Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
Í968. június 12. 4 Szerda Kitartóan Amikor Korányi Mátyás, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnáziumban jeles eredménnyel leérettségizett, tele ambícióval indult az életnek. Ügy gondolta, nyitva áll ellőtte az út az orvosi pálya felé. Életének első csalódása akkor érte, amikor — helyszűke miatt — elutasították egyetemi felvételét. Nem maradt más választása, elment szakmunkástanulónak. Egy év után, 1958-ban marós lett, mégpedig vörös szakmunkás-bizonyítvánnyal. Másodszor is kérte az egyetemre való felvételét. A vizsgán a lehetséges 25 pontból 24-et ért el, hely hiányában ‘legalábbis így indokolták!) azonban ismét lemaradt a listáról. Ebben az időszakban a pedagógiai főiskolán magyar—szlovák szakra pótfelvételt hirdettek. Jelentkezett. A felvételi vizsgája sikerült. Itt folytatta tehát a tanulást, csak a szlovák nyelvet időközben történelem szakra változtatta. Hallgató korában gyenge előmenetelő gyerekeket tanított és néha-néha vagonkirakást is vádialt, hogy a létfenntartását biztosítsa. I Emlékezetes marad számára egy pályázat, amelynek ó ezt a címet adta: „A marós szakma szaknyelve és szakszókincse”. Első díjat nyert vele. Már akkor elhatározta magában, hogy bármiként alakul a sorsa, a szakszókincs kutatást továbbra is folytatja. A főiskola befejezése után, 1961-ben Békéscsabán, a 9-es számú általános iskolában kezdte tanári működését. Elvállalta a Balassi Művelődési Ház irodalmi színpadának vezetését is, az úttörőház keretében pedig vízi rajt szervezett. Képesítését igyekezett tehát hasznosítani, a vágya azonban mégis beteljesületlen maradt. Egyre inkább a műszaki pálya vonzotta, melyeknek szere te te már a marógépnél parázslott fel benne, a szakszókincs-kuta- tás pedig újra felszította a tüzet. ázzál a gondolattal kezdett foglalkozni, hogy megpróbálja a tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karának levelező tagozatán folytatni. Ez viszont a tanári pályától való megválást vonja maga után. Vajon hozzájárul-e ehhez a Művelődésügyi Minisztérium? A megoldás a véletlenek szerencsés találkozásán múlott. A Békéscsabai 611-es számú Szakmunkásképző-Intézetnek tanárra volt szüksége. Nehezen engedték el az általános iskolától, de végül is visszakerült oda. ahol tanulta a marós szakmát. A műegyetemre mindjárt abban az évben felvették. Most ötödéves hallgató, egy éve van még hátra a második diploma megszerzéséig. Tavaly az intézet igazgatóhelyettesének nevezték ki. — Munka, család, éjfélig vagy hajnalig tanulás — foglalja össze röviden a mindennapok programját. Sokszor eszébe jut, hogy érettségi után nem vették fel mindjárt az egyetemre, a kéza cél felé deti sikertelenség azonban nem törte meg, hanem a munkában és a tanulásban még kitartóbbá tette. Az a véleménye, hogy az ember a munkában ne csak a lét biztosításának feltételét lássa. Legyen előtte valamilyen magaszto- sabb cél, aminek eléréséért képes küzdeni és lemondani is. — Es mi most ez a cél? A kérdésre így válaszol: — Hozzájárulni ahhoz, hogy a szakmunkásképzés rangját középfokra emeljük. A munkásosztály vezető szerepe — véleményem szerint gyakorlatilag így válik még teljesebbé. A középfokú képzés egyik legfontosabb feltétele természetesen az, hogy felsőfokú képesítéssel rendelkező tanárok legyenek. Tervei között szerepel, hogy összegyűjti majd az intézetben tanított szakmák szakszókin- csét és egyszer megírja majd az intézet történetét is. Ehhez a munkához a műszaki egyetem befejezése után — tanári diplomával — megteremtődik a lehetőség. Még egy-két nyelvet akar megtanulni aztán, hogy a technika fejlődését nemzetközi vonatkozásban figyelemmel tudja kísérni. Helyesen állapítja meg: — A technikai előrehaladás társadalmunk fejlődésének sarkköve. Ha pedig ennek megvalósításához jól képzett, művelt szakmunkások állnak rendelkezésre, megalapozzuk a jelenünket és a jövőnket. Annak idején — szakmunkás tanuló korában — mesterétől sokszor hallott ilyesféle megfogalmazást. megszívlelte és ő maga is e cél elérésének szolgálatába állítja az életét. Pásztor Béla Huszonnégy kombájn „rajtra kész’" — 5700 hold gabona vár betakarításra A Mezöhegyesi ÁG traktorosai 15—16 nap alatt szeretnének végezni az araiással múlt évi átlagnál, de az aszály figyelembevételével igen jó termésnek mondható. Huszonnégy kombájn „rajtra készen” áll, s amint a figyelőszolgálat jelzi a gabona érését, megkezdődik az aratás, ötezer- hétszáz hold gabona vár betakarításra, s a mezöhegyesi traktorosok 15—16 nap alatt szeretnének végezni ezzel a munkával. A Mezöhegyesi Állami Gazdaságban az elmúlt 180 év alatt egyszer sem készültek fel olyan szakszerű körültekintéssel a termelésre, mint most. Az aszály azonban ezt a környéket sem kímélte. A csapadék jóval kevesebb a sok évi átlagnál. A rendszeres talajművelés, a helyes agrotechnika azonban épp most érezteti áldásos hatását. A szárazság ellenére gyönyörű a határ Mezőhegyesen. Cukorrépá-1 bói például sokat elvitt a vihar! és a fagy, ezer hold átlagában mégis jó termést várnak. A kukorica haragoszöld. a búza jelen- ! légi állapota — több mint 3 ezer I holdon — 20—22 mázsa átlagot ígér. Igaz, hogy Mezőhegyesen — ahol évek óta világszínvonalon termelik a búzát, kukoricát és egyéb növényt — ez kevesebb a Vizsgáznak búzafajták Az Iregszemcsei Növényfajtakísérleti Állomás nagyüzemi kísérleteiben a különböző búzafaj- ták ez évben különösen szárazság- tűröségből vizsgáznak. Az utóbbi évtizedek legszárazabb tavaszát, a jelek szerint a francia búzák bírták legjobban, de a szakembereket is meglepte, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére milyen nagyra nőtt az újszegedi őszi búza. amelyből 15—20 mázsás holdanként! átlagra lehet számítani. a mmmmmmmrm Növekszik a propán-butángáz felhasználás Jelenleg az országban 800 000 fogyasztó évente több mint 80 000 tonna propán-bu- tángázt éget el. Ezt a mennyiséget az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tervei szerint 1970-ig legalább 100 000. 1974- ig pedig körülbelül 130 000— 140 000 tonnára lehet növelni. A fejlődéssel természetesen lépést kell tartania a propánbutángáz palackozásának is. Ezért az OKGT elhatározta, hogy már 1970-ig négy új palackozóüzemet létesít. Újfajta értékelés a tsz-ek versenyében A Termelőszövetkezetek Or- Az egyéb versenyformákban szagos Tanácsa újólag foglalko- ismét helyet kapnak a nyári bezott a szocialista munkaverseny'.takarítás résztvevőd: kombájno- szervezésével, irányításával és sok és báiázógép-kezelők. A leg- segítésevel. Az itt hozott határo- : jobbakat — szövetségen belül — zalok alapján ebben az esztendő- : . értékes pénzjutalomban ré- ben ismét megszervezik a terme- [ “ .... lőczövet kezetek közötti munka- 11 versenyt. o—..— Az idei termelési versenyek fő- i Futó kis statisztika a múlt heti rádióműsor egy napjáról. Eszerint június 3-án, hétfőn — mindent beleértve — 43 önálló műsorszám szerepelt a Kossuth, adón. Ebből úgynevezett állandó prózai adás (hírek, időjárás, hallgatóink figyelmébe és hasonlók 12, zeneműsor 17 (hajnaltól reggelig, balett-zene. csárdások, ének-, hegedű- és zongoraszólók, zenés műsor üdülőknek, tánczene, kórusok, operettrészletek, népi zenekarok, hangversenyek, magyar nóták, kedves lemezeim, a jazz világa. Bach- és Liszt-művek). A többi 14 pedig óvodások műsora, folytatásos elbeszélés, válaszolunk hallgatóinknak, édes anyanyelvűnk, külpolitikai figyelő, gazdasági elemző előadás, húszon aluliak húszas stúdióbeli beszélgetése, Pereskedők című darab rádiószínházi bemutatója. A Petőfi adó 24 műsor- számából 12 zenei, 7 pedig a hír-kategóriába tartozó anyag Nagyjából és egészében az arány a hét többi napján is hasonló. Mindezt azért véltem szükségesnek előrebocsátani, mert valamiféle vita alakult ki nálunk országosan arról, hogy a rádiót érdemesebb-e hallgatni vagy a tv előtt ülni? A sok zenét kedvelők arra esküsznek, hogy soha még ilyen változatos, jó zeneműsor nem volt a rádióban, mint amióta a tv „konkurrál” vele. Az előző kis statisztiká- zás valóban meggyőzően bizonyítja azt, hogy zenében, muzsikában „Kossuthéknál” ts „Petőfiéknél” nincs hiány! A prózaanyag kedvelő éppen ezt nehezményezik. Es van még egy — mindinkább fogyó — réteg; akiknek jelenleg nincs televíziójuk. Ök szívük szerint olyan műsorra vágynak, ami bizonyos mértékig kárpótolni tudná azt, hogy az adás számukra még nem vizuális is egyben. A rádió ott is legyen — minden esetben — ahol a tv-kamerák. Látszólagos ellentmondásként azonban a rádió iránti tömegérdeklődés nemhogy csökkenne, inkább növekszik. Korunk embere eljutott a gyakorlati felismerésig, hogy a rádió és a tv olyan szétválaszthatatlan ikerpár, melynek mindegyike a maga idejében és helyén (táskarádiók elterjedtsége) jól pótolja a másikat. A Kossuth és Petőfi adók, valamint az URH műsora, benne a zene és próza aránya a táskarádiók korának és a tv létezésének tudomásulvétele, a szerepkör egészséges körvonalazása. A „nehéztől” a legköny- nyebbig minden műfajú zene rendelkezésre állt ezen az előző héten is és a Pereskedők című rádiókomédia, a Nőkről nőknek, a fiatalokhoz szóló mikrofórum, A magyar költészet századai, továbbá a különféle tudományos és dokumentumeücadások és hát persze a Szabó család, mindez bőséges vonzerőt jelentett ahhoz, hogy ne legyen ok a rádió iránti hűtlenségre. H. R. Randerá a Kom ,Oroszlánban / -JféMtörfénetként — üzemen belül — terven ! felüli értékek előállítására irányulnak, mégpedig az önköltség csökkentésével, a takarékoskodás figyelembevételével. A Körösök-Vidéke Tsz-ek Szövetségének versenybizottsága ösz- szeállította az 1968. évi munka- verseny fontosabb követelményeit. Ennek megfelelően a korábbi. úgynevezett termelési verseny helyét a gazdálkodási ver- j seny váltja fel üzemen belül és az üzemek között kialakult munkaversenyben egyaránt A versenybizottság új alapokra kívánta helyezni az értékelést is. Ennek megfelelően a föld aranykorona minőségének egysége alapján sorolják négy kategóriába az üzemeket. Így ezek a természeti adottság alapján versenyeznek. Kedvező a Dovényvédoszerek új árkalkulációja A felhasználók számára kedve- I j zőenalakult a növényvédőszerek új i árkalkulációja. És ennek megfe- lelelően érdekes eltolódás figyelhető meg a keresletben. Visszaesett olyan hagyományos növényvédőszereknek, mint pl. a rézgá- licnak és a rézoxid-kloridnak a forgalma. Nagyobb volt viszont az érdeklődés a csökkentett árú anyagok iránt. A 44 forintról 14,30 forintra mérsékelt árú 25 kilogrammos csomagolású gombaölőszerből, a Cineb-ból április végéig többet vásároltak meg. mint tavaly egész évben. ' 32. Jana kisírt szemmel jelent meg reggel az üzletben. A segédek együttérzésükről biztosították, amikor hírül vették, hogy egyre rosszabb az autóbalesetet szenvedett „férj” állapota. Nem tudják magához téríteni és a kórház arra kéri, hogy az elkövetkező napokban — amelyek nem sok jót ígérnek — tartózkodjék a „férje” mellett. A segédek fájdalmát némiképpen enyhítette, hogy Jana egész havi fizetésüket kiadta, és arra kérte őket, a lehetőség szerint pihenjenek. hiszen ha a tragédia — amelyre az orvosok egyre gyakrabban céloznak — bekövetkeznék, akkor ő, a tapasztalatlan üzletasszony bizony nem sokra menne a segítségük nélkül. Jana kápráztatóan elegáns volt, olyan ékszereket viselt, amelyek egy- egy darabja többet ért, mint az egész üzlet. Arra a következtetésre tehát senki sem jutott, hogy esetleg az az autóbaleset a csodaszép ifjú hölgy öröklésvágyának lehetett következménye. Jana vigyázott arra, hogy szerelmi házasságuk még most is olyan szenvedélyesnek tűnjön, mint amilyennek akkor látszott, amikor a segédek jelenlétében Schirmbaummal enyelgett. A Mercedesszel sem volt baj, a helyén volt. Hazaautózott, becsomagolt, megfürdött. Ezután a lakás fő áramkapcsolóit kattintottá le, majd néhány iratot vett magához. Végül egy melltűt keresett ki ékszeres dobozából. Ez egy hárompettyes katicabogarat ábrázolt. Láthatóan nagy gondot fordított a vörös és fehérarany kombinációjával készült melltű elhelyezésére. Amikor elkészült, lement kocsijához... Magyar földön öt kilométert sem utazott, amikor kocsiját két terepszínű katonai autó fogta körül. Jana hátradőlt a széken, leállította a motort, cigarettát vett elő, rágyújtott. Akik a kocsiba néztek, csak egy vakítóan szép, pirosra gyűlt arcú leányt láttak maguk előtt... Gömöry egyre inkább rettegett. Az elhárítástól is, az ODESSZÁTÓL is félt. Tulajdonképpen magányos volt, mint minden áruló. Amikor pedig az újságban megtalálta Schirmbaum rejtjelzett üzenetét, vagyis az apróhirdetést, a fejét tudta volna a falba verni, hogy azt a luftspriccet nem az egykori SSlegény vénájába döfte. Hiszen az lett volna a legegyszerűbb — gondolta —, mert Schirmbaum érkezéséről rajta kívül senki nem tudott. Ha az első nap meghal, az ODESSZA gondoljon, amit akar, nem fenyegeti őt sem a lebukás, sem az árulás következményének veszélye. A házvezetőnő elég furcsa szemmel tekintett az orvosra, amikor a távirat vétele után hazaindult. Éppen befőzés közben volt, nem hagyta tönkremenni dunsztosait; az orvos legnagyobb félelmére, még két napig Siófokon tartózkodott. Ha Gömöry— Gemner arra gondolt, hogy az idős asszony éppen befőzés közben van, amikor Schirmbaum az orvos kulcsával a lakásba lép — szinte vacogott félelmében. Irtózva vette tudomásul, hogy egyre többet gondol a halálra, egyre gyakrabban töpreng azon, hogyan és mikor buktatják le. Aztán néhány nappal az ál Wocheck elleni sikertelen merénylet után csengett a telefonja. — Nagykanizsáról keresik a doktor urat — jött be a házvezetőnője. Gömöry Schirmbaum hangját ismerte fel a telefonban. — Kedves doktor úr... Talán emlékezik, két hónapja operálta az anyósomat vakbéllel. Nagyon szeretné, ha újra megvizsgálná őt, mert fájdalmai vannak. De talán megmondhatná a címet, ahol megtalálhatjuk önt, hiszen privát betegként szeretnénk a szolgálatait igénybe venni. — Keressenek fel a Bonzó villában !
