskedelmi alkalmazottak be­tartják az írott és irattan tör­vényeket. Az egyik fél a vásár­lás, a másik az eladás szabá­lyait. (h—gy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom