Békés Megyei Népújság, 1968. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1968-06-19 / 142. szám

1968. június 19.

4

Szerda

r

l j feladatok as iparvállalatoknál

Piackutatás, kereskedelmi tevékenység, marketing a termelés irányításában

(Tudósítónktól):

Széles skálájú tájékozódást nyújtott a megjelenteknek a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület megyei csoportjának a közelmúltban rendezett előadása, amelyet a fenti címmel dr. Boda András, a Hazai Fésűfonó és Szövőgyár kereskedelmi főosztályvezetője tartott Békéscsabán. A textiles rendezvényen olyan újszerű iparvállalati feladatokról tárgyaltak, amelyeknek tanulságait úgyszólván minden termelő vállalat hasznosíthatja. Érdemes ezért az érdekes előadás néhány legfontosabb gondolatát közreadni.

A központi tervutasításos rendszer helyébe lépett új gazdasági mechanizmus — mint ismeretes — új helyzet elé állította az iparvállalatokat, amely — egyebek között — abban nyilvánul meg, hogy a vállalatok maguk határozzák meg terveiket és ezeket a terveket a beszerzési forrásokkal, illetve az átvevőkkel létesített piaci kapcsolatokra kell alapozni. Ahhoz viszont, hogy a vállalat termelését a piaci értékítéletre és igényekre alapozza, intenzív piackutatási tevékenységet kell folytatnia. A piackutatás révén megszerzett információ-komplexum elengedhetetlen feltétele a helyes vállalati döntéseknek.

Mielőtt a piackutatás konkrét feladatait, módszereit taglalnánk, szükséges a piackutatás és a konjunktúra-kutatás fogalmának szigorú elhatárolása. A piackutatás rövid távra folytatott, operatív vizsgálódást jelent, míg a konjunktúra-kutatás egy-egy iparág helyzetének hosszabb távra szóló, perspektivikus vizsgálata a fejlesztési koncepciók érdekében,

Beszerzési piackutatás j

tóan döntően befolyásoló tényezők feltárása és vizsgálata;

— úgynevezett „behelyettesítő” „ anyagok felkutatása és tájékozódás azok beszerzési lehetőségeiről és feltételeiről;

— az anyagellátással kapcsolatos műszaki fejlődés figyelemmel kísérése;

— új, eddig még nem alkalmazott anyagokkal kapcsolatosan szerzett tapasztalatok begyűjtése.

Az említett feladatok jellegéből következik, hogy a piackutatást végző személyeknek kereskedelmi érzékkel, műszaki és közgazdasági tájékozottsággal kell rendelkezniük. Ismerniük kell — egyebek között — a legrövidebb beszerzési utakat korlátozó tényezőket, a szállítók kapacitás- és készletalakulását, adott esetben differenciálniuk kell a különböző beszerzési lehetőségek között A beszerzési piackutatás eszközei és módszerei igen sokrétűek. Tájékozódni kell a napi sajtóból, a szakirodalomból, a bel- és külföldi sajtószemlékből, útijelentésekből, intézeti és statisztikai kiadványokból. A piackutatóknak közvetlen kapcsolatot kell tartaniuk a szállítókkal, az érdekelt hatóságokkal, társvállalatokkal és készletezőkkel, rendszeresen látogatniuk kell a különböző szak rendezvényeket (kiállítások, vásárok, árubemutatók stb.) s természetesen részletesen informálódniuk kell a saját vállalatuk belső életét meghatározó legfontosabb adatokról (ár-, forgalom-, készletalakulás).

Az értékesítési piackutatás gyakorlati eszközei és módszerei nagyjából azonosak vagy hasonlóak a beszerzésekkel kapcsolatos módszerekkel, természetesen — azokkal ellentétes előjellel. E helyütt további feladatként kell megjelölni a társvállalatok piaci helyzetének figyelését, fejlesztési terveik, üzletpolitikájuk ismeretét, a nagy- és kiskereskedelem forgalomalakulását. Fontos szerep jut itt az árubemutatóknak, a mintaboltoknak, közvetlen fogyasztásra történő elárusítóhelyeken vállalati „mintapultok” kialakításának s nem utolsósorban a közvéleménykutatásnak.

Mind a beszerzési, mind pedig az értékesítési piackutatás eredményeit, adat- és információs anyagát a vállalatnál rendszerezni kell. Olyan információs komplexumot kell a felsőbb vállalatvezetés „asztalára letenni”, amely egyrészt alkalmas a megalapozott döntések meghozatalára, másrészt számottevően elősegíti a vállalat piacbefolyásoló tevékenységét.

ü marketing nem azonos a piackutatással

Értékesítési piackutatás

A piackutatás rendkívül sokiétű munka, amelyben az egyes tevékenységi körök meglehetősen ösz- szefonódnak. Ám mégis célszerű azt a jellegeknek megfelelően kategorizálni. így beszélhetünk beszerzési és értékesítési, más vonatkozásban pedig belföldi és külföldi piackutatásról. Ezek a kategorizált tevékenységek lehetőségeik. eszközeik és módszereik tekintetében térnek el jelentősebben egymástól.

A beszerzési piackutatás a termelő vállalatok anyagellátásával kapcsolatos informatív kereskedelmi tevékenység. Tömör mégha-, tározásban legfontosabb feladatai a következők;

— beszerzési források felkutatása;

— a kínálat alakulásának vizsgálata az árak. a szállítási és fizetési feltételek figyelembevételével;

— a kínálat alakulását várhaJellegileg az előbbihez hasonló tevékenység, iránya azonban fordított, hiszen a késztermékek legkedvezőbb elhelyezését (értékesítését) hivatott elősegíteni. Feladatai — címszavakban — a következők;

— késztermékek kereslet-alakulásának figyelése;

— a gyártmányok áralakulásának nyomon követése;

— a divatirányzat rendszeres figyelemmel kísérése;

— a piac felvevőképességének vizsgálata, ehhez tartozik a kereskedelem és a továbbfeldolgozó vállalatok készletalakulásának ismerete és regisztrálása;

— behelyettesítő termékek keresletének és áralakulásának figyelése ;

— a lakosság várható életszínvonalának alakulásával kapcsolatos informálódás;

— a versenytársak piaci helyzetének vizsgálata, különös tekintettel a tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos konkurren- ciára.

Két és fél millió forintos kölcsön a háztáji és a lakásépítés segítéséhez

Sűrűn nyílik a Körösladányi Takarékszövetkezet ajtaja, ahol nemcsak a betéteseket, de a kölcsönt kérőket is szívesen fogadják.

— A múlt évben ünnepeltük pénzintézetünk tízéves fennállását — újságolta Kotálik Mihály ügyvezető, az igazgatóság elnöke, aki annak idején egyik alapító tagja volt a takarékszövetkezetnek. — Tizenegy évvel ezelőtt Kö- rösladányban mindössze 130-an akartuk, hogy létrejöjjön ez a pénzintézet. Igaz, hogy végül is

mi győztünk, de a 39 ezer forinttal, amivel megnyitottuk takarék- szövetkezetünket, szinte azt sem tudtuk, hogy mit kezdjünk, any- nyira kevés volt...

Jelenleg 1560 tagja van a pénzintézetnek, akik 160 ezer fo- I rintot fizettek be részjegy alapra Jó az is, hogy 826 helybeli lakos háztáji gazdaságának fejlesztésé- hez, lakásépítéséhez és felújításá- J hoz vagy éppen nagy értékű cik- j kék vásárlásához nyújtottak se- | gítséget 2 millió 650 ezer forint kölcsönnel. B. I.

Miről olvashatunk a Társadalmi Szemle és a Pártélet legújabb számában?

A Nagyalföltii Köolaj- és Földgáztermelő Vállalat kardoskúti munkahelyére

gyakorlattal rendelkező

bérelszámolót

SZTK-ügyinlézőt

keres felvételre

Jelentkezés a fenti munkahelyen

115096

Korábban sok helyütt teret nyert az a téves vélemény, miszerint a marketing-tevékenység azonos volna a piackutatással. Ez téves nézet, a marketing — vagyis a vállalat piacbefolyásoló szerepe — egyenes függvénye a jól végzett piackutatásnak. Más megfogalmazásban: azoknak a teendőknek, módszereknek és eszközöknek ßz összessége, amelyekkel a termelő vállalat célkitűzéseit, érdekeit a piacon érvényesíteni tudja. A piackutatás tehát elsősorban információs, a marketing viszont aktív piacszabályozó kereskedelmi tevékenység.

Az előbbiekben lényegében meg j is határoztuk a piacbefolyásolás i feladatát. Nézzük most annak leg- j fontosabb módszereit, eszközeit. A I legismertebbek közé tartozik a reklám- és propagandatevékeny- i ség. Sajnos, az elmúlt két évtizedben több olyan közgazdasági kategóriát (piaci értékítélet, kereslet j és kínálat viszonya, védjegyolta- j lom stb.) „kidobtunk az ablakon”, amelyeknek látszatra kapitalista j kicsengése volt. Többnyire ezek 1 közé tartozott a reklám- és ter- ! mékpropaganda is. Jórészt ennek ; következményeként jelentkezett a | közvéleményben az a téves és j káros hiedelem, hogy az az áru,

I amelyet reklámoznak, csak rossz | lehet. A mai reklámozásnak többek között e téves és káros vélelmezést is szerte kell oszlatnia.

; Nem könnyű feladat! S tegyük i mindjárt hozzá, hogy az ízléstelen,

! semmitmondó reklám többet árthat az árunak, mint amennyit használ.

A piacszabályozó tevékenységhez tartozik a termékek mintázási arányának tudatos szabályozása, valamint az értékesítésre kerülő áruk mennyiségi nagyságrendjének optimális meghatározása. Ez utóbbi összefügg a piaci telítettség jelenségével.

Az előbbi vázlatos ismertetésből is érzékelhető, hogy a piackutató- és marketing-tevékenység ma már rendkívül fontos, nélkülözhetetlen eleme a vállalat egészének. Ami pedig e feladatokat ellátó részlegek szervezeti felépítését illeti, arra nincs és nem is lehet valamiféle körülhatárolt séma, azt j döntően a termelő vállalat be- I szerzési, termelési, értékesítési í adottságai, piaci helyzete, termékeinek keresettsége, személyi adottságai és igen sok más kap- | csolódó körülmény határozza meg. ; A lényeg az, hogy ezeket a fontos kereskedelmi tevékenységeket szé- I les körű tájékozottsággal rendelkező, minden tekintetben rátermett emberek végezzék.

K. M.

A Társadalmi Szemle méltatja a két munkáspárt — a kommunista és a szociáldemokrata párt — egyesülésének 20. évfordulóját.

A szerkesztőségi cikk leszögezi, hogy a történelmi folyamat betetőzésével létrejött a magyar munkásosztály egységes, forradalmi élcsapata. A két évtized olyan korszakváltozás volt, melyben a nekilendülések és a megtorpanások egymást követték. Azonban a szocializmus ügye mindjobban erősödött, és ma fejlődésünk alapja s próbaköve a pártegység, melyet a kétfrontos harcban féltőén óvunk.

Érdekességre tarthat számot Kállai Gyula írása, „Gazdasági reform és a gazdasági fejlődés” címmel. Elemzi a képviseleti és a közvetlen demokrácia megnyilvánulási problémáit, és sürgeti a bürokratikus torzulások ellen az erőteljesebb fellépést. Hangsúlyozza, hogy a gazdasági reform adta lehetőségeket a társadalmi szervezeteknél jobb munkamegosztással, a politikai jelleg erősítésével szükséges hasznosítani.

Több írás szól gazdasági életünk aktuális, elméleti és gyakorlati problémáiról, a nemzetközi helyzetről, kritikáról és könyvekről.

A Pártélet tájékoztat, hogy a Központi Bizottság 1968 márciusi ülésén értékelte, hogyan alakult a Szervezeti Szabályzat módosítása óta a tagfelvétel. Az élet, a mindennapi gyakorlat igazolta, hogy a tagjelöltség eltörlése nem gyengítette a pártot. Ezt igazolja az a tény, hogy 1967-ben körülbelül annyi új tagot (28 ezer embert) vettek fel a pártba, mint a megelőző években. A tagfelvételt mindenütt a kommunisták komoly mérlegelése és minősítése jellemzi. Az alapszervezetek jelentős többségében a pártépítést szervezetten és folyamatosan végzik. A KB-ülés vitája azonban arra is rámutatott, hogy egyes területeken nem gondoskodnak céltudatosan a párt utánpótlásáról. Az értékelés megmutatja, hogy az új párttagok fele fizikai dolgozó, s ez az összlétszám 43 százaléka. A termelő életben a párttagság 61 százaléka dolgozik, és a taglétszám alakulása egészséges.

Sok érdekes írás nyújt segítséget a pártmunkához. Ezenkívül j színes, sokrétű elemzés olvasható j pártszervezeteink életéből, többek között a munkastílus fejlesztéséről és a politikai tömegmunkáról.

I P. I.

Randcmi a KW

Omtfáitban

A (ábornok nevetett, azután felemelte a telefonkagylót, és két személyre vacsorát kért. A katona, aki felszolgálta az egyszerű ételeket, némi rajongással a tekintetében nézegette a tündérszép Janát.

— Maga egy óra alatt az egész laktanyának elcsavarná a fejét — mondta nevetve a tábornok.

— Sokszor szeretnék szürkébb lenni, egyszerűbb és főleg nyu- godtabb.

— Egy szót sem a munkáról — most vacsorázunk, lediktálja a jelentését, pihen, és holnap visszamegy. Addig talán még egy kis meglepetésről is gondoskodunk a számára. — Jóízűen falatozni kezdtek.

— Látja, — mondta a tábornok — azt mondtam, egy szót sem a munkáról. Pedig mi nem is tudunk másról beszélni, mert ennek élünk, és ez foglalkoztat mindannyiunkat.

— Tudja, tábornok elvtárs, amikor kivittek engem is a Szigetre, és megtudtam, hogy milyen feladattal küldik Schirmbaumot Budapestre, nem tehettem mást, csak hogy saját összekötőm útján a hazai elöljáróimnak jelentsem. Pedig féltem, hogy óhatatlanul és legjobb akaratunk ellenére a tájékoztatás késve érkezik Budapestre. Azután megjelent Schirmbaum hirdetése a magyar napilapban, és ekkor kétségbeestem, mert arra gondoltam, a „Páter” indul majd.

— Már a határon lefüleltük volna — mondta csendesen a tábornok. — A „Páter” régi ismerősünk. És ezt a teherautójátékot csak egyszer lehet megcsinálni.

— Veszélyes ember a „Páter”. Kiszámíthatatlan, makacs és kegyetlen.

— Higgye el, fél tőlünk.

— Igaza lehet, tábornok elvtárs: egy pillanatig sem gondolt arra, hogy ő vállalkozzék erre a feladatra. Azonnal engem javasolt és látta volna, mennyire félt attól, hogy visz- szautasítom az ajánlatát.

— De maga elvállalta és most innunk kell erre.

Koccintottak.

— Amikor átléptem a határt, és az útlevelemet kezelő tisztnek a katicabogarat megmutattam, arra gondoltam, majd Pesten csatlakoznak hozzám. Nagyon meglepett, hogy nem engedtek a fővárosig, hanem az országút mellett rögtön megállított a katonai terepjárón közlekedő összekötő tisztje.' Ügy