Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-22 / 118. szám
J#68. május 22. 4 Szerda Értékes dokumentumok Kodály Zoltán békéscsabai kapcsolatairól Az újratelepítésének 250, várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünneplő Békéscsabán a tavasz- szal megalakult a Forradalmi Viharsarok Parancsnoksága. Az úttörők és a kisdobosok akcióprogramot kaptak, s többek között vállalták, hogy felkutatják a város érdekesebb helytörténeti dokumentumait. A diákok sok értékes régészeti anyagot, dokumentumot, néprajzi tárgyat gyűjtöttek ösz- sze, amiből kiállítást rendeznek. Egyik legérdekesebb adatot a XI. | számú általános iskolások gyűj- I tötték be: Kodály Zoltán és a ja- I minai földmunkás dalkör szeméSzagos szamóca lyes kapcsolatáról. Kiderült többek között, hogy Kodály Zoltán a csabai földmunkás dalkörnek írta a Katonák című dalt. ö maga jött le Békéscsabára betanítani a dalt, de más alkalommal is többször találkozott a híres kórussal. Negyvenötezer tö rózsa virágzik Békéscsabán Megyénkben az utóbbi években nagy teret hódított a rózsakultusz. Nagymértékben hozzájárult ehhez a szarvasi Arborétum bemutató rózsakertje, ahol több mint 300 fajta nemes rózsa virágzik. A virágok királynőjét megkedvelték, s utcákat, tereket, udvarokat díszítenek vele. Békéscsabán például 45 ezer tő rózsa bontotta ki virágszirmait. Gyulán, Mezőhegyesen, Szarvason, Orosházán, Mező- megyeren és másutt szintén ezrével nyílnak a nemes rózsák. Statisztikai könyvszemle Két érdekes kiadvány jelent meg a közelmúltban a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában. Bár témájuk eltér egymástól, abban azonban megegyeznek, hogy a tapasztalatok jól alkalmazhatók a tervezési és a termelési feladatok meghatározásánál, a különböző kölcsönhatások vizsgálatánál. Elelmiszer- és iparcikkfogyasztás 1967 A kiadvány a Statisztikai Időszaki Közlemények sorozatban megjelent Élelmiszer- és Iparcikkfogyasztás 1966. című kiadvány folytatása. Az új összeállítás áttekintést nyújt az 1966— 67. évek fogyasztási jellegzetességeiről, bemutatja és sokoldalúan elemzi az élelmiszerek és élvezeti cikkek fogyasztásának a tápanyag- és vitaminfogyasztásnak, a ruházkodási, a tartós fogyasztási és egyéb iparcikkek fogyasztásának alakulását, valamint a lakosság ezekből való ellátottságának színvonalát. A fogyasztás különböző területeit a kiadvány értékbeni és naturális mutatókkal vizsgálja, általában összegszerűen és egy főre vontakoztatva is. A hazai adatokat — a fejlettség színvonalának érzékeltetéséA tavasz beteljesedésével törvényszerűen megérnek a tavasz gyümölcsei is, többek között a szamóca is vagy köznapi használati nevén, födieper. Viszonylag „olcsó” áron! Alig jelent meg, s máris potom 17,50 forintért lehet vásárolni! Az ember gyarló, kirakatban meglátni és a vásárlási szándékot tetté váltani csak egy pillanat műve volt. A napokban be is tértem a Jókai utca és a Tanácsköztársaság útja sarkán levő MESZÖV-boltba, hogy szándékomból valóság legyen, és megörvendeztessem családomat friss, tavasz! szamócával (földáeperrel). Előttem ketten egy negyed kilót kértek, majd egy vásárló felet, s mivel világéletemben gáláns voltam, kivágtam: egy kilót kérek! Sőt, oly ellenállhatatlanul kínálta magát, hogy „mindért” kértem, vagyis, hogy egy húszasért. Alig tíz perc múlva kibontottam a zacskóból, amibe gondos elárusító kezek csomagolták, tálra tettem s a tavasz „üde” illatától lehetett volna boldog családom, mikor is szaglászni kezdtünk. A pirosló epernek valami megmagyarázhatatlan szaga volt, s van most is, amikor másnap e sorokat írom. Többszöri fürdetés, mosdatás után is, mikor kísérletképpen újra egy szemet bekaptam! A zacskó! Rémlett fel bennem egy újságban olvasott hírecs- ke. Azt olvastam: elismerték, hogy olyan vegyszerrel kezelték a papírt, mellyel árukat nem lehet forgalomba hozni. Ezért intézkedtek, és a csomagolóeszközt kivonták a forgalomból. Csak a békéscsabai MESZÖV-bolt. mérgezi tovább hűséges vásárlóit!? Apropos! Ha olvasóink közül valaki tudná Simon Templar telefonszámát, legyen szíves és közölje egy szagokra kényes és a vásárlók egészségéért is aggódó fotóriporternek. Együtt a tagsággal Tudósítás a párt békési járási vb-üléséről fl társadalmi, gazdasági élet gyors fejlődése, sokszínű összetettsége, fokozódó feladatok elé állítja a termelőszövetkezetek kommunistáit, a pártszervezetek vezetőit. Természetesen nemcsak a párttagok, hanem az egész tsz- tagság növekvő igényességgel figyeli — bírálja és dicséri —, hogy a pártot képviselő titkár hogyan tud megbízatásának eleget tenni,_ mennyiben felel meg a bizalomnak. Erre a „hogyan”-ra volt kíváncsi a párt békési járási végrehajtó bizottsága, amikor elemezte a függetlenített tsz-párttitkárok munkamódszerét. Az írásos és szóbeli jelentésből s a vitából kitűnt, hogy a békési járásban egyre eredményesebben hajtják végre a Politikai Bizottság 1960. évi határozatát. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a tsz- ekben mind szervezetileg, mind politikai befolyás tekintetében megerősödtek a pártszervezetek és a közös gazdaságok túlnyomó többségében függetlenítettek a párttitkárok. Azonban a végrehajtó bizottság azt is megállapította, hogy az eddigi eredmények tömeghatása, politikai, gazdasági mozgósító ereje sok helyen elmarad a követelményektől. Ez az elmaradás, a lehetőségek figyelmen kívül hagyása még ott is megmutatkozik, ahol a gazdasági vezetés és a pártszervezet egyenlő partnerként dolgozik. valamelyik csoporttal, és így közvetlenebbül is szót tudnak váltani. Tapasztalható olyan jelenség is, hogy a függetlenített párttitkár — politikai megbízatása mellett — valamilyen gazdasági feladatkört is ellát. Ez a párttitkári funkció helytelen értelmezéséből fakad, és a legfontosabb: a politikai felvilágosító munka kerül háttérbe. Pedig alapvető feladatuk, a gazdasági tennivalók társadalmi, politikai, emberi vonatkozású fényeinek magyarázása. A pártszervek kollektív döntései alapján a határozott állásfoglalás és a tsz- tagság mozgósítása az állami és szövetkezeti érdekek megvalósítására. Külön hangsúlyt kapott a vitában, hogy a párttitkár csak ott tud eredményeket felmutatni, ahol rendszeres az alapszervezetek szervezeti élete és a pártvezetőségi tagok megosztják a tennivalókat. Természetesen a vezetőség és a tagság kollektív felelőssége nemcsak a határozatok meghozatalára, hanem annak végrehajtására is vonatkozik, s ez utóbbiról már több helyen . „megfeledkeznek”. Csökkenti a vezetőségi tagok felelősségérzetét, hogy a párttaggyűlésnek — egy-két esettől eltekintve — nem számolnak be rendszeresen megbízatásukról. Ennek megváltoztatásáért sokat tehet a párttitkár azzal, hogy a vezetőségi gok mindjobban igénylik is ezt a kezdeményezést, melynek célja a gazdaságosság fokozása, a magasabb jövedelem. Az alapszervezet kommunistáinak, a vezetőségnek és a párttitkárnak a tekintélye ott állandósul, ahol a párt különböző fórumain, a nagy közösséget érintő kérdéseket megbeszélik és állást foglalnak. Ezt képviseli azután a tsz vezető testületéiben a párttitkár, illetve minden kommunista. E módszer alkalmazásával erősödik a párt gazdaságirányító és ellenőrző munkája. Helyes volt, begy a párt békési járási végrehajtó bizottsága a tavaszi nagy munkák idején tűzte napirendre a tsz-párttitkárok munkamódszerének elemzését. Arra törekedtek, hogy az eredmények mellett főleg a fej lődést gátló akadályokat derítsék fel. I jöyöhen növekvő politikai, gazdasági tennivalók megvalósítására nagyobb követelményeket támasztanak a tsz-párttit- károkkal szemben. Igényli a párt- vb a céltudatosabb, Jobban szervezetett, rendszeresebb politikai munkát és a titkároknak a saját tevékenységükkel szembeni nagyobb igényességet. Ugyanakkor, a járás és a községek vezető pártszerveinek is fokozottan szükséges irányukban az elvi és gyakorlati segítés. Pankotai István re — nemzetközi adatok egészítik ki. A fentieken túlmenően a kiadvány mérlegeket közöl a természetes mértékegységben kifejezhető fogyasztási cikkek nagy részéről. Ezzel módot ad a fogyasztás termeléssel, külkereskedelmi forgalommal, készlethelyzettel stb. való kapcsolatának vizsgálatára. Az ipar helyzete az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésekor A Központi Statisztikai Hivatal Iparstatisztikai Főosztálya e kiadványban olyan helyzetképet állított össze az iparról, mely az eddigi gazdaságirányítási rendszer hatását — az új mechanizmus bevezetésekor ,— tükrözi, s mellyel — mint bázissal — a későbbi években össze lehet hasonlítani az ipar új, változott jellemzőit. A kiadvány — az ipar 1960— 1967. közötti fejlődésének rövid ismertetése után — bemutatja az 1967 őszén, 69 vállalatnál lefolytatott úgynevezett kikérdezéses vizsgálat eredményeit. E vizsgálat a kapacitás-kihasználás és a beruházások (részben várható) alakulására terjedt ki. Az 1966. évi adatok alapján összeállított helyzetkép különösen a termékek gyártásának koncentrációjával foglalkozik (az ipar minden főbb ágában), továbbá részletesen elemzi a vállalati eredmény és az állóeszközök, valamint az anyagi érdekeltséget jellemző egyes mutatók stb. alakulását és összefüggéseit, vállalatonként! szóródását. Kitér a kiadvány a munkaerő-forgalom egyes kérdéseire is. Randcwi a Kw Omtfánkn-fré/ntörfétiet„Bagózók" Minden dohányos maga érzi és tudja, mikor éhajt egy slukkot. Általában akkor rá is gyújt. Ez nem is lenne hiba, csak sokszor a hely, ahol rágyújt, nem dohányzó! lehet, hogy figyelmetlenség vagy nemtörődömség, de semmi esetre sem megnyugtató, hogy a nem dohányzó táblával ellátott helyiségekben is mindaddig stukkóinak, míg rájuk nem szól valaki: kérem, ez nem dohányzó! Nem is írtam volna róluk, ha ez nem mindennapos eset lenne. Magam is dohányos vagyok, naponta utazom Orosházáról Békéscsabára, onnan vissza. És mint dohányos ember, betartok egy jó tanácsot: reggeli előtt nem gyújtok rá. Így reggelenként a nem dohányzó fülkében helyezkedem el. Csorvásig nincs is semmi baj. Am az onnan munkába jövők egy része, oly előszeretettel foglal helyet a nem dohányzó szakaszban cigarettával, hogy erre még jelzőt sem tudok mondani. Valószínű, sajnálja azt a fél cigarettát eldobni, ami felszálláskor megmaradt a szája szögletében. Javaslom: a jegykezelők ne csak l'igyeimeztessék őket, de olykor-olykor bírságolják is meg, akkor talán eszükbe jut a hely, ahol nem lehet dohányozni. —ár. fi VÍta SOráll arra a véleményre jutottak, hogy az eddigi fejlődés biztató. De vannak akadályozó körülmények is. Ide sorolható, hogy a tsz-párttitkárok egy része inkább gazdasági kérdésekkel foglalkozik, emiatt „kevés ideje márad”, hogy az emberek ügyeivel törődjön. Az általános tapasztalat pedig azt mutatja, hogy a szövetkezet gazdái nemcsak jó néven veszik, hanem egyenesen igénylik a párttitkár társaságát, a sűrű beszélgetést. Ahol ez rendszeressé válik, ott a politikai tevékenység is eredményesebb. Számtalan módja van a közös szóértésnek. Így például több helyen kialakult az a helyes gyakorlat, hogy esetenként a titkár együtt dolgozik Kedden a Szabadság-szálló különtermében négynapos szeminárium kezdődött a KGST-országok erdészeinek részvételével. A szeminárium bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, román, szovjet és magyar részvevői annak a jelzőszolgálatnak a rendszerét kívánják kialakítani, amellyel évente tájékoztatják majd egymást arról, hogy erdeikben mennyire szaporodtak el a kártékony rovaülésen tájékoztatást kér a reszort- feladatokról, és szükség esetén javasolhatja a taggyűlésnek a mulasztó vezetőségi tagok felelősségre vonását. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy ilyen javaslatot a taggyűlés elé ez ideig még se- I hol sem terjesztettek elő. Ahol a helyes munkamegosztás j és a harmonikus együttműködés megvan, a párttagság aktivitása is jó. Ezt azonban csak ott lehet megtartani és szélesíteni, ahol szüntelenül erősítik és növelik a politikai befolyást, az élet minden területén. Továbbra is fontos szelepet töltenek be az alapszervezet tevékenységében a termelési kérdések, a termelési kezdeményezés. rok, illetve milyen betegségek, főleg fertőző betegségek léptek fel. A tanácskozás részvevői csütörtökön a Bükkben és a Mátrában tekintik meg a cserebogár elleni védekezésben m ” eredményeket, pénteken pedig plenáris ülésen fogalmazzák meg azokat a javaslatokat, amelyek a jövőben előreláthatólag KGST-ajánlások alapjai lesznek. 14. — Csak arra nem gondol, igen tisztelt kollégám — szólt közbe a miniszter —, hogy ez a Wo- check nem Ausztriában, Olaszországban, nem a ,,Paradicsom”- szigeteken, vagy Honoluluban van, hanem sokkal közelebb és sokkal távolabb ezeknél a helyeknél. Wocheck úr — Budapesten van. Nem hinném, hogy az ODESSZA . . . — Ugyan, miniszter úr. . . melyik megszállt országban mulasztotta el annak idején az SS, hogy tiszteket sorozzon? Legyen biztos abban, ott is akad néhány bujkáló egykori katonánk. Egy hatásos belépő, néhány határozott mondat... Az értekezlet elnöke felugrott. — Mióta, Eberling úr, ön a szervezet vezetője, még én sem merek az irodámban hangosan gondolkodni. Kérem, ne itt beszéljék meg magánügyeik apró részleteit. Én sajnálkozom Wocheck úr elhatározása felett, de hivatalosan — mint már mondtam — semmiről nem tudok és semmiért felelősséget nem vállalok. A viszontlátásra, uraim ... A két férfi a titkosszolgálat központjába hajtatott. Eberling az IBM számítógép osztályvezetőjét kérte. — Állapítsa meg, hogy ez időben Budapesten hány volt SS- katona tartózkodik. Keresse ki az ODESSZA bécsi rezidensének e havi hívószámát és a nevemben a jelkulcs szerint táviratilag a Kopasz Oroszlánba rendelje. Hívjon le kétszázötvenezer márkát a költségvetés terhére, abból százezret váltson át dollárra, tizenötezer forintra, a többit pedig márkában még ma este bocsássa rendelkezésemre. Amikor a két férfi magára maradt, Eberling konyakot bontott. — Ezen a Wocheck ügyön ... mondotta — úgy tűnik ... ügyes emberek kereshetnének valamit. A szakminiszter hangosan felkacagott. A telefonhoz lépett, tárcsázott. A gazdasági vezetők és a tsz-taKGST-tanácskozás az erdők kártevői elleni védekezés egységesítéséről
