Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-14 / 88. szám
SMS. április 14. 7 Vasárnap A szocialista fejlődés új követelményei kapnak helyet az Oktatási Igazgatóság munkájában Munkatársunk felkereste Juhász József elvtársat, a nyolc hónapja alakult MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatóság igazgatóját, nyilatkozzon az intézmény eddigi munkájáról, feladatairól. Mi határozza meg az intézmény feladatait? Az MSZMP Politikai Bizottságának határozata alapján 1967. augusztus 1-vel megyénkben is megalakult az Oktatási Igazgatóság. Az igazgatóság létrehozása óta alig 8 hónap telt el, tapasztalataink ezért szerények. De az már most megállapítható, hogy a megyei oktatómunka lehetőségei bővültek s egyben nehezebbé és bonyolultabbá is váltak. Nemegyszer egyidőben kell megoldani a káderek képzését, továbbképzését, illetve az esti egyetemi, az öthónapos pártiskolai és a rövidebb tanfolyamokon az alapszervezeti titkárok, valamint a propagandisták felkészítését. Megyénkben 33 osztályban folyik az oktatás, csaknem 800 hallgatóval. Békéscsabán 19 osztály van, öt járásban kihelyezett tagozat működik. Külön erőfeszítést igényel az igazgatóságtól az oktatómunka összehangolása, korszerű tematikák kidolgozása, az előadók biztosítása, valamint a megyei végrehajtó bizottság február 4-i határozatának végrehajtása, amely kimondja, hogy az „oktatómunka, a megyei káderképzés és továbbképzés igazodjék szocialista fejlődésünk új követelményeihez, a gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos megnöveke- j dett ideológiai, politikai és gaz- j daságpolitikai megye előtt álló j feladataihoz.” Feladataink a különböző tömeg- oktatási formák, mint a téli tanfolyamok, elméleti konferenciák tematikájának és irodalomjegyzékének összeállítása, valamint a vezető propagandisták felkészítésének egy része is feladataink közé tartozik. Nagy segítséget jelent, hogy a megyei vezető pártmunkások készséggel vesznek részt az esti egyetemi oktatásban, előadásokat és tájékoztatókat { tartanak. A jövőben az állami és I gazdasági vezetőkkel kell kapcso- j latainkat ez irányban tovább erősíteni. Hogyan biztosítják a társadalmi összefüggések mélyebb feltárását? A megnövekedett követelményeknek és igényeknek megfelelően első lépésnek az előadói gárda kiszélesítését tekintettük. Ma már a három tanszék (Filozófia, Politikai gazdaságtan, Nemzetközi és magyar munkásmozgalom) előadóval rendelkezik. Az előadók, mint tanszéktagok, rendszeresen részt vesznek a tanszéküléseken tartott elméleti és politikai vitákon. Az oktatógárda növelése megítélésünk szerint magával hozta oktatómunkánk színvonalának növelését, sokrétűbbé vált és továbbfejlődött kapcsolatunk a gyakorlati élettel. Tanszékeink két- havonként tartanak megbeszéléseket, ahol egy-egy elméleti, politikai kérdés kerül megvitatásra. Többek között a filozófiai tanszéken megvitatták „a mai burzsoá filozófiai irányzatokkal összefüggő elméleti kérdéseket.” Ezen túl vitát tartanak „a filozófiai oktatás módszereiről”, valamint a Politikai gazdaságtan tanszéken az „árrendszer problémáit” és „a megye közlekedésének helyzetét” vitatták meg. Tervbe vették a „mechanizmus bevezetése megyei tapasztalatainak” megvitatását is. A Tudományos szocializmus tanszéken előadás volt a „népi szervek kialakulásáról és tevékenységéről Békés megyében” címmel. Előrehaladást értünk el a tanszékeken belül a munka- megosztást illetően. Ma már mindhárom tanszéken vannak oktatók, akik egy-egy témával foglalkoznak. Például a filozófiai tanszéken belül a tanszék háromnégy tagja a dialektikával, mások a történelmi materializmussal foglalkoznak. Ez lehetővé teszi az adott téma jobb megismerését, az összefüggések mélyebb feltárását, s kezdetét jelenti a későbbi tudományos kutatómunkának is. Fontosnak tartjuk a különböző tudományos szervezetekkel, a TIT-tel, MTESZ-, közgazdasági társulatokkal való kapcsolataink rendezését, a jó együttműködés kialakítását | tek tevékenységének összehangolására és ellenőrzésére. | Nagy érdeklődést váltottak ki az érdekviszonyokkal: a nép- gazdasági és a vállalati, a csoport - és az egyéni érdekekkel ösz- szefüggő kérdések. Többen kétkedéssel fogadták azt, hogy a köz- gazdasági eszközökkel történő tervezés biztosítja a tervszerű gazdálkodást. Annak adtak hangot: „mi a biztosíték arra, hogy nálunk továbbra is tervgazdálkodás lesz?” Ezek a nézetek a régi meg- szokottsághoz való ragaszkodáson túl abból is eredtek, hogy a résztvevők nem ismerték a tervezés mechanizmusát. Az anyagi érdekeltség, a jövedelemelosztás kérdéseinél igen sok jó elképzelés és javaslat is elhangzott. Mit hallhatunk a jövő okVan-e ««ód gyakorlati kér désekkel is foglalkozni? Az igazgatóság létrehozása akarva, akaratlanul felvetette munkastílusunk, a merev pártiskolai módszerek szigorú felülvizsgálatát s arra törekszünk, hogy egy- ; egy fontos párt- és kormányhatározat megjelenését megfelelő szintű vita, konzultáció kövesse. Ezzel tovább erősítjük a reális szemlélet, az egységes álláspont kialakítását. Rendszeresen kívánunk foglalkozni a jövőben oktatómunkánk didaktikájával, mivel a tanulók között megtalálható a nyolc általános iskolát végzettől az egyetemet végzettekig társadalmunk összes rétege. Ilyen heterogén ösz- szetétel mellett gondot okoz az oktatómunka egységesítése. Ezek a j gondok, sajnos, kiütköznek a félévi és év végi vizsgáknál, az osztályzatok nem minden esetben az objektív tudást tükrözik. A pártiskolai oktatás keretében első erőpróbát a megyei vb határozata alapján az ötször egyhetes propagandista továbbképző, a háromszor egyhetes üzemi és hatszor egyhetes mezőgazdásági jellegű titkári tanfolyamok szervezése jelentette. E tanfolyamokon 427 propagandista, 234 üzemi és 364 tsz-alapszervezeti titkár vett részt. Célunk az volt, hogy lehetőségeinkhez képest a párt- és kormányhatározatok, a Gazdasági Bizottság döntéseinek, a Munka Törvénykönyve, a tsz-törvény és földjogi törvények ismertetése útján segítsük elő az egységes értelmezést, a közgazdasági szemlélet további erősítését. Szükség volt arra is, hogy a legalapvetőbb közgazdasági és gazdaságpolitikai fogalmakat és azok összefüggéseit ismertessük. Ebből az is következett, hogy az elvi kérdéseken túl elsősorban a reform bevezetésével kapcsolatos helyi gyakorlati teendőkre kívántuk a figyelmet fordítani. Olyan témákat dolgoztunk fel, mint a párt vezető sze- j repe, a gazdaságszervező munka, a vállalati, népgazdasági tervezés, a vállalatok, tsz-ek pénzügyi, beruházási, értékesítési rendszere, a bérgazdálkodás, munkadíjazás és anyagi ösztönzés problémái. Az előadásokban és a vitákon a párt vezető szerepének tartalmát, formáit és főbb területeit is tisztázni kellett, többek között, hogy a vezető szerep elsősorban a párt politikájának megvalósítása útján érvényesül. Nagyon sok kérdés hangzott el arra vontkozólag, hogy az alapszervezetekre milyen konkrét feladatok hárulnak a helyi politika kialakításában, hogy kell értelmezni alapszervezeti szinten az elemző munkát és milyen intézkedéseket kell tenni a társadalmi és mozgalmi szervezetatási évre vonatkozóan? A tanfolyamok megítélésünk szerint elérték céljukat. Az anyagon túl széles körű tapasztalat- cserét, a jó elképzelések és módszerek elterjesztését is szolgálták. Olyan tanulság is levonható, hogy egy-egy feladat végrehajtása előtt szükség van hasonló jellegű tanfolyamok szervezésére. A résztvevők elmondották: most látják, hogy a jövőben milyen bonyolult feladatok állnak egy alapszervezeti titkár előtt. Ezért feltétlen szükséges, hogy az illetékes járási-városi pártbizottságok nagyobb gondot fordítsanak a helyi pártszervezetek munkájának segítésére, többet kell részt venniük az alapszervezetek rendezvényein. Ugyanakkor az alapszervezetek vezetői a tájékoztatást ne csak fentről várják, hanem keressék a helyi lehetőségeket is. Tervszerűbbé kell tenni a gazdaságvezetők beszámoltatását, hogy a helyi kérdéseket, intézkedéseket ismerjék, s azok végrehajtására mozgósítani tudják a párttagságot. A járási-városi pártszervek ezekben a napokban végzik a beiskolázást, válogatják ki a pártiskolai résztvevőket. A szeptemberben induló öthónapos pártiskolára elsősorban párttitkárok, tömegszervezeti és mozgalmak vezetői, állami és gazdasági vezetők kerülnek. Ez az összetétel határozza meg a pártiskola tematikáját is. Különös gondot fordítunk arra, hogy a gazdaságirányítási rendszerrel összefüggő kérdések, mint pártunk gazdaságpolitikája, a tervszerűség, az anyagi érdekeltség, jövedelemelosztás kérdése* nagyobb szerepet kapjanak. A nemzetközi munkásmozgalommal összefüggő kérdések közül különösen a két tábor harcának elvi és gyakorlati kérdései szerepelnek tematikánkban. A világnézeti kérdések olyan csoportját, mint az erkölcs, vallás, pártunk kultúrpolitikájának konkrét tennivalóit is feldolgozzuk. Az esti egyetemi oktatásban is szükségessé vált, hogy 1968—69-es oktatási évben nem indítunk az I. évfolyamon osztályokat a járási tagozatokon, hanem csak Békéscsabán. Ez évben a szakosító tagozatokon is lesznek bizonyos változtatások. Ez elsősorban azt jelenti, hogy nem általános politikai gazdaságtan szakon, hanem szocializmus politikai gazdaságtan szakon indítunk osztályokat. Kellő jelentkezés esetében az igényeket figyelembe véve, tervbe vettük a magyar párttörténet, szakosító indítását is. Ezzel mintegy elő kívánjuk segíteni és pótolni igyekszünk azt a nagy lemaradást, amely a párttörténetünk oktatásában mutatkozik — fejezte be tájékoztatását Juhász József elvtárs. Könnyű a nőknek Zenés vígjáték bemutatója a Jókai Színházban Április 12-én, pénteken este 7 órakor mutatta be a Jókai Színház Dávid—Stark: Könnyű a nőknek című zenés vígjátékát. A mindössze hat szereplőt felvonultató darab hangulatos estét szerzett a színház vendégeinek. A rendező Daniss Győző volt, a szerepeket Romvári Gizi, Felkai Eszter, Dénes Piroska, Széplaky Endre, Székely Tamás és Kardos Gábor alakították. A két mérnök: Jucika és Péter — Felkai Eszter, Kardos Gábor. Lajos bácsi, a művezető, szenvedélyes bélyeggyűjtő. Ezúttal azonban mást vizsgál... Dénes Piroska, Székely Tamás. A főmérnök, Jucika és Colette — Széplaky'Endre, Felkai Eszter és Kom vári Gizi. Fotó: Demény
