Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-08 / 106. szám

•WJt. május 8. 4 Szerda Megyei találkozót rendez Békéscsabán a Csillagászat Baráti Köre Az űrkutatás eredményei, a ku- j kel nyílik alkalom megbeszélni a tatóeszközök és módszerek roha- ; baráti kör célkitűzéseit, a csilla­mos fejlődése napról napra új is- gászat és az űrkutatás eredmé- mereteket ad a csillagászatban. ^ nveit, hiszen dr. Kulin György és Egyre nő azoknak a tábora, akik Róka Gedeon személyében hazánk érdeklődéssel figyelik a napi sa.i- két legnevesebb asztrológusa láto- tó ilyen jellegű híreit és szívesen í gat el Békéscsabára. A programot nyernének bővebb bepillantást is egyébként dia- és filmvetítés gaz­az asztrológia újabb titkaiba. Az érdeklődők összefogására hoz dagítja. Előzetesen azt még el kell mon­ta létre néhány évvel ezelőtt a ! dánunk, hogy a baráti kör a Tú­lír a Csillagászat Baráti Körét. | dományos Ismeretterjesztő Tár- Május 8-án, szerdán 15 órakor a sulaton belül működik. Külön tag­békéscsabai Értelmiségi Klubban díja nincsen, tagságának egyetlen kerül sor a Csillagászat Baráti j feltétele a Föld és Ég című. két- Körének első megyei találkozója- havonta megjelenő népszerű fo­ra. Mindjárt illusztris vendégek- , lyóirat előfizetése. Meghalt Bazsali Ferenc festőművész Bazsali Ferenc orosházi festőművész tegnap hirte­len elhunyt. A művész utol­só önálló kiállítását az el­múlt héten, pénteken nyi­tották meg Békéscsabán, a Képcsarnok Vállalat kiál­lítótermében. Itt bemutatott képei is bizonyították az alföldi emberekhez és a táj­hoz való mélységes ragasz­kodását, kiérlelt művésze­tét. Halálával nagy veszteség érte a megye képzőművé­szeti életét. RECEPT Hogyan irtsuk a gyomot? mokratizálódó életünkben. Mi Szimplán hangzó, a mezőgazda- van abban, ha valaki nem ért sági tudományok kategóriájába egyet a másikkal, és ezt meg is tartozó agronómiái kérdés. Ha mondja neki, akármiről legyen újságíró teszi fel és válaszolni szó?! Ugye ettől még nem dől akar rá, nagyon sutának hat, össze a világ? És mi van akkor, mert hát nemcsak manapság, ha­nem már régebben is tudták a földművelők: a gyomot kapával kell irtani. Ma ugyan már vegy­ha megmondja, hogy nem ért egyet és az a másik emiatt vi­tázik vele? Még ettől sem dől össze a világ. Sőt, pillérei sem szerrel is lehet. De mivel irtsuk remegnek. meg. Ellenkezőleg: a társadalmi életünk gyomjait? A nem egyenes beszédet, a köntör­vita hevében még jobban meg­erősödnek, mint azok az eszmék, , . . , . , ,, amelyek alapján meg kell ítél­falazast, a gerinctelen, „többféle nünk; és egyedül helyes megítél. biztosítást” mielőtt kimondanék nünk bármit is_ amj tarsadalrni valamit, az indokolatlan ígérge- életünket így vagy úgy érinti, tést és ki tudja még felsorolni a Ám attól, hogy egyesek a saját többit, ami rontja az egyszerű szájuk íze szerint tálalják veze- emberek hangulatát, fertőzi éle- tőik elé észleleteiket s ezek rá- tunkf.V ™int kultúrnövényeket a adásul Janus_arcüak; mert ik szántóföldi gyom. Ennek irtására Elleni érv készül Muronyhan Heteken Ót azzal foglálko- ' zetőség elé tárják a tényleges mázsás terméstől (holdanként) zott a muronyi Lenin Tsz szű- j helyzetet. Elsősorban a szövetke- semmi sem választaná el a szü­zet kommunistái ismerjék meg az intézkedésekből a közösre ju­tó terhet, s adjanak javaslatot a rejtett tartalékok feltárásához. kebb körű vezetősége, hogy az árrendezéssel és a különböző jövedelemelvonással kapcsolatos hatást a gazdaságon lemérje. Tu­lajdonképpen azt kutatták, hogy a gazdaságirányítás úi rendszere 1967-hez képest miként oefolyá­A gazdaság helyzete — már ami a rejtett tartalékokat je­lenti — nem mondható könnyű­solja a jövedelmezőséget. Végül nek Nem mondható annak kü_ megállapítottak, hogy 1 millió lönösen azért, mert az állatte_ 314 ezer forinttal nő a bevételük az 1967. évi termelési színvona­lon. Ugyanakkor számításba kel­lett venniük nyésztés ebben az évben 800 000 forinttal nagyobb termelési ter­vet kapott a közgyűléstől, mint a különféle jövede- . tavalv Ebben az üzemagban kü. iemehmnasi módokat is. meiyek lönben annyira behatároltak a a földadónál, a földjáradéknál, a lehetőségek, hogy _______-_-0„ lényegében k amatoknál, az Országos Nyug--■ csak a köitségek csökkentése díj intézethez befizetendő összeg- szerepelhet a listán Balogh Gá­bor főállattenyésztő szerint. Ta- í Ián éppen ez hajtotta őket arra, zik. Összegszerűségében ez j hogy a békési Egyetértés Tsz-től ! forint most kimutatott bevételi csaknem két és fél millió ___1«.. __*. hiány eltűnik, azaz nem érezteti b en és néhány ipari termék el adási árának felemelésével je lentkezik utóbbi csaknem két és fél millió forintot tesz ki. A gazdaságirá­nyítás új rendszere tehát arra ösztönzi az itteni termelőszövet­kezetet, hogy év végéig 1 millió j vágatnak. 155 ezer forintot a rejtett tarta lékből tárjanak fel. Az előbbi mérleg összeállítása Iis- bo^ a libatörzs tojásait, me­vetkezetet. Bár a tsz terve hol­danként csak 15 mázsa (kétsze­resé annak, mint amennyi búza itt ezelőtt tíz évvel termett). A tsz vezetősége óvatosságból még­iscsak másfél mázsa holdan­ként terven felüli búzára szá­mít. Ha ezt az eredményt a be­takarítás időszakában maguknak mondhatnák, akkor csak búzából félmillió forinttal nőne bevéte­lük. Az eddigi átlagtermésnél több­re számolnak a kukoricatáblákról is. Ha ezekhez hozzátesszük a mellék- és segédüzemágak kí­nálta költségmegtakarítási lehe­tőségeket, akkor könnyen lehet­séges, hogy az 1 millió 155 ezer I kérjenek kölcsön egy fölözőgépet, ; helyezzék üzembe, mert igv ne­gyedévenként 100 000 forint ér- I tékű tejszínt adhatnak a tejipari ' r í Már keresik annak lehetőségét éppen a napokban fejeződött be. j lyet a keltető már nem vásárol így a szövetkezet vezetőségének ! miként értékesíthetnék ipa­még nem jutott ideje, hogy rész­ri célra. De arról is szó léteiben is elemezze a kialakult I hoSy a ->övö héten megtépik a helyzetet. A feltárt 1 millió 155 ezer forint elméleti bevételi hi­ány arra sarkallja elsősorban a pártszervezetet, hogy behatóbban tanulmányozza a körülményeket. Különféle gazdasági intézkedések szükségesek, hogy kigazdálkod­jak az 1 millió 155 ezer forintot. Ha ezt nem tennék, akkor első- j sorban a részesedési alap csők törzset és akkor év végéig egy terven felüli toliértékesítést szer­vezhetnek. Arra is gondoltak, hogy a baromfiólban bérhizlalást vállalnak a Békési Fmsz-nek. Terven felül hatezer csirkét ad­nak. s ezzel 30 000 forint plusz- bevételt érnek el. Dédelgetett elképzelésük: a hízott sertések átadási súlyának majd olyan értelemben vett hát­rányát. mint amilyenre ma egye­sek gondolnak. A pártvezetőséanefe, a párttagságnak van tehát témája nemcsak a beszédre, hanem a munkára és a jobb szervezésre is. A közeli hetekben éppen ezért állítják össze a tervezett bevéte­lek és kiadások ellentervét in­tézkedési elgondolásokkal együtt, hogy év végén ne érje a szövet­kezetét meglepetés. Dupsi Károly félnek mást mondanak, mint a másiknak — attól bizony meg­rendül a hitük azoknak, akik va­lami új javaslattal, elgondolás­sal igyekeznek téglát rakni épü­lő életünkhöz. Egyszer úgyis ész­reveszik azt a Janus-arcot. a kétszínűséget, s a „jó fiúról”, aki itt is, ott is szép akar ma­radni, kialakul a maguk vélemé­nem jó a vegyszer, még az ad­minisztratív intézkedés sem, ami ugyan néha hasznos és szükséges, ha már más kiút nincs, de vég­ső soron nem oldja, nem oldhat­ja meg a „társadalmi gyomir­tást”. Milyen társadalmi „gyomokra” gondolok? Mint fentebb említet­tem, mindenekelőtt a köntörfa­lazás ezernyi formájára, amikor nye, és ezt nem is rejtik véka az embernek nem mondják vagy alá. A gyom tehát tovább bur- nem merik szemébe mondani jánzik, belepheti hordozóját, ei- az igazat. Például ilyenformán: hintőit, akit aztán hiába „per- jó ez az elképzelés, de hidd el, rneteznek mindenféle szépítő­nem rajtam múlott, hogy...” stb. a fomok között is leg­Vagy: „Igazad van. komám - fe,jebb csak pipacs mara<1 mondja a felettes a beosztottjá- Van aki így, van aki úgy küzd nak — majd én intézkedek!” S az ilyen, társadalmi életünk hét- bent, a főnöke előtt így intézke- köznapjaiban előforduló giz-gaz dik: „Ez a pók mindig hőzöng. ellen. Az egyenes emberek gerin- Csinálni kéne már ellene vala- cességükkel. az ingerlékenyek ki­mit.” Jól elintézte a kérdést. Vál- töréseikkel, esetleg ideges kézle- lára venni a döntés felelősségét, gyűlésekkel. Az ellenségesek , , . ... • ... nem küzdenek, csak mosolvog­nem bolond, atharitja masra, . . _ ,... , , ..... , . nak. hogy „no lám. ilyen tokfil­mert o szép fiú akar maradni ... . ,, . . . ; , , . .... ...... kok intézik dolgainkat”. A part mindenki előtt. Az elet fejlődése a határ0zataival, s a gyakorla- során az ilyen emberek valahol tával küzd, amelyek nyíit be- a gerinctelenek családjába re- szedre ösztönöznek minden em- kedtek meg, mert mikor azzal bért. Az újságíró pedig éppen en- találkoznak, aki várja az „intéz- nek a szellemében írásaival, kedést ’, a „támogatást’ , a sze- amely cikkek, krokik, humoresz­mébe mosolyognak, vállon vere- kék, gúnyolódó szatírák íormájá- getik, biztatgatják őt, a háta ban látnak napvilágot. E gyom- mögött pedig áskálódnak ellene, irtáshoz nem kell orvosi recept. Valótlan lenne azt állítani, Ezt megírhatja akárki, aki nye- hogy ez jellemző közéletünkre, segetni akarja társadalmi éle- Egyáltalán nem az. Ellenkezőleg, tünk eme vadhajtásait. Egyre inkább az őszinteség, áz Vagy. ha úgy tetszik, lehet ez egymástól eltérő vélemények vi- recep(; ;s: beszéljünk egymással tája, sőt különösen irodalmi nyj|tan, őszintén és egyenesen, szférákban egyenes összecsapása Még a hátsó gondolatainkat is a jellemző. De hát éppen ezért merjük egymásnak a szemébe hatnak olyan disszonánsán ezek mondarii. a „gyomok”, egyre tisztuló és de­li utó kenne. Ez viszont egyet jelentene j növelése, de csak 120 kilóig, mert az 1967-ben elért, egy átlagosan : efelett az átvételi ár már 1 fo- jövedelem j rinttal kevesebb. Ebben az esz- | tendőben 105 kilóra tervezték a hízott sertések darabonkénti át­adási átlagsúlyát. S ha ezt 10 kilóval emelik, máris tekintélyes bevételre tehetnek szert. A közös gazdaság másik nagy dolgozó tagra csökkenésével. A szövetkezeti gazda általában aszerint ítéli meg az általa vá- í lasztott vezetők munkáját, hogy | a személyes jövedelem a korábbi- | hoz mérten csökken-e vagy emel kedik. Jól tudják ezt Muronyban j ágazata, a növénytermesztés, tar- is, éppen ezért a közeli napok- j togathat néhány kellemes meg­bán tartandó pártvezetőségi ülé- j lepetést. A búzatáblák fejlettek, sen — amint azt Liszkai Gábor I gondozottak, s ha olykor egy-egy párttitkár is mondotta — a ve- 1 kisebb esőt kapnának, akkor a 20 AZ ÜVEG- ÉS PORCET,AN NAGYKERESKEDELMI VÄLLALAT békéscsabai lerakata éjjeliőr-állást hirdet. JELENTKEZÉS: BÉKÉSCSABA. Kazinczy u. 1—2 szám. 187939 h ama Rojws? Omjtónkn ■'V'' flüP A menekülő száguldásig Schirmbaum mindenre vissza­emlékszik. De innen fehér fol­tok ékelődnek emlékképei so­rába. Igen: útközben arról igye­kezett meggyőzni önmagát, hogy Bécsbe kell eljutnia, onnan csak egy ugrás Magyarország, Egy­háza, ahonnan az SS-be került. A falvakban nem bízott, város­ba, milliós nagyvárosba kell jutnia ahhoz, hogy megbújhas­son. Schirmbaum mellékutakon igyekezett tehát egyre tovább, kelet felé. A Dunán is átjutott — csak az autótól kellett meg­válnia. Utána lassabban foly­tatta útját. A harcok már Ber­linben folytak, amikor Rudolf Schirmbaum az osztrák fővá­rosban kószáló sok tízezer zab­ruhás egyikeként az Ostbahn- hofhoz érkezett. A bécsi Keleti pályaudvar a háború szörnyű nyomait visel­te. A kiégett épület, a falak go­lyótépte sebei arról árulkodtak, nehéz dolga volt annak a szov­jet egységnek, amely kiverte in­nen a németeket. Persze a front alaposan meg­tépázta magát a császárvárost is. A felszaggatott kövezetű ut­cákon a letépett villanyvezeté­kek himbáló kígyója alatt min­denfelé katonai járőrök cirkál­tak. Esténként a Belvedere-pa- lota parkjában a légvédelmi ütegek hevenyészett állásaiban szláv dalokat énekeltek. Itt egy konyha is működött, és Rudolf Schlrmbaum esténként a füstöl­gő gulyáságyuk elé járult, ott vacsorázott. Csíkos rabruhája Varga Dezső láttán azt hitték, hogy ő maga is lágerlakó volt, bőségesen el­látták mahorkával, dohánnyal. Innen, a palota kertjéből lát­ta, hogyan vonultak a hadifog­lyok porlepte ruhában, borot- válatlanul a romeltakarítás munkahelyeire. Éjszakáit a pályaudvar ki­égett kupolái alatt töltötte. Sok­sok, táborból megszabadult iga­zi fogoly éjszakázott itt. A ha­zájuk felé induló vonatokat várták. Schirmbaum titkolta, hogy magyarul is beszél, azt mondta, holland nemzetiségű. Vörös haja, szeplős arca láttán elhitték a meséjét. Minthogy a német mellett a magyar szót is értette, és a táborbeli szolgá­lata két esztendeje alatt a „lá­gernyelvet” is megtanulta, nagy­szerűen tudott tájékozódni. A hírek hatására letett szán­dékáról, hogy visszatérjen Ma­gyarországra. Azt is megállapí­totta, most már nyugat 'felé sem ajánlatos igyekeznie, mert az országutakon igen szigorú az ellenőrzés, és az SS-tetoválás biztosan elárulná. „Itt kell berendezkednem” — a gondolattól megijedt. Rádöb­bent arra, milyen magányosan él, és megértette, közelebb kell

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom