Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-31 / 126. szám

1968. május 31. 5 Péntek A pult innenső oldaláról Gulliver szeretett hazájában — termetét tekintve — semmi­ben sem különbözött a többi polgártól. A törpék honába ve­tődve azonban félelmetes óriás­sá változott, az óriások között viszont mini emberkévé, akit a tenyerén becézett a királykis­asszony. Ha rajtam múlna, Swift örök­becsű szatíráját kötelező olvas­mányként írnám elő a zöldség­boltosok számára. Ebből talán megtanulnák, hogy minden vi­szonylagos e föld kerekén — még a szamóca is. Ha pedig megtanulnák, akkor bizonyára beleegyeznének, hogy a kuncsaft mindig a legszebb gyümölcsöt kérje. A legduzzadtabb szemek fogytával ugyanis a közepes szemek tűnnének a legvonzóbb­nak és így tovább. Végül már csak az apraja maradna és ezen nem lehetne összeveszni. így minden vevő azzal a bol­dog tudattal térhetne meg vá- sárlókörúíjáról, hogy az áru­készlet legjava — hálá a ked­ves, udvarias boltosnak — ép­pen az ő staniclijébe került. * * * Ahányszor betérek egy önki- szolgáló boltba, mindig élénken sajnálom, hogy az én ifjúságom idején még nem volt politechni­ka. Szegényes gyakorlati isme­reteimet ugyanis messze meg­haladja az a próbatétel, amit az egymásba illesztett drótkosarak szétszerelése jelent. Megkísérletem már elméleti síkon megfejteni a drót-mecha­nizmus belső törvényszerűségeit, de fájdalom, minden kosár más­ként kapcsolódik társaihoz. Ezernyi szisztémát kellene ki­dolgoznom, erre azonban egyéb teendőim miatt nincs időm. Marad tehát számomra az egyetlen megoldás: néhányszor úgy teszek, mintha megpróbál­nék kiemelni egy kaskát, s köz­ben olyan segélytkérően pillo­gok jobbra-balra, mint egy ful­dokló. Ha szerencsém van, va­lamelyik boltos felfigyel az ügycfogyott kuncsaftra és egyet­len gyors, ügyes mozdulattal ki­rántja a legfelsőt. Mit nem adnék, ha tudnám, hogy csinálja! Békés Dezső pén fogorvosi szék állt. Az or­vos mutatta, hogy Schirmbaum ott foglaljon helyet. Ezt köve­tően vékony és rugalmas drót­szálakat erősítettek homlokára, halántékára, a füle mögé. A kezébe egy-egy boxert adtak, amelyet szorítania kellett, és amely hosszú dróttal egy falon túli berendezéshez kapcsolódott. Kigyulladt a mennyezet és fal találkozásához erősített műtő­lámpa fénye, amelynek tizenkét lámpaszeméből egy kévébe font fény Schirmbaum arcába tűzött. A volt SS-legény érezte, hogy elönti testét a verejték. E pillanatban egy rejtett hangszóróból szigorú női hang szólalt meg: — „Mindhárom berendezés bekapcsolva. Bioáramok normá­lisak. Pulzusszám S7. A vérnyo­más maximális értéke 152. A szemreflexek tágulási együttha­tója 81.” — Kérdések következnek a XI b teszt szerint. Minden kér­désre habozás nélkül és azonnal válaszolnia kell. Figyeljen jól. Neve? — Rudolf Schirmbaum. — Született? — Ezerkilencszázhúszón négy, március tizenkettedikén, Egyhá­zán. — Szakképzettsége? — Nincs. — Mikor kapcsolódott az ODESSZA munkájába? — Ezerkilencszáznegyvenöt április husZonhetédikén, Bécs- ben. Vendég voltam Gyulán Uj ember vagyok a megvé- I ben, a kedves kis várossal. Gyu­lával — szégyen, nem szégyen — néhány héttel ezelőtt találkoztam először. Hírből természetesen jól ismertem már korábban is és bár csupa jót hallottam róla, a sze­mélyes találkozás felülmúlta vá­rakozásomat. Miért mondtam el most mind­ezt? Egyrészt azért, mert jólesett elmondani. Fogadják úgy Gyula polgárai, mint a vendég tisztelet- teljes kalapemelintését. Másrészt azért hangsúlyoztam barátságos érzelmemet, mert egy baráttól — még, ha új is az — nem tűnhet sértésnek, piszkálódásnak néhány észrevétel. Apróságok csupán, de mintahogy nekem bosszúságot okoztak, bosszúságot okozhatnak ezek a nyáron még sok-sok láto­gatónak — ha megmaradnak. Kezdjük mindjárt azzal, ami­vel legelőször találkozik a ven­dég: a vasútállomással és környé­kével. Az állomás épületét most bővítik, s az ilyenféle munka el­képzelhetetlen — nálunk! — föl­fordulás, szemét nélkül. De a vá­róterem tisztaságára azért — egy kis pluszmunkával — még ilyen körülmények között is jobban le­hetne vigyázni. Es az is jó lenne, Egészen más a központban levő — mint hallom: nemrégiben fel­újított — Falatozó. Itt mindössze az szúrt szemet, hogy a csillogó­villogó automata tövében kanál­lal méri a kávét, kakaót a fel­szolgáló. Miért? — kérdeztem a pénztárostól. „Nem vált be a gép, most már csak ilyen kulisszának jó” — hangzott a válasz. Jár- tamban-keltemben számos ilyen automatával találkoztam már az ország különböző tájain és mind­eddig úgy tudtam, hogy kitűnően bírja a strapát. Csak Gyulán ne bírná? És végül a pompás kis Park Szálló. Lakója voltam, s csak a legjobbakat mondhatom udvarias személyzetéről, tiszta, csinos szobáiról. Azt viszont fáj­laltam, hogy a fürdőszobában ki­zárólag hideg víz zuhogott a csa­pton. Valaki megsúgta a portán, hogy a szomszédos fürdőből kap­na meleg vizet a szálló — ha kapna. Csakhogy a fürdő nem ad, mert nincs egyetértés a két „szomszédvár” között Talán hiúsági kérdés? Azt hagyják a tó szigetén farktollait mutogató pávakakasra. Harag? Gyulán ? Harag, ott. ahol már ha az Utasellátó pavilonjában csak látványosság számba men- mdndig lehetne kapni üdítő italt, nek a régi pallósok, rozsda mar- gyümölcslevet. Amikor én ott ja a csatabárdokat és a vár komor jártam, csak vigasszal tudott szol- falai között is vendégmarasztaló Most érkezett az borocskát mérnek? s abban már bi­Bekes Dezső gálni az eladó áruszállítmány, zonyára lesz”. Az állomás azonban még így is kacsalábon forgó kristály-palota a közeli Falatozóhoz képest. Itt, cukrászsüteményen kívül, mind-! össze hideg sült kolbászból állt az „ételválaszték”. Kenyeret azon­ban már nekem kellett hoznom a menühöz a szomszéd KÖZÉRT- j bői. (A KÖZERT-ről csupán eny- ! nyit: a kenyérpolc alsó fiókja1 konyvet, megveszem! csaknem egy szintben van a gusz- ~ Jo1 Van’ K.lan,kanl- me§lesz tustalan, olajos padlóval.) Vissza író—olvasó-találkozó Békésen Hétfőn, május 27-én, délelőtt ér- tsz elnöke — mindketten or- kezett Békésre az Ünnepi Könjrv- szággyűlési képviselők — „rög­hét vendége, Bede Anna tönzött parlamenti” tanácskozást József Attila-díjas költőnő és \£e- ; tartottak a tsz gazdálkodásával rés Péter kétszeres Kossuth-díjas ; kapcsolatban. író. A járási könyvtár megtekin- Este 7 órakor író—olvasó-talál- tése után a közigazgatás helyi ve- , kozó kezdődött a községi tanács zetőivel beszélgettek a község gaz- nagytermében, közel 150 iroda- dasági és kulturális életéről. lomszerető békési lakos részvéte­Délután a nagy múltú gimná- lével. Pető Mátyás elvtárs meg- zium tanáraival és tanulói-! nyitója után Bede Anna költe- val találkoztak az írók. Lel- ményeiből olvasott fel nagy siker- kes hangulatú és értékes véle- rei, majd Veres Péter irodalmi és ménycsere alakult ki az ifjúságot. általános, mindenkit érdeklő prob- érdeklő problémákról, így az if- lémákról és saját munkájáról, tér1 júság és a zene kapcsolatáról is. veiről számolt be az őt jellemző Utána a szép termelési eredmé- nagy tárgyi tudással, élettapaszta- nyeket felmutató „Egyetértés” i Tsz-t látogatták meg, ahol a határ megtekintése után a tsz vezetői- i , , , , vei beszélgettek a tsz fejlődéséről j szolt. A meleg hangulatú, nagy si- és a további célkitűzésekről. Ve- j kerű találkozó késó este fejezo- res Péter író és Balogh László, a dött be. Az orvos tanácsa: lattal és mély bölcsességgel. Utá­na a közönség kérdéseire vála­A szép szó művészetének követe Tessék mégis eltenni azt a Tizenhat éve dolgozik a DAV terve a bevásárlásból, kést. villát békéscsabai székházában, 16 kértem, s ezt olyan csodálkozás­eve könyvbizományos. Mosonyi Ist- sal vegyes rosszallással fogadta a vánnénak hívják, nevét minden­csapos, hogy kénytelen voltam ■ ki ismeri itt, elég csak egy em- bocsánatért esedezni. No, és az! bértől- utánakérdezni. Tizenhat asztal. Nem írom le. hogy mitől ®v -bosszú idő és a könyvbizomá­és mennyire ragadt. Mint ahogy T51”™552'0" nem kevés farad­saggal jár ... — Lassan már ott tartunk, hogy í énhozzám jönnek a kuncsaftok, 1 nem pedig én kilincselek a könyv- •t vei. A harmadik emeleten dolgo- ‘ zom, a könyvszekrény meg itt Hogyan szolgálja az üdülés az egészséget? NYÁRI SZABADSÁGUKAT azl ge: a nagy vízfelület hőmérséklet­emberek legszívesebben víz mel- j kiegyenlítő hatása és a csökkent lett töltik. Sok pénzt és fáradsá- | felhőképződés, ami a napsütéses got fordítanak a nyaralás élőké- j órák számát növeli. A hullámzó szítésére, de ritkán gondolnak ar- vízről visszaverődő napsugár az ra, hogy a szórakozáson kívül ibolyántúli sugarak hatékonyságát egészségüket is szolgálja-e. | fokozza, ami nemcsak a bőr szép A tóparti klíma jellegzetessé- : lebarnulását eredményezheti, ha­nem gyors leégést és napszúrást is 1 okozhat. A balatoni üdülés tehát ! erős inger a szervezetre, ami a gyerekek fejlődését és az egész- i séges felnőttek szervezetének re­generálódását elősegíti ugyan, de a betegek számára káros is le­het. pénz. Házat építenek, kocsit vesz- A STRANDOLOK két legveszé- nek. . . Én hitelben is árusítok, Ívesebb szokása: a napon aludni \an olyan vevőm, aki ezer forint- lés a tűző napon átforrósodott test­nél is többet törleszt apró részle- j a hideg vízbe ugrani. A nap tekben^ Sok műszaki könyvet el- kö n elbágyasztja az embert adok, de mégis a szépirodalom ve- , zet, különösen a mai magyar írók j 65 megesik, hogy a mély alvás mellőzöm a szomszédomban ta­nyázó holtrészeg társaság bemu­tatását is. szinte ájulásba megy át, melyből | még a bőr súlyos leégése sem éb- í reszti fel a szerencsétlen „üdülőt”, j Az ilyen gondatlanság éppúgy tragikus következményekkel jár­hat, mint az átizzadt testtel hideg vízbe ugrás, amikor a szív már nem tud alkalmazkodni a hirtelen j hőmérsékleti változáshoz. Helyte­— Kapcsolatban állt-e a Ge- stapóval? — Igen. — Kapott-e fizetést az SA- tól is? — Esetenként. — Létesített-e kapcsolatot az orosz hírszerző szervekkel? — Soha. — Nem igaz! — De igaz! — Van-e rejtett betétje-vala­melyik külföldi pénzintézetnél? — Igen. — Fél-e magyarországi külde­tésétől ? — Igen. — Mit választ: Itt jelentkezik a rendőrségen, vagy megvaló­sítja magyarországi feladatát? — Megvalósítom magyaror­szági feladatomat. — Hajlandó-e az ODESSZA minden parancsát gondolkodás nélkül teljesíteni? — Hajlandó vagyok. — Volt veszekedés ön és a „felesége” között? — Nem... volt. A hangszóró közbeszólt: — „Bioáramok kilengése a hatos szektorban. A kérdést ké­rem megismételni.” — Volt veszekedés ön és „felesége" között? — Volt. Ismét a hangszóró: „Bioáramok egalizálódtak' . — A teszt kész — mondta orvos. (Folytatjuk) van a íöldszinten. És nem is va­gyok már olyan fiatal. Az utánpótlást a Radnóti Köny­vesboltból kapja. Egy-egy új mű megjelenése előtt sorszámozza a jelentkezőket, mert gyakran van úgy, hogy a sikerkönyvből keve­sebbet kap, mint amennyit el tud­na adni. Volt már olyan év, ami­kor 40 ezer forintot árult. — Igen, tavalyelőtt. A múlt esztendőben viszont csak a felét. Pedig az emberek ugyanúgy, vagy még jobban szeretik a könyvet, csak másra megy el a regényeit keresik. Rendszeresen feljegyzi, ki mennyi könyvet vásárol. Ev vé­gén aztán (saját kasszájára) meg­jutalmazza a legjobb vevőket. Ez teljesen egyedi dolog a könyvbi­zományosok között. — A tízéves bizományosi jubi­leumkor megajándékoztam egyik olyan kartársamat, aki nem ér- , , . , , , .. ' , . „ i len az a szokás is, hogy a stran­deklodott a könyvek iránt es so- I , ,. , , ha nem vett tőlem semmit. Azóta don a deb naP tuzo sugarai alatt ö a legjobb páciensem. Szeretni | órákig futballoznak vagy röplab kell a könyvet... Nyári műsorok Sarkadon Közeledik a nyár, s a megye művelődési házai egymás után állítják össze nyári „menetrend­jüket”. Sarkadon a művelődési í otthon június 16-án, a szabadtéri | színpadon kezdi a programot. jUtam muzsikával járom című I műsorban Petress Zsuzsa, Sárosi j Katalin, Puskás Sándor, Boros I Jolán és Putnoki Gábor énekmű- | vészek szerepelnek. Június végén a Jókai színház együttese, július 10-én pedig a Rajkó-zenekar látogat a község­be. Augusztus hónap két köny- nyűzenei estet ígér, neves tánc- dalénekesek, valamint az Express és az Illés-zenekar közreműkö-1 lésével Érdekesnek ígérkezik j még a Mátészalkai Cigányegyüt­tes fellépése is. Mosonyi Istvánná maga is nagy I könyvbarát, állandó vendége az író—olvasó-találkozóknak. Meg­mondani sem tudja hirtelen dedi­kált köteteinek számát. — Az a szerencse, hogy a fér­jem is szeret olvasni. Amikor ha- I zaviszek valami új regényt, nem I is engedi, hogy a polcra tegyem... * * * Az Ünnepi Könyvhétre számos i kiadvány, prospektus, tájékozta­tó jelent meg. Könyvcímektől és | az írók nevétől hangos most az i utca, ám nem árt megjegyezni az | ő nevét is. Igaz, csak egy kisebb közösségben dolgozik, viszi-hozza, dáznak a fiatalok. SEM NYARALÁS, sem hétvégi pihenés során nem helyes az egész napos strandolás, amit ná­lunk oly sokan és oly szívesen űz­nek. Aki egész héten dolgozik és vasárnap reggeltől estig a stran­don tartózkodik, az aligha kerül­heti el a bőre leégését, s vasárnap este fáradtabban kerül haza, mint ahogy reggel elindult. A víz mel­lett nyaralók is jobban teszik, ha délelőtt és délután csak 2—2 órá­ra mennek a vízbe, s a közbeeső időt pihenéssel, árnyékban alvás­sal, sakkozással vagy árnyékos fa­sorban sétálással töltik. A PIHENÉST, akárcsak a mun­árulja a könyvet mindennapos j kát, jól kell beosztani. Nem he- munkája mellett— kicsit hivatás- J lyes egész nap az ágyban heve- tudatból, kicsit a szép szó művé- 1 részni, reggeltől estig túrázni és szetének követeként. (brackó) A Békéscsabai Kötöttárugyár kézi síkkötő szakmunkásokat és , segédmunkásokat keres. Jelentkezni a vállalat munkügvi osztályán. 423 nem ajánlatos órákat tölteni a vízben sem. Az utóbbi főleg a meleg vizű fürdőkben szokásos. A j középkorú vagy az idős és leg­többször nemcsak reumás íájdal- j máktól, hanem magas vérnyomás- j ban és szívbántalmakban szen- | védő üdülők is órákat áztatják magukat a meleg vízben. Aki így | tesz, az ne csodálkozzék, ha fáj­dalmai fokozódnak, szervezete ki­merül (a szívével együtt) és lé­nyegesen rosszabb állapotban tér haza, mint ahogy a nyaralást megkezdte. Semmiképpen se tölt­sünk több időt a meleg vízben, mint amennyit az orvos számunk­ra előírt. Dr. Sándor Róbert

Next

/
Oldalképek
Tartalom