Békés Megyei Népújság, 1968. július (23. évfolyam, 153-178. szám)

1968-07-25 / 173. szám

MEGYE/ PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LA PJ A Világ proletárjai, egyest!fjetek! 1968. JÜLIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 173. SZÁM fl szárazság és az élelmiszerpiac A termelőket, a fogyasztókat, a bel- és külkereskedelem irá­nyítóit egyaránt foglalkoztatja a mostani időjárás. A száraz tavasz és az eddigi száraz nyár kedvezőtlenül érinti a mezőgazdaságot és növeli a piaci árakat. Minden vásárló tudja ezt, hiszen egyes főzelék­féléket vagy gyümölcsöt, ma­napság 15—20, vagy éppen 30 százalékkal drágábban vásárol­hatunk, mint egy évvel ezelőtt. A szárazság okozta gondok el­lenére hazai élelmiszerpiacunk az év eddig eltelt időszakában viszonylag nyugodt és kiegyen­súlyozott. Most még korai lenne megbízhatóan értékelni, hogy ebben mekkora szerepet játszik a gazdaságirányítás új rendsze­rében megvalósuló árrendszer. A Központi Statisztikai Hivatal kutatásai szerint az év első öt hónapjában a mezőgazdasági felvásárlási átlagárak emelkedő- ek. Csupán a baromfi felvásár­lási átlagára csökkent. Ugyanak­kor a termékeknél a kedvezőt­len időjárás hatására ellentétes ármozgás figyelhető meg a szabadpiacon. 1967 első öt hó­napjához viszonyítva az idén számottevően csökkent a hízott sertés, valamint a süldő szabad­piaci ára. A gyengébb terméski­látások miatt ugyanis egyes vi­dékeken 20, más tájakon pedig 25—30 százalékkal emelkedett a morzsolt kukorica szabadpiaci ára. E tényezőkkel magyaráz­ható: sok gazdaság arra törek­szik, hogy növendék állatállo­mánya egy részétől megszaba­duljon. Ez a jelenség aggasztó, hiszen a mostani bőséges állat­kínálatot jövőre olyan hiány kö­vetheti, amely kedvezőtlenül érinti a hazai élelmiszerellátást. Gondot okoz az idényjellegű mezőgazdasági termékek (egyes zöldségfélék és gyümölcsök) ha­zai piacán a gyakran indokolat­lanul nagy kereskedelmi árrés is. Indokolt tehát árelemzések­kel megállapítani ilyen árrések kialakulásának okait arra töre­kedve, hogy megfelelő közgaz­dasági szabályozással csökken­jenek az értékesítési és fogyasz­tói árak közötti különbségek. Több termelőszövetkezeti ve­zető véleménye szerint a kedve­zőtlen időjárás miatti helyzet bizonyos mértékig nehezíti a termelőszövetkezetek gazdálko­dásának fejlődését. Hiszen köz­ismert, hogy éppen az ilyen idő­járás nem csökkenti, hanem nö­veli a termelési költségeket. Persze mindehhez hozzátehet­jük: most az év közepén va­gyunk, javulhat még az időjárás, de annyi már bizonyos, hogy az eddigi szárazságot a későbbiek­ben is megérzi élelmiszerellátá­sunk. Hazánk mezőgazdasági külke­reskedelmének mérlegét illetően az év első öt hónapjában — az előző év azonos időszakához vi­szonyítva — növelni tudtuk a mezőgazdasági termékek export­ját. öt százalékkal több vágó­sertést, 39 százalékkal több vá­gómarhát és juhot, 55 százalék­kal több húst és 113 százalékkal több baromfit szállítottunk kül­földre az idén június elejéig, mint 1967 azonos időszakában. De az is kétségtelen, hogy még ez a növekvő kivitel sem tudta követni a hazai kínálatot. Jó minőségű gyapjú — megyénkből Jutalmat osztott az igényes francia cégtulajdonos Az idei szárazság sok kárt oko­zott megyénkben. A közmondás szerinti „a kár, haszonnal jár” azonban most is beigazolódott, ez­úttal a gyapjú esetében. Az ez évre tervezett 68 vagon nyersgyapjúból eddig 65 vagon­nal vásárolt fel a gyapjúfor­galmi megyei kirendeltsége és túlnyomó részt jó minőségben. A minőség javulását jórészt a száraz idő segítette elő. Különö­sen nagy elégedéssel említette, Horváth László, a kirendeltség vezetője a Biharugrai Halgazda­ságtól átvett nagyszerű gyapjút. Ez a gazdaság a nagy mennyiségű halhús és pecsenyekacsa mellett a jövőben mind több gyapjút, bárányt és hízott juhot kíván ér­tékesíteni. A jelenlegi, ezerről, két éven belül mintegy négyezerre növeli az anyajuhok számát. A legjobb gyapjúszállító gazdaságok között szerepel a Töviskesi Álla­mi Gazdaság, a köröstarcsai Pe­tőfi és a füzesgyarmai Vörös Csillag Tsz. Ez évre mintegy 50 ezer te­jes-, pecsenye- és expressz­bárányra, hízott és vágójuhra kö­tött szerződést á gyapjúforgalmi megyei kirendeltsége. Ebből a mennyiségből eddig 26 ezret vásároltak fel, főleg ex­portra, nevezetesen Franciaor­szágba, Olaszországba és Görög­országba. A külföldi cégek közül eddig a franciák mutatkoztak legigénye­sebbeknek az eladásra kínált bá­rányokkal, juhokkal szemben. Nem kis elismerés, hogy többek között a májusban felvásárolt mennyiség 70 százaléka Békés megyei gazdaságokból, név szerint a gyulai és a Szarvasi Kísérleti Állami Gazdaságból került ki. Az igényes francia cégtulajdonos annyira meg volt elégedve a vá­sárolt bárányok minőségével, hogy mindkét gazdaság juhászait jelentős összegű pénzzel jutal­mazta meg. Hozzátette, hogy ezek­ből a gazdaságokból a jövőben is szívesen vásárol. A kifogástalan minőségű árut szállító juhászatok számát egyre inkább növelik a termelőszövetkezetek is, annál is inkább, mert Elutaztak megyénkből a JX. Világiíjúsági Találkozóra a turisták Szerdán délután a KISZ me­gyei bizottságán Fabulya Balázs, a KISZ MB titkára meleg sza­vakkal búcsúztatta azt a 14 elv­társat, akik hosszú évekig dol­goztak az ifjúsági mozgalomban, s jelenleg is segítik a szövetség munkáját, és megtisztelő juta­lomként, elismerésként most részt vehetnek a szófiai VIT-en. A küldöttek nevében Inokai János, a megyei pártbizottság munkatársa köszönte meg a meg­tisztelő lehetőséget. A 14 tagú csoport csütörtökön reggel indul Budapestre, s onnan autóbusszal Beográdon keresztül érkeznek Szófiába. A csoport tag­jai: Nagy Jenő csoportvezető, a KISZ MB titkára, Szabó István KISZ JB-titkár Mezőkovácsháza, Laurenczy Jenő úttörőház-igaz- gató, Szarvas, Szabó Erzsébet pedagógus, Békéscsaba, Vigh Im­re egyetemista, Sarkad, Inokai János MSZMP MB munkatárs, Rigler Miklós MSZMP községi PB-titkár, Köröstarcsa, Tarján József MSZMP városi PB osz­tályvezető, Orosháza, Tóth Sán­dor MSZMP JB osztályvezető, Szeghalom, Varga Róza tsz-köny- velő, Okány, Kassai Béla ÁG KISZ-titkár, Mezőhegyes, Sebő János KISZ JB-titkár, Szarvas, Kozma István, OTP-dolgozó, Bé­késcsaba és Vincze Miklós úttö- rőházigazgató, Mezőberény. a vállalat kilónként 40—50 fil­lér felárral jutalmazza a jó mi­nőséget. A Szarvasi Kísérleti Állami Gaz­daság 27 ezer, a Gyulai Állami Gazdaság 25 ezer, a füzesgyar­mati Aranykalász 11 ezer, a szeg­halmi Petőfi Tsz pedig 9 500 fo­rint összegű felárat kapott az ez évben átadott bárányokért és ju­hokért. A Magyarországon, s köztük a Békés megyében nevelt juhok Iránt egyre nagyobb az érdeklő­dés külföldön. Többek között egy angol cég 2500, részben Mezőhe­gyesen vásárolt nagy testű juh vásárlására kötött megállapodást. Ma: Olimpiai karikák * * * Szemérmes vásárlók * * * Illetékesek válasza, olvasók véleménye ki első félévben 82 kertes családi ház építését támogatta az OTP orosházi tiókja Az 1968. évi januári építőipari árrendezés az országban több helyen visszavetette a családi ház építésére vállalkozók kedvét. Orosházán viszont az árrendezés pozitív irányba terelte a családi ház építőit. Itt ugyanis az épí­tési kedv nem esett vissza, sőt növekedett. Az OTP orosházi fiókja az első fél évben nyolc­vankét kertes családi ház építé­sére adott anyagi támogatást. Tavaly ugyanebben az időszak­ban ötvenhat házépítést segített. A Birkás Imre Lakótelepen be­fejezéshez közel áll száztíz lakás építése. Ez OTP-beruházás Kere­tében valósult meg. A város la­kói érdeklődéssel figyelik a' fej­leményeket, ugyanis a gázfűtés­sel ellátott, korszerű emeletes tömbök iránt vásárlás céljából eddig kétszázhúszan jelentkeztek. A lakások értékesítését rövide­sen elkezdik. VN^AAiVWWWVWVVVWVWWVVVVV»ÍVVVVWVVVVVVVVWVVWVVV\lVVV\rt VVWWWVW» Számottevően megnövekedett az érdeklődés a mezőgazdasági termelési hitelek iránt is. Tavaly 105 szövetkezeti vagy egyéni gazda kérte az OTP anyagi tá­mogatását a termeléssel össze­függő kisebb beruházások meg­valósítására. Az OTP összesen 824 ezer forintot bocsátott a ké­relmezők rendelkezésére. Most viszont csupán az első fél évben 139 kérelmezőnek fizették ki egy­millió forint hitelt. II. kiterjesztése a GELKA bővítését sürgeti Hónapokkal ezelőtt az ORION, á közelmúltban pedig a Székes- fehérvári VIDEOTON-gyár je­lentette be, hogy gyártmányai­ra általában két évre növeli a garanciális időt. Bizonyos ér­telemben ez a gyári intézkedés Sárréti találkozás. Fotó: Esztergály feladatot ró a Gépipari Elekt­romos Karbantartó Vállalatra, így a GELKA orosházi kiren­deltségére is. Havonta jelenleg ezer ga­ranciális készüléket javítanak meg, helyeznek ismételten üzembe Orosházán. A nem ga­ranciális javítások száma is megközelíti az ötszázat. A két­éves garanciális idő az eddigi­nél nagyobb feladat élé állít­ja majd az itt dolgozó appará­tust. Éppen ezért az orosházi kirendeltségen már most terve­zik a bővítést. A szerelőhelye- I két hárommal szeretnék növel- i ni, hogy a televízió- és a rádió­■ tulajdonosok minél hamarább felújítva visszakaphassák el­I romlott készülékeiket A kiren- ; deltségen jelenleg tizennégy ■ szerelő és hat ipari tanuló te­vékenykedik. Szűk helyen dol­goznak, alkatrészraktárról, a ki­javított készülékek elhelv^zésé- ről jóformán helyiség hiányában beszélni sem lehet. Éppen ezért már most felvetődik az a gon­dolat, hogy az igen nagy for­galmat lebonyolító GELKA­, szerviz bővítésére az illetékesek találjanak lehetőséget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom