Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-25 / 121. szám

Í988. május 25. 4 Szombat liner* — kőröüladánjji módra Eredményes, vagy kevésbé ered- a jövőre nézve már tanulságként delte” az érdeklődők táborát. Te­ményes volta az ismeretterjesztő jelentkeznek. — Az előadások tárgykörét, le­bonyolítási módját kizárólag a már jó előre felmért igények alap­ján állítjuk össze. Szeretnénk el­kerülni a párhuzamosságot, saját rendezvényeink és más kulturáló- fórumok prog­hát rövidebb időszakra kell ösz- szeállítanunk a programot, Vi­gyázva arra, hogy a különböző so­rozatok egyes előadásai szabályos időközökben, hetenként váltsák egymást és ne ossza meg az ér­deklődést a túlzsúfolt program. Az ismeretterjesztés ennek az új­ramjai között (rádió-, tv-műsor). fajta formájának eredményesebb A nagyobb látogatottság és érdek- alkalmazásához természetesen az lődés érdekében az egyes előadá- kell, hogy a község vezetői, az tevékenységnek kicsit mindig vá­lasztóvíz a művelődési intézmé­nyek munkájának elbírálásában. Ez nem véletlen, hiszen az isme­retterjesztés a közművelődés egyik jelentős csatornája, rajta ke­resztül a lakosság olyan tagjai is dási, művelődési bevonhatók a szervezett, de nem kötelező oktatásba és ismeretgya­rapításba, akik másként kívül ma­radnának a „körön”, s akik még kezdetén tartanak az önművelés már differenciáltabb, szintű önállóságának. Az ismeretterjesztés azonban felvet olyan módszertani kérdése­ket, amelyek nem kielégítő meg­oldása meghiúsíthatja a még oly nemes szándékokat is. Körösladányban ilyen gondola­tok jegyében hívták életre az úgy­nevezett bérletes ismeretterjesztő előadássorozatot, amely az idei évadban, okulva az előző idősza­kok egyre csökkenő érdeklődésé- SZERDÁN két fárasztó buda- Ügy hat óra felé járhatott már bői, hat sorozatban, sorozatonként I pesti értekezlet után szerencsésen az óra mutatója, amikor azt is lát­lekéstem a Wiener Walzer ex- haltam, hogyan győzi le Dávid presszt. Így hát két lehetőség közt Góliátot, vagyis a Minivizor-tv a választhattam: elmegyek a Fe- nagyképernyős színes tv-készülé- rencyáros—Bologna labdarúgó- két. Megkezdődött ugyanis a Fe­sokat „földrajzilag” is kivisszük a bérletesekhez, így a tsz-ekbe, a magasabb gépjavító állomásra és más he­lyekre. Viszont már az idén bebi­zonyosodott az, hogy a tavaszi munkák időszaka a sorozat utolsó rendezvényein szinte „megtize­üzemek vezetői és a társadalmi aktívák még nagyobb mértékben kapcsolódjanak be a szervező, elő­készítő és lebonyolító munkába. A körösladányiaknak tehát nem szükséges a szomszédba menni a jó tanácsért. Brackó István Vásári morzsák Mini riport a BISV-ről 6—6 előadással indult meg. A művelődési otthon belépőjegyül is szolgáló bérletkártyákat nyoma­tott, feltüntetve rajta az előadások címét és a kísérő filmek jegyzé­két. Hat előadássorozatot indítot­tak, sorozatonként 90—150 érdek­lődő bevonásával. A Szülök beszélgetnek sorozat (amely a Szülők akadémiájának továbbfejlesztett változata), bér­letesei úgy látszik, a bérletvásár­lással befejezettnek vélték tevé­kenységüket, 1 hiszen a látogatott­ság 20 százalék körül mozgott. Viszont az ifjúsági előadásokon való rapszódikus megjelenést ér­zékeltesse két szám: az első elő­adáson 250-en, az utolsón 16-an voltaik. Legnagyobb érdeklődés a mérkőzésre vagy megnézem a Budapesti Nemzetközi Vásárt. I Egyformán csábított mind a ket- I tő. Végül is a vásár mellett döntőt- ! tem, mert nem akartam a Nép- tadionban növelni a vidékiek j amúgy is tekintélyes számát. Meg aztán, mérkőzés szinte minden- \ nap akad, ilyen vásár már ritkáb­ban. A vásár forgatagába kerülve \ hová is mehettem volna először, ha nem a könnyűipari pavilonba? Megérte, mert mire kikecmereg­tem a tömegből, majdhogynem a hátamon is csörgött a veríték. Itt bizony meg kell izzadni azért a rencvaros—Bologna labdarúgó­mérkőzés. Kit érdekelt ezután már a színes adás, amikor izgal­mas meccset közvetített a mini. Most már ő volt a kedvenc. Nem csodálom. Ki tudja miért, de a vásárban mindig megjön, megnő az embe­rek étvágya. Nemhiába állandóan óriási a forgalom a Mátyás Pince étteremben és a sok önkiszolgáló büfében és presszóban. Nos, ahogy láttam, itt sem vallunk szégyent a külföldiek előtt. Világszínvona­lon esznek és isznak a vásáriáto- gatók. A MESÉK szokványos befejezé­mezőgazdasági (tehát szakjellegű) . .................................... t émáik iránt mutatkozott, ahol el- Miért vagyunk olyan kiváncsiak. , látványért, amit a sok szép áru s^vel vetek véget ezeknek a vásá- | kínál. De hát úgy kell nekünk. rj morzsáknak: ha az időm több sősorban az előadások aktuailitá- j sa miatt, minden esetben teljes létszámmal megjelentek a bérle­tesek. A „bizonyítványmagyarázat- j hoz” tartozik, hogy az ilyen bér­letes ismeretterjesztés sikere, vagy sikertelensége szinte már a bérletek értékesítésénél eldől, ami döntő részben az aktivistákon múlik. Egyes témáknál pedig a látogatottság nem kielégítő volta 1 ru/uü lett volna, akkor az én mini n- A Kisipari Exportra Termeltető portom is maxi lett volna. (Podina) azzal magyarázható, hogy a mű­velődési ház végeredményben sa­ját tapasztalataira volt utalva a témák és a témacsoportok össze- állításáná1, egyszerűen azért, mert nem sikerült megnyugtatóan tisz­tázni és felmérni a község lakói­nak az ismeretterjesztéssel kap­csolatos igényeit. Ez utóbbi megállapítás kiegé­szül azzal a ténnyel, hogy a múlt év decemberében kiadott, s már a jövő évad tennivalóinak alapját szolgáló 17 kérdőív közül a cím­zett vállalatoktól, szövetkezetek­től mindössze 9 jött vissza, ám ezek közül is némelyik szinte használhatatlan az igényfelmérés szempontjából. Ez viszont már nem ja... Mégis, csak elismerés illetheti j a körösladányiakat az új formájú ismeretterjesztő előadássorozat Iroda és a kisiparosok kiállítási pavilonjában — gondoltam — majd kiszusszantom magamat. De ez sem sikerült, mert az alkal­mi pódiumon megkezdődött a kis­iparosok női ruha divatbemutató­ja. Illett hát odafigyelni. Megérte, mert a két maneken tüneményes gyorsasággal váltogatta (termé­szetesen nem a közönség előtt) a ruhákat. Egy-kettőre sokaság állta emelvényt. Ruhák mentek — s közben a tárlatvezető, akarom mondani a divatbemutató konferanszié ja, egy csinos, jól öltözött asszony, szakszerűen mondta az ismerte­tőt. Ettől bizony nemcsak a sze­mek, hanem a fülek is nyitva ma­radtak. A mini ruhák bemutatóját valahogy így vezette be: Pesten is közkedveltek a mini ruhák. Szépek, elegánsak, s az idegenfor­galmat is jól támogatják. Mert miért ne lássák azok a külföldi férfiak, hogy a magyar lányoknak nemcsak kenyerük, hanem szép, gömbölyű kalácsuk is van?! Már­mint térdkalácsuk. MI IS LÁTTUK és megcsodál­tuk, mert talán mondani is fe­lesleges, mi, férfiak voltunk töb­ben a divatbemutatón. Igaz, csak Hírek a szarvasi járás úttörőiről Pillanatkép a honvédelmi akadályversenyről. A szarvasi járásban az általá­nos iskolák úttörői nagy aktivi­tással kapcsolódtak be a Tran­zisztor-akcióba. E munkát május 26-án a kisdobos- és úttörőavatá­sokon értékelik a csapatok. * * * Megrendezték az ifjú vöröske­resztesek versenyét, melyen öt is­kolából 32-en vettek részt. A ma­gas színvonalú verseny bizonyít­ja, hogy a pajtások a tanév fo­lyamán komolyan foglalkoztak az egészségügyi tennivalókkal. A versenyben első helyezést ért el Kondoros úttörőcsapata, a máso­dik Békésszentandrás, a harma­dik pedig Csabacsűd lett. * * * Szarvason még egy vetélkedő zajlott le a napokban. Az MHSZ Szarvasi Járási Elnöksége az út­törők részére megrendezte a járás és város csapatai között a honvé­delmi akadályversenyt. A lányok közül az I-es korcsoportban a Ralidéra a K<W belföldiek. De hát nekünk is tet- a művelődési otthon hibá- szik a kalács. Ezután többedmagammal meg­csodáltam a színes tv-adást. S mintha csak a divatbemutató folytatása lett volna, éppen egy sztriptíz számot fogtam ki. A esi­Ománban-/íémtörfénet­17. megteremtéséért. Ha ez az úttörő nos hölgy, akiből vajmi keveset kezdeményezés a kezdetben sok láttunk, mert olyan kicsi és szi- szervezési problémával is jár, és j luettszerű volt, éppen vetkezett. Egymás után repült és tűnt el a ruha, a harisnya és így tovább .. . S amikor táncolva mindent leve­tett magáról, ámulva láttuk, hogy a hölgy bokától felfelé egyszer csak vékonyodni kezd. V.égül csak egy vonagló csontváz maradt a képernyőn. Aztán szép lassan az is eltűnt. Ez aztán a halálos sztriptíz. A kevés idő vészesen fogyott. ha a forma még nem is váltotta be mindig a hozzá fűzött remé­nyeket — az nem tartalmi, hanem szervezési hiba, amely a begya­korlottság megszerzésével köny- nyen kijavítható. < Hegedűs Béla, a művelődési otthon igazgatója végül így ősz- I szegezte a tapasztalatokat, ame­lyek most még problémaként, de i — Régóta nem zavartam — mondta a „Páter" — és remé­lem, évekig maga felé sem kell néznem. Ügy döntöttünk azon­ban, hogy arany életének véget vetünk és eggyel növeljük a házas emberek számát. Tudom, hogy a bécsi, a müncheni és a hannoveri nyilvános házakban most gyászlobogót tűznek a pi­ros lámpa mellé, de hát ilyen az élet, kiházasítom magát, ked­ves barátom. — Legalábbis papíron — mondta Jana. — Ez a szerel­münk már évek óta tart, de most tudtam ideutazni Kana­dából, és ezért esküszünk meg csak ezen a héten. Majd be­mutat az alkalmazottainak, né­hányszor körbesétálunk a ház előtt a kertben, hogy minden­ki lássa, együvé tartozunk, férj és feleség vagyunk, sze­relmesek. Ebben a lakásban azonban nem házaspárként élünk majd, hanem úgy, mint a parancsnok a beosztottjával. — Ebből is láthatja — ne­vetett nyerítve a „Páter” — hogy az élet nem fenékig tej­fel, mindennek van egy jó és egv rossz oldala. — Nem értem — tétovázott szarvasiak, a 2-es korcsoportban a gyomai 1-es számú iskola út­törői győztek. A fiúk közül az 1- es korcsoportban a gyomai 2-es számú iskola, a 2-es korcsoport­ban a szarvasi 1-es számú iskola úttörői lettek az elsők. A tótkomlósiak vendégszereplése A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége a má­jusi szolidaritási hónap alkal­mából Békés, Komárom, Nóg- rád és Pest megye 12 szlovák lakta községében béke és ba­rátság estet rendez. A műsorban szerepel a tótkomlós! szlovák népi együttes és a központi nemzetiségi táncegyüttes. Hát melyi­Schirmbaum. - künk a parancsnok? — Természetesen, Jana. Csend szakadt rájuk, és még mielőtt a beszélgetés újra kez­dődött volna, a „Páter” fel­állt és elbúcsúzott. — Mennem kell — nevetett nyerítve. Láthatóan elégedett volt —, magának már szerez­tem, most magamnak veszek egy feleséget. Amikor elment és ketten maradtak, Schirmbaum alapo­sabban szemügyre vette Janát. Húszévesnél alig idősebb, ra­gyogó szökeségű, szép arcú, arányos termetű leány állott előtte. Arcát árnyalati krém­púder fedte, szeme felett ha­ragosan ívelődtek szemöldö­kei a halántéka felé. Hosszú szempillái koromfekete szem fölé vontak kékes árnyékot. Orra egyenes, mégis egy kissé ívelt, fitos volt, olyan, ami­lyet a férfiak annyira szeret­nek. Schirmbaum most szinte didergett a gyönyörűségtől, hog" egy ilyen csinos és kívá­natos nővel lakhat egy fedél axatt. Ügy látszik, Jana felismerte, hogy Rudolf nem éppen a be­osztott szemével méregeti „pa­rancsnokát”. — Ha azt hiszi, hogy mi itt ketten most véget nem érő tur- békolásba kezdünk, akkor na­gyon súlyosan téved. Ügy tájé­koztattak, hogy a lakásához — bocsánat, az otthonunkhoz — személyzeti szoba is tartozik. Az a helyiség az előszobából nyílik, így módom van arra, hogy ha szükségét látom, anélkül, hogy erről magának szóljak, feltűnés nélkül elhagyjam a lakást. Ab­ba a szobába maga csak az én engedélyemmel léphet. Igyek­szem nem sok zavart okozni az életében. Elvárom, hogy maga is tapintatos lesz és nem félté­keny, mert mondanom sem kell, hogy huszonegy éves koromig nem arra a pillanatra vártam, hogy majd az ODESSZA magá­hoz ad feleségül. Schirmbaum zavarodottan mutatta meg a fürdőszobát, az­után ellenőrizte, hogy a cseléd­szoba ajtajában ott-e a kulcs. A fürdőszobából vízcsobogás hal­latszott. Hirtelen valamiféle fék­telen indulatnak engedve, el­szántan lépett a fürdőszoba aj­tajához. — Sok a duma — szitkozó­dott a foga között és felrán­totta az ajtót. Jana ott állt, alig egy lépés­nyire tőle, tetőtől talpig felöl­tözve, kezében pisztollyal. — Legközelebb le is lövöm — mondta. — Ezt az ügyet pedig még holnap reggel jelentem a parancsnokságon. Schirmbaum megszégyenülten tántorgott ágyához. Csak úgy, pongyoláját le sem dobva — vé­gigvetette magát a heverőn. Karját arca alá tette és nyitott szemmel meredt a semmibe. Másnap reggel zúgó fejjel éb­redt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom