Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-07 / 132. szám

1968. június 7. 3 Péntek A szárazság ellenére Bánkút teljesíteni akarja éves tervét Az elmúlt években országosan éjjel-nappal öntöznek az elektro- kiemelkedő terméshozamokat ta- ! mos csőkutak. karitottak be mindenből a Bán-1 A gazdaság vezetői brigádon­kuti Állami Gazdaságban. A jó j ként hívták megbeszélésre a dol- eredmények láttán, 1968-ra magas i gozókat. Elmondották, hogy a nyereséget terveztek, aminek a! szárazság ellenére Bánkút telje- reális alapjait már korábban meg- | sítheti éves tervét, ha mindenki teremtették. Ősszel korán felszán- ] megteszi saját munkaterületén a tottak, kiváló minőségben elvetet- maximális kötelességét. S a múlt tek, a tavaszi munkában szintén ! tapasztalatok alapján a több- megyeszerte élenjártak. Párját; termésből premizálják a dolgozó­ntíkitóan szép a bánkúti határ. A gondosan megművelt nagy táb­lákon egyenletesen fejlődött a nö­vény. j Igen ám, de a szárazság Bán- j kutat sem kímélte. Itt is szom- j jaznak a növények, itt is kevesebb j a talaj nedvessége a sok évi át­lagnál. Nincs ok elkeseredésre, de a maghozó borsó és számos más j növény a vártnál valamivel keve- j sebb termést hoz. A fajtaborsónál t például kevesebb hüvely képző- j dött a rendkívüli szárazság miatt i s a szemek sem olyan nagyok, mint máskor kát. Takarékossági verseny indult az állattenyésztésben, növényter­mesztésben, a gépjavító-műhely­ben egyaránt. A. Újdonság a mezőgazdasági építkezésben Egy öttonás autódaruval bár­melyik termelőszövetkezet tagjai, bármilyen mezőgazdasági épület szerkezeti vázát összeállíthatják azokból a különböző méretű vas­betonpillérekből, tartógerendák­ból és középpanelekből, amelyek gyártását most kezdték meg az alsózsolcai épületelemgyárban. Az újszerű — Merklin-játékhoz hasonló — vázszerkezetek a szak­emberek szerint forradalmasítják a mezőgazdasági építkezéseket. ■■ Határjárás Orménykúton Az EGYETÉRTÉS TSZ köz- ! a legnagyobb gondosság ellenére 11 1 ^—-1-i ■' * is eltérő a várható termés. Lát­pontjában Szabó Vendel, a tsz termelési osztályának vezetője j vállalkozott a négyezer holdnál | valamivel nagyobb terület egyik, I legjellemzőbb darabjának a be- i mutatására. Gondozott dűlőutakon [ hajtottunk, s közben jobb és bal oldalon néztük a szinte végelát- ! hatatlan kalásztengert. A búza most rövidebb száron j hoz kalászt, mint tavaly. Aratás­kor nagy lesz a szalma becsülete. S vajon a rövid szárakon lenge- I dező, lassan sárguló kalászokban ; mennyi lesz majd az érett, a telt i szem? E kiváló minőségű földön 1 A szövetkezeti tagok igazi érdeke A mezőkovácsházi párt-vb tanulságai A kiesés pótlására j kap. mai Készülődés a megyei tűzoltóversenyre Az embernek mégiscsak az a legfontosabb, amit munkájáért A fáradsággal, szorgalom­megszolgált jövedelem, me­lyet saját céljaira, családjára költhet. Számos termelőszövetke­zetben még úgy gondolkoznak: minél több a részes művelés ará­nya, minél nagyobbak a lehetősé­gek a „gyalogmunkára’', egy-egy j tag munkaegyst'geinek gyarapí­tására, annál nagyobb a személyi hetekben zajlottak jövedelem. A gazdaságok többsé­gében azonban egyre világosab­ban látják: nem ahhoz kÖtőchk elsősorban, nem attól függ legfő­Az elmúlt le megyénkben a járási, városi önkéntes tűzoltóversenyek. Ta­valy ezeken 310, az idén viszont 329 raj vett részt. Köztük több női és számos ifjúsági, illetve úttörőraj versenyzett az első he­lyezésért. A rövid pihenő után a versenyek győztesei már a me­gyei vetélkedőre készülnek. Az előkészületekről tartott ta­nácskozást a napokban Békéscsa­bán a megyei tűzrendészed pa­rancsnokság. E megbeszélésen 83 rajparancsnok, a járási és városi versenyeken legjobb eredményt elért rajok vezetői is részt vet­tek. Várhegyi Ferenc tűzoltó-alez­redes, valamint Kubola Imre őr­nagy részletes tájékoztatót tar­tott a megyei verseny lebonyolí­tásáról, a részvétel feltételeiről. Legutóbb öt évvel ezelőtt Kever- rnesen tartottak hasonló vetélke­dőt. Az idén június 16-án Mező- berényben lesz a megyei verseny. Az első helyezettek részt vehet­nek majd az augusztus 11-én Ma­kón megrendezésre kerülő terü­leti döntőn, illetve az ottani győztesek országos versenyen. A tanácskozáson megejtették a sor­solást is, s így a rajok vezetői, parancsnokai megtudhatták, hogy a megyei versenyen milyen sor­rendben vehetnek részt. gazdálkodásnak azok a riiódjai, amit az emberek megszoktak, melyek apáról fiúra öröklődtek. Az első lépések A mezőkovácsházi járásban — 1963 óta — több mint 230 mil­liót ruháztak be (állami segítség­gel) a mezőgazdaság gépesítésébe, nagyüzemi jellegének kialakítá­sába. Olyan új termelési eljárá­sok váltak általánossá, melyekre — néhány évvel korábban — a kisparasztok legmerészebb ál­maikban sem gondoltak. Ma pe­képpen egy-egy család jövedel-1 e.z^e^ a7' ”UJ_ kereteket me, hogy hány munkaegységet sikerül összeszedniük — a gaz­dálkodás színvonala, a termeié­is egyre jobban feszegetik az agrotechnika legkorszerűbb szük­ségletei és vívmányai. A talaj- kenység hatásfoka a legdöntőbb i munkák és a vetés teljes egészé­tényező. ' ben, a növényápolás körülbelül j fele részben, a gabonabetakarítás a tsz-eknél 98 százalékban, az állami gazdaságokban teljes egé­szében géppel halad. Megtették az első lépéseket a kukorica és a cukorrépa gépi betakarítására is. Az alapvető növénytermesztési munkák gépesített volta mellett szembeszökő a szállítás és a végrehajtó bizottságának leg- j rakodás lassú fejlődése. Jelenleg utóbbi ülésen a mezőgazdasag i az összes rakodási munkának anyagi, műszaki fejlesztésének es , mintegy 20 százalékában teher ­Nyilvánvaló igazsások i A mezőkovácsházi járás tsz- eáben is egyre inkább megvilá­gosodnak az emberek előtt ezek a nyilvánvaló igazságok. Ezért is volt időszerű, hogy a párt járási múltban a központi keretből „in­gyen” kaptak — nincsenek meg­felelően kihasználva. (Ezért ke­rült sor a mezőkovácsházi Uj Alkotmány kertészeti, öntözési berendezéseinek felszámolására, az almáskamarási Sallai Tsz gyümölcsösének kivágására, a ! battonyai Petőfi sertéstelepének csupán 50 százalékos kihaszná­lására stb.) Általában a közgaz- | dasági gondolkodás még csak most kezd meggyökeresedni. A i gazdasági reform ösztönző ereje ; —- a belső tartalékok feltárásá­ban például — mostanában kezd észrevehetően jelentkezni. Biztató, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb az érdeklődés a legújabb technológiák iránt. Óva kell azonban inteni a gazdasá­gi vezetőket a tapasztalatok me­chanikus másolásától. Az adott­ságok nagyon is különbözőek. Egy-egy tsz számára például rendkívül hasznos, ha saját gép­műhelyt rendez be, de az is elő­az új termelési eljárások beveze­tésének tapasztalatait vitatták meg, a fejlődés további útját- módját egyengetve. Hogy tisz­tábban lássunk nem árt némi di­óhéjban fogalmazott „történeti” visszapillantás. A mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt a járásban a hagyományos kispa­raszti gazdálkodás volt a jellem­ző. A szocialista nagyüzemek alakulása tehát abban is újat ho­zott, hogy máról holnapra elavul­tak, időszerűtlenné váltak a Minden emberben szunnyad valami olyan különleges ké­pesség', amely előbb- utóbb felszínre tör, mint a talajvíz. Ez alól én sem vagyok kivétel. Most, amikor a „Ki mit tud”-ok kor­szakát éljük, felszín­re is jött az ötlet, és némi civakodás után sikerült a családomat rápofozni, hogy áll­junk a zsűri elé. Ereztem ugyanis, hogy ki kell lépni a névtelenségből. Egy „Ki mit tud..." Szóval világos. A zsűri előtt meg­jelenve bal kézre áll­tam, szétterpesztett lábaimon feleségem „hidat” csinált, lá­nyom pedig felesé­gem hasán „mérle­get”. Nagyon látványos produkció lehetett. Én ugyan nem tud­tam odafigyelni, mert legalul voltam, bal kezemen egyensú­lyoztam a családot. Másrészt időm sem volt odafigyelni, mert jobb kezemmel ver­set írtam i— ez volt a produkció lényege. Természetesen fizikai erőmből csak egy pár soros szonettre futot­ta. Tessék elképzelni, hogyan is írhattam volna tercinákat ilyen pózban... A mutatványt be­fejeztük. A versikét átnyújtottam a zsű­rinek, amelynek tag­jai egyáltalán nem voltak megilletődve. A zsűri elnöke ki is jelentette: „Kérem, ez a szonett túl köz­érthető, nem abszt- rahál, s így teljesen lerontja az akrobati­kában bemutatott mentesíti a gép az embert. A bevált módszerekkel egyide- i jüleg több „technológiai” újítás ! kezd elterjedni. Ilyen például a kapcsolt gépek alkalmazása, az egyszeres keresztezésű kukorica I hibridek termesztése, a nagy ada- j gú műtrágyák használata, a kalá- I szosokon és a kukoricán kívül a napraforgó, burgonya, lucerna vegyszeres gyomirtása, az állatte­nyésztésben az infralámpák hasz­nálata, az önetetés bevezetése, a takarmányozási adagok „tudo­mányos” porciózása stb. Monda­nunk sem kell, hogy mindezek­hez nélkülözhetetlen az egyre több és egyre jobban képzett szakember — a szakmunkásoktól kezdve az agrármérnökökig. A helyesen tö­rekszenek arra, hogy erősítsék szakgárdájukat. erényeket. Holott a kettő szorosan össze- járás gazdasagai függ. Hiszen tudja, hogy a költészet bra­vúr...” összetörtén hall­gattam a zsűri elnö­két. Lényegében ki­rúgtak — vettem tu­domásul. A reményt azonban továbbra sem adtam fel. Most ugyanezt a számot gyakoroljuk a családdal, csak nem szonettet írok, ha­nem gitározni sze­retnék. Egyelőre azonban még nem megy, mert a gitár­hoz mindkét kezem­re szükség lenne, de akkor, hogyan csi­náljam a kézállást ? Gondolom, hogy ez már csak rész létkér­dés... Ki kell törni a név­telenségből! Vincze György A reform szellemében Az új megszületése mindig a vajúdás ezernyi fájdalmával jár. A gazdálkodás egyes ágai bizony még elmaradottak a fejlődésben, s az is előfordul, hogy a termelés bizonyos folyamatainak korsze­rűsítése nem éri el a kívánt eredményt, mert más kiegészítő vagy éppen megalapozó munkák — nem megfelelőek, alacsony színvonalúak. (Mit érnek a leg­jobb jugoszláv kukoricafajták, a kiváló import vetögépek, ha egyes területeken időben és meg­felelő minőségben nem fejezik be a taiajelőkészítést?) Elmara­dottak a nagyüzemi gazdálkodás követelményeitől az állattenyész­tő telepek. Az önköltség alaku­lásáról a szakvezetők pontos ké­pet nem tudnak alkotni, nincse­nek kiszámítva az egyes termelé­si ágak tényleges ráfordításai. Egyes beruházások — melyeket a fordul, hogy igen gazdaságtalan A megoldás: több gazdaság tár-( öntözővíz fogadására? C I I 1 n o n Ar» i'nni<a»ni.O „IJ/, tunk olyan búzatáblát, amelyik szomszédságában tavaly 20—23 mázsa volt a hcldankénti hozam, most pedig 8—9 mázsát várnak. Viszont jóleső érzéssel tapasztal­hattuk, hogy a cukorrépa után vetett búza minősége a legjobb Erről a területről holdanként 18 —19 mázsa termést várnak. Az örmény kúti Egyetértés Tsz- ben egyik évben sem használtak fel annyi műtrágyát, mint az 1968. évi hozamok növelésére. így nem rajtuk múlott, hogy a terve­zettnél most kevesebb termést ta­karíthatnak majd be. Az időjárás azonban még mindig közbeszól­hat — mondotta az osztályvezető —, ha az érés időszakában nem kapunk esőt, lehetséges, hogy a mai körülmények között szeré­nyen becsült 12—13 mázsa hol­danként! hozam tovább csökken, de egy kiadósabb esőzéssel talán még több termésünk is lehet. AMI TOVÁBBI FIGYELMET érdemel: a kukorica és a cukor­répa fejlettsége június elejére el­érte a tavalyit. A cukorrépa le- vélzete már beborította a sorkö­zöket. Ebben a tsz-ben már a múlt héten túljutottak a nyári mélykapáláson, így a répatábla példásan tiszta. A közös és a ház­táji kukoricavetás között sem fejlettségben, sem a tőállomány­ban nincs különbség. „/formán szép mind a kettő. S ami az em­berek szorgalmát, igyezetét ille­ti, itt sem lehet különösebb ag­godalomra ok. Kedden a déli órák tikkasztó melegében va­lamennyi kukoricatáblán kapáló, fattyat szedő férfiakkal és nőkkel találkoztunk. A munkaerő foglalkoztatására ez a tsz is kifejleszti a kertészke­dést. A Békéscsabai Konzerv­gyárnak termelnek paprikát és paradicsomot. A kertészek is az esőt hiányolják. így lesz ez még 1975-ig. mert Orménykúton addig az időjárás szabja meg, hogy mi­ből mennyi teremjen. A II. Tiszai Vízlépcső építésével - ' [-huzamo­san ez a gazdaság is készül az sulása. Az iparszerű sertéstartás bevezetése is örömmel üdvözöl­hető kezdeményezés. Battonyán — az eddigi alacsony színvonalú tenyésztés helyett — most alakít­ják ki a gazdaságok közös ser- téstársulósát. Ami a pártszervezetekre vár Mint a járási párt-vb ülésén rámutattak: a községi pártbizott-. ságok, a termelőszövetkezeti alapszervek feladata, hogy ala­pos elemzés után a leghaszno­sabb, legcélszerűbb eljárások tá­mogatásával bátorítsák a kezde­ményezőket, segítsék az élenjáró­kat, fellépjenek a megalapozatlan gazdasági döntésekkel szemben. A pártszervezetek sokat tehetnek a termelőüzemek közötti együtt­működésért, s azért, hogy meg­szűnjön az újtól való félelem. Hogy a „nem gépesítünk, nem vegyszerezünk, mert kevés lesz a munkánk” szólam helyett min­denütt a szövetkezeti tagok jól felfogott, igazi érdeke kereked­jen felül. Vajda János A HATÄRRESZBEN is magas színvonalon EBBEN már most gazdálkodnak. A Tiszavidéki Me­zőgazdasági Fejlesztési Iroda azért is jelölte az első ütemben épülő öntözőtelepek közé az ör- ménykútiakét, hogy ezen az igen értékes és jó tulajdonságú termő­földön ilyen években, mint a mostani is, ne az aszály, hanem az emberek arassanak. Dupsi Károly Ma kezdődik a szakszervezeti gyermeküdültetés Ma kezdődik a SZOT idei ked­vezményes gyermeküdültetés . Ezen a napon 18 gyermeküdülő nyitja meg kapuit — közülük ki­lenc a Balaton partján. A napokban elkészül Tóalmá­son az új, nagy befogadóképessé­gű pavilon, s így az ottani üdülő­ben az eddigi 120 helyett 440 gyermeket helyezhetnek el. En­nek is része van abban, hogy i idén körülbelül 27 és fél ezer gyermek kaphat beutalót a SZÓ'1’ gyermeküdülőibe. Románlakta községeket látogatnak az ifjúsági klubok tagjai A Gyulai Román Gimnázium és a méhkeréki táncklub, vala­mint a Sarkadi Cukorgyár Mező Imre Ifjúsági Klubja jó kapcso­latot teremtett egymással. A fi­atalok elhatározták, hogy közös műsorral látogatják a román­lakta községeket szombat és va­sárnap délutánonként, hogy ezzel is terjesszék a kultúrát, és kelle­mes szórakozást nyújtsanak a községek lakóinak. Eddig Kétegy- házán és Eleken vendégszerepei­tek. A klubok tagjai közös talál­kozót is tartanak az általános is kolásokkal. Nemrég nyolcadikos tanulókkal ismerkedési délutánt, szellemi vetélkedőt tartottak, és hangulatos műsor keretében be­mutatták a román gimnázium életét. jó együttműködést to­vábbfejlesztik, s a következő tan­évben újabb közös műsorokat, szerveznek. Távolabbi tervük, hogy a jövő nyári iskolai szünet­ben együttesen kirándulnak Ro­mániába. Hermann Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom