Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-01 / 101. szám

IMS. május 1. 9 Szerda ö is volt fiatal... ooooooooooooooooouuuuuuuuvuuuuuuuueeueououooouoooi HÁZASSÁG, ÓH! Egy estélyen váratlanul szembetalálkozik a házaspár, amely odaérkezésük óta nem látta egymáét. Az asszony lenézően végig­méri a férjet és kijelenti: „Egek ura, hat wisky mennyire meg­változtatott'.” „Hiszen még egy kortyot sem ittam!” — tiltakozik a férj ha­ragosan. „De én igen!” — jegyzi meg az asszony. * Az egyik angol újságban egy teljes hónapon át a következő hirdetés jelent meg: „Bili, kér­lek, gyere vissza, megbocsátok. Elisabeth!” Egy napon a következő szö­vegű másik hirdetés jelent meg a lapban, közvetlenül az előző alatt: „Bili az égre kérem, térjen rnssa Elisabeth-hez, hiszen A rabok sorba álltak, szép rendben ittak, és a magányos posztnak sem esett semmi baja közöttük... Az őrjárat pedig folytatta az útját az őserdőben egy elefánt- csapáson a pagmeusok tábora fe­lé. A törpe főnök személyesen sietett eléjük, azt hitte, a láza­dók jönnek. Keservesen csaló­dott, mikor a katonák élén a tiszteket meglátta. A bennszülöttek szó nélkül engedelmeskedtek. Nyolc katona hátramaradt és vigyázott rájuk. A főnököt pedig vasra verve magukkal vitték. — Hogy hívnak? — kérdezte útközben Finley a reszkető törpe pigmeust. — Hlomomak, uram... — fe­lelte a főnök­ivé® őrnagy lázas gyorsasággal folytatta a kihallgatásokat az ezredirodában. Rövid rádió- érintkezés után értesítették őket, hogy Timbuktuból egy csa­pat szpáhit vezényeltek ki a helyőrség megerősítésére, és az ügy valamennyi szereplőjét re­pülőgépen Oránba szállítják. Pencroft nem vallott semmit. Illomor, a törzsfő annál többet, és Galamb mindent, ami csak eszébe jutott — Gondolkozz, fiam — biztat­ta íves —, minden csekélység fontos. — Igazán mindent elmond­tam... Legfeljebb néhány pofont felejtettem el, mert az ügyben rendkívül sokat pofozkodtam... Ja igaz... A mosókonyhában poszton álltam, és megtámad­tak... Ez bizonyára a Laporter mákvirág volt. De valaki rálőtt a sötétből, és nem sejtettem, hogy ez ki lehetett. — En voltam — mondta mo­megbocsátott! Egy olvasó, aki unja már az egészet”. . A férj két nappal korábban érkezik haza üzleti útjáról. Az előszobában kopott férfikabát és kalap lóg. Bemegy a hálószo­bába és feleségét ágyban találja egy piszkos, borotválatlan fér­fival. „No, de...” — dadogja megle­petten. „Engedd meg, hogy megma­gyarázzam — szakítja félbe az asszony. — Csöngetett és megkért, adjak egy darab ke­nyeret. Mondtam neki, hogy nincs itthon kenyér. Akkor egy tányér levest akart. Mondtam, j hogy leves sincs. Ekkor így ólt: „Akkor adjon valamit, amire |o férjének már nincs szüksé- I ge...” (A ,,Zeit”-ből) Ford: Margittai Alice solyogva az őrnagy. — Éppen aludtam, és maga aggódott a holmimért, de azért jól hallot­tam, amit mond. Sejtettem, hogy más is hallja. így aztán előbb surrantam be a moeókonyhába, és láttam Hildebrandtot, mert ő volt az illető, nem Pencroft, amint odafeküdt a padlóra. Ide­jében léptem közbe, hogy segít­sek magán... Csak a cipőmet be­festette a vörös minium, ezt ügyesen elcseréltem Spoliansky- val... — A cipő! ö meg Troppauer­rel cserélte el, és sántított... — Ezért akarták agyonlőni szegény Troppauert. Azt hitték, maga az őrnagy, és ő a maga társa. Most pedig egy fontos ki­hallgatás... — A szomszéd szoba égtájához lépett, és kivezette on­nan Magde Russelt. Rendes úti­ruhában volt és mosolyogva nézte Galamb csodálkozását. — Hát maguk... ismerősök... j — Csak itt ismerkedtem meg j az őrnagy úrral — nevetett a ! leány. — Régen figyelt engem, { és megtisztelt a bizalmával. — Elsőrangú segítőtársam lett j Mademoiselle Russel. Az első s ember, akit arra kértem, hogy ' legyen segítségemre. Mert nem i bízom senkiben. Egy kissé, Har­ri ncourt, a maga érdekében is történt. Finleynek akkor még nem akartam elárulni az inkog- nitómat, és valahogy segítenem kellett, hogy ne patkói jón el a negyvenkilós pelote-tól. Erre használtuk fel a Mademoiselle néhai maszkját, Abu el Kebirt, a kávéfőzőt, aki megvesztegette Battistát, és így segíteni tudott magán. Hálás lehet ezért... — Ö még sokszor fogom leró­ni — mondta lelkesen Galamb és a lány elpirult. (Folytatjuk) Innen onnan Kiemelik Kolumbusz elsüllyedt hajóit? A leírásokból tudjuk, hogy Ko­lumbusz Kristóf második útján két hajója elsüllyedt a tengerben. Jamaicából jelentik, hogy egy expedíció egyéves kutatással meg­határozta az 1503-ban elsüllyedt hajóroncsok feltehető helyét, s a hajók kiemeléséről is szó van. Eladó görög szigetek Görögországban tizenöt égéi-ten­geri szigetet árulnak. A legki­sebb 15 000 négyzetkilométeres és a legnagyobb 25 hektáros. Aruk 175—500 frank között mo­zog négyzetméterenként, attól függően, hogy a szigetet hogyan lehet megközelíteni, milyen a fekvése, van-e rajta iható víz és milyen a növényzete. Eddig már sok üzletember, mű­vész, író, híres énekes és egyéb személyek vették fel a kapcsola­tot a görög hatóságokkal vásárlás céljából. Rekordok MIT KÖSSEK? MEDDIG KÖSSEM? A dél-afrikai Grahamstown- han a Rhodes egyetem kilenc hallgatónője megdöntötte a „táv­kötés” világcsúcsát, amelyet ko­rábban az angliai Bristol egyete­mének diáklányai tartottak 50 órával. 51 órai megállás nélküli munka után a kilenc lány közül hét kimerültén abbahagyta, de ketten elhatározták, hogy 70—72 óránál előbb nem teszik le a kö­tőtűt. ORGONAREKORD Az orgona játék világrekordját állította fel Albert Muldeer 52 éves holland művész: megállás nélkül 51 óra hosszat játszott. Korábban az ugyancsak holland Van Palmen tartotta a csúcsot 50 órával. A VILÁG LEGNAGYOBB PIRAMISA Mexico Citytől 100 kilométer­nyire, Colula faluban a mexikói tudósok expedíciója Miguel Mess- macher vezetésével egy gigantikus piramist talált, amelyet méretei­ből ítélve, a világ legnagyobb pi­ramisának tekinthetünk. A colulai piramis magassága eléri a 60 mé­tert, alapjának minden oldala pe­dig 300 m hosszú. A gizehi nagy egyiptomi piramis, amelynek csú­csa 137 méter magasra emelke­dik, jóval kisebb alapon nyugszik: a gizehi piramis alapjának egy-egy oldala 220 méter hosszú. AZ AEROFLOT ÜJ VONALAI Leningrád a Szovjetunió egyik legnagyobb légikikötője lett. Üj légiközlekedési útvonalak nyíltak meg, amelyek a várost Koppen­hágával és Londonnal, Berlinnel, Stockholmmal és Aszterdammal, Párizzsal, Varsóval kötik össze. Az új vonalakon „TU—134”, „TU —104” és „H—18” gyors járatú, ké­nyelmes ■ gépek teljesítenek szol­gálatot. Honorárium. Jótanácsok magány ellen Tís válasz magányosok panaszaira Az alábbi válaszokat egy angol ideggyógyász gyűjtötte cso­korba sok-sok magányos páci ensének ismétlődő panaszaira gondolva: 1. Általános tanács: meg kell tanulnod bánni a: emberekkel. 2. Legalább hetenként egyszer hívj vendégeket vagy menj látogatóba. 3. Ha senki sem hív fel telefonon, hívjál fel valakit te magad. 4. Ne várj arra, hogy más kezdjen veled beszélgetni; légy aktívabb. 5. Ne feledd, hogy a jószándék nem elég — meg kell tanul­nod, hogyan viselkedj embertársaid társaságában. 6. Az emberekkel való együttlét egyik fő követelménye: ta­nulj meg ügyesen hallgatni másokat. Nem muszáj nagyon oda­figyelni, elég olykor bólintani vagy megcsóválni a fejedet. 7. Másik fontos tulajdonság a kompromisszumok művészete. Ne csinálj a bolhából elefántot, apróságokból elvi kérdést. Gyak­ran érdemes lenyelni egy rövidke szót, a „nem”-et. 8. Ha nő vagy, és olyan helyzetbe kerülsz, hogy a férfi szem­látomást nemcsak beszélgetni akar, folyamodj á nők évezredes, kipróbált módszereihez; általában elég csak ígérni, ígérn!. 9. Ne mondj le túl könnyen állandó partneredről vagy part­nernődről, akivel beszélgethettél, találkozhattál, közös progra­mokat csinálhattál, összeveszésre, szakításra legfeljebb akkor ke­rüljön sor, ha már kiszemelted az utódot. 10. A magány érzését csak úgy kerülheted el, ha állandóan ke­resed a lehetőséget, hogy együtt légy egy más emberrel vagy más emberekkel. (A „Magazyn Polski”-ból) Ford.: Murányi Beatrix xsooooooooooooeocccoooooococoooecoocsoooooooooooc Falusi spartakiád. TÖMEGSPORT — Fel kell lendí­teni a tömegsportot — mondta tömören Csiga igazgató és szemrehányó pillan­tást vetett Cinegére. A sportfelelős elő­vette a bukszáját és kinyitotta. Üres volt. — Jól van, nem kell mindjárt vitat­kozni — legyintett az igazgató. — Az annyi mint... — számolt — tízezer ... vagy hat­ezer ... azazhogy haj­landó lennék négy­ezer forintot rászán­ni _ — Bízzon bennem, igazgató kartárs. Négyezerből fényesen megvendégeljük azo­kat, akik teljesítmé­nyükkel fellendítik üzemünk sportéletét. Máris intézkedem, lesz itt tömegsport, de mekkora! Másnap öles plakát hirdette a porta mel­letti falon a nagy­szabású vetélkedők sorozatát. Pingpong, röplabda, sakk, ter­mészetjárás. Cinege a jéghokival is ka­cérkodott egy ideig, végül inkább a mű­korcsolya mellett döntött. A jelentke­zési íveket két napig körözték az üzemi étlap mellé csatolva, harmadik nap meg­kezdődtek a verse­nyek. Némi nehézség adódott, de szívósan leküzdötték. A röp­labdára jelentkező 4 dolgozót például két csapatra osztották, s beállítottak hozzájuk egy labdaszedő gye­reket. Pingpongra ketten vállalkoztak: aránylag hamar meg­ismerkedtek az asz­tallal és a hálóval, csak az ütőt fogták következetesen a la­pátnál. A legnagyobb si­kert a szimultán sakk aratta. A köny­velés üdvöskéje, Icu- ka mérte össze ké­pességeit Kulcsos bá­csival, a portai dől gozóval. Tíz táblán játszottak, vágtattak az asztalok között. Szép volt a mérkő­zés-sorozat, s ha Icu- ka a lépéseket is is­merte volna, semmi sem menti meg az üzemi sakk-királynő címétől. A bankett fénye­sen sikerült. Mintegy négyszázan tolongtak a kultúrteremben az asztalok körül, elfo­gyott kilencszáz szendvics, két hordó sör, megszámlálha­tatlan üveg bor és három asztalterítő. A négyezer forintot 127 forint 70 fillérrel túl­lépte Cinege, ezért komoly dorgálást ka­pott az igazgatótól. — Hja — védeke­zett a sportfelelős. — Ilyen méretű tömeg­sportra nem számít­hattam. Kérem sür­gősen megemelni a keretet, mert a foci­bajnokságot ennyi pénzzel el sem kezd­hetjük. Ott kalóriát is kell adni a dolgo­zóknak... Várkonyi Margit

Next

/
Oldalképek
Tartalom