Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-26 / 122. szám

\ 1968. május 2C 5 Vasárnap Kereskedelmi életünket átszö­vik a normák, szabályok, vagy­is nincsenek korlátlan lehetősé­geink, mert okos fejekben ki­munkált pénzügyi előírások szü­lettek. Ezek megszabják hol, milyen összeggel, esetleg raktár- készlettel szabad dolgoznunk. A földművesszövetkezeti kereske­delem megyénk egyik községé­ben ruházati cikkekből nem tarthat egymillió forintnál érr tékesebb üzleti készletet. Az üzlet forgalmából következtették ki ezt az egymilliót. Ha netán ezt meghaladná a raktáron levő áru értéke, akkor az MNB appa­rátusa működésbe lépne és a büntető kamatok számfejtésével józan belátásra bírná az fmsz vezetőjét. A pénz forgási sebességének biztosítására a jó üzletember falun is csak olyan árut rendel a nagykereskedelmi vállalattól, vagy éppen a gyártól, ami na­pokon belül gazdára talál, vagy­is, amit keresnek. Ha viszont valamelyik vevőnek kedve szottyan egy minőségi öltönyre, elutazik egy másik községbe vagy a közeli városba és ott megvásárolja. Valószínű, hogy megyénk városaiban, különösen Békéscsabán ezért olyan sok a vidéki vevő. A községekben élő emberek is szeretik a szépet, a modern sza­bású öltönyöket, az árigényes szöveteket, de ezekből falun csak azért nem tarthatnak négy­Rend, tisztaság az üzemi konyhán ; Régebben több kifogás me­rült fel a Felsőnyomásd Állami Gazdaság üzemi konyhájával kapcsolatosan. Hiányoztak a kü­lön helyiségek, a szennyvízel­helyezés és kezelés sem felelt meg a közegészségügyi követel­ményeknek. Most az üzemi konyhát a kultúrházban helyez­ték el — jó vízellátással bőví­tették, korszerűsítették. A rend és tisztaság ellen alig me­rült fel most már kifogás. A dolgozók megelégedésére önki­szolgáló módszert vezettek be. Az ételek minősége kifogásta­lan, az étrend változatos. | na az üzletajtóban egy pillanat­ra megállt és hátrafordult. — Kívánom uraim, hogy mindannyian olyan boldogok le­gyenek, mint amilyen én. — Most hová megyünk? — kérdezte Schirmbaum. — Haza. — És az esküvő? Jana szívből felkacagott. — Hogy te milyen naiv vagy... — megállt, retiküljéből egy iratot halászott elő. Esze­rint ők ketten a mai napon há­zasságot kötöttek. — De hiszen ez hamis — mondta Schirmbaum. — És a házasságunk? Az ta­lán valódi? Hazamentek. Jana bekap­csolta a televíziót és kényelme­sen elhelyezkedett. Schirmba­um idegesen és feldúltan jár­kált fel és alá. Kétségbeesve vette észre: egy nap is elegendő volt ahhoz, hogy beleszeressen Janába. Az asszony később a fürdő­szobába ment, és tusolt. Rudolf karosszékében ült és hallgatta, hogyan csattog a víz Jana tes­tén... «.Gyorsan futottak a napok, és Rudolf Schirmbaum egyre várta, hogy talán holnap köze­lebb kerülhet a „feleségéhez”. Bízott abban, hogy együttélésük idővel meghozza a szerelmet is. Nem tudta, hogy rövidesen a szerelemnél sokkal súlyosabb gondjai lesznek. kamat öt véget, mert a készlet értéke olyan lenne, hogy a pénzügyi előírást meghaladná. Félnek a büntető kamattól. Ha pénzügyi közgazdászaink ráérnének, kiszámolhatnák, hogy a falusi lakosság ellátása az álta­luk megszabott készletgazdálko­dás miatt milyen problémát okoz a termelésben. Mennyi munkaidőt és anyagit von el a helyben be nem szerezhető áruk felkutatása és megvásárlása. Ha a pénzügyi intézkedések betar­tására azt mondják: ezekhez népgazdasági érdek fűződik, akkor arra vajon mi mondható, amikor a falusi fogyasztó igé­nyének kielégítésére egy-két na­pot is kénytelen távol maradni a munkából? A gyári és a nagykereskedel­mi raktárak általában tömöttek. A falusi emberek nagy része mégiscsak azt tudja, hogy a kon­fekciógyárak kék munkaruhát csinálnak, meg valami olcsó felsőruhát, mert náluk csak ezek kaphatók. Az élet eleven problémája te­hát a helyenként túlzottan sok költséget tartalmazó kereskedel­mi, pénzügyi szabályzat. Helyes lenne némi változtatás a raktári készletek normáin, hogy a falusi kereskedelem a városéhoz ha­sonló árut kínálhasson, de leg­alább bemutathasson, felkelthes­se iparunk iránt az érdeklődést mindenféle büntető kamat nél­kül. Dupsi Károly Továbbfejlesztik' a gyulai járás egészségügyi ellátását A gyulai járás minden községe rendelkezik ma már körzeti or­vosi rendelővel. TBC-gondozóin- tézete is van a járásnak, Sarka­don. Nyolc nagyobb település gyógyszertárral is rendekezik. A településfejlesztési feladatok sorában a járási tanács nemré­giben meghatározta a közegész­ségüggyel kapcsolatos teendőket. Eszerint a következő években öt községben kívánják bővíteni az orvosi rendelőt, Gyulavári, Sar­kad és Kétegyháza falvakban pe­dig új rendelő, illetve egészség- ügyi kombinát építését tervezik. Gerlán már befejezés előtt áll az új orvosi lakás és rendelő építése. Kéthetes „házasok" voltak már, amikor egy délelőtt siető férfi lépett az üzletbe. Egyene­sén Schirmbaumhoz ment, és égy ausztráliai cipőfűzőt kért tőle. Schirmbaum a kért árut kiszolgálta. A férfi egy tizschil- língessel fizetett, és ezt a pénz­darabot hat részből ragasztották össze. Rudolf Schirmbaum úgy me­redt a bankjegyre, mint aki kí- sértetet lát. Azután a vevő ar­cára függesztette a tekintetét és látta, hogy annas remeg a szS- jaszéle. Odaadta a visszajáró pénzt, azután első segédjéhez lépett. — A raktárban... hátul... a második polcon egy sötét doboz­ban gyöngyöket talál. Rakja | szét a kirakatban. Megpróbál­juk, hátha keresni fogják. Ha­zamegyek, amíg vissza nem jö­vök, maga vezesse az üzletet. A feleségem telefonált... rosszul érzi magát. Félek, hogy... beteg. — Ezek a fiatalasszonyok. Ta­lán már útban is van a kis trónörökös? — kedélyeskedett a segéd. Schirmbaum nem válaszolt, zavarodottan hagyta el az üzle­tét, taxit rendelt, hazarohant. A lakásban szédítő felfordulás | fogadta. Jana kisírt szemmel, I egy bőröndbe rakodott. (Folytatjuk) I .4 MEM&GA XDA SA G HA J¥ A cím megközelítően sem pon­tos. Mégis érzékeltetni akarjuk vele, hogy ez a hatvannégy hol­das gazdaság olyan, mint egy kórház. A rend és a munkarend; a fegyelem és a fegyelmezett gaz­dálkodás hasonlít a „gazdához”, a békéscsabai kórházhoz. Tehát így valóban kói'ház a mezőgazdaságban! És még úgy is, hogy a békéscsabai kórház célgaz­daságáról van seó, ahol a kicsji műtőkéssel dolgozó főorvos itt fe­hér köpeny nélkül, állattenyész­tést, szán tást-vetést, traktort és parasztembereket kormányoz. Ott daságot, ahol a betegek élelmezé­séhez szükséges húst előteremthe­tik. Csa basza hadiban kapott a kórház erre megfelelő területet. Nem lehetett könnyű a szokatlan „foglalkozás", vagyis a gazdálko­dás a kórház vezetőinek. Először is törzsállományt kellett kialakí­taniuk. Aztán az épületeket rend­be hozni, újakat építeni—s egyál­talán: valahogy elindulni! Aki csak tudott, a kórház segít­ségére sietett. Az állatforgalmi vállalat mellett a kondorosi Le­nin, a gyomai Űj Élet, a domb­egyházi Petőfi, a gerendás: Petőfi, a füzesgyarmati Vörös Csillag, az orosházi Dózsa, a füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetkezet adta össze a hízó-alapanyagot. Sőt, Berettyóújfalun a kórház vezetői is „beszálltak” hat sertéssel. Amikor ott jártunk, a békéscsa­bai Lenin Tsz két vezetője is éppen szemlét tartott a célgazda­ságban. Bár önmagukat ők nem nevezik ennek, én mégis rájuk fo­gom, hogy patrónusok. Ugyanis a gazdaság létrehozása óta taná­csokkal látják el a kórháziakat, segítenek a gazdálkodásban. Mi­ért ne nevezhetnénk akkor őket pa trónusoknak ? Zsalák Márton tsz-elnököt és Bordás Mihály főagronómust kér­dezem : — Hozzáértő szemmel hogyan vélekednek az orvosok irányítot­ta gazdálkodásról? — A szódicséret nem elég — mondják —, a legigényesebb szak­ember is látja a sertésállományon, hogy gondosan, pontosan gazdál­kodnak. Bárcsak minden terme­lőszövetkezetben azt láthatnánk, már, amit itt... Mi újságírók vagyunk, ezért inkább az emberek véleményét és a szemünkkel látott helyzetet ad­juk vissza. Ezért is voltam kíván­csi azoknak a kútfúróknak a vé­leményére, akik most az fmsz há­zi brigádjának tagjaiként „vizet facsarnak” a földből. Az egyik munkás a gépszínre mutat: — Azt nézze meg! Így kellene minden gazdaságban védeni a köztulajdont... Valóban a rendhez hozzászo­kott egészségügyiek nem engedik át a rozsda fogának a gazdaság szerszámait. Ez a hatvannégy hold a sertésállományával csak igen kicsi része a megye mezőgaz­daságának. Példája viszont énnél sokkal több. Az a 3—4 állandó munkás, akiket itt foglalkoztat a kórház, 'becsülettel teszi a bete­gekért azt, amit kell. Ezért is büszkék arra, hogy 1965—67-ben tiszta nyereségként írhatták jegy­zőkönyvbe a 273 107 forintos eredményt. ■ / Az itteni rénd nemcsak a kór­ház gazdasági vezetőit, nemcsak a patronálókai dicséri, hanem a kórháznak szinte valamennyi dol­gozóját. Íme egy kimutatás: az al­kalmazottak eddig 1620 órát töl­töttek társadalmi munkában. Rendezték a terepet, tisztították a bontási anyagot, utat építettek, parkosítottak. Az intézmény mű­szaki részlege központi fűtést ho­zott létre a fiaztatóban, meleg vizet adott az épületekbe, víztor­nyot épített. Ezért nevezhetjük dupla jelzővel a célgazdaságot: kórház a mezőgazdaságban, mező- gazdaság a kórházban. Varga Tibor Fotó: Dcinénv A Békéscsabai Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövetke­zet kútfúróbrigádja vizet „csa­logat” a földből. bent a műtőlámpák alatt szemet operál, itt a gazdaságban a beteg élelmezéséről gondoskodik. Nincs sok ilyen az országban. Ezért is járnak tapasztalatszerzés miatt Soprontól Debrecenig. 1964-ben kérte a kórház a ta­nácsot, hogy biztosítsanak célgaz-; Orvosok és tsz-vezetők nézik a sertésállományt. Dr. Pirityi Ká­roly, dr. Maurer József, Zsilák Márton és Bordás Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom