Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-01 / 127. szám
1968. június 1. 5 Siómba! Statisztikai könyvszemle Rovatunkban ezúttal két kívül érdekes statisztikai ványt ismertetünk, igen jól hasznosíthatják munkájukban a tudomány, a technika és a kutatások iránt érdeklődőkében bemutató fejezet, amely egy rend- j tatottsági helyzetet bemutató fe- kiad- jezet, amely a megyei munkaerőmérlegek felhasználásával készült, továbbá a háztartás-statisztikai adatokat területi részletezéséé a közgazdászok, tervezők és bármely munkaterületen dolgozók is megtalálhatják ezekben mindazt, amit érdemes elolvasni, tanulmányozni és a gyakorlatban is felhasználni. A kutatási bázis és fejlődése A tudományos-technikai forradalom korszakában a tudományos kutatás fontos szerepet tölt be nemcsak a gazdasági, hanem a részt a munkás—alkalmazotti, másrészt a paraszti és a kettős jövedelmű háztartások jövedelmi és fogyasztási viszonyairól ad áttekintést. A megyei adatokat tartalmazó főrész mintegy 300 oldal terjedelmű. A városi adatokat tartalmazó főrész 10 fejezetre tagoltan mutatja be a városok népességi, ipari, kereskedelmi, idegenforgalmi és infrastrukturális ellátottságát. A városi fejezetek külön érdekessége, hogy azokban első ízben kaptak helyet az újabban várossá társadalmi élet minden területén., üvánított települések. A.kutatási bázis es fejlődésé című ; y rendkívül gazdag kiadvány adatanyagát 32 oldal terjedelemtervszerűen végző 933 intézmény (kutató- és fejlesztőintézetek, egyetemi tanszékek, vállalati kutatólaboratóriumok stb.) adatai alapján ismerteti a kutatás egyre növekvő részesedését népgazdaságunk emberi és anyagi erőforrásaiból. Részletesen foglalkozik a termelés kérdéseivel közvetlenül kapcsolatban álló műszaki és agrártudományok kutatási bázisával a kutatóhelyek és dolgozóik száma alapján, A kiadvány szöveges elemzése mellett táblázatos részt is tartalmaz. Mindkettő kiegészítése A tudományos kutatás helyzete és fejlődése című, korábban ugyancsak az Időszaki Közleményekben megjelent (1965/5) műnek. Területi statisztikai zsebkönyv A Területi statisztikai zsebkönyv a korábbról már ismert szerkesztési elvek szerint készült. Zömében 1966. évi és 1967. január 1-i adatokat tartalmaz, és ezekkel jellemezve mutatja be a megyék és a városok gazdasági, társadalmi helyzetét. ,,A megyék és a főváros adatai” című főrész 16 ágazati fejezetben ad igen részletes képet. Ezek közül ki kell emelni ,,A megyék sorrendje néhány fontosabb adat alapján” című fejezetet, amely csaknem 100 mutató alapján rangsorolja a megyéket. Ebben a főrészben, új a foglalkozben színes grafikus ábrák egészítik ki. A gazdálkodásról, a Isz-törvény végrehajtásáról Csütörtök délelőtt Szarvason tartotta munkaterv szerinti ülését a járási pártbizottság. Napirenden szerepelt: jelentés a tsz- és földjogi törvény végrehajtásáról, valamint az 1967-es év gazdálkodási tapasztalatairól. Majd megvitatták és elfogadták a járási pártbizottság és a végrehajtó bizottság hatásköri listáját. A továbbiakban Hugyik András első titkár tájékoztatta a pb tagjait az eddig végzett munkáról és a vb-határozatok végrehajtásáról. Ezután szervezeti feladatokat és bejelentéseket tárgyaltak. Idejében kezdődjék az iskolák nyári MIKOR a folyosó végén helyet foglalunk Kesjár Jánossal, a békéscsabai 6. számú általános iskola igazgatójával, a beszélgetés nem mindjárt tataro- zási problémákkal kezdődik. A tanulmányi eredményekről esik szó, majd az iskola tanerőhelyzetéről. A létszám kielégítő. Egyedüli probléma a két és fél esztendőre otthon maradó kismama-kollégák helyettesítése. Helyüket a rendelet értelmében fenn kell tartani, egyébként is szeretettel várják vissza tanártársaikat. Viszont az is igaz, hogy arra a két és fél évre nehezen akad helyettesítő. KÉRDÉSÜNKRE, hogy menynyi a tanulók összlétszáma, a válasz: — Négyszázhetven... Ez újabb kérdést szül: — Rendben elfér-e ennyi diák ebben a szűk, földszintes, öreg épületben? — Bizony nem. Emiatt kényben a közleménye így hangozzék: „Terepjáró Volkswagen komplett motorblokkal eladó. „Pesti autós” jeligére". — Értem. Tehát ha magányos vagyok, akkor nincs komplett motorblokk, ha pedig együtt a társulat, és akadályok vannak, akkor van komplett motor blokk. — Ott tartottunk — folytatta a „Páter”—, ha az orvosi tábla ép, akkor nem megy fel Gömö- ry doktorhoz. De ha el van törve, akkor nyugodtan felsétál hozzá, becsenget. A szívére panaszkodik majd, Gömöry megvizsgálja, megtalálja a tetoválást, így aztán semmi akadálya az együttműködésüknek. — Jelszó? — Nincs jelszó. A tetoválása minden jelszónál többet ér. — Tegyük fel, már együtt vagyunk Gömöry vei, mit kell tennem? — Felkutatják Kari Heinz Wocheck professzort, emlékezzék legutóbbi beszélgetésünkre... Holnap mielőtt elindul, közlöm, hogy milyen módon jut Magyarországra és azt is, hogyan kerülnek onnan vissza Becsbe. Ezen a papírlapon — nyújtott át a „Páter” egy sűrűn teleírt árkust Schirmbaumnak — mindezt részletesen leírva elolvashatja. Holnapig betéve tanulja meg ezt a szöveget. Maga lesz az akció parancsnoka. Gömöry azonban továbbra is Magyarországon marad. Tehát vigyáznia kell, nehogy túlságosan kompromittálja őt. A volt SS-legény eltette a papírlapot. Az ügyet valahogy roppant egyszerűnek látta. Úgy érezte, hétvégi kirándulásról van szó. olyan feladatról, amelyet ő könnyűszerrel teljesíteni tud. Megnyugodott. — Az előbb — fordult a Páterhez — ön tízezer márkát ajánlott Ez a kis akció a bolondnak is többet ér. Engem nem érdekel, ki ez a Wocheck, arra sem vagyok kíváncsi mi van ebben az emberben, ami ennyi herce-hurcát megér. De valaminek, kérem, csak lennie kell. Ha Önök engem pesti kerülő nélkül szállítanának Dél-Amerikába, az magamnak is jó tizenötezer márkát megérne. Ez a pesti út azonban olyan fáradságos lesz és annyira veszélyes, hogy a felajánlott tízezer kevés. Persze nem vagyok nagyigényű, és úgy szeretném, ha ötven százalékban önöknek, és ötven százalékban netkem lenne igazam. A tízezres szám nagyon szimpatikus. Ebben igazat adok önnek, főnököm. De a márkánál egy szebben csengő szót is ismerek. Dollár. Tehát tízezer dollár. A „Páter” felnevetett. — Abban a krejzlerájban egészen jó üzletember vált magából. Wocheck nekünk tényleg sokat ér. Áll az alku. Akikor, amikor itt a ház előtt Woche- cket kiemeli a kocsiból, tízezer dollár üti a markát. — Akkor ötezer dollárt kapok — nevetett Schirmbaum —, mert ötezret most fizet ki, szeretett főnököm. A „Páter” csekkfüzetet vett elő, de Schirmbaum lefogta a kezét. (Folytatjuk) telenek háromfelé felépítetten tanulni. (Egyik részlegük például az Orosházi úti „Resica”- házban van.) Valamikor maga Kesjár János is abba az iskolába járt, melynek most igazgatója. Akkoriban még nem volt tanműhely, kisegítő tornaterem, szertár, csak tantermek. Míg egy újonnan épült iskolában, mint amilyen például a 11. számú, minden a legkorszerűbb, itt szinte minden a régi. Villany ugyan van, de a padló olajos, piszkot terjesztő deszkapadló, vízvezeték még nincs az iskolában, a szűk szertárhelyiséget — az igazgatóihoz hasonlóan — a folyosóból vá- laszották le, a tanári oly kicsi, hogy ott óra közben a pedagógusnak kifújnia magát és készülni a következő órára alig lehet. Régóta ígéri a városi tanács, hogy a lánytanulók részére, háztartási gyakorlatok céljára olyannyira szükséges helyiséget építtet; de sehol semmi. Itt minden korszerűsítésre, kiegészítésre vár. Toldozgatnak. foltozgatnak, azonban ez mégis az egy helyben topogással egyenlő. A körülmények városi iskolához méltatlanok. AZ IGAZGATÓ hangsúlyozza, hogy ö nem sirámokat mond, nem titkokat fed fel. Mindezeket hosszú idő óta elismételgeti tanácsüléseken és mindenütt, ahol ennek helye van. Gondolja, majd csak lesz egyszer eredménye. Tisztában van vele, hogy nagy anyagi tehertételről egyelőre szó sem lehet a számukra. Viszont az öreg Iskola rekonstrukciós igényei sem halaszthatók évről évre, mivel állaga egyre romlik, ezért mind költségesebbé válik a korszerűsítése. A végén, mintegy lezárásul felvetődik az iskolák szokásos nyári felfrissítése, rendbe hozatala. A csabai 6. számú iskola öreg teste is várja ezt. — De ezzel is nehogy úgy járjunk — mondja az igazgató —, mint az Orosházi úti részlegünkkel annak idején. Igaz, hogy ott több folyt, mint tatarozás, teljes renoválásra szorult. Viszont idejében kezdték és ígérték, hogy a szeptemberi iskolanyitásra készen áll. Sajnos, csak októberben kezdhettük ott az oktatást. AZT FŰZHETJÜK mindehhez, hogy ezúton is kérjük a tatarozó, kivitelező vállalatokat, ktsz-eket, kezdjék meg megyénk tanintézeteiben a felvonulást, amint csak lehet: az ünnepélyes évzárást követő napon vegyék bátran birtokukba az iskolákat! Huszár Rezső Egy év távlatából A személyszállítás fejlődése A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság egy évvel ezelőtt — az országos vizsgálat keretében — felmérte a megye személyszállítási helyzetét, az autóközlekedés és a vasút fejlesztési lehetőségeit. Az ország egész közlekedését átfogó anyag időközben a kormány elé került. A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság pedig arra keresett választ legutóbbi ülésén, mi valósult meg egy év alatt szükebb pátriánkban a javasolt intézkedésekből. Több autóbusz, új járatok Egy évvel ezelőtt 118 autóbusz- szal rendelkezett a megyei AKÖV, 1967 végén azonban már 124-gyel. A gépkocsik száma az idei év végéig 140-re növekszik. A többi között 14 csuklós autóbuszt vásárolnak, amelyek a Békés—Békéscsaba, Doboz—Békéscsaba, Szarvas—Békéscsaba járatok, valamint a megyeszékhely helyi forgalmát javítják majd. Négy „csuklós” máris munkába állt. Jelentős fejlődésként könyvelhetjük el, hogy megkezdte a gépkocsipark tipizálását is az AKÖV és ennek során 47 korszerű Ikarus—630-as került a megyébe. Gyulán autó- buszpályaudvart avattak a múlt év végén és számos új járat is indult. A Biharugra—Zsadány— Szeghalom vonalon közlekedő gépkocsi például megoldja a Fan- csika-pusztáról bejáró kisiskolások gondját is: nem kell hajnalok hajnalán felkelniük, a korábbi fél 5 helyett fél 7-kor szállhatnak buszra. Békéscsabát közvetlen járat köti össze ma már Kecskeméttel és a többi között javult a Gyónva—Szarvas és a Csorvás—Orosháza vonalon is a közlekedés. Egy nagy és négy kis autóbusz állandó foglalkoztatására szerződést kötött az IBUSZ az AKÖV-vel, s ha sikerül még egy-kettővel növelni a turista kocsik számát, akkor nem kell más megyékből kölcsön kérni autóbuszt ilyen célra. Számos városban, községben csökkent a zsúfoltság, s a korábbinál jobban igazodik a munkásvonatok indulásához a helyi autóbuszok menetrendje. És a vasút ? Az autóközlekedéshez hasonlóan. a vasút fejlődése sem tartott lépést az igényekkel — állapította meg 1967 tavaszán a NEB. Hiányos a kocsik felszerelése — fűtés, világítás, vízellátás stb. és szűkek. sokszor piszkosak a pályaudvarok. A legfontosabb teendő azonban a menetidő csökkentése, hiszen a vonattal munkába járó megyeiek 3—4 órát kénytelenek utazásra áldozni a szabad idejükből. Egy-két év alatt nem képes pótolni a MÁV a több évtizedes elmaradást. A NEB-ülésen azonban számos olyan változásról hallottunk, amit már eredményként könyvelhetünk el. Főleg a menet" rend ésszerűsítésében és az állomások kulturáltabbá tételében jeleskedett a MÁV az elmúlt hónapokban. Az . Vázók” régi kívánságának eleget téve, az új menetrend szerint Mezőhegyesig közlekedik és innen indul az a vonat, amely korábban szombaton Kétegyházáig ment, vasárnap pedig Lökösházá- ról indult. A Békéscsaba—Köte- gyán, Békéscsaba—Orosháza és Békéscsaba—Mezőhegyes vonalon bőrüléses, négytengelyes kocsikból álló ingaszerelvényeket járatnak. A borisszák talán nem örülnek, de az utazók többsége annál in_ kább. mert a megyeszékhely állomásának közelében tej ivóvá alakították át az italmérő büfét. Megkezdték a gyulai állomás bővítését és ugyanitt csomagmegőrzőt is létesítettek. Ami megoldásra vár — Az elmúlt hónapokban született hasznos intézkedéseket köszönjük. de kérjük a következő problémák megoldását is... — általában így kezdték a felszólalásokat az ülésen a megye minden tájáról érkezett népi ellenőrök, tanácsi vezetők., közlekedési szakemberek. S azlán volt mit jegyeznie a MÁV és az autóközlekedési vállalat megbízottjának. Egy egész újság is kevés lenne talán e kérések felsorolásához, csak néhányat említünk most, a fontosabbak közül: A Békéscsaba—Budapest és a Békéscsaba—Szeged vonalon közlekedő távolsági személyvonatok menetidejét az új menetrend sem csökkentette. Megoldást e téren — mondja a MÁV — csak a további dieselesítés hoz 1970 után. Sokan kérdezték, hogy mikor kerül sor a békéscsabai vasútállomás felvételi épületének a korszerűsítésére. A válasz: elöreláhatólag jövőre. Az öreg állomások megye- szerte ^ok panaszra szolgáltatnak okot. Több községben máig sem oldódott meg az utasok tájékoztatása, Battonyán és Békésen pedig 10—15 centiméteres sár borítja esős időben a váróterem előtti térséget. Nem kevés bírálatot kapott az Utasellátó. Az ülésen többen szóvá tették például, hogy a vonatokon 18 éven aluliak is gyakran lerészegednek, pedig az Utasellátó Vállalatra is érvényes az a bizonyos „korhatár”. A Sarkadi Cukorgyár dolgozóinak nevében azt kérte az egyik felszólaló, hogy fejlesszék az üzem előtti megállóhelyet. hiszen ennek az utasforgalma ma már a község pályaudvaráéval vetekszik. Van még teendő bőven, s — mint a felszólalásokból is kicsendült — sokszor nemcsak pénzkérdés az utazás kulturáltabbá tétele. Az igények pontosabb felmérésével. szoros együttműködéssel jelenlegi kapacitását jobban kihasználhatná az AKÖV is és a MÁV is. (B. D.) FIGYELEM! FIGYELEM! A „RÉTESBOLT" június 2-től, vasárnaptól, a Békés megyei CUKORBETEGEK részére a legfinomabb és legváltozatosabb süteményeket (glukon-nal sütve) hozza forgalomba. KEDVES FOGYASZTÓINKAT TOVÁBBRA IS SZERETETTEL VÁRJUK. Békéscsaba. Jókai utca, a „Fészek” mellett. 17213
