Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-11 / 109. szám

M68. május 11. 4 Szombat Síesíéljeiségi rekwrtl időjárásban Ha áprilist mutatna a kalendá­rium, egyszerűen intéznénk el ezt a bolondos, szeszélyes időjárást, azt mondanánk csak, hogy: ápri­lisi tréfa, ilyen az áprilisi időjá­rás,., De hát lassan május dereká­hoz érünk, vasárnap már érkez­nek a fagyos legények, Pongrác, Szervác, Bonifác. Szeszélyben pe­dig időjárási meglepetésben nincs hiány. Az orvosmeteoroló­giai előrejelzés is óvatosságra figyelmeztet és sajnos a baleseti statisztika is ezeket a hirtelen változásokat igazolja. Mi az oka ennek? Mielőtt az „okot” magyaráz­nánk, hogy ez a hirtelen meleg utáni i tért át naptár-rendszerünk a Ju- hideg szinte pontosan úgy ismét- j lianus-naptárról a Gergely-nap- lődött meg, mint április 6 és 9. | tárra, s így tíz nappal a szentek között, vagyis ebben a szeszélyes- ! is eltolódtak. És még így is, már ségben bizonyosfajta ..rendszeres- ' akkor is, ezeket a sízenteket okol- ség”, mintha valamiféle szabályos j ták a tavaszi fagyokért.! Pedig periodikusság is lenne. De hát mi okozza ezt a szeszélyességet? A bizonyos választ erre talán csak néhány esztendő múlva kapjuk, | A meteorológus azt mondja: amikor majd a mesterséges hol­dak vizsgálatai nyomán a Napról j kapott sugárzásmérési adatokat össze tudjuk vetni Földünk né- | rajzoljunk hű, reális képet hány éves időjárási adatával. Most még csak gyanítjuk az okot: j a sugárzásváltozások az' okai, : amelyek a légkört ilyen vagy erről a szeszélyes, bolondos év- 0iyan irányban váratlanul meg­kezdésről. Mert nemcsak áprili- változtatják. Tudnunk kell még: sunk és május elejénk ilyen sze- napfolt-maximum évében járunk szélyes, hanem ahogy időjárásunk és iiyenkc>r szokásosak ezek a tudósa, statisztikusa, az Országos Meteorológiai Intézet távprognó­zis osztályának vezetője, dr. Ber­kes! Zoltán megállapította: eddigi egész esztendőnk ilyen váratlan változások jegyében tellett. Álta­lában az év első hónapja mele­gebb, enyhébb volt a szabályos­nál. Viszont ezt a rekord átlag­enyheséget hirtelen visszaesések szakítják meg. Emlékezzünk csak az április 9-re, amikor egyszerre hóeséses telet varázsolt április. Pedig csak három nappal előtte 26 fok volt már a nyárias meleg! Rekordmelegeket jegyezhettünk fel május elején. Május 6-án Me­zőhegyesen a kánikula számba menő 33 fokot mértek, s ugyan­ez nap a főváros is egyszerre há­rom, százesztendős rekordot dön­tött meg. A hajnali minimum Bu­dapesten ekkor 16,5 fok volt, a nappali maximum 29 fok, és a napi középhőmérséklet 22,5 fok. Ezek az értékek a júliusi érté­keknek felélnek meg. És május 6-a után (vagyis e jú­liusi május után) hirtelen 15 fok­ra süllyedt ismét a hőmérséklet. Sőt: Szentgotthárdról hajnali fa­gyot is jelentettek! A szeszélyes­ség mellett még az is érdekes, meg 1 e pet ésszerű változások. Pongrácot, az első „fagyot ho­zó” legényt köszöntjük vasárnap. Általában a fagyok megjelenését kezdik, de a távprognózis szerint idén Pongrác napjára nemigen várhatunk fagyot. Pongrác, Szervác, Bonifác: a három fagyosszenttől évszázadok óta tartanak a szántó-vető embe­rek, de a városiak is, a május elejei fagyokat az ő nyakukba varrja a néphit és a história. Májusi fagyok voltak is, lesz­nek is, de hogy Pongrác, Szer­vác vagy Bonifác hozza, abban kételkedünk. Évszázadok óta tar­tunk tőlük, régóta számon tartják a meteorológusok, de meg a nép­rajzkutatók is ezeket a jeles na­pokat. Helman, berlini meteoro­lógus kiásta az 1591-ben Witten- bergben megjelent Johannus Col- lerus kalendáriumának egy fel­jegyzését, amely így szól: „A régiek szerint Szervác, Bonifác napja nagyon veszedelmes, Boni­fác különösen a szőlőt fenyegeti”. Figyeljünk csak az évszámral 1951-ben már mint hagyomány­ról beszélnek, „a régiek szerint...'’ Viszont tudjuk, hogy 1582-ben I hát ennél jobb bizonyíték nem is | keli: nem a szentek nevenapjára esik a fagyok érkezte, hiszen ezek a névnapok a feljegyzés idejében j már teljesen máshol foglaltak helyet a naptárban, mint amire hivatkoznak. A májusi fagyokat tagadni viszont nem lehet. Tudo­mányos magyarázata var, ennek, csak véletlenül, Időnként — és nem is oly gyakran — egybeesnek a fagyosszentek névnapjával. Egy érdekes statisztikai összeállí­tás szerint: 29 esztendőnél csak öt esetben „hozták meg” a fa­gyosszentek a fagyot. Az elmúlt fél évszázad legpusztítóbb májusi fagyhulláma különben az 1935-ös volt, amikor az országgyűlés is foglalkozott vele. (Kőbányai) Az anyák napi bál tiszta bevételét a vietnamiaknak küldték a battonvaiak A battonyai nőtanács az el­múlt vasárnap anyák napi bált rendezett, melynek tiszta bevéte­lét — 1000 forintot — a vietnami édesanyák megsegítésére fizettek be. A nőtanács tagjai már ké­szülnek a nemzetközi gyermek­nap megünneplésére is. Az idény­napközi otthon részére 400 forint értékű játékot vásárolnak, hogy ezzel tegyék még kellemesebbé, szórakoztatóbbá a gyerekek ott- tartózkodását. A nemzetközi gyermeknapon könyvekkel aján­dékozzák meg a különböző játé­kokban, versenyekben legjobb eredményt elérő gyermekeket. Akik mumusként várják a nyarat Idős emberek, többnyire nyug­díjasok társaságába keveredtem a napokban. A beszélgetés fő témája az volt, hogy ki milyen munkával, elfoglaltsággal igyek­szik megőrizni izmai rugalmas­ságát és természetesen kiegé- sziteni a megengedett 500 forin­tokkal a havonta kapott nyug­díjat. Csakhamar szóba került a pihenés és a szórakozás is. Leg­kedvencebb időtöltésük a békés­csabai termál-fürdő, meg aztán szükség is van a gyakori fürdő­re a hatodik x után. — A tél folyamán szívesen el­mentem kétszér-háromszor is a fürdőbe, de most a strand nyi­tása után alighanem ritkábban. Egyszerűen alig lehet elviselni a gyerekek hancúrozását, ugrá­lását, labdával való dobálódzá- sát. — Én is tartok a nyári für­déstől — teszi hozzá egy másik beszélő partner. — Próbáltam én már rászólni, figyelmeztetni a túlságosan virgonckodó, sok­szor a szemtelenség határát sú­roló fiatalokra, de azt mondták, hogy semmi közöm hozzá, nekik mindent szabad, mert ők fiata­lok. — Azt nem értem, miért nem vesz példát a csabai Árpád-für­dő a gyulai Várfürdőről — kap­csolódik be a beszélgetésbe egy harmadik nyugdíjas, aki gyako­ri látogatója a gyulai fürdőnek. — Ott külön medencéjük van a strandon az idős embereknek, de akik csendben akarnak fü­rödni vagy nem szeretik a túl­ságosan tűző napot, minden to­vábbi nélkül fürödhetnek a benti medencében is. — Itt is javasoltuk már a für­dő vezetőinek, hogy legalább a benti nagy medencét üzemeltes­sék a nyári hónapokban, azok­nak az idős embereknek, akik nem annyira szórakozásból, mint ízületi bántalmaik enyhí­tése miatt keresik fel a fürdőt. Ezt a javaslatot azzal intézték el, hogy nagyon költséges lenne, mert külön személyzetet kellene tartani a benti fürdőrészben is. — Inkább nem akarás, mint elfogadható kifogás ez. Minek kellene személyzet? Egyszerűen ki kellene írni az ajtóra, hogy csak felnőttek vehetik igénybe, s fürdőruha kötelező. Ugyanis nemcsak az idősebb férfiak, ha­nem az idősebb asszonyok is szívesen behúzódnának a tűző nap, a nagy zsivaj, a labdázás és a fröcskölés elől a csendes, árnyékos medencébe. Mindezeket úgy írtam le, ahogy elmondták, s azért, mert igazat adok nekik. Találja meg a fürdő vezetősége annak a módját, hogy az idősebb embe­rek ne legyenek kénytelenek mumusként várni a strand­idényt, ne kelljen a fürdőzés re­ményében megváltott belépőjegy ellenében szinte egész ott-tartóz- kodásuk idején bosszankodni a szemükbe csapódó fröcskölés. a váratlanul hátukon, fejükön csattanó labdázás és a fülbántó sikoltozás miatt Ugyanis, amint mondják, az eddigi tapasztalat szerint a fürdő vezetősége is azt vallja, hogy a fiataloknak mindent szabad, mert senki sem igyekszik határt nem ismerő és sok kellemetlenséget okozó vir- goncságukat mérsékelni. K. I. Divatbemutató a Sárréti Napok alkalmából Szeghalmon a Sárréti Napok programjában a helyi általános fogyasztási és értékesítési szö­vetkezet nagyszabású divatbe­mutatót tartott. A járási műve­lődési otthonban mintegy 300 főnyi közönség előtt mutatták be a nyári újdonságokat: für­dőruhákat, strandcikkeket, he­lyi manökenek fellépésével. Mintegy 176 különböző ruhát mutattak be. A divatbemutatón közreműködött a gyulai Lélu- zenekar. A legszebb modelleket pontozás útján választották ki. i Samu ^háztáji mészárszéke" Vértesszőlősön A vértesszőlősi helyszíni mú- I ehető részeket, s a tüzelésre hasz- zeumot, amelyet most, az idegen- nálható csontokat vitte haza. forgalmi idény megindulásával Ezen a most „másodlagos in mind több látogató keres fel, újab­ban érdekes lelettel gazdagították régészeink A napokban visszaálli- tották és eredeti állapotában he­lyezték el a félmillió évvel ez­előtti emberi településnek azt a körülbelül egy négyzetméternyi darabját, amelyen akkori elődünk, Sámuel „dolgozta fel” vadász­zsákmányát. A vértesszőlősi em­ber ugyanis az elejtett vadat nem hurcolta teljes egészében lakó­helyére, hanem attól 20—50 mé­ternyire darabolta fel, és csak az situ” gyanánt bemutatott — „trancsírozó helyen” egy bölény csontvázának különböző darabjai maradtak meg. Köztük egy ujjperc is, olyan sérüléssel, ami arra mutat, hogy Samu nem jól tanul­ta meg az anatómiát: Ugyanis ebben az esetben a patához vé­letlenül hozzávágott egy darabot, a csatlakozó csontból is. Az ősi „háztáji mészárszéken” a csontok mellett ott fekszik a kőeszköz is, amellyel a rosszul sikerült operá­ciót végezte. BÉKÉSCSABA, MÁV ÁLLOMÁSFONÖKSEG felvesz 18 évtől 38 évig férfimunkásokat kocsirendezői és vonaliékezői munkakörbe Utazási kedvezményt és ruhajuttatást biztosítunk. Havi kereset 1750 forinttól 2100 forintig. A felvételre jelentkezők 3 hónapnál nem régebbi keltezésű tüdőszűrő- és vérvizsgálati eredményt hozzanak magukkal. Jelentkezés: Békéscsaba, MÁV Állomásfőnökség személyzeti és munkaügyi csoportjánál. 351 P^Í|1 ßwlteVft ' *“■ Randmi a K<W Ománban-rtésntörténet­-Másnap egy öreg férfi kopo­gott be, kezet nyújtott egyen­ként mindenkinek majd Schirmbaumhoz lépett és meg­szólalt. — Odesszából érkeztem. — Az én nevem meg Wladis- law. Az öreg férfi ekkor Schirmba- umba karolt. — Nagyon fáradt vagyok, nem kísérne haza, itt lakom a közel­ben. Lekocogtak a lépcsőn, már az utcán jártak, amikor az idegen férfi megszólalt. — Szeretek emeletes buszon utazni. — Nekem jegyem is van hozzá — mondta Rudolf és zsebe mé­lyéről előhalászta a buszjegyet. Az idegen is elővette a sajátját, s ezután így szólt: — Most velem tart, elvezetem a végleges lakására. Beköltözik, rendbe szedi magát. Holnap dél­után pontosan 16.35-kor három régi barátja érkezik. A jövőjére részletes tájékoztatásra számít­hat tőlük. Később egy lány je­lentkezik majd, akitől megtudja, mi mindenre lesz szüksége jö­vendő életéhez. Nyakkendőt, ha­risnyát, apró cikkeket kell áru­sítania. A jelszava: „Nagy for­galom, kis haszon”. El kell ér­nie, hogy naponta száz vevője is legyen, hogy elvegyülhessenek köztük a látogatók. Ezek mindig letépett sarkú ötvenessel fizet­nek majd. A bankjegyet ne he­lyezze a kasszába. Jön majd ugyanis egy másik vevő, aki ugyanazt az árut kéri magától, mint aki korábban sérült ötve­nessel fizetett. A megjelölt pénzt e második személynek kell át­adnia. Jó, ha tudja, a bankje­gyekre embereink információkat jegyeztek fel. Most már láthatja, maga lesz a mi központi össze­kötőnk. Még jó ideig gyalogoltak, mire egy frissen újjáépített ház elé érkeztek. Felmentek az emelet­re. A szép lakás fürdőszobájá­ban forró víz bugyogott ki a csapból. Rudolf megfürdött, tisz­tálkodott. Harsogóan friss, illa­tos ágynemű rejtőzött a heverő­ben. Megágyazott. Lefekvés előtt megtisztogatta vadonatúj fegyverét. „Az SS él, parancsol, ellátja az embereit” — gondolta félálomban. Másnap jókor reggel ébredt. A lakás déli ablakai a nap arany­ló fényében fürödtek. Félrehúz­ta a függönyt és napozott. Később az előszobafalba épí­tett szekrényt fedezett fel. Kato­nai konzervek, kávé és egy gyorsforraló rejtőzött az ajtaja mögött. Ügy érezte, most fog­lalta el igazán a lakást: a kis helyiségeket a piritós, a frissen főtt kávé és az olvadó vaj fű­szeres illata lengte be. Pihenéssel, semmittevéssel töltötte a napot. Pontosan 16.35 perckor csen­gettek. Három férfi lépett be a lakásba, kemény arcú emberek, egyikükön fekete papi reveren­da volt, a másik két férfi jelleg­telen, dísztelen, egyszerű pol­gári ruhát viselt. Amint Schirmbaum becsukta mögöttük az ajtót, köszönésre lendítették kezüket. Bementek a szobába, lehúzták a redőnyt, villanyt gyújtottak. — Maga az előszobában őrkö­dik — mondta csendesen a re­verendás. — Kávé, vaj, piritós, sonka az előszobái kis szekrényben. Szol­gálják ki magukat — invitálta vendégeit a házigazda. A jövevények fesztelenül fala­toztak. Schirmbaum a lépcsőházi ajtó közelében helyezkedett el. Kezében volt a pisztolya, de úgy érezte, hogy őrködése puszta for­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom