Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-27 / 175. szám

IMS. július 27. 5 Szombat Kik kannak rendkívüli szociális segélyt? Az egészségügyi miniszter a pénzügy miniszterrel, a munka­ügyi miniszterrel, a SZOT-tal és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályával egyetértésben rende­letet adott ki a társadalom támo­gatására szorulók ellátásának to­vábbi javításáról. A rendelkezés a rendkívüli szociális segély, az elemi károsultaknak nyújtható se­gély, valamint a közköltségen tör­ténő, illetve temetési segély fel­tételeit szabályozza. Rendkívüli szociális segélyt olyan 18, életévét betöltött személy kaphat, aki va­lamilyen rendkívüli. körülmény folytán, saját hibáján kívül átme­netileg nehéz anyagi helyzetbe kerül, ezért létfenntartása vészé-1 ; lyeztetve van és a helyzetén más ' módon nem lehet javítani. Egy I naptári évben ugyanaz a személy j legfeljebb négy alkalommal kap­hat ilyen segélyt. A segély össze­gét a lakóhely szerinti illetékes j járási, városi, illetőleg városi ke- ! rületi tanács végrehajtó bizottsá- ,j gánalt egészségügyi osztálya álla­pítja meg. ötszáz forintot meg- j haladó egyszeri segélyt azonban I csak a végrehajtó bizottság elnö- | ke adhat. j Közköltségen olyan teljesen va- | gyontalanokat temethetnek ei. [ akiknek nincs tartásra köteles és a temetési költségek fedezésére ké­pes hozzátartozójuk. Kéf-ftérom hét alatt gyógyítja a trachomát egy új magyar műszer Koleszár Gyula, a debreceni szemklinika adjunktusa a világon egyedülálló műszert szerkesztett, amely ibolyántúli sugarak segít­ségével két-három hét alatt gyó­gyítja a trachomát és más víru­sos szembetegségeket. Az ibolyán­túli sugarakat eddig azért nem használhatták fel a szembeteg­ségek gyógyítására, mert hegese- dést okoznak, s gyakran kötőhár­tyagyulladást is előidéznék. Ezért más hullámhosszú sugarakat al­kalmaznak az orvosok, ami vi­szont a gyógyítás idejét lényege­sen meghosszabbítja. Első félévi' gyorsmérleg Nehéz rajt után biztató eredmények a Békéscsabai Kötöttárugyárban — Kétszázezer forint árbevétel-többlet minőségjavulásból (Tudósítónktól) A gazdaságirányítás reformjá­ból fakadó új követelmények nem könnyű feladat elé állítot­ták a Békéscsabai Kötöttárugyár vezetőit és egész dolgozó kollek­tíváját. Szerencsére e gondok nem ér­ték felkészületlenül a kötöttáru- gyáraikat, ám a sokféle bizony­talansági tényező az év első hó­napjaiban mégis számottevő le­maradásokra vezetett. A féléves számbavétel azonban azt mutatja, hogy a gyár komplex tevékenysé­gének eredményessége immár erő­sen javuló tendenciát mutat. Az első félévi 3 millió 271 ezer darab késztermék 97,1 százalékos tervteljesítést fejez ki. Ez 600 tonnányi készávusúlynak és mintegy 110 millió forint ér­teknek felel meg. A lemaradás oka jobbára a kel­mében értékesített termékek iránt megmutatkozott igény csökkenés­ben keresendő. A választékbővítés, a Sokféle igénymódosulás gyakori átállást eredményez s az ezzel együtt járó, átmeneti begyakorlatlanség visz- szahúzó erőként hat a termelés folyamatosságára. A kis szériás lehívások növekedésére jellemző, hogy fél év alatt 190 fajta konfek­cionált kötöttárut gyártottak a belkereskedelemnek és 162 félét exportra. Jórészt ezzel magyaráz­ható, hogy a normaóra-alapon | mért 97,8 százalékos termelékeny- j j ség még csak megközelítette a bá- j zisév szintjét. Mégis örvendetes a fejlődés tendenciája: az első tervnegyedben még csak j 90,5, a másodikban már 102,5 százalékos volt a termelékeny- | ség s ez mindenekelőtt a legnagyobb | üzemben, a vállalat „szívében", a | varrodában jelentkezett, i A legszembetűnőbb pozitív ered- | mény a minőség javulása. Az első osztályú termékek részaránya bá- Izishoz mérten 1,4 százalékkal nőtt meg a mellkasa. A szív jól neki­indult. — Pupillája? — Szűk. Mindjárt összeszűkült a masszázstól. — Hhhaj! — Ez a sóhaj mind­nyájunkból feltört. Az arcok fel­derülnek, a tekintetek is mások már. Nekem egész bensőm reszket, s ugyanakkor testemen lassan valami gyengeség terjed szét. Majdnem összeesem. — Ültessetek le. Te pedig.mássz le onnét, mit állsz ott, mint egy bolond? Ez Gyimának szól. Még egyre csak áll a zsámolyon, felegyene­sedve, az asztal fölött — hosz- szú és esetlen. Szasa ismét eltávozott tőlem. Valami idegen fekszik itt öntu­datlanul. Egy ember. Én teljesen üres vagyok. Tudom, ini követ­kezhet még. Ezért nem is örü­lök. — Mondjátok el. Okszana, te állandóan figyeld a képernyőt. — Nincs mit mesélni. Minden rendben volt, tessék a feljegyzett adatok. Néhányszor felnyitotta a szemét. A légzés kezdett helyre­állni. Nyugodtak voltunk. Oksza­na már ki is kapcsolta készülé­két, éppen át akarta tolni. Hir­telen, mintha valami belémszúrt volna, felemelem a szemhéját, hát tág a pupillája. Felordítok és rögtön neki a masszázsnak. Ak­kor futott ide. Korábban kellett volna jön­nöm. Néhányszor el is szántam magam, aztán mégis odaragadt a fenekem. Nézegetem a feljegyzéseket. Amikor itthagytam, pulzusa százhúsz volt. Aztán egyre rit­kább... ritkább... Utoljára nyolc­vanötöt jegyeztek fel. Ez húsz perccel ezelőtt volt, mintegy tíz perccel a szívmegállás előtt. Fáradtság, méreg és bosszúság. Undorodom rájuk nézni. Undo­rodom még szitkozódni is. Hibák, megint hibák! — Hol volt a szemetek? A pul­zusa hirtelen zuhant, tehát va- j lami bolygóidegtől az izgalom... , Te bizonyára már siettél volna > haza. Persze, dolgod van. Lekés- 1 nél. De mi köze ehhez a beteg- | nek? Ti pedig az ajkatokat pin- j gáltátok, elégedetten, hogy min- j den jól ment, bizonyára disku- ráltatok is! Igazságtalanság. Mindnyájan diskuráltunk. Én meg aztán ott fennt ültem, elmélkedtem a „fel­sőbb” elveken, olvastam azokat az ostoba jegyzeteket. Mit tudta ő, mikor ideadta... Ha én,itt va­gyok, nem hagyom... Biztos ez? Nem biztos... Egy kis atropint kellett volna beadnunk, hogy csökkentsük a bolygó ideg ingerlékenységét. így képzelem... De lehet, hogy min­den bonyolultabb... ördögien bo­nyolult gépezet az ember, és milyen tehetetlenek vaevunk ve­le! Hiszen már ma is sokkal többre lehetnénk. A technika igénybevételével... No jó, erről majd később. Most — több nyá­jasságot. Ök bizonyára azt gon­dolják: „Hogy a fészkes fene I enné meg ezt az egész klinikát! Az ember úgy dolgozik, mint az állat, még a lelkét is kiadja, és... csak szidást hall.” Nyájasabban. Jó gyerekek ezek. Egy fokkal lejjebb: — Mit gondolsz, sokáig állt a szive ? (Folytatjuk) s ez mintegy 200 ezer forintnyi árbevételi többletet jelent. Az első féléven belüli javuló Irányzatra mi sem jellemzőbb ,min.t az, hogy például a körhurkolt termékek minősege a második negyedévben kereken hét százalékkal javult az első negyedévhez képest. A mostanihoz hasonló minőségi indexet a gyárban évek óta nem regisztráltak. Kiváló munkát vég­zett ebben a minőségellenőrző osz­tály, amely a korábbi nehézkes gyakorlattal szemben — amely gyakorlatilag negyedéveket köve­tő, utólagos statisztikára korláto­zódott — dekádonként és havonta mutatja ki, hogy „hol szorít a ci­pő”. A tervezetthez képest kedvező volt a szabászati hulladékalakulás is. A technológiai osztály által ki­mutatott 1,23 százalékos megtaka­rítás mintegy 5600 kg anyagnak és szűkített kelme-önköltségen számítva, hozzávetőlegesen 600 ezer forint értéknek felel meg. A szervezett rendszerben folyó re­zsiköltség-gazdálkodás a tervezett­hez képest, egymillió forintot meg­haladó relatív költségmegtakarí­tást mutat, az árbevételi értékre vetítve. A kereskedelem Jcezdeti húzó­dozó, tartózkodó magatartása után, a második negyedévben meggyorsult a késztermékek ki­szállítása, illetve az értékesítés. Az 584 tonnányi kiszállításból csaknem 31 százalék, mintegy 180 tonna esett az exportra. Ez utóbbi vonatkozásban pénzügyi nehézsé­geket okoz, hogy az export-kiszál­lítások árbevétele — az új elszá­molási rendszer miatt — sokszor csak 90—120 napos átfutási idő után realizálódik. A kereskedelmi tevékenység ellenágán, a beszer­zéseknél némely kellékféleségek beszerzése okoz időnként gondot. Jó eredményeket tudnak felmu­tatni a gyárban a Kommunisták Magyarországi Pártja 50 éves ju­bileumának tiszteletére kezdemé­nyezett szocialista munkaverseny­ben is. A 855 versenyző, 53 brigád létszámban nem, de minőségi munkában és vállalásokban annál inkább meghaladja a tavalyi szin­tet. A legkiemelkedőbb egyéni tel­jesítmények a varrodában je­lentkeztek, a brigádversenyben féléves szin­ten a szabászüzem Április 4. bri­gádja vezet 421 pontszámmal, míg a főtermelő üzemek második ne gyedévi versenyét a kelmekiké­szítő nyerte. A javuló termelési, gazdasági eredmények nyomán a gyár idő­arányos nyereség-tervét is teljesí­tette. A kétezres kötöttárugyári kollektíva bizakodással kezdte a második félévet. Kazár Mátyás Ásatások Olimpiában Ahogy csökkent az ókori görög városállamok hatalma és fénye, úgy romlott ,az olimpiai verse­nyek szelleme is. Már nem az olajfaágakból font koszorúért, hanem pénzért és más anyagi előnyökért léptek porondra a résztvevők. Előfordult, hogy a győztest küldöttség fogadta szü­lőföldje határán és diadalmenet­ben vitték városába, ahová a vá­ros falán tört résen át vezették be. Nem kellett adót fizetnie, a színházakban és az ünnepélye­Pierre Coubertin francia tudós, akinek javaslatára felújították az olimpiai játékok gondolatát. ken díszhely járt neki, a költők pedig verseket írtak erejéről és ügyességéről. Egyre többször for_ dúlt elő csalás és megvesztege­tés. Elpusztult az ókori görög világ és vele együtt az olimpia is. Megőrizték az írások az utolsó győztes nevét: a 291. olimpián, az ökölvívást Varazdatesz nyerte, aki egyébként később Armenia királya lett. Több versenyt az­után már nem is rendeztek. Idő­számításunk kezdete után 393- ban Theodosius császár rendele­tet adott ki: „Megszüntetem az olompiai já­tékokat”. A császár ugyanis „pogány ün­nepekének nyilvánította a ver­senyeket. Elnéptelenedett az olimpiai li­get. Senki és semmi nem tudta feltartóztatni a pusztulást. 395- ben a gótok vonultak végig a görög félszigeten és ledöntöttük, kifosztották az olimpiai épülete­ket. Ami még megmaradt, azt a földrengés pusztította el 522- ben és 551-ben. Többször kiáradt a közeli Kladeosz folyó és több méteres iszappal temette be a romokat. Hosszú századokon át temetői csend honolt az egykori nagy erőpróbák színhelyén és mintha a világ el is feledkezett volna az egykori Olimpia dicsőségéről. Csak néhány szobor, dombormű s néhány ókori költő, író fentma- radt sorai őrizték meg a hajda­ni küzdelmek emlékét. Pindarosz például igy énekelt az egykori versenyekről: ..Miként a világűr­ben nincs ragyogóbb csillag a a napnál, ugyanúgy az olimpiá­nál fenségesebb versenyt is hiá­ba keresnénk...” Sok sikertelen kísérlet történt később, hogy az olimpiai eszmét újra felelevenítsék. A német Guths-Muths is megpróbálkozott vele a XVIII. század végén. De indítványát nem támogatták. Ernst Curt’us német történész 1852-ben nagyobb energiával lé­pett a nyilvánosság elé: — Tárjuk fel az ókori olimpia* romjait — ezt indítványozta a világ történészeinek és régeszei­nek. Curtius fáradhatatlanul tevé­kenykedett azért, hogy felhívja a világ figyelmét az ókori Olimpia romjaira. Szavai a legnagyobb visszhangra éppen Görögország­ban találtak, ahol a törökök el­leni diadalmas szabadságharc után nagy lelkesedéssel kezdtek hozzá a régi dicső múlt felidé­zéséhez. Athénben 1859-ben meg­rendezték az első újkori olimpiát és ugyanúgy, mint kezdetben az ókorban, csak görögök verse­nyezhettek egymással. 1875-ben pedig Curtius pro­fesszor 23 esztendős fáradozásá­nak eredményeként megkezdő­dött az olimpiai romoknál az ása­tás. Megtalálták az egykori Ze- usz-szobor talapzatát és a főisten tiszteletére emelt templom 38 oszlopjának darabjait. Kiásták az atlétabejárót, amelyen keresz­tül a versenyzők a föld alatt a stadionba vonultak. Sportjelene­teket ábrázoló domborművek is ■•lőkerültek, néhányat közülük az athéni olimpiai múzeumba vit­tek, néhányat viszont megvásá­roltak az angolok, amelyek a British Múzeumba kerültek. Csodálatos világ tárult a ku­tatók elé. A páratlan leletek nagy szenzációt keltettek és megmozgatták a képzeletet. A görögök 1875-ben, 1888-ban és 1889-ben újabb versenyeket ren­deztek. Az olimpiai eszme ébre­dezni kezdett sok évszázados tetszhalálából. Döntő a francia Pierre Couber­tin szerepe, aki kezdeményezésé­re később így emlékezett vissza: — 1889-ben megbízást kaptam a francia kormánytól, hogy ta­nulmányozzam az egyetemes testnevelés kérdését. Kérdőíve­ket küldtem a világ minden ál­lamába és adatokat kértem ar­ra vonatkozóan, hogy milyen az. egyetemek és a gimnáziumok test­gyakorlatainak az anyaga. A vá­laszokból megállapítottam, hogy a XIX. században újjáéledt at- letizmus (akkoriban ez volt a gyűjtőneve a sport különféle ágainak) hanyatlóban van. Civa­kodnak egymással a sportolók: a tornász ellensége az evezősnek, a vívó a kerékpárosnak, a lö­vész á teniszezőnek. M. K. (Folytatjuk) A GANZ-MAVAG ALKALMAZ: esztergályos marós lakatos hegesztő öntő kovács szak- és betanított munkásokat, továbbá férfi segéd­munkásokat. A vidéki szakmunkások ré­szére díjmentes szállást biz­tosítunk. Szabad szombat van. A jelentkezés személyesen vagy írásban a vállalat munkaerőgazdálkodásán. Bp., VIII., Vajda Péter u. 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom