Békés Megyei Népújság, 1968. május (23. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-01 / 101. szám
A MEGYEI TANÁCS LAPJA V A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Világ proletárjai, egy esülj etek! 1968. MÄJUS 1„ SZERDA Ära 1 forint XXIII. ÉVFOLYAM, 101. SZÁM k A r ■ ■ I »■ ■■ . wv Májusi koszonto A virág, árrá ma hajnalra ki- bomlott: májusi virág, s a virágba borult fák.: májusi fák, égő lobogók. A kert, a hegy, a város májust köszönt. Lobogókkal — tépett, faszló, öreg zászlókkal és feszülő mai selymekkel. Es a réteken, tereken örvendezve májusfák állnak. Szalagokkal díszítjük, virágfüzérekkél, ágakkal. Májusi jelekkel, szabadsággal, h űséggel, emlékezéssel. De mi volt, ki äs adta meg ezt aas első májusi — a május 1-re mondjuk csak így: májusi — jelt? Talán az a párizsi határozat 79 évvel ezelőtt, amely a II. Interoacionálé első alakuló kongresszusán kimondta: „Egy bizonyos időpontban nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni, mégpedig oly módon, hogy egyidejűleg minden országban és minden városban egy meghatározott napon, a munkások követelik a hivatalos szervektől a napi nyolcórai munkaidő bevezetését és a párizsi nemzetközi kongresszus többi határozatának megvalósítását... Egy ilyen tüntetés rendezését 1890. május elsején, ezt az időpontot fogadjuk el a nemzetközi tüntetés napjaid...” A május egyet a munkás- osztály avatta nemzetközi ünneppé De a májusi jel — a szabadság jele — az első májusfák dacoló és diadalmas felállításai, jeladásai már régebbről hirdették a májust. Az üldözésben, a rabságban születtek ezek a májusfák. „Szabadsági«” is lett hát az első nevük: L’ arbe de la 11- berté. Az első májusfát — de ki tudja pontosan, hogy a világ minden táján a szabadságért szót és fegyvert emelő népek hol emelték pontosan a legelsőt — talán az Angliából menekülő üldözöttek hajója, a May Flower vitte át oromdíszében, az új világba. Innét is á hajó neve — májusvirág —, s Kossuth Lajos 1852-ben visszatérve amerikai körútjáról a plymouthi kikötőben így beszélt róla: „Az önök szabadságfája, a May Flower: a miénk az osztrákok akasztófája”. A májusok a szabadságért harcoltak, a szabadságot köszöntötték. A latin eredetű szó is, május is azt jelenti: virágnyitás, újjáéledés. Az első szervezett május 1-et — miként az a határozat Párizsban meghozatott — 78 évvel ezelőtt ünnepelte a világ és egyetlen esztendővel sem maradtunk el mögötte. 1890-ben május 1-re nagyarányú felvonulást terveztek, de ezt a rendőrség nem engedélyezte. Azért május 1 virágai akkor is kibom- kuttak. Kisebb csoportokban vonultak fel a Városligetbe a munkások, végül is hetvenezerre növekedett számuk. A fővárosban ez addig soha nem látott hatalmas tömeg volt Az akkori gyűlésen felolvasták a szentpétervári munkások üdvözlő táviratát is. A májusi menetben ma sok helyen öreg, tépett zászlók is vonulnak. Harcok, küzdelmek, győzelmek zászlóveteránjai. Az idei májusi zászlók rengetegében egy öreg lobogó 77 éves születésnapját üli Orosházán. Történelmünk e zászló-tanúja emléke előtt tisztelegni: ez a foszló, öreg selyem adta az első jelet a parasztság csatlakozásának a munkásokhoz, ez vezette az első, szervezett viharsarki földmunkás-megmozdulást. Fehér selyme egyik oldalán pirossal hímezve a három 8-as, a másikon: „Föld! Kenyér! Szabadság!” 1891. májüs 1-én bontották ki először — sortűz is dörrent ekkor, a riadt hatalom, a főszolga- bíróság, a főispánnak „orosházi zendülés”-rői táviratozik. Májusi zászló történelme — csendőrségi, katonasági utasításokban, statáriumban, ügyészségi végzésekben, bírósági ítéletekben is olvashatjuk. Es a történelmet, életünket maradandóvá rögzített költői sorok. Juhász Gyula „Május ünnepe” így kezdődik: „A hatalom kiadta a parancsot: Ne legyen ünnep május elsején! Zászló ne lengjen és ének ne [zengjen Csak robotoljon csöndben a [remény!”-. Vonulnak a májusi zászlók, a történelmet írják és róluk az időt maradandóvá jegyző „riporterek” örökítik meg. Ady Endre a 65 év előtti májusi 1-ről így tudósít: „Vörös lobogók alatt rengeteg ezer ember ünnepel ma Magyarországon. Belereszket a gyöngeszívű, annyi... Forradalom zúg a világon, nálunk azonban nem vulkánok tüzelnek, hanem lappangó, folytó házitűz pusztít..” A májusi zászlókba a történelem szele kap. Egy pillanatra, csak egy rövid idézetre még álljon meg a krónikás, az 1919- es esztendőnél. Csak egy háromsoros rendeletét idézzünk, amelyet a forradalmi kormányzótanács adott ki. „A magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel”. I Vonulnak a zászlók, virággal, | májusfákkal köszöntjük május 1-ét Köszöntjük most az ünnepet, az örömöt, a virágnyitást, az újjáéledést. A vidámságnak, szép hagyománynak se szeri, se száma. Sokágú a májusfa, vagy ahogy egyes vidékeken mondják: hajnalfa, zöldág, májfa. A szerelemnek is van rajta ága. A legények állították kedvesük háza elé. Vannak olyan községek, ahol csak egy közös fát állítanak a legények, s arra a sok: ajándékot Van olyan hagyomány is, ahol csak a falu szépe kap májusfát. Hagyományok, s mai vidám ünnepi szokások: zene, tánc, bál. De épp ezért is, mielőtt a megkezdett Juhász Gyula verset befej érnénk, idézzük legalább emlékeztetőül az első két sorát: „A hatalom kiadta a parancsot:/ Ne legyen ünnep május elsején!” De így emelkedik magasba a vers, mint ahogy a májusi zászlók is emelkednek: „...Mint győzelmi zászló égbe [lendült A jegenye s ezer pacsirtadal Hirdette boldogan és [büszkeséggel, Hogy itt van május és a diadal!” ÉLJEN MÁ A MUNKÁS-NEMZETKÖZISÉG ÜNNEPE! Szőnyi Gyula rajza j e> 0 Ünnepség a szakszervezeti mozgalom régi harcosainak tiszteletére A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa április 30-án, a 24. szabad május elseje alkalmából a szakszervezeti mozgalom régi harcosainak tiszteletére Békéscsabán ünnepséget rendezett. A megjelenteket ifjú szakmunkás lányok üdvözölték, akik piros szegfűt és szakszervezeti jelvényt nyújtottak át nekik. Az ünnepi beszédet Bányai Béla, az SZMT tagja tartotta, majd a Budapesti Harisnyagyár Gyulai Gyára művelődési otthonának irodalmi színpada a régi május elsejék emlékét idézte vissza. Az ünnepségen többen elismerésben részesültek. A Szakszervezeti Munkáért kitüntető jelvény arany fokozatát kapta Re- setár József, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság szb-titkára, az ezüst fokozatot négyen kapták: Varga István, a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás szb-titkára, Dudás Jánosné, a Patyolat Vállalat szb-titkára, Hanczák János ny. békési tanár, Ver eb András gyulai kereskedelmi társadalmi ellenőr. Hatan oklevelet kaptak és pénzjutalomban részesültek. Befejezésül az SZMT megvendégelte a mozgalom régi harcosait, akiket közben Palotai Miklós és népi zenekara, valamint Andó l^ihály népdalénekes hangulatos műsora szórakoztatott. A szocialista munka vállalata kitüntetést kapta az Orosházi Gépjavító Állomás Bensőséges ünnepség keretében adta át hétfő délután dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az Orosházi Gépjavító Állomásnak a másodízben elnyert Élüzem és az első alkalommal elért Szocialista munka vállalata kitüntetést. Az ünnepségen részt vett dr. Hunyadi Kálmán, a Mezőgazdasági Gépjavító Tröszt vezérigazgató-helyettese, György János, a MEDOSZ osztályvezetőhelyetteáe, Zalai György elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára, Csatári Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, valamint az orosházi városi pártbizottság és a tanács vezetői. Az ünnepségen dr. Soós Gábor a gépjavító állomás öt dolgozójának átadta a gépállomás Kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést, majd Boros János igazgató több dolgozónak Kiváló dolgozó oklevelet és jelvényt nyújtott át.
