Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)
1968-07-04 / 155. szám
1968. július 4. Csütörtök Ifjú pedagógusok érkeznek Alig múlt egy hete, hegy a Debreceni Tanítóképző Intézetben ünnepi diplomakiosztó tanácsülést rendeztek. Dr. Kurucz Albert igazgatóhelyettes megnyitója után Sütő Sándor, az intézet igazgatója mondott ünnepi beszédet. Hangoztatta, ( hogy az intézeti tanács véleménye szerint az idén végzett tanító és népművelő-könyvtáros szakos hallgatók megalapozott tárgyi ismeretekkel lépnek a gyakorlati tevékenység útjára, és képesek lesznek arra, hogy feladataikat jól megvalósítsák. Az ünnepi diplomakiosztáson a végzett hallgatókon kívül megjelentek a debreceni társadalmi elet képviselői is, sok szülő és jó barát. Ott voltak azok is, akik levelező tagozaton, munkájuk mellett vállalva a tanulást, ismereteik bővítését, szintén sikeresen államvizsgáztak és diplomát kaptak. A Debrecenből érkező hírek arról is beszámolnak, hogy a Békés megyeiek kitűnően helytálltak, és Machács Anna különösen a tanítói szak nappali tagozatán értek el említésre méltó sikereket. A kondorosi Machács Anna Vörösdiplomát kapott „Édesapám is pedagógus, így kettős az örömünk, hogy Vörösdiplomával végeztem. Ö volt az, aki megszerettette velem ezt a hivatást, mert pedagógusnak lenn: csak úgy érdemes, ha hivatásommá emelem, és nemcsak foglalkozásom, semmi több.” Bődi Mária Szarvason szerzett jeles érefcfcsé git, tanítói oklevele kitűnő. Jeles oklevelet a gádorosi Kovács Erzsébet kapott, de jól megállta a helyét a békési Végh Piroska, az okányi Pesti Piroska, a szarvasi Kóródy Etelka és a békésszent andrási Magyar Mária is. Földesi Béla intézeti tanár, a tanítói szakosok állami csoport- vezetője is elégedetten beszólt a Békés megyei hallgatók munkájáról. „Valamikor szarvasi diák voltam — mondotta az ünnepség után —, sokáig éltem Békés megyében. Külön örülök anak, hogy a Békésből jött hallgatók kiemelkedőt produkáltak az egész oktatási időszak alatt. Csoportom 4,26-os államvizsga átlaga intézeHouston A houstoni Szent Lukács Kórházban kedden végrehajtották a világ 24. és a houstoni kórház 6. szívátültetéses műtétjét. A mego- I perált beteg George Henry Debord 46 éves San Antonio-i lakos, aki 1966. március 5-én szenvedte el az első szívrohamot és azóta a kórház jóformán állandó lakója volt. A műtét érdekessége, hogy 1 az 50 éves donor szívét — aki hétBödi Mária hogy a Békés megyéből jött hallgatók átlagon felüli tanulmányi eredményének legfontosabb alapja az ottani középiskolák magas színvonalú oktató-nevelő munkája volt. Ezt hangsúlyozni kell, és erre a legkülönbözőbb fórumokon szívesen hivatkozunk." Az ifjú pedagógusok többsége hazaérkezik, várja őket a katedra, sok száz kisdiák és szeptemberben a legszebb pillanat: amiI főn halt meg agyvérzés következ- I tében — 24 órán át „életben tartották” mielőtt Debord mellkasába átültették volna. A sebészek Debord egészségi állapotát kielégítőnek tartják. Valparaiso Marina Elena Penaloza, a világ második nőbetege, akin szívátültetést hajtottak végre, 5 nappal a műtét után továbbra is jó egészségnek örvend. tünk történetében az eddigi leg- pbb. Ez természetesen azt jelenti, hogy a csoport fele kitűnő és jelek államvizsgát tett. Még valamit: az intézeti tanács meggyőződése, kor először fordulnak szembe sa ját osztályukkal. S akkor kezdik meg a kitűnő diplomák igazi értékesítését. S. E. A világ 24. szívátültetéses műtétje Houstonban Ezért itt nincsenek is könnyű betegek. Két ápolónővér, egy segédnővér. A nap folyamán egy sereg bonyolult feladatot hajtanak végre, injekciót, vérátömlesztést adnak. Ezenkívül köpö- lyöznek, beöntést adnak, gyomormosást végeznek, megfordítják a kis betegeket, megdörzsölik, megetetik és behintőporoz- zák vagy a röntgenosztályra, illetve a kötözőbe szállítják át őket. És hát gyermekek: sírnak, a lelkűkre kell beszélni. Ma itt viszonylag csend honol. Végigjárom az összes betegeket, üdvözlöm őket, elbeszélgetek velük. S természetesen megnézem a láztáblákat, a vizsgálatok eredményeit, az előírásokat. Jóleső vizit. Az összes gyereket rendben találom. Valahol a tudatom alatt folyton csali a műtétre és Majács- kára gondolok. Ezzel jár a félelem is. Elűzöm a gondolatokat. Van még idő. Egyelőre — itt vannak ezek a gyerekek. A négyéves Vologya. Amikor hozzálépek, úgy tesz, mintha aludna. Szemét behunyja, de szemhéja könnyedén meg-meg- rebben. Mindig alvónak teteti magát, ha orvos jön a közelébe. Védekező reakció ez, megszokta: az alvó gyermeket lehetőleg nem szoktuk megzavarni. Vologya így reméli, hogy megszabadul az injekciótól. — Nyisd fel a szemed, Volo- gyácska, hiszen nem alszol! Semmi válasz. — No, csak nyisd ki. Nincs injekció. Azt hiszem, egészen abbahagyjuk a szúrkálást. Szemhéja óvatosan felnyílik. Látja: békés világ veszi körül, még sztetoszkóp sincs a kezemben. És nem áll mellettem Marja Dmitrijevna. Mosolyog, üdvözletre nyújtja a kezét. — Igazán abbahagyod a szúrkálást? — Abbahagyom hát, talán már holnap. Elégedetlen. Minden gyerek kedves nekünk. Amit irántuk érzünk, az tisztán biológiai jellegű. Karunkra veszünk egyet és olyasvalamit érzünk, amit szóval nem lehet kifejezni. Eddig még nem találták ki a megfelelő kifejezést. De különösen drága a szívünknek az a gyerek, amelyik már szenvedett. És nemcsak a szüleinek kedves, hanem a sebésznek is, aki beléhelyezte lelkének egy részét. Ezt a Vologyát négy nappal ezelőtt mesterséges vérkeringés alkalmazásával operáltuk meg. Szívkamraközi nyílása volt, tüdejében az ebből eredő meglehetősen nagy másodlagos elváltozásokkal. Feltártuk mellkasüregét, átmetszettük szívbürkát. Szívverése kezdett kihagyni. Sietnünk kellett. A motor előkészítése és bekapcsolása még be sem fejeződött, midőn fibrilláció következett be: a szív összehúzódásainak helyébe ritmus nélküli rán- gások léptek. Megrémültünk. Egy ilyen kisfiúnál! Szívmasz- százs. Nem segít! Ekkor szörnyű sietségben csövet dugtunk a jobb oldali szívnitvarba és egy fémkanült — ..S” alakú tűt — a femorális verőérbe. A motor készén áll. Indíts! Megkönnyebbü- jj lés. Szabadabban lélegzünk. Maga a műtét nem volt külö- j nősebben nehéz. A szívsövény I nyílását befoltozás nélkül sike- I rült lezárni. A pitvar falát be- 5 varrtuk. A motort megállítottuk. I A szív jól működött. Mégis egész j idő alatt ez a kérdés kínzott: j nem halt-e közben el az agya? f A nagy kapkodásban senki sem | tudta, mennyi idő telt el a masz- I százs abbahagyása és a motor j elindítása között. Ha több mint ! öt perc, akkor az agy elhalt, j Szembogara széttágult: ez rossz | jel. Igaz viszont, hogy hamar I össze is húzódott. A műtét néma csendben ért véget. Dmitrij Alekszandrovics, az érzéstelenítő orvos és a vele dolgozó műtősnő különféle szerekkel próbálja az összes vérmutatókat normálisra állítani. Sikerül. A fiú azonban nem ébred fel. Három órán át ülünk mellette. Szíve jól működik. Lélegzik, az ajka rózsaszínű. És mégsem ébred fel. Már elveszítjük a reményünket. Kimegyek, hogy rágyújtsak .Szobámba valósággal berobban Tamara, az érzéstele- j nítő-nővér. — Mihali Ivanovics! Felnyitotta a szemét! Hanyatt-homlok futok lefelé a műtét utáni helyiségbe. Igen, valóság: néz! Bár tekintete még zavaros, szeme álmos. — Vologya, Vologya, kedveském! Felém fordítja a fejét. Mehetünk. Odalent bizonyára félholtan várakozik az anyja. Minden jól van, egyelőre Hála Istennek, felébredt, „ (Folytatjuk) Zöldutat az altalajlazitásnak! Előadások, bemutatók és szakcikkek sokasága igyekezett meg- érttetni megyénk gazdaságainak vezetőivel is az altaiajlazitás szükségességét. Ez a talaj vízgazdálkodási szerkezetet és a terméseredményeket jelentősen javító módszer azonban nem terjed a kívánt mértékben. Részben a szükséges eszközök hiánya, magas ára, meg az ismeretlenség szülte „nem érünk rá” és egyéb kifogások miatt. A gyomai Győzelem Tsz-ben a szövetkezeti gazdák öntudatának, szorgalmának és szakmai ismeretének jelentős javulása, az irányító szakemberek számának növekedése mellett nem kis részben az altalajlazításnak tulajdonítják a termésátlagok megduplázódását. megháromszorozódását. Évekig a termésátlag jelentős csökkenését idézték elő a tsz-ben a Csapó-szigeti földek. Más határrészekkel szemben itt mindenből harmad vagy félannyi termett. Annyira vízállásos, későn és nehezen megmunkálható volt a talaj, hogy a pártoló tagok egy része el sem fogadta az ott kínált kukoricaföldet, más része pedig az első vagy a második kapálás előtt hagyta ott. A talaj vízgazdálkodó szerkezetét, ezáltal korai megmunkálha- tóságát, termőképességét az altalajlazítás változtatta meg kedvező irányban. Ennek hatására 100 holdon a tsz legjobb földjeit is túlszárnyaló 10,8 mázsa napraforgó termett holdanként és ugrásszerűen 20—22 mázsárá nőtt a kukorica, 19 mázsa fölé a búza holdankénti hozama. Azelőtt 3 —.4 mázsa búzát, s 8—10 mázsa szemes kukoricát tudtak betakarítani innen. Természetesen nemcsak az al- taiajlazításnak volt csodatevő hatása a gyomai Győzelem Tsz földjein. Hozzájárult ehhez a lelkiismeretes talajművelés és növényápolás mellett az is, hogy immár 3000 hold földjük van megdigózva és évről évre növelték a holdankénti műtrágya adagot. Az altaiajlazitás mellőzésére azonban semmiféle tényező hatásával sem lehetne rábeszélni őket. Ugyanis nemcsak az az előnye, hogy a téli, tavaszi nedvesség könnyen talál a mélyebb rétegekbe, hanem az is, hogy a könnyen leszivárgó víz magával sodorja a termőföld tetején felgyülemlő káros sókat. Bár nem rendelkezik altalajlazí- tóval a gyomai Győzelem Tsz, az idén is mintegy 700 holdon akarja elvégeztetni ezt a fontos műveletet. Jó lenne, ha a hasonló termőföldekkel rendelkező szövetkezetek mindegyikében is zöldutat nyitnának most már ennek, a talaj szerkezetén és a terméseredményeken jelentősen javító módszernek. K. I. Százmillió darab, egymillió négyzetméter üveg - Harmincnyolc kilométer lefelé Gyorsmérleg az első félévről A naptárt monoton egyhangúsággal és az eltelt idő fölötti bús lakod ássál hajtoga'tók számára nem sokat mond egy olyan dátum, mint június 30 vagy július 1. Nem így a vállalatok, üzemek vezetőinek. Különösen most. az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése első évének félidejében. Vajon hogyan sikerült a rajt? Ez a legizgalmasabb kérdés, s a számok tükrében két legnagyobb ipari üzemünkben mi is erre kerestünk választ. Az üveggyárban az év első hónapjainak eredményei rendkívül biztatóak voltak, aztán jött a tűzeset, ami alaposan visszavetette a termelést. Az első fél év eredményeit rögzítő adatok azonban azt bizonyítják, hogy a kiesés ellenére sincs lemaradás. A gyár elérte a tervezett" mintegy 207 millió forint termelési értéket. A részletes értékelés még most készül, annyi azonban máris bizonyos, hogy a gyár időarányos nyereségtervét is teljesítette. A most következő hat hónap ennek ellenére sem ígérkezik könnyűnek, hiszen nem sikerült olyan tetemes előnyt szerezni, amely elegendő tartalék- alapul szolgálna. A kőolaifúrási üzem orosházi kirendeltségén ugyancsak napra készen vezetik a teljesítményt, s így már a második félév első napján pontos képet lehetett kapni az eltelt időszakról. Az üzemegység 112,5 százalékra teljesítette elrő félévi programját, a hat fúróberendezés több mint harmincnyolcezer métert fúrt, a négy lyukbefejező pedig 114 réteget vizsgált ki. Különösen ez utóbbi jelentős, hiszen a réteg- vizsgálatok túlteljesítése azt is jelenti, hogy több kutat adhattak át a termelésnek. Az eltelt hat hónapban az összesen tíz berendezés hét különböző helyen dolgozott. Az év második felében albertiben. Az év második felében tovább folytatódik az úgynevezett nagy mélységű kutak fúrása, az új területek kutatása. GAZ—51 -es típusú elhasználódott tehergépkocsit felújítottal 33 000—35 000 forintért azonnal kicseréljük! Külön kívánságra a gépkocsit új gumiabroncsokkal és új akkumulátorral látjuk el. GAZ 51-es típusban II. szemlét vállalunk. MEZŐGAZDASÁG RÉSZÉRE AZ 50 o/o kedvezményt biztosítjuk. 1969. évre tehergépkocsi és fődarab nagyjavításra szállítási szerződést kötünk. Cím: AFIT. XI. sz. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT. SZEGED' Tolbuchin sgt. 9—11. Telefon: 15—491. _ _______028803