Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-26 / 122. szám
\ 1968. május 2C 5 Vasárnap Kereskedelmi életünket átszövik a normák, szabályok, vagyis nincsenek korlátlan lehetőségeink, mert okos fejekben kimunkált pénzügyi előírások születtek. Ezek megszabják hol, milyen összeggel, esetleg raktár- készlettel szabad dolgoznunk. A földművesszövetkezeti kereskedelem megyénk egyik községében ruházati cikkekből nem tarthat egymillió forintnál érr tékesebb üzleti készletet. Az üzlet forgalmából következtették ki ezt az egymilliót. Ha netán ezt meghaladná a raktáron levő áru értéke, akkor az MNB apparátusa működésbe lépne és a büntető kamatok számfejtésével józan belátásra bírná az fmsz vezetőjét. A pénz forgási sebességének biztosítására a jó üzletember falun is csak olyan árut rendel a nagykereskedelmi vállalattól, vagy éppen a gyártól, ami napokon belül gazdára talál, vagyis, amit keresnek. Ha viszont valamelyik vevőnek kedve szottyan egy minőségi öltönyre, elutazik egy másik községbe vagy a közeli városba és ott megvásárolja. Valószínű, hogy megyénk városaiban, különösen Békéscsabán ezért olyan sok a vidéki vevő. A községekben élő emberek is szeretik a szépet, a modern szabású öltönyöket, az árigényes szöveteket, de ezekből falun csak azért nem tarthatnak négyRend, tisztaság az üzemi konyhán ; Régebben több kifogás merült fel a Felsőnyomásd Állami Gazdaság üzemi konyhájával kapcsolatosan. Hiányoztak a külön helyiségek, a szennyvízelhelyezés és kezelés sem felelt meg a közegészségügyi követelményeknek. Most az üzemi konyhát a kultúrházban helyezték el — jó vízellátással bővítették, korszerűsítették. A rend és tisztaság ellen alig merült fel most már kifogás. A dolgozók megelégedésére önkiszolgáló módszert vezettek be. Az ételek minősége kifogástalan, az étrend változatos. | na az üzletajtóban egy pillanatra megállt és hátrafordult. — Kívánom uraim, hogy mindannyian olyan boldogok legyenek, mint amilyen én. — Most hová megyünk? — kérdezte Schirmbaum. — Haza. — És az esküvő? Jana szívből felkacagott. — Hogy te milyen naiv vagy... — megállt, retiküljéből egy iratot halászott elő. Eszerint ők ketten a mai napon házasságot kötöttek. — De hiszen ez hamis — mondta Schirmbaum. — És a házasságunk? Az talán valódi? Hazamentek. Jana bekapcsolta a televíziót és kényelmesen elhelyezkedett. Schirmbaum idegesen és feldúltan járkált fel és alá. Kétségbeesve vette észre: egy nap is elegendő volt ahhoz, hogy beleszeressen Janába. Az asszony később a fürdőszobába ment, és tusolt. Rudolf karosszékében ült és hallgatta, hogyan csattog a víz Jana testén... «.Gyorsan futottak a napok, és Rudolf Schirmbaum egyre várta, hogy talán holnap közelebb kerülhet a „feleségéhez”. Bízott abban, hogy együttélésük idővel meghozza a szerelmet is. Nem tudta, hogy rövidesen a szerelemnél sokkal súlyosabb gondjai lesznek. kamat öt véget, mert a készlet értéke olyan lenne, hogy a pénzügyi előírást meghaladná. Félnek a büntető kamattól. Ha pénzügyi közgazdászaink ráérnének, kiszámolhatnák, hogy a falusi lakosság ellátása az általuk megszabott készletgazdálkodás miatt milyen problémát okoz a termelésben. Mennyi munkaidőt és anyagit von el a helyben be nem szerezhető áruk felkutatása és megvásárlása. Ha a pénzügyi intézkedések betartására azt mondják: ezekhez népgazdasági érdek fűződik, akkor arra vajon mi mondható, amikor a falusi fogyasztó igényének kielégítésére egy-két napot is kénytelen távol maradni a munkából? A gyári és a nagykereskedelmi raktárak általában tömöttek. A falusi emberek nagy része mégiscsak azt tudja, hogy a konfekciógyárak kék munkaruhát csinálnak, meg valami olcsó felsőruhát, mert náluk csak ezek kaphatók. Az élet eleven problémája tehát a helyenként túlzottan sok költséget tartalmazó kereskedelmi, pénzügyi szabályzat. Helyes lenne némi változtatás a raktári készletek normáin, hogy a falusi kereskedelem a városéhoz hasonló árut kínálhasson, de legalább bemutathasson, felkelthesse iparunk iránt az érdeklődést mindenféle büntető kamat nélkül. Dupsi Károly Továbbfejlesztik' a gyulai járás egészségügyi ellátását A gyulai járás minden községe rendelkezik ma már körzeti orvosi rendelővel. TBC-gondozóin- tézete is van a járásnak, Sarkadon. Nyolc nagyobb település gyógyszertárral is rendekezik. A településfejlesztési feladatok sorában a járási tanács nemrégiben meghatározta a közegészségüggyel kapcsolatos teendőket. Eszerint a következő években öt községben kívánják bővíteni az orvosi rendelőt, Gyulavári, Sarkad és Kétegyháza falvakban pedig új rendelő, illetve egészség- ügyi kombinát építését tervezik. Gerlán már befejezés előtt áll az új orvosi lakás és rendelő építése. Kéthetes „házasok" voltak már, amikor egy délelőtt siető férfi lépett az üzletbe. Egyenesén Schirmbaumhoz ment, és égy ausztráliai cipőfűzőt kért tőle. Schirmbaum a kért árut kiszolgálta. A férfi egy tizschil- língessel fizetett, és ezt a pénzdarabot hat részből ragasztották össze. Rudolf Schirmbaum úgy meredt a bankjegyre, mint aki kí- sértetet lát. Azután a vevő arcára függesztette a tekintetét és látta, hogy annas remeg a szS- jaszéle. Odaadta a visszajáró pénzt, azután első segédjéhez lépett. — A raktárban... hátul... a második polcon egy sötét dobozban gyöngyöket talál. Rakja | szét a kirakatban. Megpróbáljuk, hátha keresni fogják. Hazamegyek, amíg vissza nem jövök, maga vezesse az üzletet. A feleségem telefonált... rosszul érzi magát. Félek, hogy... beteg. — Ezek a fiatalasszonyok. Talán már útban is van a kis trónörökös? — kedélyeskedett a segéd. Schirmbaum nem válaszolt, zavarodottan hagyta el az üzletét, taxit rendelt, hazarohant. A lakásban szédítő felfordulás | fogadta. Jana kisírt szemmel, I egy bőröndbe rakodott. (Folytatjuk) I .4 MEM&GA XDA SA G HA J¥ A cím megközelítően sem pontos. Mégis érzékeltetni akarjuk vele, hogy ez a hatvannégy holdas gazdaság olyan, mint egy kórház. A rend és a munkarend; a fegyelem és a fegyelmezett gazdálkodás hasonlít a „gazdához”, a békéscsabai kórházhoz. Tehát így valóban kói'ház a mezőgazdaságban! És még úgy is, hogy a békéscsabai kórház célgazdaságáról van seó, ahol a kicsji műtőkéssel dolgozó főorvos itt fehér köpeny nélkül, állattenyésztést, szán tást-vetést, traktort és parasztembereket kormányoz. Ott daságot, ahol a betegek élelmezéséhez szükséges húst előteremthetik. Csa basza hadiban kapott a kórház erre megfelelő területet. Nem lehetett könnyű a szokatlan „foglalkozás", vagyis a gazdálkodás a kórház vezetőinek. Először is törzsállományt kellett kialakítaniuk. Aztán az épületeket rendbe hozni, újakat építeni—s egyáltalán: valahogy elindulni! Aki csak tudott, a kórház segítségére sietett. Az állatforgalmi vállalat mellett a kondorosi Lenin, a gyomai Űj Élet, a dombegyházi Petőfi, a gerendás: Petőfi, a füzesgyarmati Vörös Csillag, az orosházi Dózsa, a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet adta össze a hízó-alapanyagot. Sőt, Berettyóújfalun a kórház vezetői is „beszálltak” hat sertéssel. Amikor ott jártunk, a békéscsabai Lenin Tsz két vezetője is éppen szemlét tartott a célgazdaságban. Bár önmagukat ők nem nevezik ennek, én mégis rájuk fogom, hogy patrónusok. Ugyanis a gazdaság létrehozása óta tanácsokkal látják el a kórháziakat, segítenek a gazdálkodásban. Miért ne nevezhetnénk akkor őket pa trónusoknak ? Zsalák Márton tsz-elnököt és Bordás Mihály főagronómust kérdezem : — Hozzáértő szemmel hogyan vélekednek az orvosok irányította gazdálkodásról? — A szódicséret nem elég — mondják —, a legigényesebb szakember is látja a sertésállományon, hogy gondosan, pontosan gazdálkodnak. Bárcsak minden termelőszövetkezetben azt láthatnánk, már, amit itt... Mi újságírók vagyunk, ezért inkább az emberek véleményét és a szemünkkel látott helyzetet adjuk vissza. Ezért is voltam kíváncsi azoknak a kútfúróknak a véleményére, akik most az fmsz házi brigádjának tagjaiként „vizet facsarnak” a földből. Az egyik munkás a gépszínre mutat: — Azt nézze meg! Így kellene minden gazdaságban védeni a köztulajdont... Valóban a rendhez hozzászokott egészségügyiek nem engedik át a rozsda fogának a gazdaság szerszámait. Ez a hatvannégy hold a sertésállományával csak igen kicsi része a megye mezőgazdaságának. Példája viszont énnél sokkal több. Az a 3—4 állandó munkás, akiket itt foglalkoztat a kórház, 'becsülettel teszi a betegekért azt, amit kell. Ezért is büszkék arra, hogy 1965—67-ben tiszta nyereségként írhatták jegyzőkönyvbe a 273 107 forintos eredményt. ■ / Az itteni rénd nemcsak a kórház gazdasági vezetőit, nemcsak a patronálókai dicséri, hanem a kórháznak szinte valamennyi dolgozóját. Íme egy kimutatás: az alkalmazottak eddig 1620 órát töltöttek társadalmi munkában. Rendezték a terepet, tisztították a bontási anyagot, utat építettek, parkosítottak. Az intézmény műszaki részlege központi fűtést hozott létre a fiaztatóban, meleg vizet adott az épületekbe, víztornyot épített. Ezért nevezhetjük dupla jelzővel a célgazdaságot: kórház a mezőgazdaságban, mező- gazdaság a kórházban. Varga Tibor Fotó: Dcinénv A Békéscsabai Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet kútfúróbrigádja vizet „csalogat” a földből. bent a műtőlámpák alatt szemet operál, itt a gazdaságban a beteg élelmezéséről gondoskodik. Nincs sok ilyen az országban. Ezért is járnak tapasztalatszerzés miatt Soprontól Debrecenig. 1964-ben kérte a kórház a tanácsot, hogy biztosítsanak célgaz-; Orvosok és tsz-vezetők nézik a sertésállományt. Dr. Pirityi Károly, dr. Maurer József, Zsilák Márton és Bordás Mihály
