Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-16 / 113. szám
W08. májú» l(i. 4 Csütörtök Az jár el helyesen, aki a lehetséges árnál valamivel kevesebbet számol J udósitás a KIOSZ megyei választmányt és titkári értekezletéről A Kisiparosok Országos Szervezetének Békés megyei Titkársága a napokban tartotta meg megyei választmányi és titkári értekezletét, melyen megjelent Simon György, a KIOSZ Országos Központ csoportvezetője, Benkó Pál, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa és dr. Dankó János, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője is. A beszámolót Bérényi József, a KIOSZ megyei titkára tartotta, aki bevezetőben ismertette azta szerepel, ami a gazdasági reformmal kapcsolatban a kisiparosokra hárul. Elmondotta, hogy több olyan kötöttség megszűnt, amely gátolta a munkájukat, és így a lakossági szolgáltatótevékenységet is. Békés megyében jelenleg több mint 3800 kisiparos dolgozik. Sokan foglalkoznak közülük rendszeresen iparitanuló-neveléssel és az előzetes szerződéskötések már az idén is megkezdődtek. Az új gazdaságirányítás rendszere megköveteli, hogy az árban, minőségben és választékban minél jobb legyen az ellátás. E célkitűzés megvalósításában a magánkisipar fontos szerepet tölthet be. Erre meg is van a törekvés, ügyelni kell azonban arra, hogy sanki ne próbáljon a lehetőségekkel visszaélve meg nem en-, gedett jövedelemhez jutni. Ennek a döntő többségben becsületes kisiparosok is igyekeznek majd gátat vetni. Berényi József a továbbiakban beszélt az anyagellátásról, ismer- tette a január 13-án megjelent ár-, bér- és adóra vonatkozó ren- | delkezéseket, amelyek alapján mód van arra, hogy a magánkisipar kedvezőbb árakat alkalmazzon és megtartsa versenyképességét. A forgalmi adó-rendelet kedvezményeket biztosít a kis településeken dolgozóknak, időseknek és a csökkent munkaképességűeknek. Egyébként az adófizetési kötelezettségüknek a kisiparosok általában eleget tesznek.. A fizetés elmulasztóival szemben a jövőben szigorúbb eljárás alkalmazására kerül sor — állapította meg a beszámoló. A szervezeti munkával kapcsolatban Berényi József elmondotta többek között, hogy a KIOSZ Országos Vezetősége a „fehér foltok” megszüntetésére kötelezővé teszi: a helyi csoportok vezetősége a tanáccsal karöltve mérje fel a hiányzó szakmákat és a jogtalan iparűzőkből, vagy másodállásként vállalati dolgozókból igyekezzen a kisiparosokat pótolni. Ezzel a kantárok tevékenysége is résziben visszaszorítható. A beszámoló ismertette azt is, hogy július 22-i kezdettel kisipari kiállítás nyílik Békéscsabán, a 611-es számú szakmunkásképző intézetben. Erre a kisiparosok a békéscsabai helyi csoporthoz június 30-ig jelenthetik be részvételi szándékukat. Berényi József végül tájékoztatást adott arról, hogy országosan, a megyék közötti versenyben a megyei titkárság a 15. lett. A járási csoportok között 1. az orosházi, 2. a szarvasi, 3. a békési. A községi csoportok versenyében 1. a nagyszénást 2. a dévaványai, 3. a gyomai. A beszámolót számos hozzászólás követte. Ezekben általában kifejezésre jutott, hogy a gazdasági reformmal kapcsolatban ben javasolták a vietnami szolidaritási akcióhoz való csatlakozást. A felszólalók elmondták azt is, hogy mik akadályozzák a kisiparosok munkáját. Egyesek az anyagellátásban mutatkozó átmeneti zavarokra panaszkodtak. Kiss Imre, a szeghalmi járási csoport titkára megemlítette, hogy Szeghalmon, a TÜZÉP-telepen nem lehet gipszet kapni, emiatt a kisiparosok egy-két kilóért is kénytelenek más járásba utazni. Sok szó esett a kontárokról, akik nemcsak az adófizetés elmulasztásával, hanem legtöbbször szakszerűtlen munkájukkal is kárt okoznak. Dénes Sándor, az orosházi járási csoport titkára arra tett javaslatot, hogy védjék meg az egyes kihalóban levő szakmákat, amelyek megszűnésével évszázados tapasztalatok vesznek el. Helyes lenne adókedvezménynyel is elősegíteni, hogy az idős mesterek ipari tanulót szerződtessenek. Benkó Pál, a megyei pártbizottság ipari osztályának munkatársa bevezetőben elmondta, hogy egyetért a beszámolóval és a hozzászólások nagy részével is. Megemlítette, hogy a magánkisipar tevékenységével kapcsolatban még sok intézkedés várható. Elismeréssel nyilatkozott arról, hogy a kisiparosok többsége becsülettel teljesíti feladatát. Ott, ahol „fehér foltok” vannak a megyében, a magánkisipar fejlesztése szükséges, hogy biztosítva legyen a lakossági szolgáltató tevékenység. A párthatározatok és az állami rendelkezések az ellenőrzés hatékonyságát is előírják. Dr. Dankó János a magánkisipar szerepét, feladatát ismertette. Beszélt arról a versenyről, amely az állami, szövetkezeti és magánkisipar között egyre jobban kialakul, s melynek eredményeként az árak letörésére lehet számítani. Az a kisiparos jár el helyesen — mondotta —, aki a lehetséges árnál valamivel kevesebbet számol. Megemlítette, hogy igen fontos a tanyai lakosság szolgáltató igényeinek a biztosítása. Végül a kontárkérdéssel kapcsolatban megállapította: a legbiztosabb ellenszer a „piac telítettsége”. Simon György javasolta, hogy a kisiparosok az alapszakmájukhoz kapcsolódva szélesítsék tevékenységüket. Ennek feltétele viszont, hogy szakmai tanfolyamokon képezzék tovább magukat. Elmondta, hogy az országos központ javaslatot tett arra, hogy az ipari tanulók más szektor tanulóival azonos elbírálásban részesüljenek. A felszólalásokra Berényi József adott választ, majd az értekezlet résztvevői az Országos Béketanácshoz küldött táviratukban tiltakoztak az amerikaiak vietnami agressziója ellen. Pásztor Béla 1 ARATOK Békéscsabán, a szabadság téri autóbuszmegállónál van egy tábla, amelyen sárguló papíron két járatnak, a 4-esnek és a 8- asnak a menetrendje látható. Egyébként — ha nem csal a szemem — jár erre például a ties, 5-ös, 3-as meg szám nélküli busz is. Az utóbbi Mezőberény- ből meg Békésről jön és a vasútállomásra tart. Hogy mért van éppen két járat menetrendje kitéve, nem sikerült kitalálnom. Azt azonban megállapítottam, hogy a „bennszülöttek”, a mindennap egy irányba utazók ezzel mit sem törődnek. Fejből tudják, amit kell. Pontosan érkeznek a helyszínre, szépen * felszállnak a buszra és „köd előttük, köd utánuk”. De mit csináljon az idegen vagy aki csak ritkán utazik, akkor is egyszer ide, máskor oda? Annyi járatot és időpontot nehéz lenne fejben tartani. Eredetileg talán éppen ezért szokták a busz-megállóknál a járatok irányát és az indulási időpontokat feltüntetni. Persze ez csak egy laikus elképzelése, olyané, aki néha-néha utazik buszon a szélrózsa bizonyos irányaiba. És ha a busz a megálló felé tart, a várakozóktól kérdezgeti: vajon hova lehet azon eljutni? Az igaz, hogy az ember rendszerint szívélyes útbaigazítást kap, de a 2 forintokat mégiscsak az AKÖV perselye „vágja zsebre”. Ennek egy csekélyke hányadából talán egy kicsit egyszerűbben is meg lehetne oldani az utasok tájékoztatását. Már ami a járatokat illeti. wwwwwwvwwwumwwwwwuwwwwww Isiik as ebéd Két fiatal versmondóról bizakodó a kisiparosok hangulata, akik igyekeznek a párt- és kormányhatározatoknak megfelelően a társadalmunkban rájuk háruló feladatot becsülettel ellátni. TöbTizenhat alkalommal szerepelt ! a múlt héten a Békés megyei irodalmi klubokban Sólyom Kati és Kovács P. József. A két fiatal, rokonszenves előadó átlagban napi három alkalommal lépett a pódiumra, a közönség elé, mindig más-más városokban és községekben. Sokat utaztak, turnéjuk fizikailag is komoly megterhelést jelentett. Egyébként mindketten a budapesti Irodalmi Színpad tagjai, Sólyom Kati több filmben játszott már, Kovács P. József pedig a televízió bemondója. Szeretik a verseket, előadói műsorukban központi helyet foglal el a mai magyar líra tolmácsolása | és megismertetése. Mostani prog- I ramjukat is ez tette ki, a mai magyar költők verseinek bemutatása. A szokástól eltérően, ők nem „előregyártott” műsorral dolgoztak. A már elsajátított és megszólaltatásra kész előadói programból mindig a hely és a közönség meghatározta darabokat mutatták be, azt lehet mondani, hogy szinte rögtönöztek. Ez egy bizonyos értelemben művészi alázatot jelent a közönség és a versek előtt. Produkcióikat többnyire magnetofonról bej átszőtt zenei aláfestéssel adták elő. Juhász Ferenc a Szarvassá változott fiú éneke című költeményét például Bartók Cantata profana-ja kísérte. teljesebbé téve a megérzés és a megértés folyamatát. Sólyom Kati mindenütt sikert aratott énekes számaival, költők megzenésített verseivel, bizonyítva azt, hogy otthonosan mozog a zene világában is. Kovács P. József igényes kidolgozású, a lényeget visszaadó, szép hangú előadásmódjával keltett feltűnést, így Váczi Mihály: Nem elég, és Rákos Sándor: Himnusz a békéhez című versének bemutatásával. I A két fiatal előadóművész hallatlan fegyelemmel, mégis köny- nyedén, az ifjúság világot teremtő dinamizmusával lépett a megyei irodalmi klubok színpadára, és egyforma lelkesedéssel, művészi átéléssel szólaltatta meg kisebb közönség és zsúfolásig telt ház előtt a mai magyar költők verseit. —br— Pillanatfelvételünk Gyulán készült a megyei gyermekvédelmi intézet legfiatalabb gondozottait örökíti meg — a finom karalábé leves kanalazása közben. Fotó: Esztergály Ratidetm a K<W Ománban-frértförfénetHilde a fiúhoz lépett, megcsókolta. Wocheck a karjába zárta és váratlanul, önmaga előtt is érthetetlen hévvel viszonozta a csókját. Azután szinte lábujjhegyen kihátrált a szobából. Az utcán méi a magasba tekintett, de Hilde ablakai sötéten néztek vissza rá. — Egy éven belül úgyis visz- szajövök — fogadkozott, mert nem sejtette, hogy soha többé nem tér ide vissza ... Az athéni gyárat az idő tájt szervezték. Az első üzemegységek dolgoztak már, a környék lakói könnyező szemmel közlekedtek, a füsttisztító berendezések használatát itt semmiféle rendelkezés akkoriban nem írta elő. Munkatársaiban nem sok öröme tellett. Féltékenyen és ellenségesen fogadták. Wocheck véleménye szerint egy közepes ismeretanyagot nyújtó, bajor középiskola növendékei több tárgyi tudással rendelkeznek, mint itt a mérnökök. Igaz, ezeket a szakembereket az athéni viszonyokhoz igazodóan fizették. Wocheck a fizetési napokon egész vagyont vitt haza. A Németországból jött vezérigazgató pedig azonnal a kegyeibe fogadta. Amikor megtudta, hogy az élőlényekben beépülő vasve- gyületek keletkezése során lejátszódó asszimilációval kíván foglalkozni, néhány hét türelmet kért, hogy kiokoskodhassa, miképpen lehet a segítségére. Pár hét elteltével a vezér valóban jelentkezett. Mérnökét nem is a hivatalába, hanem a lakására invitálta. Nem kertelt, azonnal a tárgyra tért. — Elképzeléseinek az a része, miképpen asszimilálja a szervezet a vasat, bennünket nem érdekel. Mi nem életet teremteni, hanem növényi kártevőket pusztítani vagyunk hivatottak. Ha olyan vegyszer kikísérletezésével kívánna foglalkozni, amely a mi gyártási arculatunknak megfelel.. a helyzet némileg módosulhatna. önnek, fiatal barátom, arra kellene összpontosítania, hogy megtalálja azt a vegyszert, amely az élő anyagban levő vas pillanatok alatt történő kivonására alkalmas. Tudna vállalkozni ilyesmire is? — Megkísérelném. — Azért el ne bízza magát. Legfeljebb évi háromezret kaphat, vagyis egy laboránst és egy asszisztenst maximum. — Közölte., — Ráadásul az ön munkaidejének jelentős részét, legalábbis hivatalosan, a kénsav- gyári technológiák tökéletesítése foglalja le. No de maga olyan fiatal... Sok ideje van. Gazdálkodjon vele. A vezér a villa kapujáig kísérte Wochecket. A mérnök a búcsú után hosszasan sétált az alvó és tobzódó, a koldus és királyi Athén utcáin. Amikor elfáradt, leült egy padra. A város fölött mintha az égről függne alá, az Akropolis sötét tömbje feketéllett. Az utcai lámpák, mint szétgurult gyöngysor szemei, fénylettek a sötét hegyoldalban. Kanyargós, szűk utcák futottak ki ide a térre, sűrű olaj-illat úszott a levegőben. A tenger felől csendes, langyos, hűs szél fújdogált. Wocheck nyugtalanul és lázasan gondolkodott. Megértette . . . a vezérigazgató milyen körmönfont hozzáértéssel csalta őt lép- re. Az ugyanis egyetlen percig sem volt kétséges Wocheck előtt, hogy ha sikerül megtalálnia azt az anyagot, amely az élő szerve-
