Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1968-06-30 / 152. szám
l9t>S. június 30. 3 Vasárnap Miért sületlen a kenyér Szeghalmon ? Gyakran sületlen kenyeret árusítanak az üzletekben Szeghalmon. A község vezető szervei már nemegyszer vizsgálták, miért ilyen a kenyér. A sütőüzem felszereléseit megfelelőnek tartották arra, hogy a többi, környékbeli községekhez hasonlóan kiváló minőségű kenyeret készíthessenek. A kenyér azonban továbbra is sületlen maradt. Valaki megjegyezte: nem a gépben, a lisztben, az élesztőben, a kemencében van a, baj, mint amire a pékek esetenként hivatkoznak, hanem az üveggel, amelyiknek olykor a fenekére néznek. Ez a tulajdonképpeni magyarázat. A gazdaságirányítás új rendszere hatásos eszközöket kínál a munkahelyi fegyelem megszilárdítására. Ezek közül kettőre hívnánk fel a szeghalmiak figyelmét. Az egyik: a szeghalmi sütőüzem dolgozóit fizessék a minőségi munka alapján, vagyis teljesítménybérükből vonják le a sületlen, selejtke- nyér értékét. A másik: amíg a sütőüzem dolgozói a munkában megemberelik magukat, kérjenek segítséget a környező községekből. ízletes, foszlós, finomra sült kenyeret kaphat Szeghalom Körösladányből, Déva- ványáról .Füzesgyarmatról és talán még máshonnan is. —sík. HOLNAPTÓL: Csökkentett munkaidő az üveggyárban Az Üvegipari Művek az Orosházi Üveggyár részére ez év július 1-i hatállyal engedélyezte a csökkentett munkaidő bevezetését. Az intézkedés 878 fizikai és 182 alkalmazotti állománycsoportba tartozó dolgozót érint. A nemrég elkészült részletes program szerint heti negyvennyolc óráról negyvenkét órára csökken 332 fizikai, négy műszaki dolgozó munkaideje, negyvennégy órára 546 fizikai, 76 alkalmazotti állománycsoportba tartozónak, havi 260 óráról havi 244-re tíz dolgozónak. Az intézkedés csaknem valamennyi üzemrészt érint, negyvenkét órára csökkent például a veszélyes anyagokkal dolgozók, a nehéz fizikai munkát végzők, a MEO különböző területein dolgozók munkaideje. A csökkentéssel egyidejűleg azokban a munkakörökben, ahol negyvennyolc óráról negyvennégyre csökkent a munkaidő, a személyi órabéreket és a telje- sítményes alapórabéreket 9,1 százalékkal, ahol negyvennyolc óráról negyvenkettőre csökkent, 14,28 százalékkal emelik. Ugyancsak növekszik — tíz százalékkal — az iparvágány-személyzet órabére, míg a havibéres dolgozók alapbére változatlan marad. A gyár párt- és gazdaságvezetősége — az Üvegipari Művekkel egyetértésben — nagy körültekintéssel dolgozta ki a munkaidő csökkentés rendszerét. Ugyanakkor a társadalmi szervek, elsősorban a szakszervezet a munkaidőcsökkentésből eredő jelentős szabad idő hasznos eltöltésének módjával is foglalkozott. Ennek alapján igyekeznek növelni az üzemen belül a kulturális és szórakozási lehetőségeket, gazdagítják a szocialista brigádok klubjának a programját. Jó kezdeményezés: „Jelöltek és tábornokok” AZ ORSZÁGOS Fajtaminősítő Állomás dolgozói tábornok jelölteknek nevezik azokat az új növényfajtákat, melyek tulajdonságait éveken át minősítés, azaz tábornokká való előléptetés céljából figyelik. Ha a hazai vagy a külföldi kutatóintézetekben új növényfajtát állítanak elő, akkor ez az új szerzemény a íajtami- nősitő intézet telepeire kerül. Itt többféle módon vizsgálják, pró- báztatják, versenyeztetik a növényt Az utóbbi időben számos hazai és küSföidön előállított új növényfajta vonult be az intézet tábornoki rangjával a köztermesztésbe. A Bezosztája—1-es búza gyors elterjedése azért vált lehe- , tővé, mert a Bánkúti búzánál nagyobb termést hozott. Dr. Bacsa Pál, neves cirokkutató több éves kísérletezés után a gyakorlatban is elterjesztette törpecirokját. A cirok körül tulajdonképpen egy fordított irányú minősítési helyzet állt elő. Ugyanis a törpecirok csak akkor került minősítésre, mikor termelőszövetkezeteink nagy többsége már ezt termesztette. Mondhatnánk azt is, hogy a fajtaminősítő intézet igen jó gyakorlati megfigyeléseket, véle-' menyeket kapott a törpecirok tábornoki rangjához. VANNAK azonban esetek, amikor az uj fajták éveken át csak az intézet megfigyelése alatt állnak, noha már itt is az első évben jobbnak minősülnek, mint a hagyományos fajták. Hivatkozhatnánk a Marton vásári egyszeres keresztezésű hibrid kukoricákra, melyeken éveken át valahol „rajta ültek”. Különösképpen nem szükséges bizonyítani, hogy a Martonvásári egyszeres keresztezésű kukoricák már az első esztendő leforgása alatt a világ legjobbjainak kijáró helyre kerültek. Ez is tanúsítja, hogy kutatóink egy cseppet sem maradtak el a nemzetközi versenyben. Csak az az érthetetlen, hogy miért kellett fontolgatni a köz- termesztésbe való elterjesztését. Ez az egész kukorica ügy nyilvánvaló helyzetet teremtett a magyar mezőgazdasági életben. A fajtaminősítést is ezért kerülhetett a régitől merőben új vágányra. A nemzetközi verseny abszolút győztest keres a faj és a fajta kollekcióban, mondván: teljesen mindegy, hogy az új fajtát melyik kutatóintézetben, ki állította elő. Egy a lényeg, a hagyományosnál jobb legyen. Tavaly őszszel ilyen szemléletben! előzmények után került megfigyelésre és szaporításra több szovjet, jugoszláv, francia, olasz és természetesen magyar búzafajta is. Közülük még egyik sem kapta meg a tábornoki rangot, mégis örvendetes, hogy állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben az intézeti megfigyelés néhány négyszögöles parcellával párhuzamosan már 5—10, esetleg 50— 100 vagy 200 holdon is próbálják termeszteni. Ez az, amiről tulajdonképpen szólni kívánunk, hiszen az elmúlt napokban Székkutason, a Hódmezővásárhely melletti Kopáncson, az orosházi Üj Élet Tsz kísérleti telepén és a Felsőnyomásd Állami Gazdaságban módunk volt összehasonlítani a tábornoki rangért versenyeztetett búzafajtákat MEG KELL mondjuk azonban, hogy az élet valahogyan dinamikusabban várja az új növényfajtákat. A kutatóintézetek nemesi- tői olykor talán indokolatlanul óvják legújabb fajtáikat, a fajtaminősítő intézet pedig gyakran a működési szabályzatnak megfelelően jár el. Ez azt jelenti, hogy a féltve őrzött új fajtákat egyszerűen nem adják ki üzemi próbatermesztésre. A lassúság miatt bizony előfordul, hogy igen kiváló tulajdonságú hazai neme- sítvény háttérbe szorul. Hogy a jövőben ilyen eset mind kevesebb- szer forduljon elő, valahogyan gyorsítani kellene az új fajták megismerését, ha jók, elterjesztését. Életrevaló ez a javaslat rnár- csak azért is, hiszen állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink már követnek ilyen gyakorlatot. öt-tíz holdas nagyüzemi parcellán próbálkoznak az új kultúrfajták termesztésével. Vagyis szívesen vállalkoznak ők is a kísérletezésre. Nemzeti ügy ez, hiszen nem lehet mindegy, hogy 15 vagy 25 mázsa termény terem holdanként. Másrészt, ha az üzemeket az eddigiektől jobban vonnák be az ilyen irányú munkába, megvalósulhatna a fajtajelöltek társadalmi ellenőrzése is. Ennek eredményéből igen biztonságos támpontot kaphatna a fajtaminősítő intézet. A MUNKA előbbieknek megfelelő szervezése tovább erősítené a kutatóintézet, az üzem és a fajtaminősítő állomás kapcsolatát, s még jobb nemesítő munkára ösztönözné a hazai kutatókat Dupsi Károly A háztáji föld tiszta jövedelme készpénzben Az öregekről való gondoskodás szép példáját adja a medgyesegyházi Haladás, a nagybánhegyesi Aranykalász Termelőszövetkezet, amikor a nyugdíjas, járulékos tagjaik részére a háztáji föld bérnövelését — kézikapálás kivételével — díjmentesen biztosítja. A nagykamarási Ságvári, a dombegyházi Petőfi, a kaszaperi Lenin, a nagybánhegyesi Zalka Máté, a magyar- bánhegyesi Egyetértés Termelőszövetkezet az idős tagjaik részére a háztáji beművelését egyedi elbírálás alapján, a szociális helyzettől függően egyharmad, egyketted részarányokban kedvezményesen végzi. Említésre méltó a medgyesegyházi Haladás azon kezdeményezése, hogy egyes nyugdíjas tagjai részére a háztáji juttatást havonkénti bontás- ( ban, készpénzben megváltja. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az idős tsz-tag az egyéb pénzbeli juttatások mellett a háztáji földjének tiszta jövedelmét (320 forintot) is kézhez kapja. Olcsó a báukúti (ej Évek óta megkülönbözteteti gondosságot fordítanak Bánkútor az állami gazdaság tehenészetére Ennek meg is lett az eredménye mert a tehénállományt 420-ra növelték, ugyanakkor a korábbi ' forint körüli literenkénti tejönköltséget 1968-ra már 3,45 forintra tervezhették. Az első félév termelési adata arról tanúskodnak, hogy a munkakörülmények változtatásért tett korábbi intézkedések j< irányban hatottak a termelésre összesen 420 tehén átlagábar számolva 11,2 liter napi tejter melést értek el. Ugyanakkor i tej literenként tervezett önkölt ségét 81 fillérrel csökkentették. Fiatalok a lökösházi Haladás Tsz-ben Az új szövetkezeti törvény ha tására valósággal meglepték a lö kösházi Haladás Tsz vezetőségé a fiatalok. Közülük a legutóbb közgyűlésig 35-öt vettek fel tsz tagnak. A most tsz-be lépett lö kösházi fiatalok korábban is sző vetkezetben dolgoztak családtag ként. A fiatalodat támogatta a sző vetkezet közgyűlése, és műveié sükben — a tavalyihoz képest — csaknem 50 holddal nőtt a háztáj gazdálkodásra kiosztott földterület Nem is sunyira mellékes egy-egy kis mellékes Bár nekem is van egy kis mel- j lékfoglalkozásom, élek ama ren-1 deletadta lehetőséggel, amely két- j háromszáz négyszögöles parcellán ■ lehetővé teszi a nagyüzemi táblá-! kon kívül eső földek művelését és! hivatásomnál fogva munkaidőben is beszélgetésre, vitatkozásra vagyok kötelezve. — Mivel tudná nekem megmagyarázni azt — kérdezte a napokban egy viszonylag jól kereső munkás —, hogy egyesek éppen csak be tudják osztani élelemre és a szükséges ruházatra a kere- j set ükét, mások pedig azt sem j tudják, mire költsék a pénzüket? j Már régebben nagyobbat építettek j vagy vettek a kis ház és a kisautó helyett, zsúfolásig van lakásuk modern bútorokkal és mindenféle háztartási géppel. Én is szeretném birtokomban érezni mindezt, de nekem nem futja. Miből futja egyeseknek mindenre, amit szemük-szájuk megkíván, míg sokan mások évek óta filléreskedésre, keresetük szigorú beosztására vannak kárhoztatva. Szakmánként ugyanis nincs akkora különbség a béralapban, mint amilyen nagy a különbség az emberek életkörülményei kö-1 zött. Az emberek jóléte közötti különbségnek több forrása van. | 1. Sokakat jó vagy Jelentős anyagi helyzetben talált a szocializmus épí-, tésének kezdete. Megelőzöttségükben nyilvánvalóan ők is, örököseik is korábban tudtak hozzájutni modern lakáshoz háztartási gépekhez, a különböző divatos cikkekhez, autóhoz is. Ez így van városon a különböző szellemi, a műszaki, hivatali és az üzemi dolgozók, de falun a szövetkezeti gazdák és állami gazdasági . dolgozók esetében is. 2. Valamennyi munkaterületen nagy különbség van még az azonos képesitéssel és szakmával rendelkezők szorgalma és ötletessége között is. A szorgalom magasabb bérkategóriát, legalábbis jóval több prémiumot, nyereségrészesedést, az ötletesség pedig tetemes összegű ésszerűsítési, újítási, találmányi díjakat eredményez. 3. A mi rendszerünk nem engedélyez 8 óránál több munkaidőt sem az üzemekben, sem a hivatalokban, még túlórázást is csak nagyon indokolt esetben. Viszont engedélyez szába s csak úgy adományoz modern lakóházat, teljes felszereléssel és autóval, hogy sem a fizikai életben, sem a személyi tulajdonviszonyban ne legyen különbség az állampolgárok között. Ha ezt tenné, akkor a szocializmus legfontosabb alapköveinek a lerakásáig sem jutott volna el. — „Teremtsen, adjon az állam, a rendszer” — hallani lépten-nyo- mon az utóbbi húsz évben. Érdekes módon csak azóta, mert valóban teremtett is és ad is a rendszer. Azelőtt, a történelmi időkbe visszanyúlóan csak kenyérkereseti lehetőséget kértek és követeltek, akik mertek, s azt is leginkább hiába, mert az államot a nép érdekeitől idegenek, a kizsákmányolok, az elnyomók irányították. Most. az állam a népé, s a nép soraiból kikerülők irányítják. Az állam teremtő és mind többet juttató képessége az egyes emberek, az egyes embercsoportok (üzemi, gazdasági, hivatali kollektívák) az egész nép szorgalmától, többre, jobbra törekvésétől függ. A szorgalom határa nemcsak a napi hivatalos munkaidőre terjed ki. A „termelj többet, jobban élsz” nemcsak az üzemen, termelőszövetkezeten belülre, hanem azon kívülre is vonatkozik, vagyis az úgynevezett keresetkiegészítő foglalatoskodásra, amely nem Is annyira fárasztó munkát, mint inkább kikapcsolódást jelent. Nem újkeletű, úgynevezett szocialista találmány ez azért, mert a rendszer másképp nem tud megfelelő megélhetést biztosítani. Ré- ges-régen is igyekeztek a különböző szellemi és fizikai dolgozók valamilyen mellékfoglalkozást is űzni. Részben anyagi helyzetük javítása, részben babráló, alkotó szenvedélyük kielégítése miatt. Nem irigyelni és gúnyolni kell azokat, akik lakóház építésébe vagy lakásuk minél modernebb berendezésére törekszenek a meghatározott munkaidőben és azon túl, hanem inkább követni őket. Azért, mert a hivatalos munkaidőben is a norma, a terv túlteljesítésével igyekeznek magasabbb bérhez és prémiumhoz jutni, s ezeken túl még egy kis mellékessel is igyekeznek valóra váltani céljaikat. másodállást, mellékfoglalkozást, házkörüli zöldség- és gyümölcskertészkedést, jőszágnevelést és hizlalást. Vitapartnerem több helyeslő és egyet nem értő közbeszólással hallgatta végig fejtegetésemet, s beszélgetésünk azzal a kijelentésével ért véget, hogy — „Teremtsen a rendszer olyan megélhetési körülményeket, hogy én se és mások se kényszerüljenek a napi 8 órán túli keresetet kiegészítő foglalatosságra”. Nein először hallottam ilyen megjegyzéseket falun és városon egyaránt. Többen hozzátették, hogy csak elvekben volt eddig is és marad tovább is a napi 8 óra munka, 8 óra szórakozás és 8 óra pihenés. Nem akarok senkit sem megsérteni a korábbi és legutóbbi vitapartnereim közül, de kénytelen vagyok megmondani, hogy egyrészük még a napi 8 órás munkaidőt is csak ímmel-ámmal, tes- sék-lássék módjára, azaz „fél gőzerővel” dolgozza végig. Azt is nehéz megcáfolni, hogy a másodállással, mellékfoglalatossággal jobb életkörülmények közé került embereket leginkább közülük valók irigylik, gúnyolják. Megcáfolhatatlan filozófiai megfogalmazás szerint a lét határozza meg a tudatot. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a tudat vagy tudatosság mennyire igyekszik formálni, jobbá tenni a létet, vagyis az életkörülményeket. A mi rendszerünk a marxizmus—le- ninizmus elvein és gyakorlatán igyekszik a mind nagyobb jólétet biztosító szocializmust, s majdan a kommunizmust felépíteni. Ezeket az elveket és célokat nem értelmezhetik úgy gondolkodni tudó emberek, hogy a rendszer előbb- utóbb belenyúl a közös nagy kaszA személyi tulajdon gyarapítást nem ellenzi a mi rendszerünk. Sőt, ösztönöz erre. Például a szövetkezeti gazdák is jelentős több- ietrtiunkával szinte egy másik munkanap idejét megközelítő foglalatossággal jutnak jelentős többletjövedelemhez a háztáji gazdaságból. A tisztességes munkával megkeresett és felépíttetett lakóházak, kőkerítések nyomán új arculatú utcák sokasága megkapóbb város és falukép alakult ki megyénkben és alakul ki méginkább ezután. A munkások, parasztok, mérnökök, orvosok, tanárok és hivatali dolgozók többsége ugyanis építkezési céljaik va- lóraváitásának siettetése miatt vállaltak és vállalnak ezután is többletmunkát. S bárhogy vesz- szük, a többletmunkával siettetett ház épitése, autó és háztartási gépek vásárlása — bármennyire is személyi tulajdonok is azok —, közvetve egész társadalmunkat gazdagítják. A mértéktartó és a törvényes kereteket túl nem lépő többlet- munka lehetősége szinte minden foglalkozási ágban dolgozó számára kínálkozik. Az eddiginél is több és több kell a szellemi és a fizikai munka termékéből: betegség-megelőzésből. népművelésből, ésszerűsítésből és újításból, de házkörüli zöldségből, gyümölcsből, lábasjószágból és baromfiból egyaránt. Kevés fáradsággal járó, inkább kikapcsolódást, szellemi és fizikai felfrissülést adó, s emellett jelentős metlékest hozó a mértéktartó, sem az emberi szervezet, sem a hivatásbeli munka rovására nem menő mellékfoglalatoskodás. Kukk Imre
