Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-07 / 105. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA V NÉPÚJSÁG 1968. MÁJUS 7., KEDD Ára: 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 105. SZÁM Fejlődik megyénk vízgazdálkodása Terv szerint 25 ezer hojdat öntöznek — Megerősítették a folyók védőtöltéseit — Üzemi vízrendezés 100 ezer holdon Elkészült az intézkedési terv, mely szer-irat megyénk termelő­szövetkezeteiben mintegy 4 millió 600 ezer holdon felújítják az ön- tózőtelepeket. A nagyarányú re­konstrukciót három ütemben va­lósítják meg, elsőként — a jövő évtől kezdődően — az árasztásos rizstelepeket, s 1971—72-re a har­madik ütem munkálatai is elké­szülnek. A szükséges pénzeszkö­zök felét állami támogatásból, 40 százalékát bankhitelből és 10 szá­zalékát a gazdaságok saját erő­forrásaiból kívánják biztosítani. A korszerű rét- és legelőgaz­dálkodás érdekében 1972-ig szóló fejlesztési terv készült, mely az eddigieken kívül 1500 hold rét és legelő öntözését irányozza elő. A megjelölt területeken szervezik a gazdálkodási társulásokat A Tisza n. Vízlépcső első üte­mének — Békés megyét érintő — tervei mintegy 25 ezer hold öntö­zését kívánják megvalósítani. Több mint 22 ezer holdon a felmé­rési munkák elkészültek, az év végéig az üzemfejlesztési tervek készítése teljesen befejeződik. Sőt megkezdik a II. ütemben érdekelt mezőgazdasági üzemek kijelölését. Elkészült a minta öntözőtelep ta­nulmányterve, október végére a beruházási programot és a kivi­teli tervet is papírra vetik. Ezen belül elkészült a békéscsabai Sza­badság Tsz-nek, mint a Tisza II. Vízlépcső mintaüzemének fejlesz­tési terve. A folyók védőtöltéseinek meg­Referátum az akadémia közgyűlésén Rusznyák István elnöki meg­nyitójában hangsúlyozta, hogy az idei elnökségi beszámoló csak egy év eredményeire és tapasz­talataira tekint ugyan vissza, ez az egy ér azonban igen tartal­mas esztendő volt. A gazdag eseménysorozatból is kiemeltoe- dík a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának megünneplése. A megnyitó után Erdey-Grúz Tibor, az akadéma főtitkára ter­jesztette élő az elnökség beszá­molóját. A beszámoló ezután összegezte azoknak az elemző vizsgálatok­nak főbb megállapításait, ame­lyeket az elnökség néhány tu­dományág helyzetéről folytatott Jelentőségének megfelelően foglalkozott az elnökség beszá­molója a tudományos utánpót­lás, a tudósképzés problémáival. A feladatokról szólva hangoz­tatta: nagy szerep és felelősség hárul az akadémiára a távlati tudományos kutatási terv előké­szítésében. Az akadémiának kri­tikai elemzés alá kell vonnia a jelenlegi kutatási terv rendsze­ré* és ki kell dolgozni a jövő évben érvénybe lépő áj rend­szert, E munkában sok segítsé­get nyújthat az egyes intézetek­ben bevezetett hároméves ter­vezési rendszer. Ez a kísérlet főbb vonásaiban bevált. Fokozná kell az alapkutatások koncent­rálását olyan tudományterüle­tekre, amelyek a következő év­tizedben leginkább elősegíthetik a gyakorlati termelést ; erősítése a korábbi program alap- | ján megkezdődött az országhatártól j a Fehér- és Fekete-, valamint a Kettős-Körösön a békési hídig túlnyomórészt el is készült. A Fe- j hér- és Fekete-Körös közötti ha­tármenti lokalizáló védőtöltés, I valamint a Fehér-Körös bal parti védőtöltés építése befejeződött Jelenleg a Fekete- és a Sebes-Kö­rös közötti lokalizáló töltés beru­házási programján dolgoznak. Rendezik a folyók hullámterében levő több mint négyezer holdas területet is. A Körösvidéki Vízügyi Igazga­tóság irányításával a párt- és ta­nácsi szervek hatékony segítségé­vei megvalósult a vízgazdálkodási társulások egyesítése. Megyénkben jelenleg hat ilyen társulat mű­kőik. Ezek rövid- és középtávú terveket készítettek, de folyamat­ban van az 1975-ig szóló hosszú távú programok kidolgozása is. Felmérték az üzemen belüli víz- rendezési beruházási igényeket, melynek alapján mintegy 100 ezer hold kiterjedésű területet szüksé­ges rendezni. 1970-ig 39 ezer hol­don elsősorban a gyenge oben gaz­dálkodó, nagy belvízkárt szenve­dett IS termelőszövetkezetnél va- lósítják meg a rendezési terv elő­írásait. Megállapítható, hogy a megye vízgazdálkodásának to­vábbfejlesztésére hozott pártha­tározatok és állami intézkedések megvalósítása kedvező ütemben hajad. v. j. Helytörténeti kiállítás nyílt Szeghalmon: Képek a Sárréti Napok eseményeiről A Sárréti Napok rendezvényso­rozatának jelentős eseménye volt a helytörténeti kiállítás szombati megnyitása a szeghalmi járási ta­nács épületében. A megnyitó be­szédet mondó dr. Esztergálj' Szö­rény főorvos rámutatott arra, hogy a mostani kiállítás anyagá­nak gyűjtését tulajdonképpen a Sárrét polihisztora, Szeghalmi Gyula kezdte el, akinek néhány színes fényképfelvételét, könyvtá­rát és saját műveit, valamint ki­tüntetéseit is bemutatja a repre­zentatív gyűjtemény. A kiállításon megtalálhatók a Sárrét fazekasiparának remekei: kancsók, mázas butéliák, ivóedé­nyek. Szinte teljes a használati tárgyak gyűjteménye, egy külön tabló pedig a különböző korok gyermekjátékait szemlélteti. A Sárrét állatvilágát, a környék jellegzetes madarai reprezentál­ják. A kiállítás gazdag válogatást tartalmaz Papp József fafaragó­művész munkáiból, de bemutatja a korabeli fegyvereket, iratokat, könyveket is. A megnyitó után kezdődött a sárréti helytörténészek és nép­rajzosok első szeghalmi tanácsiko­Dr. Esztergály Szörény meg­nyitó beszédét mondja. A vízgazdálkodás népgazdasági jelentősége A TIT és a Magyar Hidroló­giai Társaság Békés megyei Csoportja, továbbá a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társu­lat Békés megyei Szervezeté­nek Vízgazdálkodási Szakcso­portja előadó-ülést rendez má­jus 10-én, pénteken délután Gyulán, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság nagytermében. Az előadó-ülésen Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálko­dás népgazdasági jelentőségé­ről ad tájékoztatást. Megkezdődtek a TIT módszertani hónapjának eseményei Hivatalosain rnájws 3-én kezdő­dött a TIT módszertani hónapja. A gazdag programú rendezvény­sorozat egy-egy önálló témáját Békés megye más-más városai­ban vitátjáik meg az ismeretter­jesztés szakemberei a TIT-tagok és az érdeklődők bevonásával. A pénteki, a közlésformákkal foglalkozó filmest után május 7- én, kedden délelőtt 10 óraikor Bé­késcsaba lesz a színhelye A kor­szerű népművelésért című soro­zatban a korszerű ismeretterjesz­téssel foglalkozó előadásnak. Az előadói tisztet Kiss István, a TXT országos titkára látja el. Máj. 8-án, Korunk csillagászati problémái címmel két neves asztrológusunk, dr. Kulin György és Róka Gede­on tart távcsöves bemutató ismer­tetést. Érdekes eseménynek, a Fiatalok és a nagyvilág című kerekasztál- konferenciának ad otthont Szeg­halom község május 9-én 16 óra­kor. Dr. Boros Imre, a TIT Békés megyei egészségügyi szakosztályá­nak elnökhelyettese, dr. Túrák Vince, a TIT békéscsabai jogi szakcsoportjának vezetője és Zsi- linszki Ádám, a TIT békéscsabai [ biológiai szakcsoportjának vezető­je polemizál majd erről a minden­kor aktuális kérdésről. Masmap, 10-én Mezőkovácsházán Elek László, a TIT megyei szervezeté­nek elnökhelyettese Sánta Ferenc: Húsz óra című művét elemzi, majd 13-án Orosházán a „Hogyan kapcsolhatjuk össze a kiállításo­kat szemléltetett ismeretterjesztő előadással?” programra kerül sor. Itt nyitják meg ..A növényi kár­tevők és az ellenük való védeke­zés’- címmel rendezett kiállítást Erre az eseményre Orosházára lá­togat Murányi Miklós, a TIT Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Szakosztályának vezetőségi tagja. Molnár Zoltán május 14-i szarvasi arborótumi programja után Gyula város is bekapcsoló­dik a TIT módszertani hónapjá­nak rendezvénysorozatába. Május 16-án komplex kísérleti előadáson Asztalos Gyula és Lindeisz Lajos A fényképezés fizikája és kémiá­ja címmel tart előadást, a termé­szettudományi ismeretterjesztés egy-egy konkrét módszeréit bemu­tatva a gyakorlatban. A módszertani hónap előzetes menetrendje is sokirányú, napról napra sok ismeretet adó foglalko­zást, bemutatót ígér. Regi korsó és fiatal lány a kiállításon. Fotó: Esztergály zása. A megye etnográfusain, tor- i tén észéin kívül a tanácskozáson részt vett Pusztai Jánosné, a TIT néprajzi választmányának mun­katársa, valamint Dömötör Sán­dor, a Néprajzi Intézet etnográ­fusa is. Az első vitaindító elő­adást dr. Szabó Ferenc, a megyei levéltár igazgatója tartotta: „A Sárrét történeti kutatásának fő feladatai” címmel. Az előadó hangsúlyozta, hogy a Sárrét tör­téneti kutatása különösen a fel- szabadulás után vett nagy lendü­letet, s a reális, legendáktól és mítoszoktól mentes történelem­szemlélet kialakításában, vala­mint a helytörténeti dokumentu­mok összegyűjtésében és feltárá­sában nagy szerepe volt Szeghal­mi Gyulának, Nagy Miklósnak és (az elnökségben helyet foglaló) Miklya Jenő tanárnak. A következő előadást Szilágyi Miklós, a Gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója tartotta a sár­réti naprajzi csoport kutatásának problémáiról, majd Pusztai Já­nosné számolt be érdekes, ere­deti dokumentumokat idézve egy sárréti faluban végzett helytör­téneti kutatás tapasztalatairól. A tartalmas előadásokat vita követ­te, amely mintegy összegezte és rendszerezte azok megállapításait. B. L Június első felében hazánkba látogat az Indiai Köztársaság elnöke Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke magyarországi látogatásra hívta meg dr. Zakir Husszein-t, az Indiai Köztársaság elnökét, aki a meghívást örömmel elfogadta. Tervek szerint az Indiai Köztár­saság elnökének látogatására 1968 június első felében kerül sor. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom