Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-21 / 117. szám
M68. május 21. 5 Kedd Képzőművészeti kiállítás a KISZÖV bemutatótermében Május 19-én. vasárnap délelőtt fafaraíó művésznek a kiállítását, a békéscsabai KISZÖV bemutató- A kiállítást! amely egyébként termében nyitották meg a Megyei délelőtt 11 órától 19 óráig tart Művelődési Ház Képzőművész, nyitva, Püski Gábor, a Megyei Stúdiója két tagjának, Romvári I Művelődési Ház igazgatója nyitot- Ete-lka festőnek és Vágó Ferenc j ta meg. Vágó Ferenc fafaragó művész a megnyitó vendégelnek társaságában. Készlet a képzőművészeti bemutatóból. Romvári Etelka és Püski Gábor a képek előtt. I arról senki nem tud. Elküldenek ■neki egy repülőjegyet: Via Budapest. Mintha Róma felé nem járnának gépeink. És amikor ez a férfiú megszökik, akkor kirángatnak az ágyból és azt mondják, nekem kell jelentenem, ha visszatért! A kémfőnök mosolygó szemmel tekintett a szakminiszterré. Szivart vett elő, megropoglatta, körülményesen lemetszette a végét, s csak azután szólalt meg: — Az agyunkra ment a béke, uraim . .. Évek óta jelzem, hogy Athénben szabotálják a kísérleteinket. Telefonálok az I. G.-nek, felhívom a miniszter urat, és mint mondanak nekem: Wo- check nagy tudós, nem szabad sürgetni. Amikor végre elérem, hogy áthelyezzék Münchenbe, és felajánlom, hogy saját gépet küldök érte, a Farben tiltakozik: „Mit gondol majd a vén tudós?!'’ Kértem, legalább a saját embereink közül küldjenek testőrt. Ez ellen is mindenki tiltakozott. Tessék uraim, most aztán marakodunk, veszekszünk, és a szakminiszter úr ismét szabad utat enged nem is titkolt szűzlányos féltékenységének. A kormányfő megpróbált vidáman nevetni. — De uraim, így semmire sem megyünk. A legfőbb államérdek, hogy Wocheck — amint lehet — térjen haza. De állami szerveink és tisztviselőink mégsem kényszeríthetik. Persze, ha valami eiszam magánember valamilyen akciót kezdeményezne... mi senkit nem akadályozunk a tévé. kenvségében. Eberling úr, a titkosszolgálat vezetője noteszt húzott elő a zsebéből. — Felkészültem, uraim, erre az eshetőségre. Feljegyeztem azokat a szervezeteket, amelyekre ügynökeim révén némi befolyást tudok gyakorolni. — Magyarországi szervezetek? — hördült fel a szakminiszter. — Annyira jól azért nem állok. De mondjuk, olyan szervezetek. amelyek altkor is léteznek, ha nem jegyeztük be őket a parlamenti névjegyzékbe. Hogy precíz legyek, elsősorban az ODESSZÁRA gondolok. Mél- tózta&sanatk figyelembe venni, hogy ez a szervezet gyakorlatilag tíz esztendő óta mélységes hallgatásba burkolózott. Mindannyian tudjuk, hogy ezzel a társasággal juttattuk biztosabb vizekre azokat a hajósainkat, akiket az európai hullámverés elnyeléssel fenyegetett. Az össze- { kötő, akivel kapcsolatban állót- £ tam, ma is létezik. Az igaz, j hogy közben a Cl A ügynökség- , hez is „leszerződött", de hát ez nem rendkívüli jelenség nálunk. Ügy gondolom, kellő anyagi ráfordítás esetén ez a vállalkozás megfelelő haszonkulccsal tudna dolgozni. A szakminiszteri költségvetésre gondolok. Félmillió márkáért néhány ember sok mindenre kapható lehet. (Folytatjuk) Bűnösök vagy áldozatok? A békéscsabai SZTK Rendelő- intézet épülettömbjén van egy oldalbejárat. Szuterénbe — magyarán pincehelyiségbe — lehet innen jutni. Nemrégiben itt kopog- I tatott egy ápolatlan, rongyos, be- ; esett arcú ember. Sírva panaszolta el boldogtalan sorsát. A város egyik mun- j kásszállásán lakik sok száz kilo- j méterre családjától. Régebben is ! megitta a magáét, de az utóbbi j hónapokban annyira hatalmába kerítette az alkohol, oly mélyre süllyedt, hogy teljesen reménytelenné vált minden. A rendes emberek már nemigen állnak szóba I vele. utolsó jobb ruháját saját magáról adta el néhány féldeci ! áráért. Egészsége megrokkant, | munkabírása gyengült, különben is állandó bajok vannak vele, hamarosan kiteszik a szűrét a vállalattól. — Minek is él az ilyen ember, mint én? A gyógyulás: új reflexek Barátunk jó helyre fordult segítségért. Itt működik — Csefkó László doktor irányításával — a városi alkoholelvonó ambulancia. Miből áll az elvonókúra? A beteg gyógyszert kap — An- j taethylnek nevezik az egyik ké- I szítményt —, mely ha a szervezetben alkohollal találkozik, roppant kellemetlen tüneteket okoz. A rendszeres gyógyszerszedéssel I egyidejűleg bejárnak a rendelő- | be, magukkal hozzák kedvenc italaikat. Sört, bort, pálinkát, ki mit szeret. Aztán megkezdődik az ' ..itatás”. A páciensek tereferélnek, közben vidáman koccintani is lehet — akárcsak az italboltban lenne az ember. A folytatás azonban kellemetlen. Nem sokkal utána, hogy ki-ki megitta a magáét, jön a nyomorúságos rosszullét. Vadul kezd kalapálni a szív, mintha ki akarna szakadni, a gyomor tótágast áll, kiüti az embert a veríték, szörnyű hányingere támad. Szinte úgy érzi a delikvens — ütött az utolsó órája. Valójában persze senkinek nem lesz semmi baja, a kezelés teljesen ártalmatlan. (Csak alapos belgyógyászati vizsgálat után engedélyezik az elIBUSZ Rendkívül olcsón üdülhet a jugoszláv tengerpart két világhírű üdülőközpontjában. Dubrovnikban vagy Split- ben, ha igénybe veszi az IBUSZ kedvezményes 12 napos üdülőútjait. Részletes felvilágosítás és jelentkezés az IBUSZ utazási irodákban. 529Ü vonókúrát.) Viszont az ismétlődő kellemetlen élmények hatására kialakul egy feltételes reflex: ha csak meglátja az italt, megcsapja a szaga, vagy elég ha hall róla — máris undor fogja el. Irtózat- j tál tölti el az, amit korábban 1 annyira kívánt, amiért megszál- ' lőtt módjára ragaszkodott. A hatásos kezelés egy vagy két évig tart. Vannak, akik józan pillanataikban megfogamzó okos belátásból, maguktól jönnek. Másokat köteleznek a kúrára, ezek a „kényszer-elvonósok”. Indokolt esetben, a társadalomra, családjára vagy önmagukra kártékony alkoholistáknál a közvetlen családtag, a munkahelyi vezető, vagy hatósági javaslatra a járási, városi tiszti főorvos bírálja felül és rendeli el a kötelező elvonókúrát. Eredményesebb és a beteg számára is kellemesebb a kezelés, ha saját akaratán, józan belátásán alapszik. Sajnos, az arfibulancia túl van terhelve. Ottjártunkkor huszonötén szorongtak a kicsiny helyiségben, ahol mindössze négy ágyon pihenhetnek egyszerre a betegek. A heti kétszeri alkalomra biztosított orvosi óraszám is kevés ma már. A kulturáltabb körülmények feltétlenül ■lőscgi- tenék az eredményesebb gyógyítást. Ital — bűnözés — életszínvonal I Hazánkban az egy emberre ju- j tó szeszesital-fogyasztás nem te- I kinthető túlzottnak. A szomjas torkokon évente lecsordogáló különféle szeszes italok mennyisége alapján az európai országok sc- I rában úgy középtájon helyezke- I dünk el. Az olaszokkal és franciákkal szemben, akik leginkább a bort kedvelik, ellentétben az I északi államokkal, ahol igen ma- gas a töményszesz-fogyasztás ; aránya, nálunk a sör a listave- j zető. Ha tiszta szeszre számítjuk I ót a különféle italokat, akkor j minden lakos évenkénti átlagban j csaknem hat liter alkoholt fo- \ gyászt. Ez havi 1 liter pálinka j egyenértéke. Ami azért nem le- j becsülendő mennyiség. (Különö- ! sen ha tekintetbe vesszük, hogy j a csecsemők, betegek és egyéb | teljesen absztinens személyek is ! benne vannak az átlagban, a I valóságos ivókra tehát több jut.) ! A kriminológiai gyakorlat ismer bizonyos „tipikusan alkoholos bűncselekményeket”. Ilyenek: ! hivatalos személy elleni erőszak. t • garázdaság, élet vagy testi ép- I ség veszélveztetese. Az ilyenfaj- í ta bűncselekmények egyharmadát j — felét alkoholos befolyásoltság alatt követik el. i A közlekedési balesetek több mint 10 százalékánál, a mezőgazdaságban bekövetkezett szerencsétlenségek egyharmadánál, s — reprezentatív felmérések szerint — az ipari balesetek egynegyedénél jelentősen közrejátszik az alkohol. Hogy évente — a kiesett munkanapok, a baleseti károk, az orvosi kezelés miatt stb. — milyen hatalmas károkat okoz az iszákosság, azt csak sokmilli- árd forintban lehetne összesíteni. Társadalmi veszélyessége tehát igen nagy. De miért nem korlátozható, miért lehet olyan j nehezen fellépni ellene? Az Alkoholizmuselleni Országos Bizottság 1966. évi tudományos ankétjén a Legfelsőbb Bíróság részéről dr. Vida Ferenc tar- i tott előadást az alkoholizmus I büntetőjogi és társadalompolitikai 1 vonatkozásairól. Ebben fejtette j lei: „A korai kapitalizmus idején bekövetkezett nagy népmozgás I széles dolgozó tömegek hagyomá- j nyos életformáját borította fel. és olyan kedvezőtlen, rideg életkö- j rülményeket teremtett, amelyből j tömegesen menekültek az alko- ! hólizmusba. A kedvezőtlen élet- j körülmények nem javultak meg | az iszákosság következtében, ha- j nem konzerválódtak, még elvi- | selhetetlenebbé váltak. Az alkoholizmus önmagát hatványozza, átterjed az alkoholista családjára. gyermekeire. környezetére. Utópisták gondolhatták csak, hogy az alkoholizmusnak ez a folyamata a proletárforradalom győzelmével egyszerűen megszakad. Az alkoholista környezetben a nagyobb kereseti lehetőségek elsősorban nem az életszínvonalat. hanem a szeszfogyasztást emelték. Nem szabad elfe- ! ledkezni arról sem. hogy a szo- j cializmus alapjainak lerakása el- ! lenkező értékelőjelű — de nem cse- | kély mértékű népmozgást is ki- I váltott: a falusi lakosság ipari centrumokba özönlését. A hagyományos életformák és a hagvo- I mányos kötelékek felbomlása ' szintén előidézte, a nagyobb j anyagi lehetőségek, a helyzetük átmeneti jellege — az alkoholizmus veszélyének ú.i tömegeket dobott oda.” Hogyan születik a „zseni?" Az életszínvonal emelkedése te- I hát nem jelenti okvetlenül az alkoholizmus visszaszorulását. A munkaidő fokozatos rövidülése is új problémákat vet fel. Gondoljunk csak arra: ma már a mezőgazdaságban is bevezették a nagyüzemi termelést, de a falusi szórakozási lehetőségek, a szabad idő kulturált eltöltésének formái elmaradtak a termelés technológiájának fejlődésétől. A rohamos társadalmi átalakulások olykor nehéz dilemma elé állították az egyént. Máról holnapra maximális képességeit igénybe vevő, esetleg felkészültségét meghaladó feladatot, munkakört kellett ellátnia. Folyton növekednek a követelmények. És vannak, akik érzik, hogy nem képesek lépést tartani. Néhány féldeci. egy kis „nyomás” a fejben azonban — legalábbis az illető így érzi — megoldja a kínzó gondokat. Ilyenkor a leglustább ember is „kiváló dolgozó”, a vállalat leggyengébb képességű emberének is „ragyogó” ötletei támadnak és a legtehetségtelenebb művész is „zsenivé” válik. A másnapi kijózanodás azután egyre sz.omorűbb és reménytelenebb körülményekre vet fényt. Ilyenkor egy lehetőség marad a mámor megszállottainak — s következő féldeci... (Folytatása következik) Vajda Jáuoit
