Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-05 / 104. szám
1968. MÁJUS 5., VASÁRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM A kezdet biztató Jól emlékszünk még, hogy a múlt év végén és az idei esztendő elején milyen sok ismertető és előadás hangzott el, rendelet és határozat jelent meg az új gazdaságirányítási rendszerről. Élénk közérdeklődés, szorgalmas munka kísérte mindenfelé az előkészítés folyamatát. Nos, ebben a pezsgő légkörben, a várakozásieH hetekben sokféle vélemény nyilvánításának lehettünk tanúi. Voltak, akik az új gazdaságirányítási rendszerre úgy tekintettek, mint valamiféle csodaszerre, amely máról holnapra megoldja majd gondjainkat. Akadtak olyanok is, akik valamiféle kapitalista szabad versenyről álmodoztak, elfeledkezve arról, hogy az új gazdasági mechanizmus kidolgozását, bevezetését éppen a párt és a kormány szorgalmazta. És nem egyéb megfontolásból, minthogy fejlődésünk mostani szakaszában éppen ez gyorsíthatja meg előrehaladásunkat, anyagi és szellemi erőink jobb felhasználását, ennek révén pedig népgazdaságunk erőteljesebb fejlesztését. Mások pedig éppen az ellenkező végletből ítélkezve, nem nagy reményeket tápláltak, s várakozó álláspontjuknak szinte visszatérő refrénje a következő volt: majd az idő megmutatja. Az év első munkanapjától aránylag nem sok idő telt el. Annyi azonban máris bizonyos, hogy máról holnapra valóban nem várhatunk csodát. De hiszen nem is ez a célja az új gazdaságirányítási rendszernek. Közismert, hogy hosszú folyamat az, s mint ilyen, ezután hozza majd meg az erőfeszítések, az ésszerű termelés és gazdálkodás, valamint a sokféle helyi kezdeményezés jutalmát. Az idei első negyedév tanúsága szerint biztató, hogy a megye ipari termelése az átmenet időszakában sem szenvedett csorbát. A fontosabb cikkek zöméből ugyanis többet termeltek, mint egy esztendővel ezelőtt, s ezt még csak tetézi, hogy olyan népgazdasá- gilag rendkívül szükséges termékekből, mint földgázból, égetett cserépből, öblös üvegből a termelés még az országos növekedés ütemét is meghaladta. Kedvező az is, hogy a megye iparára az első negyedévben a kereslet és a kínálat egyensúlya volt a jellemző. Mindez azonban egy pillanatra sem jelenti azt, hogy a termelők és a felhasználók közötti együttműködésben kezdetben, de még mostanában is, nem voltak zökkenők. A piaci kapcsolatok azonban a kezdeti tartózkodás és nemegyszer merevség után végül is a negyedév végére egyenesbe kerültek. Természetesen vannak még és föltehetően lesznek ezután is zavaró momentumok. Ezek azonban kölcsönös jóakarattal és jő együttműködéssel elháríthatok. Ez is azt bizonyítja, hogy nem is olyan egyszerű az új gazdaságirányítási rendszer nyújtotta nagyobb lehetőségekkel élni, mivel nemcsak a korszerűbb, rugalmasabb termelést kell megtanulni, hanem alaposan szükséges felmérni a piac igényeit és jól kell tudni kereskedni is. Márpedig ennek legjárhatóbb és legbiztonságosabb útja mindenkor a fizetőképes keresletre való termelés és nem az eredményeket rontó raktárkészletek növelése. Még csak a kezdet kezdetén tartunk. Így hát kedvezőnek könyvelhetjük el azt is, hogy az első negyedév végéig a megyei székhelyű szocialista ipar termelésének mintegy 95 százalékát realizálták. Ennél kedvezőtlenebb viszont, hogy ezen belül a közszükségleti cikkekből ennél jóval kisebb arányban értékesítettek, s így az áruk egy része a raktárkészletet növelte. Természetesen helytelen lenne ebből még túlzott következtetést levonni, mivel ezekre a termékekre azóta és ezután is minden bizonnyal szükség lesz. Tanulságképpen mégis ide kívánkozik, hogy több figyelmet érdemel ez a nemkívánatos jelenség, mert ezután is előadódhat hasonló, ha azt idejekorán nem ismerik fel. Márpedig az ilyen hátrányra a népgazdaságnak sem, a termelővállalatoknak sincsen szüksége. Az esztendő végéig még sok idő van hátra, lehet tehát még javítani a helyzeten. Ez pedig azért sem lehet érdektelen, mivel most már mindenütt arra törekednek, hogy vállalati nyereséget érjenek el. Semmiképpen sem valósulhat meg azonban ez a helyes elhatározás raktárra termeléssel, eladatlan áruk felhalmozásával. Ezért sem árt erre a jelenségre még idejekorán nagyobb figyelmet fordítani, mert csakis így kerülhetők el a későbbi gondok. Egy negyedév rövid időszak ahhoz, hogy egy egész esztendőre jellemző tapasztalatokkal szolgáljon. Ahhoz azonban mindenesetre elégséges, hogy azt a megállapításunkat igazolja, mely szerint a kezdet minden kisebb és nagyobb zökkenő ellenére mégis biztató volt. S ez feljogosíthat bennünket arra a felismerésre és meggyőződésre, hogy az új gazdaságirányítási rendszer elindított folyamata helyes, s hogy csodaszer helyett csak a magunk lelkiismeretes, szorgalmas munkájától remélhetünk sikert. Akárcsak eddig, a jövőben is erre alapozhatunk a legbiztosabban. Ehhez viszont most már szinte korlátlan lehetőségeket nyújt gazdaságirányításunk év elején elkezdett új rendje. Podina Péter M A: Megyénk kincse, a földgáz Jogtanácsosunk válasxol Kösz örsijük az édesani/ákai... Sárréti helytörténészek és néprajzosok tanácskozása A május elsején kezdődött Sárréti Napok érdekes szombati rendezvénye volt a sárréti hely- történészek és néprajzosok első tanácskozása Szeghalmon. Vitaindító előadást tartott dr. Szabó Ferenc, a megyei levéltár igazgatója A Sárrét történeti kutatásának főbb feladatai, majd Szilágyi Miklós, az Erkel Múzeum igazgatója a sárréti néprajzi csoport kutatásának problémái; és Pusztai Jánosné, a TIT Néprajzi választmány munkatársa Helytörténeti kutatás egy sárréti faluban címmel. / A június 4-ig nyitva tartó, reprezentatív helytörténeti kiállítást dr. Esztergály Szörény nyitotta meg. Demény Gyula felvétele Napirenden: a víztorony és a városi vízmű második lépcsőjének építése A vízgazdálkodásról tárgyalt a békéscsabai párt-végrehajtó bizottság Az MSZMP Békéscsabai Váró- I si Bizottsága legutóbbi vb-ülésén! a város vízgazdálkodásának helyzetét és további feladatait vitatta meg. A közművek kiépítésének megkezdése előtt Békéscsaba lakóit 55 mélyfúrású artézi kút látta el ivóvízzel. Ezeknek — és az üzemek kezelésében működő 21 kútnak — összesített vízhozama nem érte el a három és fél ezer köbmétert naponta. Ebben az időben a városi lakásoknak mindössze 2,3 százaléka volt folyó vízzel ellátva. A városi vízmű első lépcsőjének megépítésével Békéscsaba napi hatezer köbméter jó minőségű ivóvizet kap. Ma az utcák 66 százalékában vízvezeték kígyózik, a lakások 22 százaléka közművesítve van — a közintézményekkel együtt — s a különböző helyeken létesített 180 közkifolyó biztosítja, hogy a város bármelyik lakóházától 150—200 méteres távolságon belül vízcsap található. Az ipari nagyfogyasztók viszont olyan előre nem látott mennyiségben igénylik a vizet, hogy a nyári csúcsidényben — az utóbbi években — a város lakosságának vízellátásában zavarok támadtak. A konzervgyár például a rendelkezésére álló víz- mennyiség felét használja el, mégpedig nem egyenletesen, hanem lökésszerűen, s a kiegyensúlyozatlan nyomásviszonyok miatt a bérházak felső emeletein akkor is vízhiány keletkezik, amikor a tározókban van még tartalék. Többek között ezért is vált időszerűvé a vízmű második lépcsőjének mielőbbi megépítése. A kedvező próbafúrások és a múlt évi kezdeti munkálatok után az idén lehetővé válik, hogy a vízmű második szakaszának kútfúrási munkálatai elkészüljenek. Megkezdődik a víztorony föld feletti részének az építése is. Időközben két út kutat kötöttek be a városi gerinchálózatba, amely a tízezer köbméter hozamú második lépcső teljes kiépítéséig mintegy ezer köbméterrel javítja a város ellátását. Sajnos azonban, kivitelezési hiba miatt az egyik kút hibásan működik. Reméljük, hogy a kivitelező vállalat a garanciális javítást a csúcsidény előtt elvégzi! A szerződések értelmében a víztorony felépítését és teljes felszerelését a jövő év második felében befejezik. A víz minőségét, mely eddig az átlagosnál maga- : sabb ..keménység! fok” miatt kifogás alá esett, az év elején üzembe helyezett és jelenleg próbaüzemelő vas- és mangántalanító berendezés hivatott megjavítani. A vízügyi és az egészség- ügyi hatóságok kifogásolják a szennyvízderítő-rendszer működését. Az annak idején öt évre épült ideiglenes oldómedence megtelt, további üzemeltetése közegészségügyi szempontból veszélyes. Ezért a derítőrendszer további kiépítésével egyidejűleg tervezik a déli és az ötödik kerületi városi üzemek szennyvíz- elhelyezésének végleges megoldását is. v. j. Sza k szervezeti a k tíva értek ezlet Békéscsabán A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa Elnöksége május 10-én délelőtt 10 órai kezdettel szakszervezeti aktívaértekezletet tart Békéscsabán, az SZMT Székház nagytermében. Az értekezlet részvevői meghallgatják Kovács Istvánnak, a SZOT elnökség tagja, a MEDOSZ főtitkárának tájékoztatóját az időszerű kérdésekről, többek között a vietnami szolidaritás: akcióról, az árellenőrzéssel kapcsolatos SZOT .elnökségi határozat végrehajtásáról, valamint a szakszervezeti üdültetés néhány aktuális kérdéséről.