Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-05 / 104. szám

1968. MÁJUS 5., VASÁRNAP Ara 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM A kezdet biztató Jól emlékszünk még, hogy a múlt év végén és az idei eszten­dő elején milyen sok ismertető és előadás hangzott el, rendelet és határozat jelent meg az új gazdaságirányítási rendszerről. Élénk közérdeklődés, szorgalmas munka kísérte mindenfelé az előkészítés folyamatát. Nos, ebben a pezsgő légkör­ben, a várakozásieH hetekben sokféle vélemény nyilvánításá­nak lehettünk tanúi. Voltak, akik az új gazdaságirányítási rend­szerre úgy tekintettek, mint va­lamiféle csodaszerre, amely má­ról holnapra megoldja majd gondjainkat. Akadtak olyanok is, akik valamiféle kapitalista szabad versenyről álmodoztak, elfeledkezve arról, hogy az új gazdasági mechanizmus kidolgo­zását, bevezetését éppen a párt és a kormány szorgalmazta. És nem egyéb megfontolásból, minthogy fejlődésünk mostani szakaszában éppen ez gyorsít­hatja meg előrehaladásunkat, anyagi és szellemi erőink jobb felhasználását, ennek révén pe­dig népgazdaságunk erőteljesebb fejlesztését. Mások pedig éppen az ellenkező végletből ítélkezve, nem nagy reményeket tápláltak, s várakozó álláspontjuknak szin­te visszatérő refrénje a követ­kező volt: majd az idő megmu­tatja. Az év első munkanapjától aránylag nem sok idő telt el. Annyi azonban máris bizonyos, hogy máról holnapra valóban nem várhatunk csodát. De hi­szen nem is ez a célja az új gazdaságirányítási rendszernek. Közismert, hogy hosszú folya­mat az, s mint ilyen, ezután hoz­za majd meg az erőfeszítések, az ésszerű termelés és gazdálkodás, valamint a sokféle helyi kezde­ményezés jutalmát. Az idei el­ső negyedév tanúsága szerint biztató, hogy a megye ipari ter­melése az átmenet időszakában sem szenvedett csorbát. A fon­tosabb cikkek zöméből ugyanis többet termeltek, mint egy esz­tendővel ezelőtt, s ezt még csak tetézi, hogy olyan népgazdasá- gilag rendkívül szükséges ter­mékekből, mint földgázból, ége­tett cserépből, öblös üvegből a termelés még az országos nö­vekedés ütemét is meghaladta. Kedvező az is, hogy a megye iparára az első negyedévben a kereslet és a kínálat egyensúlya volt a jellemző. Mindez azonban egy pillanatra sem jelenti azt, hogy a termelők és a felhasználók közötti együttműködésben kez­detben, de még mostanában is, nem voltak zökkenők. A piaci kapcsolatok azonban a kezdeti tartózkodás és nemegyszer me­revség után végül is a negyedév végére egyenesbe kerültek. Természetesen vannak még és föltehetően lesznek ezután is za­varó momentumok. Ezek azon­ban kölcsönös jóakarattal és jő együttműködéssel elháríthatok. Ez is azt bizonyítja, hogy nem is olyan egyszerű az új gazda­ságirányítási rendszer nyújtotta nagyobb lehetőségekkel élni, mi­vel nemcsak a korszerűbb, ru­galmasabb termelést kell meg­tanulni, hanem alaposan szük­séges felmérni a piac igényeit és jól kell tudni kereskedni is. Márpedig ennek legjárhatóbb és legbiztonságosabb útja min­denkor a fizetőképes keresletre való termelés és nem az ered­ményeket rontó raktárkészletek növelése. Még csak a kezdet kezdetén tartunk. Így hát kedvezőnek könyvelhetjük el azt is, hogy az első negyedév végéig a megyei székhelyű szocialista ipar ter­melésének mintegy 95 százalékát realizálták. Ennél kedvezőtle­nebb viszont, hogy ezen belül a közszükségleti cikkekből ennél jóval kisebb arányban értékesí­tettek, s így az áruk egy része a raktárkészletet növelte. Ter­mészetesen helytelen lenne eb­ből még túlzott következtetést levonni, mivel ezekre a termé­kekre azóta és ezután is minden bizonnyal szükség lesz. Tanul­ságképpen mégis ide kívánkozik, hogy több figyelmet érdemel ez a nemkívánatos jelenség, mert ezután is előadódhat hasonló, ha azt idejekorán nem ismerik fel. Márpedig az ilyen hátrány­ra a népgazdaságnak sem, a termelővállalatoknak sincsen szüksége. Az esztendő végéig még sok idő van hátra, lehet tehát még javítani a helyzeten. Ez pedig azért sem lehet érdektelen, mi­vel most már mindenütt arra törekednek, hogy vállalati nye­reséget érjenek el. Semmikép­pen sem valósulhat meg azon­ban ez a helyes elhatározás rak­tárra termeléssel, eladatlan áruk felhalmozásával. Ezért sem árt erre a jelenségre még idejekorán nagyobb figyelmet fordítani, mert csakis így kerülhetők el a későbbi gondok. Egy negyedév rövid időszak ahhoz, hogy egy egész esztendő­re jellemző tapasztalatokkal szolgáljon. Ahhoz azonban min­denesetre elégséges, hogy azt a megállapításunkat igazolja, mely szerint a kezdet minden kisebb és nagyobb zökkenő ellenére mégis biztató volt. S ez feljogo­síthat bennünket arra a felisme­résre és meggyőződésre, hogy az új gazdaságirányítási rendszer elindított folyamata helyes, s hogy csodaszer helyett csak a magunk lelkiismeretes, szorgal­mas munkájától remélhetünk si­kert. Akárcsak eddig, a jövőben is erre alapozhatunk a legbizto­sabban. Ehhez viszont most már szinte korlátlan lehetőségeket nyújt gazdaságirányításunk év elején elkezdett új rendje. Podina Péter M A: Megyénk kincse, a földgáz Jogtanácsosunk válasxol Kösz örsijük az édesani/ákai... Sárréti helytörténészek és néprajzosok tanácskozása A május elsején kezdődött Sár­réti Napok érdekes szombati rendezvénye volt a sárréti hely- történészek és néprajzosok első tanácskozása Szeghalmon. Vita­indító előadást tartott dr. Szabó Ferenc, a megyei levéltár igaz­gatója A Sárrét történeti kuta­tásának főbb feladatai, majd Szilágyi Miklós, az Erkel Múze­um igazgatója a sárréti néprajzi csoport kutatásának problémái; és Pusztai Jánosné, a TIT Nép­rajzi választmány munkatársa Helytörténeti kutatás egy sárréti faluban címmel. / A június 4-ig nyitva tartó, rep­rezentatív helytörténeti kiállítást dr. Esztergály Szörény nyitotta meg. Demény Gyula felvétele Napirenden: a víztorony és a városi vízmű második lépcsőjének építése A vízgazdálkodásról tárgyalt a békéscsabai párt-végrehajtó bizottság Az MSZMP Békéscsabai Váró- I si Bizottsága legutóbbi vb-ülésén! a város vízgazdálkodásának hely­zetét és további feladatait vi­tatta meg. A közművek kiépíté­sének megkezdése előtt Békés­csaba lakóit 55 mélyfúrású ar­tézi kút látta el ivóvízzel. Ezek­nek — és az üzemek kezelésében működő 21 kútnak — összesített vízhozama nem érte el a három és fél ezer köbmétert naponta. Ebben az időben a városi laká­soknak mindössze 2,3 százaléka volt folyó vízzel ellátva. A városi vízmű első lépcsőjé­nek megépítésével Békéscsaba napi hatezer köbméter jó minő­ségű ivóvizet kap. Ma az utcák 66 százalékában vízvezeték kí­gyózik, a lakások 22 százaléka közművesítve van — a közintéz­ményekkel együtt — s a külön­böző helyeken létesített 180 köz­kifolyó biztosítja, hogy a város bármelyik lakóházától 150—200 méteres távolságon belül vízcsap található. Az ipari nagyfogyasztók vi­szont olyan előre nem látott mennyiségben igénylik a vizet, hogy a nyári csúcsidényben — az utóbbi években — a város lakosságának vízellátásában zava­rok támadtak. A konzervgyár például a rendelkezésére álló víz- mennyiség felét használja el, mégpedig nem egyenletesen, ha­nem lökésszerűen, s a kiegyen­súlyozatlan nyomásviszonyok miatt a bérházak felső emele­tein akkor is vízhiány keletke­zik, amikor a tározókban van még tartalék. Többek között ezért is vált időszerűvé a vízmű második lépcsőjének mielőbbi megépítése. A kedvező próbafú­rások és a múlt évi kezdeti mun­kálatok után az idén lehetővé válik, hogy a vízmű második szakaszának kútfúrási munkála­tai elkészüljenek. Megkezdődik a víztorony föld feletti részének az építése is. Időközben két út ku­tat kötöttek be a városi gerinc­hálózatba, amely a tízezer köb­méter hozamú második lépcső teljes kiépítéséig mintegy ezer köbméterrel javítja a város el­látását. Sajnos azonban, kivitele­zési hiba miatt az egyik kút hi­básan működik. Reméljük, hogy a kivitelező vállalat a garanciá­lis javítást a csúcsidény előtt el­végzi! A szerződések értelmében a víztorony felépítését és teljes fel­szerelését a jövő év második fe­lében befejezik. A víz minőségét, mely eddig az átlagosnál maga- : sabb ..keménység! fok” miatt ki­fogás alá esett, az év elején üzembe helyezett és jelenleg pró­baüzemelő vas- és mangántalaní­tó berendezés hivatott megjaví­tani. A vízügyi és az egészség- ügyi hatóságok kifogásolják a szennyvízderítő-rendszer műkö­dését. Az annak idején öt évre épült ideiglenes oldómedence megtelt, további üzemeltetése közegészségügyi szempontból ve­szélyes. Ezért a derítőrendszer további kiépítésével egyidejűleg tervezik a déli és az ötödik ke­rületi városi üzemek szennyvíz- elhelyezésének végleges megoldá­sát is. v. j. Sza k szervezeti a k tíva értek ezlet Békéscsabán A Szakszervezetek Békés me­gyei Tanácsa Elnöksége május 10-én délelőtt 10 órai kezdettel szakszervezeti aktívaértekezle­tet tart Békéscsabán, az SZMT Székház nagytermében. Az ér­tekezlet részvevői meghallgat­ják Kovács Istvánnak, a SZOT elnökség tagja, a MEDOSZ fő­titkárának tájékoztatóját az időszerű kérdésekről, többek között a vietnami szolidaritás: akcióról, az árellenőrzéssel kap­csolatos SZOT .elnökségi hatá­rozat végrehajtásáról, valamint a szakszervezeti üdültetés né­hány aktuális kérdéséről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom