Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-12 / 136. szám
Megkezdődött a munka a jugoszláv egyetemeken A belgrádi egyetemen — és Jugoszlávia más egyetemein és főiskoláin — egyhetes szünet után újból megkezdődött a munka. Tito vasárnap esti televíziós és rádióbeszédét követően az egyetemeken kívül elsősorban a gyárakban tartottak gyűléseket, amelyeken támogatták a JKSZ elnökének nézeteit és elképzeléseit. Szervező bizottság alakult az idei szövetkezeti nap előkészítésére Ünnepi szónok: Dobi István elvtárs Ebben az évben ismét megrendezik a termelőszövetkezetek, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek (fmsz), valamint a kisipari termelőszövetkezetek a megyei szövetkezeti napot. Az ünEgyesült erővel Ma már az egy pántaliapsaer- \ özeiben dolgozó párttagok sem tudják egymásról, hogy anmatk idején ki volt a kommunista, Elletve a Szociáldemokrata Párt tagja. Ez nem véletlen, hiszen a szocializmus építéséért folytatott közös munkában, az ellen- forradalom elleni harcban és más történelmi jelentőségű tennivalókban a két munkáspárt volt tagjai összeforrottak. 1948. június 12-én három évtizedes kettészakadás után újra egy és oszthatatlan lett a munkásosztály politikai és szervezeti egysége. Az 1948-as egyesülésnek voltak történelmi előzményei. Elegendő utalni a két párt egyesülésére 1919-ben; a Kommunista Párt és a baloldiali Saoci ál demokra ták, együttműködésére a Történelmi Emlékbizottságban és a Népszava 1941-es karácsonyi antifasiszta számának megjelentetésében. 1944 őszén a két párt egyik közös okmányaiban már említi a két párt egyesüléséit 1948 tavaszán, az egyesülés olyan munkástöme- géícnek az akaratából jön létre, amelyek már a hatalom részesei. E munkástömegek 1948 tavaszán megértették, hogy a szocializmus felépítése került napirendre és a munkásosztály a hatalom meg. hódítása után sem járhat egyedül. A szocialdzmius félépítése az egész nép ügye és ezért a munkásosztálynak be kell vonnia a szocializmus építéséibe a parasztságot, a városi kispolgárságot és az egész dolgozó népet. Viszont a munkásosztály csak akikor képes más osztályokat vezetni, ha maga is egységes. A Szociáldemokrata Párt 1948. március 6—8 között megtartott XXXVI. kongresszusa a baloldal teljes győzelmét eredményezte. A kongresszus felhívta a pártvezetőséget a jobboldal eilend erélyes harcra, határozatot hozott a két munkáspárt egyesü. lésére. A kongresszus után — a baloldali szociáldemokrata tömegek nyomására — eltávolították a pártból a jobboldali elemeiket. A márctusí kongresszust követő időszakiban meggyorsul az osztályellenség ellen folytatott harc, államosítják a 100 munkásnál többet foglalkoztató üzemeket, majd júniusban az iskolákat. A két párt összekötő bizottságot létesít az egyesülés előkészítésére és országszerte mindenütt egységbizottságok alakulnak. Az egységbizottiségok 1948. június 12- ig a Magyar Kommunista Párt IV. és a Szociáldemokrata Párt XXXVII. kongresszusáig végrehajtották az alsóbb párt- szervek egyesülését. Miután 12- én mindkét párt kongresszusa kimondta az egyesülést, június 13- án összeült a Magyar Dolgozók Pártja I. kongresszusa, ely jóváhagyta azt. Az egyesült párt politikai irányvonalát, ideológiáját tekintve marxista—leninista, kommunista párt lett. A programnyilatkozat felvázolta a közvetlen gazdasági és politikád feladatokat. A hatalmi viszonyok megváltozása lehetővé tette a tőkés elemek további kiszorítását a gazdasági és társadalmi életiből. A program felvázolta a falu szocialista átalakulásának szükséges, ségét és hangsúlyozta a párt internacionalista jellegét. Annak ellenére, hogy a programnyilatkozatban voltak a párt későbbi politikájára negatívan ható elvi, elméleti megállapítások, egészében marxista-leninista program volt. A két munkáspárt egyesülése tehát a proletárdiktatúra győzelmét jelentette. Hazánk a szocialista tábor tagjaként, a Szovjetunióval és a testvéri népi demokráciák támogatásával kezdte el a szocialista Magyarországért vívott küzdelmet. Ezek a viszonyok tetteik lehetővé, hogy a munkásosztály éles osztályharcban ugyan, de viszonylag békés úton szerezze meg osztatlan uralmát. A munkásosztály egységének megteremtésével erőit megsokszorozva fordulhatott a szocializmus építésének feladatai felé. Az 1956 előtti pártvezetés bizonyos helytelen állásfoglalásai nem szolgálták a munkásosztály egységének ügyét. E hibák ellenére a volt elvhű szociáldemokraták — ezt éppen az ellenforradalom elleni harc bizonyította be — hűek maradtak a munkásosztály egységes forradalmi pártjához. Ezzel kapcsolatban jelenítette ki Kádár elvtárs az 1957-es pártértekezleten az ellenforradalom idején alakult Szociáldemokrata Pártról: „Oktober 23-a és november 4-e között szervezett összes burzsoá pártok együttvéve nem jelentettek olyan veszélyt a proletárdiktatúrára, mint a Szociáldemokrata Párt. Mert ha a munkásosztályt sikerült volna kettészakítani, akkor nincs néphatalom Magyarországon”. Joggal mondhatjuk, hogy a két munkáspárt egyesülése valójában az ellenforradalom elleni harc, valamint a szocializmus építésének továbbfolytatására irányuló küzdelem időszakában fejeződött be. A Magyar Szocialista Munkáspártban — kijavítva a régi hibákat — testvéri egységben dolgoznak együtt az egykori két párt tagjai. Ez az egység eddigi és jövőbeni sikereinek záloga. A szocializmus teljes felépítésének programja a szocialista nemzeti egységre épül, s ennek az egységnek fundamentuma a munkásosztály szilárd egysége, amelynek szervezeti keretei ma 20 éve jöttek létre. népség előkészítésére szervező bizottságot hoztak létre, amely megállapodott abban, hogy a szövetkezeti mozgalom eme jelentős demonstrációját 1968. július 7-én Gyulán rendezik. A szervező bizottság vezetői a i napokban felkeresték Dobi Ist- ! ván elvtársat, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökét, a párt i Központi Bizottságának tagját, ! hogy felkérjék: legyen az ünnepség szónoka. Dobi elvtárs elvállalta a szövetkezeti vezetők kérését, s így július 7-én Gyulára utazik. Az idei szövetkezeti nap lényegében kulturális seregszemle lesz. Emellett a kisipari termelőszövetkezetek bemutatják legújabb termékeiket, a fogyasztási és értékesítő szövetkezetek (fmsz-ek) pedig a falun élő lakosság élelmiszer- és iparcikkellátásának fejlődését szemléltetik különböző módon. Ebben az esztendőben alakult meg a magyar szövetkezetek szövetsége. Ez a szövetség egyesíti magába a három különböző terület — tsz, fmsz, ktsz — felsőbb vezető szerveit. Ma: Borús ég, derűs lelkesedés A század betegsége Kitartóan a cél felé A szolidaritás erkölcsi és anyagi sikerei Eddigi eredmény több mint 1 millió forint Megyénkben ezen a héten fejeződik be a szolidaritási hónap akciósorozata. Az eddigi jelzések — amik szerte a megyéből érkeznek — mutatják a lakosság együttérzését és anyagi segitökészségét a sokat szenvedő vietnami nép iránt. A nem végleges adatok szerint mind az erkölcsi, mind az anyagi siker igen jelentős. Barátsági napot, béke- és kisgyűlést, illetve találkozót 1300 helyen szerveztek, amin csaknem 120 ezer ember vett részt. Okányban, Békéscsabán, Szombaton ünnepi emlékülést rendeznek Békéscsabán Békéscsaba újratelepítésének 250., és várossá nyilvánításának 50. évfordulója alkalmából ünnepi emlékülést rendez szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a Jókai Színházban az MSZMP városi bizottsága, a városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága. Such Jánosnak, az MSZMP városi bizottsága első titkárának megnyitó szavai után Vhlyár Mihály, a városi tanács vb-elnöke mond ünnepi beszédet Az ünneOzemi próba premierje pi beszéd után kitüntetéseket adnak át majd a városi tanács dísztermében fogadást rendeznek, ahol a meghívottaknak átadják a város újratelepítése 250. évfordulója alkalmából készített Szarvason vietnami, Hunyán, Kamuion szovjet, Pusztaföldváron pedig bolgár vendégekkel találkozott a lakosság. Több járásban a vietnami sebesültek számára önkéntes véradók jelentkeztek és több száz liter vér gyűlt össze. Az elnyomott népek harcát és a segítségben élenjáró Szovjetuniót húsz képkiállításon mutatták be, amit csaknem 30 ezren tekintettek meg. Üzemekben, termelőszövetkezetekben és intézményekben sok helyen szerveztek vietnami műszakot. E téren, főleg a mezökovács- házi járás és az Endrődi Cipész Ktsz dolgozói jeleskedtek. Számtalan kezdeményezés, anyagi felajánlás történt — például a békéscsabai 7. számú iskola szülői munkaközössége 500, a tanulók pedig zsebpénzükből 1000 forintot adtak. A megye sok ezer aktivistája egyéni gyűjtése eredményeként eddig több mint egymillió forintot fizettek a szolidaritási alap ! csekkszámlájára. emlékplaketteket. iWMMWMMVWWWWWWWWMitMWWWWMWWW’“ Az épületek műszaki átvétele után tegnap kezdődött az első gépcsoport próbaüzeme a Békéscsaba északi ipartelepén létesített új forgácsoló-szerszámgyárban. A több mint 5000 négyzet- méter alapterületű nagycsarnokban a gépek zömét már felállították. Elsőként a késszár-dara- boló körfűrész, a síkköszörűk és a körfűrészélező berendezések kezdték meg működésüket. A tervek szerint július 6-án lesz a Szerszám- és Gépelemgyárak békéscsabai új üzemének ünnepélyes avatása, « jövő esztendőben pedig mintegy 130 milliós termelési tervet kívánnak teljesíteni. Csupán esztergakésből csaknem 50 milliós értéket gyártanak. A szerelési munkák érdekessége, hogy a különböző gépeket nem ágyazták betonalapba, hanem rugalmas gumilábakon rögzítették. nézőpont az épülő szállodából a békéscsabai Kossuth térre. Demény Gyula felvétele (B—sJ
