Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)

1968-05-18 / 115. szám

1968. május 18.

5

Szombat

Export a Szovjetuniónak és Hollandiának

A Békéscsaba és Vidéke Textil- feldolgozó Ktsz eddig mintegy 6 millió forint értékű exporttermelésre kötött szerződést. Hétezer férfi- és női kabátot készít szovjet megrendelésre. Hamarosan új feladat hárul a szövetkezet dolgozóira: 5000 leénykakabátot kell elkészíteniük egy holland cégnek bérmunkában. Az anyagot Hollandiából szállítják Békéscsabára.

Épiii Gyulaváriban a takarékszövetkezet új helyisége és az ABC-áruház

Evenkint több millió betét- és kölcsönügyletet bonyolítanak le a gyulavári takarékszövet- zetnöl. Pedig fennállása óta olyan helyiségben működik ez az intézmény, amely messze elmarad a követelményektől. Az élelmiszer és egyéb közszükségleti cikkeket árusító boltok egy része is bővítésre, korszerűsítésre szorul. A takarékszövetkezet, de a többi boltok tovább bővítése, korszerűsítése a jelenlegi helyiségekben már nem lehetséges. Ennek felismerése vezetett el oda, hogy a Gyula és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, valamint a Gyulavári Takarékszövetkezet igaz- | gatósága közös összefogással i még az idén megoldja a község lakossága által is többször szóvá tett hálózatfejlesztési problémát.

A község központjában még a kora tavasszal megkezdték annak a teljesen új létesímény- nek az építését, amelyben helyet kap a takarékszövetkezet és az ABC-áruház, s az építkezést az év végéig befejezik. Az ABC-áruházban vas-, műszaki, tej és zöldség részleget is kialakítanak.

B. I.

Kilátás van arra — kifogástalan minőség esetén —. hogy a cég további tételekre köt megállapodást.

A Textilipari Szövetkezetek Országos Társulása újabb mintakollekciót juttat a Szovjetunióba férfi-, női átmeneti és laminált kabátokból, valamint laminált zakókból. Ennek alapján a II. félévben újabb 6—7 millió forint értékű megrendelés várható. Az anyagot a társulás biztosítja, a kereskedelmi részt a KONSUMEX Külkereskedelmi Vállalat bon3'o- lítja le.

A szövetkezetnek már most annyi a belkereskedelmi és az export megrendelése, hogy a termelést más szövetkezetekkel együttműködve oldja meg.

Országos fórummá nőtt a szakfelügyelők békéscsabai

kollégiumi

tanácskozása

MINT ARRÖL MÁR hírt adtunk, a hét elején Békéscsabán rendezték meg a kollégiumi szakfelügyelők és munkaközösségi vezetők országos tapasztalatcseréjét, tanácskozását. Hogy a tanácskozás valóban országos fórummá nőtt, az nemcsak annak köszönhető, hogy tizenhat megye küldőt- j tei jöttek el Csabára, hanem annak is, hogy az előadások, viták alkotó módon foglalkoztak a választott téma kérdéseinek megvi- ' tatásával, a diákok munkára nevelésének problémáival és fel- j adataival. A téma időszerűsége j vitathatatlan, hisz nagy megközelítéssel ugyanolyan tennivalók elé ; állítja a nevelőket, itt Békésben, : mint Szabolcs-Szatmárban vagy j Baranyában.

LÁSZLÓ ISTVÁN kollégiumi ! szakfelügyelő bevezető előadása j (A munkához való viszony, mint alapvető erkölcsi követelmény ki- ;

alakulása a kollégiumi fiatalokban) a diákok munkára nevelésének módszertani kérdéseivel, valamint azok értelmi, érzelmi motívumaival és eredményességével foglalkozott. Az előadó hangsúlyozta, hogy a munkára nevelés nemcsak oktatási, hanem nevelési kérdés is és a tanulók munkára való felkészítésének csak

példamutatás, a kollégiumi, iskolai élmények és tapasztalatok egy életre meghatározhatják a diákok szemléletét..

DR. DARÓCZI SÁNDOR, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója a tanulmányi munka hatékonyabbá tételének néhány időszerű tennivalójára hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelAmíg a film pereg

Jár-e moziba a mozigépé»*?

Már régen megkezdődött az előadás, a teremben sötét van. Gyámoltalanul botorkálok fölfelé a lépcsőn. A korlát vasa csak a kéznek ad biztos kapaszkodót. Lenn a nézőtéren pereg a film, de itt ahogy egyre közelebb kerülök a gépházhoz, minden más zajnak fölébe kerül a vetítőgép kelepelése.

A gépházban meleg van — negyven fok — véli Szemenyei Imre és társa, Popik József bólogat. — Nyái-on még melegebb az idő. — A két * férfi ing nélkül. félmeztelenül üldögél a vetítőgépek mellett, a házilag „megnyújtott lábú” széken. Hogyan lesz valaki mozigépész?

— A bátyám is az volt, de már abbahagyta. Én végigjártam minden lépcsőfokát. Plakátot ragasztottam, takarítottam a mozit, voltam jegyszedő, tekercselő... Húsz éve vagyok gépész, ötvenegy óta dolgozom Csabán.

— A számok majdnem ugyanezek nálam is. A húsz év stimmel tizennégy esztendő óta dolgozunk együtt, itt a Brigád moziban. Szinte már szavak nélkül is értjük egymást.

tatálta, semmiféle meglepetést nem érez. Évek óta tudta, hogy ennek a pillanatnak be kell következnie.

Hallgatott.

— A személyes viszontlátásra — mondta végül Wocheck.

— Halló... A repülőjegye a holnapi postával megérkezik.

— Köszönöm. De én Hilde Kraus nevű munkatársamat is magammal kívánom vinni.

— Sajnos, professzor úr . . . — sajnálkozott Clausus —, az önzetlenségére kell apellálnunk. Hilde kisasszonnyal ugyanis terveink vannak. Az ön utódjaként az athéni üzem igazgatója marad.

— Mindent szépen elrendeztek, Clausus úr, csalk gratulálnom lehet önnek. Ja, igen ... Milyen gépre is váltottak jegyet számomra?

— Nagyon jó járat. Tizenhat órakor indul Athénből, és húsz óra négykor már Münchenben landol.

— Szeretem az ilyen járatokat, amelyek menet közben sehol sem szállnak le.

— Az első rossz hírem, professzor úr ... Ez a gép ugyanis Budapesten is leszáll . . . De ne féljen! A vasfüggöny mögött is gondoskodunk a biztonságáról.

— No, valahogy csak kibírom — mondta a professzor kedvetlenül. Amikor leejtette a kagylót, halálos fáradtnak érezte magát.

Hilde most sem rejtette véka •te a véleményét.

— Nehéz napok elé néz, Heinz. Claususék kifacsarják, mint egy citromot,

— Kár, hogy nem jöhet velem. Eddig is egyedül éltem... de most már magányos is leszek.

— Mocskos terveik lehetnek — állapította meg Hilde. — Elválasztják a munkatársaitól és így magát is, minket is próbára tesznek. Ki tudja, ha maga nem is árulja el a titkunkat, bennem lesz-e elég erő a hallgatáshoz? Az egyedülálló ember mindig gyönge, a magány éppen a morális tartást öli ki az emberből. Támaszték nélkül nem lehet élni.

Sokáig dolgoztak. A profesz- szor minden jegyzetét összecsomagolta, a hátrahagyott papírlapokat ' elégette. A kísérleti naplókba néhány bejegyzést, képletet írt; ezek a hosszú évek munkáját áttekinthetetlenné, csaknem használhatatlanná tették.

Hilde csendesen, és mint any- nyi évtizeden át, most is mindent értően asszisztált. Wocheck bánatosan búcsúzott ábráitól, a reakció-láncolatok szűkszavú leírásaitól.

— Értem önt, Heinz — mondta Hilde.

— Pisztollyal egyszerűbb lenne — krákogott a professzor —, de a halál az megmásíthatatlan és visszavonhatatlan. Pénz lesz nálam ... s ha minden szál szakad, egy fiola is a vegyületünk- ből.

(Folytatjuk)

I Időnként kitekintenek a nézőtérre a gépház különleges | kis ablakán. Az ablak egyébként, azért különleges, mert a földszintről, az erkélyről és persze, innen is, egyetlen gombnyomással „áthatolhatatlanná” tehető, azáltal, hogy mint egy gillotin, lecsapódik az üveg elé egy vaslemez. Ez a biztonságot szolgáló eszköz csaknem egyidős a mozival, hiszen a film gyúlékony, az emberek pedig könnyen pánikba esnek, ha leáll a vetítés és a gépház nézőtéri ablakaiban felvillan a tűz.

— Ma már nem kell a tűztól tartani. A filmek éghetetlenek, meg sem lehet gyújtani. Két hete kaptuk ezeket az új, xenonlámpás masinákat. Biztonságosabb a vetítés, jobb a kép minősége, kezelni is egyszerűbb és, ami cseppet sem mellékes, olcsóbban üzemeltethető, mint a! régi, szénrudas gép.

Közben befejeződik az első előadás. Üres lesz a nézőtér. Az j alig szekrény nagyságú tekercselő-szobában visszaforgatják a filmet, újra befűzik a híradót. A lemezjátszó korongjára lemez kerül, lassan ismét megtelik a nézőtér, kezdődhet a második előadás. Lentről megszólal a csengő, s a vetítőgép fénykígyója újra a vászonra viszi a képet.

— Jár-e moziba a mozi gépész?

A kérdésre mosolyogva megvonják a váltókat, mint nézők ritkán mennek moziba, talán ötévenként egyszer. Az itteni filmeket pedig inkább a szakember szemével nézik, dolgoznak, nincs idő bámészkodni. A tv-re is kevés idő jut, mire hazaérnek, csak a Tv-híradó második kiadása megy már... Ezalatt, szabályos időközben, váltva egymást, hol egyik, hol másik vetítőgép dolgozik, de még legalább másfél kilométer hosszú filmszalag van hátra.

A gépházban egyre fokozódik a meleg, rágyújtani sem szabad, itt TILOS A DOHÁNYZÁS. A két gépész közül, szerencsés véletlen, egyik sem dohányzik. Popik József szenvedélye a kert, amelyben minden megterem, Szemenyei Imre pedig (már, mióta is...?) házat épít, de most már csak az utómunkálatok vannak hátra.

— Tudja, nekünk nem mindegy, hánnyan vannak a moziban. Vetítés előtt mindig kinézünk, s ha telt ház van, akkor úgy érezzük, hogy kicsit mi is •■észesei vagyunk a filmeknek...

A film közben tovább pereg, szinte érzéketlenül, egyforma tempóban. A vásznon gyerekek futnak át.

(b)

Szabó Rácz Mátyásné komlói

légiumok problémáit ismertette.

egyik része a munkafolyamat megismertetése. A munka erkölcsi megszerettetése tehát nem kisebb feladat, mint a gyakorlati tevékenység manuális elsajátíttatása. Ezért olyan kollégiumi légkört kell kialakítani, amely megbecsüli a munkát és szemléletes, kézzelfogható módon értékeli a munka eredményét a közösségben. „Minél erősebb a munka közösségi megbecsülése, annál hatékonyabb a nevelés.”

Az előadást követő viták sora egy-egy konkrét problémán belül teljesebbé, színesebbé tette a tanácskozást. Érdemes idézni néhány felszólalásból.

MÉSZÁROS JÜLIA szentesi szakfelügyelő: „Meg kell fontolnunk azt, hogy a pályaválasztás kérdésének eldöntését ne odáz- zuk-e el a tanulók 18 éves koráig, hiszen a hajlam csak megfelelő viszonyok között, bizonyos idő után bontakozik ki és válik tudatossá.”

FEKETE LÁSZLÓ gyomai kollégiumi igazgató: „Az osztály szülői értekezletek mellett nagy szerep hárul a kollégiumi szülői értekezletekre, mert ezek nemcsak a diákok, tanárok, szülők viszonyára vannak hatással, hanem a baráti, rokoni kapcsolatok révén az egész köztudatra is.”

SZABÓ RÄCZ MATYASNE, Komló: „Sok családban nem tudatos a munkára nevelés. Vitatható az a gyakran hangoztatott vélemény, hogy — az én gyerekem, ha már tanult, ne végezzen fizikai munkát!”

TARR JANOS Szabolcs-Szat- már megyei szakfelügyelő: „Néhány középiskolai kollégiumban ma még munkával büntetik a fegyelem vagy a tanulmányi előírások ellen vétő tanulókat. Ez a helytelen szemlélet figyelmen kívül hagyja azt, hogy a munkának értelmet adó szerepe van.”

DEÁK FERENC, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályvezető helyettese: „Munkára csak munkával lehet nevelni, a

küldött a Baranya megyei kol- (Fotó: Demény)

| mét, így például: az iskolák és ; kollégiumok jobb együttműkö- ! désére a közös nevelésben, az ön- ellenőrzésre és az önálló tanulmányi munka kiszélesítésére, illetve fejlesztésére, a megfelelő I szintű szakköri tevékenység dif- { íerenciálására, a munkaerkölcsöt j javító önkormányzat megerősíté- i sére.

az Érdekes hozzászólások j után László István összegezte a háromnapos tanácskozás tapaszta- | latait, mondanivalóját. „Szá- | munkra a munkára nevelés lehetősége eszköz a tanulók akarati, jellembeli tulajdonságainak irányítására, fejlesztésére, vagyis a tanulók morális életének megalapozására, a közösségi életre való felkészítésre. Eleve elhibázott az a nevelői törekvés, amely kizárólag a munka kötelességszerű gyakorlásával kívánja elérni a munka szeleteiének tudatosítását. Az erőkifejtés, a munka gyakorlata önmagában még nem személyiségformáló, csak egy természetesnek ható vonzó nevelési rendszerbe illesztve tudja kifejteni sokoldalú nevelő hatását. A tanulók számára olyan lehetőségeket kell teremteni a kollégiumokban, amelyek ösztönöznek és nem kényszerítenek a munkára.”

A TANÁCSKOZÁS, amelynek ülésein a meghívottakon kívül a város és a megye vezetői is részt vettek, szerdán fejezte be munkáját. Az előadások, hozzászólások anyagát feldolgozzák és kiadják, s megküldik majd a kollégiumoknak. Annyit azonban már most is megállapíthatunk, hogy a kollégiumi szakfelügyelők és munkaközösségvezetők békéscsabai tanácskozása túlnőtt az egyszerű tapasztalatcserén, formájában és tartalmában is új kezdeményezés volt, hasznosan szolgálta a középiskolai fiatalok egyik legfontosabb nevelési-oktatási feladatának teljesebbé tételét, a munkára nevelés hatékonyabb megoldását.

Brackó István

Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat 2. sz. Gépjavító Állomása GYULA,

felvételre keres

esztergályos, autószerelő, karosszérialakatos szakmunkásokat

Fizetés megegyezés szerint.

Jelentkezés az állomás termelési osztályán.

190570