Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

1968. július 25. 3 Csütörtök az államigazgatási munkát a szarvasi járásban A szarvasi járásban az utób­bi időben szokássá vált, hogy a szabálysértési ügyek tárgya­lásához meghívják a községi tanácsok által delegált társa­dalmi aktívákat. Ezek idősebb emberek, rendszerint nyugdí­jasok, akik nagy élettapaszta­lattal és szinte mindenre ki­terjedő helyi ismerettel ren­delkeznek; így komoly segít­séget tudnak nyújtani. A társadalmi aktívák öröm­mel veszik, hogy bevonják őket az államigazgatási munkába és lelkiismeretesen, felelősségteljesen tesznek ele­get megbízatásuknak. „Tisztázzuk a KISZ célját..." 346 fiú és leány továbbképzése a békéscsabai táborban A KISZ Békés megyei Végre­hajtó Bizottságának legutóbbi ülésén, a békéscsabai KlSZ-tá- b or ban tevékenykedő ifjúsági to­vábbképző iskola elmúlt évi ok- tató-nevelő-munkájáról volt szó. Az ülésen Nagy Jenő, az ifjúsági szövetség megyei titkára elnökölt, a napirend előadója Bencsik Ilo­na, a KlSZ-iskoda vezetője volt, részt vettek és hozzászóltak Szögi Béla, a Csongrád megyei KISZ- bizottság első tátikára és Szvorény János, a Bács megyei KISZ-bi- zottság titkára. Az elmúlt oktatási évadban — hathetes tanfolyamok keretében — 346 fiút és leányt képeztek to­vább a békéscsabai KISZ-isikolán. Megyénk fiataljain kívül a hall­gatók mintegy kétharmad része a szomszédos Csongrád és Bács megyéből érkezett a KlSZ-tábor- ba. Az általános tapasztalat sze­rint az előadások színvonala kie­légítő volt, tartalmasak és ugyan­akkor gyakorlatiasak voltak. Elő­adónak minden esetben a téma ki­váló ismerőjét kérték fel, olyan elvtársakat, akik az ifjúsági moz­galmat és a fiatalokat jól isme- j aink tranzisztor-akciójában, mind- rik. Az előadásokat az isikola ren- mind emlékezetes élmény marad. delkezésére álló szemléltető esz közökkel igyekeznek a hallgatók­hoz közelebb vinni. Szerepet kap itt-a térkép, a lemezjátszó, képek, tablók, irodalmi művek, leggyak­rabban pedig a filmvetítés. A je­lenleginél azonban sokkal több szemléltető anyagra lenne szük­ség. 1 / Az iskola alapvető célja, hogy minden ifjúsági vezető ismerje meg a párt és az ifjúsági szövet­ség szerepét, jelentőségét. „Napi­rendre tűzzük — s különböző módszerek beiktatásával — tisz­tázzuk a KISZ célját, feladatát.” A hazafiságra, a proletárnem­zetköziségre való nevelés, a ter­melést segítő tevékenység, a ma­terialista világnézet kérdései je­lentik az iskola tananyagának eszmei vázát. Az elmélethez rög­tön a gyakorlatot kapcsolják. A görög szolidaritási est, találkozás lengyel, NDK, jugoszláv fiatalok­kal, s egy vietnami fiatalember érkezése, aki részt vett a mi fi­A tanfolyamon részt vevő KISZ- titkárok, reszortfelelősök, aktivis­ták csoportos fogl alkozá sokon is­merik meg, hogy mát hogyan le­het a legcélszerűbben megrendez­ni. A volt hallgatók sokszor arról számolnak be. hogy „éppen olyan jól sikerült” vezetőségi ülést, tag­gyűlést, táncos összejövetelt vagy vetélkedőt rendeztek, mint amilyenben az iskolán volt ré­szük. A kibővített KISZ-VB eredmé­nyesnek ítélte a továbbképző-is­kola munkáját. Jubileumi cigaretta Békéscsaba város újjátele- pítésének 250, várossá nyilvá­nításának 50 éves évforduló­ja alkalmából „Békéscsaba 250 éves“ elnevezéssel úgyne­vezett jubileumi cigaretta ke­rül forgalomba a jövő héten. A kék—fehér, a város új cí­merével díszített cigarettásdo­bozt a Kner-nyomdában ter­vezték. Előreláthatóan mintegy 3 millió darab, tehát 150 ezer doboz jubileumi füstölni való kerül a békéscsabai üzletek­be, normál „Fecske-méret­ben“, és vele azonos árban. Nincsenek örök életű szokások Az új kezdeményezői és a közömbösek Község a megye észak-keleti csücskében, a Sárrét szegélyén. A hétezer lakos legtöbbjének a két termelőszövetkezet ad kenyeret. Az egyik, a füzesgyarmati Vörös Csillag, országos hírű gazdaság. Egy mázsa búzát nem egészen két óra élő munkával állítja elő 120 forintnál alig több önkölt­séggel. Ez a világszínvonal felett van, lepipálja az Egyesült Álla­mok gépesített farmjainak ered­ményeit. A felnőtt lakosság 8 százaléka — párttag, összesen nyolc párt- alapszervezet tevékenykedik. Kö­zülük meghatározó jelentőségű a Vörös Csillag Tsz szervezete, mely egyébként a község kom­munistáinak felét foglalja ma­gába. A Szeghalmi Járási Párt-Vég­rehajtóbizottság nemrég tárgyal­ta, elemezte a Füzesgyarmati Községi Párt-Végreha.i tóbizottság irányító, segítő, ellenőrző tevé­kenységét. Megállapították: az új gazdasági mechanizmus bevezeté­sével a tsz-törvény egységes ér­telmezésével kapcsolatos kérdé­sekben sikerült egységes állás- foglalást teremteni. Ez a kom­munisták felvilágosító szavainak is az érdeme. A községi pártbi­zottság — kidolgozott terv sze­rint — időről időre beszámoltat­ja a különböző intézmények és gazdaságok vezetőit. Ha valamit nem talál rendben, javaslatot tesz a hiba megszüntetésére. A beszámoló feletti viták általában elvtársiasak, személyeskedés he­lyett a vitatott kérdések érdem- beni tisztázására törekednek. A jövőben azt tervezik: egy-egy fon­tosabb községi probléma megtár­gyalása előtt a párt-végrehajtó- bizottság tagjai végezzenek fel­mérést és a személyes tapaszta­latokkal felvértezve mondják el véleményüket, szóljanak hozzá a témához. Az már viszont elég nagy baj, hogy egyes — a község lakosait nagyon is közelről érintő — kér­désekben (a zöldség ellátás meg­oldása, társadalmi munka meg­szervezés) nem sikerült egyről a kettőre jutni. A gazdasági veze­tők, de egyes pártbizottsági tagok közömbössége is ludas ebben. (Volt olyan pb-tag, aki el sem ment egy-egy bizottsági ülésre.) A füzesgyarmatiak saját hibá­juknak érzik, hogy a szabad pártnapok szervezése és a külön­böző társadalmi események (es­küvő, névadó, temetés stb.) ren­dezése nem eléggé gyakori. Az előbbiek elmulasztása bizony ko­moly hiba, azt viszont megmond­hatjuk őszintén, hogy a társa­dalmi ünnepségek ügyes meg­szervezése nemcsak Füz;esgyar- maton okoz fejtörést napjaink­ban. Persze jó lenne, ha itt is — és másutt is — haladni tud­nánk ebben a kérdésben, A község pártalapszervezetei közül az egyik jobban, a másik gyengébben dolgozik. A Vörös Csillag Tsz kommunistáiról már szóltunk; jól dolgozik az ÁFÉSZ alapszervezete, nem ilyen kedve­ző a helyzet a községi területi alapszervnél, amely összetételénél fogva sokrétű és tagjai többnyire idősebbek. A gépjavító állomás­nál az év elején megválasztott párttitkár népszerű ember, sze­mélyétől sokat várnak. Szeret­nék, ha a gépjavító vállalat köz­pontja az eddiginél több segít­séget adna az itteni munkának. (A múlt évben kétszer tárgyalta a vb a gépjavító munkáját, de a központból senki nem volt rá kíváncsi.) Ez a személyes részvétel, mun­kájuk nyilvánvaló figyelemmel kísérése fájó pontja a füzesgyar­matiaknak. A szeghalmi járás pártbizottságától is azt várják — ha nem is minden alkalommal — egy-egy munkatárs a saját maga által tervezett látogatásokra men­jen is el, a községtől kapott meghívóról ne feledkezzék meg. Az elmúlt evőkben 20—24 elv­társsal gyarapodott a község párt­tagjainak száma. Hiányosság, hogy alig 20 százalékuk nő, A jövőben jobban vigyázni szüksé­ges a lányok, aszonyok „egyen­jogúságára”. A község kommunistáinak két­ségtelen érdeme, hogy éreztetik előremutató befolyásukat a helyi gazdasági élet irányításában. Fi­gyelemmel kísérik a termelés korszerűsítését, a célszerű gaz­dálkodás további fejlesztését. Igen sok újszerű elgondolás, öt­let merül fel a szövetkezetekben, s az új kezdeményezői az élen­járó módszerek népszerűsítői rendszerint a párttagok. Igaz, a községi titkár nem hosszú idő óta látja el mostani megbízatá­sát. A pártbizottság ereje azon­ban nem egy emberen múlik, s úgy gondoljuk, Gyáni Sándor vb- titkár támaszkodhat a tapasztalt kommunistákból álló testület kol­lektív erejére is. Vajda János Serfozö István nyerte az állami gazdasági komfsálnesok versenyét Az elmúlt években mindig ele-jelért 10 közül 6 Békés megyei, ven verseny bontakozott ki Békés Név szerint Székely János, a és Csongrád megye állami gazda- j űombegyházi Állami Gazdaság- ságainaik kombajnosai között. Az j ban 8464 mázsavai második, Kő­idén növelte a verseny lendüle- vacs Ferenc és Tóth Sándor 7981— tét az, hogy csaknem valamennyi j 7972 mázsa teljesítménnyel 4—5., kombájnos felajánlást tett a Kom- | Vízi István, a Szarvasi Állami munisták Magyarországi Pártja Gazdaságban 7783 mázsával 8., megalakulásának 50. évfordulója : ^urc György, a Mezőhegyesi Álla- tiszteletére. A kombájnosok mun- | m' Gazdaságban 7760 mázsa telje- káját megkönnyítette, hogy jó- sitménnyel a 9. helyezést érte el részt -állva maradtak a gabonák, a nagy aratási vetélkedőben. \ A szalmabálázók versenyében magasan Békés megye gazdaságai­nak traktorosai vezetnek. Első Sápszki András, a Szarvasi Állami Gazdaság traktorosa 382 hold tel­s a szárazság ellenére is gyakran teltek meg a jó termésből, a tar­tályok. A Békés és Csongrád megyei ál­lami gazdaságok főosztályától ka­A megye mezőgazdaságának fejlesztésén 18—20 éve sokat dol­gozók közül egynéhányan többet tudnak beszélni a még megol­dásra váró feladatokról, mint az eddigi eredményekről. Nem­régiben is csak ezeket magyarázta az egyik régi, de még mindig fá­radhatatlan megyei előadó is a központból érkezett, s az ország egész mezőgazdaságát jól ismerő vendégnek. Ö, valami olyan meg­jegyzéssel szakította félbe végül is a felsorolást, hogy Békés me­gye határa tükörfényes X megye horganylemez mattságú határához képest. Jólesik az ilyen elismerés. Csak hát nyomban eszünkbe jut, hogy a gondos háziasszonyok is rend- szerescn tisztogatják a tükröt, hogy ne feketedjen rajta egyetlen pötty sem, nemhogy folt. Szó se róla, megyénk nagyüzemi gazda­ságai csillogó eredményeket ér­tek el már, de még sok a fénye­síteni való a gazdaságok szervezé­sén, a munka minőségén, a ter­mésátlagokon. Ezek ugyanis — még az azonos adottságokkal ren­delkező gazdaságok összehasonlí­tásában is — nagyon egyenlőt­len, szinte orgonasíphoz hasonló statisztikai képet mutatnak. Ki­váltképpen az utóbbi években, sokak által nagyon sokat fejlesz­teni akart házi és zárt kertek. — „Csak döcög, alig halad valamit előre a mozgalom, pedig közös akarattal, négyszer-ötször annyi gyümölcs teremhetne a mostani­nál” — mondogatják azok, akik keveslik az eddigi különböző ak­ciók eredményét. Hozzáteszik, hogy a kerti növényvédelem is csak fél eredménnyel jár, vagy még annyival sem, mert egyes kertek gyümölcsfái továbbra is megmaradtak a különböző kár­tevők tenyész-telepének. Sok eset­ben még a hatalmi szó és intéz­kedés sem segít, nemhogy a tár­sadalmi szervek ösztökélése. Sokkal erősebb mindezeknél a megszokás és a közöny. A vilá­gért sem vágják ki a régi, korhadt fákat, mondván, azok még terem­nek, az új telepítésekre pedig éve­kig kell várni. Bőven van igazság ebben a megállapításban, azonban ez a kerttulajdonosoknak csak egy ré­szére vonatkozik. A szokások nem örök életűek. Erről bárki meggyőződhet, ha sorra veszi azt a sok változást, ami az utóbbi két évtizedben a földművelő emberek j életében végbe ment. Viszonylag egészen rövid történelmi időszak alatt — hatalmi szó nélkül — for­dítottak hátat az évszázadok alatt j kialakult, apáról fiúra szálló egyéni gazdálkodási módnál?, szo­kásnak. — „Ha beagitálták őket” — mondják néhányan még ma is. A valóság az, hogy a példa ereje legalább annyira hatott rájuk, ha nem jobban, mint a magyarázó, érvelő, ösztönző szó. Bár a tulaj- j donviszonyok megoszlása miatt I nagy volt a széjjelhúzás és az el­pott aratási zárójelentés szerint a i jesítménnyel. A 2. és 5. helyezett! lentét a parasztság különböző ré­két megye állami gazdasági kom- ; Popej Miklós dombegyházi, Nagy bájnosainak versenyét 9100 mázsa j Gyula töviskesi, Ménesi Ferenc teljesítménnyel Serfőző István, a j dombegyházi és Gyöngyösi Pál Bánkúti Állami Gazdaság kombáj- : szarvasi traktoros teljesítménye nosa nyerte. A legjobb eredményt I 368 és 365 hold. tegei között, mégis mindig követ­ték egymás példáját. Jórészt ez, és nemcsak a föld végén, közepén lakni, a munkához közel lenni akarás alakította ki a tanyavilá­got. Egymás példáját követve ül­tetgettek szórványosan különbö­ző szerszám- és gyümölcsfákat. Csak szórványosan és éppen a könnyen hozzáférhető fajtákból, mert sor- és zárttelepítésre példa sem, de idő sem volt a föld kez­detleges eszközökkel való meg­művelése közben. A nagyobb, szakszerű gondozást igénylő, ne­mes fajtájú gyümölcsös annyira szokatlan és idegen volt Békés megyében, hogy 15—18 évvel ez­előtt több termelőszövetkezetben is elakadt az ilyen kísérlet a tö­meges tiltakozáson. Mint tudjuk, a körülmények és a I szükség hatására vált szokássá I tanyán, a sártenger közepén a kulturális lehetőségtől elzártan lakni. A szükség tette szokássá a j nádfedeles, vert vagy vályogfalu, pislákolóan kicsi ablakú házak ban élést, községek és városok hosszú sorában. Az ilyen házak körül úgy nézett volna ki a ma­napság szokássá indult rendezett, festetti vasvázú, szőlőlugas a ne­mesebbnél nemesebb gyümölcs­fák között, mintha egy öregasz- szony a rojtosra mosott kender­vászon réklihez mostani divatú terliszter-szoknyát húzott volna. Mióta nem az ínség diktálja a földművelő emberek sorsát, kop­nak a határból a tanyák, s köz­ségek utcáiból a nádfedeles há­zak. Egyre inkább a faluban lakás válik szokássá, s lehetőleg több szobás, fürdőszobás házban „a szomszéd is olyat épített” ren­dezett, a közeli vagy a távoli szomszédoknál látott nemes sző­lővel, gyümölcsnél telepített ud­varba. ^ A huszonegynéhány évvel ez­előttihez képest sok már az ilyen és minden ház mellé, mögé kí­vánt kert, falun és városon egy­aránt. A megyében levő összes­hez képest azonban kevés még, mindössze egy ötödé, egy negyede. Nem terjed szélvész sebességgel sem a divat, sem a szokás. Meg, aztán vannak idős kerttulajdo­nosok is. Egy részük nem tud megbirkózni a korszerű szőlő- és gyümölcsöstelepítéssel. Más részük ragaszkodik a fiatal korában ma­ga ültetett vagy az elszóródott magból kelt és meghagyott öreg fákhoz. De vannak még élet­erős, házikert-tulajdonosl?, akik­kel azt mondatja a közöny, a ké­nyelemszeretet: ilyen udvarban, kertben nevelt fel bennünket az apám, jó az ilyen az én gyerme­keimnek is. Az ilyen! emiierek előbb-utóbb maguktól is felhagynának kényel­met biztosító nézetükkel, már csak az ösztönös virtusból is „én is vagyok olyan ügyes, mint a szomszéd”, meg a „miért csak ne­ki legyen”-től sarkalhatva. Min­den bizonnyal siettetik majd a mielőbbi változást, a korszerű házikert telepítését mindenütt, ahol csak lehet a népfront-bizott­ságok mellett alakuló mezőgazda- sági szakbizottság is. A példa ugyan egymagában is nagy ösz­tönző erővel hat, de sok minden — tsz-ek létrejötte is — bizonyít­ja, hogy a magyarázó, érvelő szó is nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a régieket mielőbb hasznos, új szokások váltsák fel az emberek életében. Kukk Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom