Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-21 / 117. szám
t968. május 21. 3 Kedd Új bidak Tótkomlóson Alapjában javult a közlekedés helyzete és biztonsága Tótkomlóson. A községet átszelő Száraz-ér felett új hidakat építettek, melyek teherbíróképessége többszöröse a réginek. Ezek a létesítmények a főbb útvonalakat kötik össze az ér másik oldalával. A gyalogos közlekedés lehetőségeinek bővítésére egy erre alkalmas hidat is készítettek. A községben levő három új híd mellé az idén még egyet építenek, s ezzel — előreláthatóan — több évtizedre megoldják a közúti közlekedést. Május 21: Ifjú egészségőrök járási versenye Orosházán Ebben az évben május 2I-én, kedden rendezi meg a Vöröske- | reszt járási elnöksége és a járási úttörőelnökség az ifjú egészség- ! őrök versenyét. Az átalános iskolás fiatalok a tanévben ifjú j egészségőr tanfolyamon vettek részt s a járás iskoláiból a keddi i versenyen iskolánként a legjobb öt diák indul. A rendezvényen előreláthatóan ötven-hatvan úttörő vesz majd részt, s a három első helyezett csoport jutalmakat — könyvet, társasjátékot — kap. Megyénkben több íz üzemi táppénzkifizető hely A társadalombiztosításban részesülők száma megyénkben — családtagok nélkül — meghaladja a 210 ezret. Ennek mintegy a fele táppénzre jogosult. Közülük 84 ezer a tsz-tag, 18 ezer pedig nyugdíjas. Az előző év átlagához képest a biztosítottak összlétszáma 2,3 százalékkal emelkedett, a táppénzre jogosultaké pedig 3,3 százalékkal. Az üzemi kifizetőhelyek 129- ről 137-re emelkedtek. A társadalombiztosítás megyei kiadásai 1967-ben csaknem 250 millió forintot tettek ki. Egyuttcselekvő emberek a jaminaiak — Molnár Béla vagyok — mu- ; tatkozik be. hellyel kínál, s foly- ' tatja munkáját. Nézem, haja már őszül, szeme élénk és keze fürgén rója a sorokat A Szabadság Tsz embere éppen az ügyfél; 15 hízó ! marhát ad át belföldi fogyasztásra. Ajtó nyílik ismét. Valaki a személyazonossági igazolványát i keresi, elhagyta valahol... — Kér«», ha itt lesz. visszaadom — s ír tovább. Telefon cseng, kérdés, válasz, s megint ügyfél, így megy ez egész nap. Egy 16 ezer lakosú kerület gondja, baja szorul itt meg a szűkös irodában. Amit ellestem az első néhány pere alatt, csupán egy darabka élet volt Békéscsaba város tanácsa erzsébethely i ki- rendeltségének munkájáról. Amikor az „utolsó'’ ügyfél után az ajtó becsukódott, az ószas fej felém fordult, hallgatott egy ideig, majd elmosolyodott: — Tudja, az ügyfelekkel való foglalkozás nagyon leköt. Meg az idő is nagyon rohan. Valóban rohan az idő. Hogy bemutassam: Molnár Béla feje felett is elszállt már 57 esztendő, j ebből 32 évet itt a városban, közalkalmazottként dolgozott. 1952 óta tanácstag, 1953-tól az V. | kerületi tanácskirendeltség vezetője Élete szépsége a munka. Most még inkább kijut belőle: a tanács, az állandó bizottság, a lakosság, a Hazafias •Népfront aktívabb lett és a kerület „Béla bácsija” sehonnan sem marad el. Ezenkívül a napi munka, az igazgatás, az ellenőr zés, esketés, és 1 sorolhatnám tovább a bokros teendőket, melyeknek megoldása reá vár. Felkeresik nyugdíjügyben, családi perpatvar miatt is. Meg itt van az ifjúságvédelem... — Ez sem megy úgy, ahogyan kellene — sóhajt fel és máris dokumentálja, hogy két albizottság működik. Pótpapák is vannak, ő maga is az. Mégis nehéz a fiatalokat leszoktatni a fakitördélés- ről, meg a szemétgyűjtő-ládák szétszórásáról. Izgatottan kutat a nevek között, hogy példázzon; egyet, aki „megjavult”. Talált ] többet is, de H. J.-t említi, aki az í ablakokat törte be és most már j nincsenek ilyen „hobbyjai”. — Magamról mit is mondha- ; tok? Valamit mégis, ha nagyon ! muszáj... — szerényen moso- ■ lyog: — Nemcsak pótpapa vagyok, de valódi is. Van három családom, egy lány, két fiú, ne meg egy kisunoka. Az egyik fiam most érettségizik, a másikat meg az elmúlt nap vették fél a békéscsabai új gimnáziumba. Feleségem orsó- ! zó a kötöttárugyárban. Korábban foglalkoztam zenével. 1932-től j 1953-ig a Földmunkás Dalárdát j vezettem, azután átadtam Kesjár 1 J ánosnak. Es újra visszakanyarodtunk j a 32 évvel ezelőtti múlthoz, az akkori ügyintézéshez, akkori pa- nászokhoz. — Mi volt. amivel legtöbbet foglalatoskodott? — A gazdagok és szegények i dolgaival. A munkanélküliséggel.! No meg a szegénységi bizonyítva Tudom, hogy ritka eset, de a dolgozók bizalmából nagy bajba kerültem. Nem is tudom, hogy mászok ki belőle. Segítség, emberek! Az történt ugyanis, hogy a napokban felkeresett egy középkorú férfi a kővetkezőkkel: — Ügy hallottam, hogy maga egy okos ember (nem tudom, ki vezethette így félre), adjon hát valami jó tanácsot, mert én már azt sem tudom, lványadán is állok. Most találkoztam a párttitkár elvtárssal, igazán kedves ember, még megállt velem beszélgetni is. Megkérdezte, hogy vagyok, meg hová megyek. Mondom, hogy leöszönöm jól vagyok, megyek a ... izé, hogyishívjákhoz, na... Szóval, hogy ahhoz a gyerekhez megyek látogatóba — mert hogy születésnapja van —, amelyiknek én vagyok az a jó névadó apja. A párt- titkár elvtárs erre s. o. s. mosolygott egyet, jó egészséget kívánt és elköszönt, én meg egészen kimelegedtem abba a beszélgetésbe. Na, egye kutya, üsse kő, ezen már valahogy túl vagyok, de hogyan lesz a jövőben? Lassan már beszélni kezd, hogyan szólítson, engem a ker,...ker..izé, a gyerek: névadó apám? Kicsit furcsán hangzik, nem? De ez még csak hagyján, hogy szólítsam én? Névkapottfiam? Ne- vetadtamnekedfiam ? Higyje el, teljesen megzavarodtam. Azt nem mondhatom neki, hogy keresztfiam, hiszen nem kereszteltük meg... Adjon már valami jó hangzású nevet, olyat, amely kifejezné azt a köztünk levő nagyon kedves kapcsolatot, ami szinte rokoni viszonyt teremtett a két család között. Igyekeztem értelmesen nézni rá, hogy továbbra is okos embernek tartson, és j könnyelmű ígéreteij tettem, hogy megke-j resem a helyes, kifejező, mégis könnyed j természetesnek hangzó megszólítást. Most aztán itt vagyok a bajban. Nyelvújító tevékenységem gyakorlása közben már dugóhúzó alakú lett a nyelvem, de ennél többre nem jutottam. Be kell vallanom, társadalmi segítség nélkül nem tudom megőrizni az okos ember lát- j szatát. Ráadásul tegnap \ délben a túloldalról egy éles gyermekhang hasította át a levegőt: Keresztapáááááám! — és már rohant is felém egy drága kis lurkó, a tőlemkapottnevet- fiam, akit valódi névadóapai büszkeséggel és szeretettel öleltem szívemre. De a problémám maradt! OKI nyok kiállításával. Most már ez nincs, még a neve is megszűnt. És a jelen? Versenyfutásban lehagyták a város valamennyi kerületét a népesség számában; több mint 16 ezer bejelentett lakosuk van. Nemcsak Erzsébethely lakossága nőtt meg az utóbbi két évtized alatt, de a csaknem 4 ezer ház is felfrissült. Üj lakónegyedek épültek a Zsigmond utcán, villaszerű épületek. Változott a kerület arculata — változtak az emberek. Az egykori proletárkerületben tekintélyes számban laknak ma tisztviselők, értelmiségiek, ez a keveredés csak hasznára vált a kerületnek. Főként a kütturálódás dolgában. Bár erre a kultúr-„pa- lotára” több reklamáció hangzott el, annyi mégis tény, hogy több százan látogatják naponta. Zene és^ különböző klubok teszik változatossá a kultúrotthon életét, úgyszólván mindenki kedvére ténykedhet. Ez egyúttal azt is megmutatja, milyen széles a jaminaiak érdeklődési köre. A harmadik ötéves terv szép fejlődést ígér ennek a kerületnek. Lakóházak, járdák sitb. épülnek. Természetesen akkor gyorsabb az effajta előrehaladás, ha a maga módján mindenki a kerület gondjaival küzd. így jött létre a Kolozsvári utcai üzlet, a gyógyszer- tár nyitvatartásának megváltoztatása, a játszótér. Hogyan sikerült? Molnár Béla így mondja: — Együttcselekvő emberek a jaminaiak. Ez így is van. Összefogóként pedig keresve sem találhatunk jobbat a népfront-bizottságnál. Kétszeresen is feladata neki a kerület dolgaival törődni, mert az alelnöke Molnár Béla, a kirendeltség vezetője. Jelzik is szüntelenül az igényeiket, segítségüket. 6 nagy munkáslakta városrésznek kétségkívül van elég gondja. Több utcába még járda kell. de a legégetőbb az új SZTK- rendelő. Évek óta húzódik kérésük, ami csak annyi, hogy legalább a körzeti orvosokat el tudnák ott helyezni. Nem fényes palotát kémek, hanem egészséges, tiszta orvosi rendelőt. — Küzdünk érte, — Ügy mondja, mint aki tudja, hogy az erőfeszítésekért bőségesen kárpótolják az eredmények. Búcsúzásul gratuláltam a nemrégiben kapott második kormány- kitüntetéséhez, s olyasmit értettem alatta: további jó munkát, jaminaiak! Rocskár János Azonnali tneiépésseü. felveszünk irodai gyakorlattal rendelkező, gyors- és gépírót, valamint vasbetonszerelőt. Fizetés: megegyezés szerint. Az új tanévre bádogos, asztalos, kőműves, ács tanulókat veszünk fel. Jelentkezés: TÖVÁLLr, Békés’, Vásársizél 7. 50660 Hogyan válhat tömegmozgalommá az újítómozgalom ? M egyénk újítómozgalma az elmúlt években jelentősen hozzájárult a műszaki fejlesztéshez, s ezzel a népgazdasági eredmények javításához. De a jelentős gazdasági eredmények elérése mellett egy igen fontos feladatot is teljesített, Ez pedig az emberek tudatformálásában, a szocialista embertípus kialakításában jutott kifejezésre. Tavaly a megye dolgozóinak 2,84 százaléka foglalkozott újításokkal, vagyis 2224 újító segítette szocialista módon javaslataival a termelést. Az elért eredmények jelentősek és biztatóak, de egyúttal szerények is. Ez azt jelenti, hogy az újítómozgalomnak a fennálló hibáit eddig még nem sikerült teljesen leküzdeni. A legfőbb hiba, hogy eddig nem sikerült az újító- mozgalmat tömegmozgalommá tenni. Ezt bizonyítja, hogy megyénk dolgozóinak alig 3 százaléka kapcsolódott be eddig ebbe a mozgalomba. Mi ennek az oka? Az ok elsősorban a propaganda- és felvilágosító munkában keresendő. Ezen belül is az élő propaganda és szervező munka az, amely nem érte el a megfelelő szintet. De ami még ennél súlyosabb körülmény, hogy az amúgy is szerény propaganda és szervező munka hatását is erősen lerontotta az az ellenhatás, amely az újítókat ért sérelmek folytán keletkezett. Ez a körülmény még azoknak a dolgozóknak is etoette kedvét az újításoktól, akik még eddig nem is újítottak. K étségtelen, hogy a régi, 29- es újítási rendelet nem minden részében biztosította az újítómozgalom zavartalan ügyvitelét. De ott, ahol a gazdasági vezetők tisztában voltak e mozgalom ideológiai, eszmei tartalmával és ennek tudatában alkalmazták azt, azokon a helyeken kevesebb volt a hiba és sérelem, s eredmények nagyobbak voltak. Az új gazdaságirányítási rendszer folytán kialakuló helyzet hatással van az újítómozgalomra is. Nyilván ezt a körülményt vette figyelembe kormányzatunk is, és ennek megfelelően párhuzamosan érvénybe léptette az új 1967 57-es újítási rendeletet. Ez azonban csak alaprendelkezéseket tartalmaz, önmagában tehát nem alkalmazható. E rendeletnek legfontosabb és nélkülözhetetlen függeléke az újítási szabályzat, mivel a rendelet csak általánosságban rögzíti azokat a jogszabályokait, melyek minden vállalatra egyformán értendők, illetve kötelezőek. Az újítási szabályzat vállalatonként külön-külön kell, hogy rögzítse — a sajátosságaiknak megfelelően — konkretizálva a szabályokat, s így biztosítja az újító- mozgalom zavartalan ügyvitelét. A jelentőséghez képest az SZMT már jó előre felkészült és megfelelő intézkedéseket tett. 1967. november 15-től december 27-ig százórás iparjogvédelmi tanfolyamot szervezett. A tanfolyam előadói az Országos Találmányi Hivatal munkatársai voltak. A tan folyamot a megye különböző üzemeiből 32-en hallgatták végig. Közülük 1968. január 25-én a2 OTH vizsgabizottsága előtt 31-en tettek sikeres vizsgát. Ez vidéken még egyedülálló jelenség. Ennek eredményeként 31 jól képzett iparjogvédelmi szakember került a különböző üzemek újítómozgalmának vérkeringésébe. De jelentős volt az az újítási ankét is, amelyet 1967. december 20-án rendeztek az SZMT- szókházban az 1967/57-es újítási rendelet, valamint az újítási szabályzatokhoz szükséges szempontok ismertetésére. Az ankét előadói az OTH munkatársai voltak. De ugyanilye*. témájú anké- tot rendezett mindegyik szakszervezeti megyei bizottság. Ilyen előkészítés után az SZMT Köz- gazdasági Munkabizottsága a megyében ellenőrzéseket végzett, ugyanakkor szükség szerint tanácsokat is adott az újítási szabályzatok elkészítéséhez. Az ellenőrzések tapasztalatai a következők: Igen sok vállalatnál megkésve, határidőn túl készítették el az újítási szabályzatot. Különösen ott késett ez a munka, ahol függő viszony állt fent. (összevont vállalatok, trösztök stb.) Volt olyan vállalat is, ahol — a központjuk hibájából — április 20-án sem volt még kész. Az elkészült szabályzatoknál két véglettel is találkoztunk. Voltak igen bő tartalmú, mintegy 25 j oldal terjedelműek. Ez abból adódott, hogy feleslegesen, szó szerint lemásolták az új 57-es újítási rendeletet és a SZÓT által kiadott irányelveket. De ugyanakkor a legfontosabb, az üzemi és konkrét meghatározások már hiányoztak. A másik véglet szerint, készítettek egyetlen gépelt oldalas szabályzatot is. Mondani sem kell. hogy ez csak olyan tessék-lássék munka, mert használhatatlan és a legminimálisabb követelményeket sem elégíti ki. Az elkészült szabályzatok zömének az a legfőbb hibája, hogy nem eléggé konkretizálták az egyes előírásokat, például a ka- | tegóriába való besorolást, vagy az I egyéb ügyvitelhez szükséges fel- I adatokat hogyan és ki végezze el I stb. F igyelemre méltó, és ez nem véletlen, hogy azok az üze- i mek, ahol az újítási szabályzatot i időben és helyesen készítették el, j ott a munkálatokban minden esetben részt vettek azok a személyek, a kik a közelmúltban iparjogvédelmi vizsgát tettek. Ez pozitív eredmény és már jelentkeznek azok a hatások, amelyeket az SZMT az iparjogvédelmi tanfolyamtól várt. De szólnunk kell egy olyan ne- | gatív jelenségről is, melyet szin- j tón az ellenőrzés tárt fel. Tapasz- i falatból tudjuk: a múltban igen sóik hiba és ebből fakadó nézeteltérés adódott abból a körülményből, hogy a gazdasági vezetők igen tekintélyes része nem ismerte kellően az érvényben levő újí- | tási rendeletet. A múltban is a ' gazdasági vezetőkön múlt elsősorban egy üzem újítómozgalma. Ez a körülmény az új gazdasági mechanizmusban fokozottabb mértékben kerül előtérbe. Most ismételten megállapítottuk, hogy az újítómozgalom alapját képező újítási szabályzatok készítésének irányításában, ellenőrzésében a gazdasági vezetők nem úgy vettek részt, ahogy az szükséges lett . volna. U jítómozgalmunik további sorsa attól függ, hogy a szak- : szervezeti bizottságok és az üze- ! mek gazdasági vezetői milyen kapcsolatot, együttműködést tudnak egymás között megvalósítani. A szakszervezetek eddig is tettek erőfeszítéseket az újítómozgalom fejlesztésére, de ezt csak égjük oldalon tehették, a feladataik és | jogaik alapján. A vállalati szak- szervezeti szervek az újítómozga- lom társadalmi irányitó, segítő és ellenőrző szervei vállalaton belül. Ezt a feladatot a jövőben, ha lehet, még fokozottabban el is fogják látni. De a teljes siker érdekében feltétlenül szükséges, hogy a másik oldalon is hasonló erőfeszítéseket tegyenek. Ehhez viszont az szükséges, hogy a gazdasági vezetők a jövőben magasabb szintre emeljék az ú toómozgalom ügyvitelét. Ezt az új gazdaságirányítási rendszerben kialakuló helyzet amúgy is meg fogja köve- \ telni. De sokkal eredményesebb | változás állhat be, ha minden gazdasági vezető megismeri és át tudja érezni az újítómozgalom ideológiai tartalmát, az ebből eredő mérhetetlen erőt. Azért is fontos ez, mivel innen kifogyhat | lanul meríthetik a frisset, a leg- ’ újabbat és ezáltal hathatós, állan- ! dó támogatást kaphatnak a mű- ' szaki fejlesztéshez, ami a szocia- j lizmus felépítésének nélkülözhetetlen eszköze. Erdős Károly I az SZMT Elnökségének tagja
