Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-14 / 88. szám

1968. április 14. 4 Vasárnap Újabb gépek érkeznek a békéscsabai Pamutszövöbe A Pamuttextilművek békéscsa­bai gyárába egy újabb lánccsé- velő gép érkezett, amit most sze­relnek be. Az idén ez már a má­sodik, s ezenkívül két cérnazá­ró géppel is bővült a gyár gépál­lománya. A következőkben két gyűrűs cérnázógép várható. A munkáslétszám mintegy 60 fővel nőtt, legnagyobbrészt fiatal lá­nyokkal. További felvételre is sor kerül. Ebben az évben 100 ezer forint költséggel új bejáratot alakíta­nak ki a gyárban, ahol a sze­mélyforgalmat és a szállításokat is lebonyolítják. A gépek szá­mának növekedésével szükséges­sé vált az elektromos berendezé­sek fejlesztése, amire több mint 300 ezer forintot fordítanak. Üj elektromos emelővillás targon­cát is kap a gyár a fonalas lá­dák rakodásához. Melyik a jobb, s gazdaságosabb? Sokat vitatott téma mezőgazda- sági szakemberek körében, hogy miként juthatnak több abrakta­karmányhoz: őszi árpából, ta­vaszi árpából, takarmánybúzából, vagy pedig az őszi búza és az őszi árpa keverékéből? Tulajdon­képpen erre a kérdésre keresnek választ ebben az esztendőben a Felsőnyomási Állami Gazdaság­ban. Kísérletet szerveztek annak eldöntésére, hogy vidékünkön mennyire bevált a takarmányár­pák, a kétszeresek vés a takar­mánybúzák termesztése. Legtöbb szakember ugyanis ed­dig azt vallotta, hogy'az őszi ár­pa és az őszi búza keveréke na­gyobb szemtermést ad, mint az árpa, tisztán vetve. A felsőnyo­másiaknak viszont az a vélemé­nyük, hogy az őszi árpánál, a tavaszi árpánál és a kétszeres­nél jobb és gazdaságosabb a ta­karmánybúza. Ezért is állították be a kísérletet, melyet majd an­nak idején be is mutatnak egy nagyobb méretű tanácskozás ke­retében. Gyomai vasasok Madarász László, az Orosházi Vas- és Kályhaipari Vállalat gyomai telepvezetője éppen nincs beint az üzemben. A portás azonban tudtomra adja, hogy nemsokára visszajön, és addig is várjam meg az irodában, ahová ő készséggel elkísér. A műszaki irodában Kovács József technológus rajzasztala fölé hajolva dolgozik. A fehér pa­píron a fekete tussal meghúzott vonalakból élesen kirajzolódnak az üzem immár nevezetessé vált gyártmányának, a gázkazánnak körvonalai; Há nehezen is kezdődik a be­szélgetés, hamarosan megtudom, hogy három méretben készül a kazán. A legkisebb 15 ezer kaló- ria/óra teljesítményű, amely egy 3—4 szobás családi ház radiáto­rokkal való fűtéséhez elegendő, a 25 ezres ikerházakban (8—10 he­lyiség), a 60 ezres társasházban (6—7 lakás), bölcsődékben, óvo­dákban allkalmazhaitó. Boyler közbeiktatásával a melegvíz-ellá­tást is megoldja. a — Hatásfoka 84—87 százalékos, ami messze felülmúlja a széntüze­lésű berendezések gazdaságossá­gát — folytatja a közben megér­kező Madarász László, és amit ő még igen lényegesnek tart: — Az automatikus szabályozóval telje­sen biztonságos. Az is kiderül, hogy a gyárt­mánynak nines különösebb szük­sége a reklámozásra, mert a Bács- Kiskun megyei Vasnagykereske­delmi Vállalat az egész évi ter­melést lekötötte. Az üzleti rész egyébként nem az ő hatáskörébe tartozik, de azt tudja, hogy igen nagy az. érdeklődés a kitűnő konstrukció iránt, amelyből Gyo­mén eddig mintegy 180 készült el. És, hogy jobban megismerje a lakosság, most majd országos vándorkiállításon mutatják be. A gépészeti szerelvényt iítit állítják össze. Kecskemét után talán Bé­késcsaba következik... Mada­rász László legalábbis ezt java­solta. Először azért, imént a megye három városába, Békéscsabára, Orosházára, Gyulára már eljutott a gáz, másodszor pedig azért, mert mégiscsak Békés megyében készül a gázkazán. A dátum március 25. Tárgy: Korszerű gáz- és olajtüzelésű ka­zánok és fűtőberendezések fel- használásának lehetősége a szer­vezett magánlakásépítésben. A meghívottak között különböző szervek képviselőinek és az or­szág több számottevő szakembe­rének a neve szerepel. — Mi volt ott a vélemény? — Az OTP képviselője kijelen­tette, hogy megfontolás tárgyává teszi a gázkazán általános alkal­mazását. Különösen a kisebb, 10 ezer kalória/óra teljesítményű ér­dekelte, ami egy 2 és fél szobás lakásban kitűnően megfelel. Nem üzleti titok, hogy azóta már el is készült az üzemben en­nek a prototípusa. — Az idő pénz — vallja Mada­rász László és úgy tervezi, hogy a prototípus már ott lesz a BNV-n. Egyébként azt is érdemes tud­ni, hogy Madarász László erede­tileg géplakatos. Évekig szakmun­kásként dolgozott, míg aztán to­vábbtanulásra szánta magát. El­végezte a technikumot, majd sok­sok lemondás árán — munka köz­ben — a műegyetemet. Azért ma is szívesen veszi kézbe a szerszá­mot, a hegesztőpisztolyt és nem mond csődöt a tudománya az esz­tergapadnál sem. Mérőszoba kellett — berendez­te magának. — Segíts magadon..;. — jegyzi meg, elhagyva a közmondás má­sik felét, az isten is megsegít-et. Éppenséggel nem hasonlít va­lamiféle laboratóriumra, de „in­gyen” van. Az ő és Kovács Jó­zsef gépésztechnikus keze mun­kája csupán a „ráfordítás”. A cél­nak viszont teljesen megfelel. Eb­ben a pici helyiségben kísérletez­nek és bizonyos konstrukciós vál­tozásokat is végrehajtanak, ha a szükség úgy kívánja. Csak kifo­gástalan készülék kerülhet ki az üzemből. nak értékelték. Tizenhatan vettek részt rajta, senki sem maradt ki. A KISZ-alapszervezet megala­kítására ebben a hónapban kerül sor. Sok a fiatal és még jönnek is az idén. Lesznek vagy harmin­cán. Helyesen mondja: — Az ilyen vasas-üzemnek élen kell járnia. Mint csoportvezető nagyra ér­tékeli az üzem fejlődését. — Először mindent szabad kéz­zel csináltunk. Egy készülék elő­állítására akkor 250 órát fordí­tottunk. Most már egyre jobban sablonozunk és 180—185 órára le­szorítottuk az időt. — Lehet még javítani? — kér­dezem. — Az álmunk egy fedőgázas ívhegesztő berendezés. Ezzel a je­lenlegi hegesztési munkaidőt leg­alább 30 százalékkal tudnánk csökkenteni. A berendezés talán félmillió fo­rintba sem kerül, s egy év alatt visszatérülne. Így számol. A kazánház és a szociális léte- i sítmény építése hónapok óta nem nagyon haladt előre, a Békés me­gyei Vegyesipari Vállalat építő­részlege mintha megtorpant vol­na. A Gyoma és Környéke Építő­ipari Ktsz jóval később kezdte meg a nagyszereidé építését, még­is előbbre jutott a munkában. Egyébként a IV. negyedévben kezdődik a nagyszereidé benépe­sítése. Most 54-en dolgozna'- az üzemben, év végén mintegy 80-an lesznek. A végleges létszám jö­vőre 250-re kerekedik ki, 50—50 százalékban lesznek szak- és se­gédmunkások. Gyomaiak, endrődiek jutnak munkalehetőséghez, olyanok, akik ma még vidékre járnak és a gyo­mai iparitanuló-iskolában végző géplakatosok, hegesztők, eszter­gályosok, gépszerelők, lemezlaka­tosok számára is lesz itt hely. Pásztor Béla — Mi az előnyösebb: a gáz- konvektor vagy a gázkazán alkal­mazása ? — Részt vettem én is ezen a tanácskozáson — mutat egy meg­hívót Madarász László, melyet a Típustervező Intézettől kapott. Á dohányosok önvédelme A dohányosok, mint számtalan statisztikából kiderül, jobban ki vannak téve a tüdőrák veszélyé­nek, mint a nem dohányzók. Le­hetséges azonban, hogy némelyi­kük természetes védekezést fej­leszt ki a veszéllyel szemben. Legalábbis erre következtethe­tünk egy különös felfedezés alap­ján, amely ja New York állambeli Tuckahoe-ban működő Wellcome kutatólaboratórium tudós-cso­portjának nevéhez fűződik. A tudósok megvizsgálták do­hányosok testszöveteit, s kimutat­tak benne egy enzimet, a hidroxi- zál benzopirént, amelyet nem do­hányosok ■ szöveteiben nem talál­tak meg. Ennek az enzimnek egyik sajátossága, hogy szétbontja a benzopirént. Márpedig a ben- zopirén, amely a cigaretta egyik égésterméke, köztudomásúlag rákkeltő hatású. Ebből a tudósok arra következtetnek, hogy a dohá- uyosok szervezete védekezésül talán egy olyan enzimet állít elő, amely alkalmas a veszedelmes égéstermék szétbontására. Sőt. Az eddig végzett vizsgála­tokból az is kiderül, hogy az en­zim, amely nem dohányosoknál sohasem fordul elő, a dohányo­soknál is • ;ndkívül különböző mértékben található. Elképzel­hető lenne tehát olyan vizsgálat, amely kimutatná a dohányosok­nál a rákosodás valószínűségét, így talán időben leszoknának szenvedélyükről. A BÉKÉSI FÜRDŐ lérfi fürdőszakmunhást keres felvételre. Munkabér megegyezés szerint. JELENTKEZÉS: személye­sen vagy levélben. BÉKÉS, Községi Tanács V. B.-nél. 50574 Madarász László az egyik leg­jobb szakmunkásnak Tóth Vince végszerelő brigádveaetőt tartja. Fiatal ember, nem néz ki még annyinak sem, mint amennyi. Amikor az elismerésért gratulá­lok neki, kissé zavarba jön, aztán 1 gondol egyet és így fordítja a szót: — A gyulai szakmunkásképző­intézetben tanultam. Hét éve vé­geztem, de ma is hálával gondo­lok Szlávik Józsi bácsira, a szak­oktatómra, az osztályfőnökömre, Erdei Bélára és másokra is, akik foglalkoztak velünk. Mosolyogva mondja, hogy eb­ben az üzemben az a jó, hogy Ma­darász elvtárs gondolkozni hagyja az embert. Megbízta őt azzal pél­dául, hogy a vezérlőcsövek tömí­tését oldja meg. Apróság talán; de becsület kérdése, hogy az töké­letes legyen. A főnöke már háromszor küld­te el egy-egy készülék üzembe helyezésére Budapestre. Nem kis felelősség ez, mert ha valami vá­ratlanul közbejön, nincs segítség. Bármilyen hiba van, azt neki kell elhárítania. Egyedül. Érdeméül tudja be Madarász László, hogy ő konstruálta a ve­zérlőberendezések csővezetékének és a burkolati lemeznek a hajlító­készülékét. A megbecsülést ki kell érde- j melni. Dinya Máté az egyik csoport- vezető. öt választották meg a nemrég megalakult 8 tagú párt- alapszervezet titkárává. A napok­ban tartották a 4. taggyűlést, amelyen a politikai oktatást jó­P. HOWARD: /fiefM fa«!/ 54. Tehát Pencroft azonos Lapor- terrel? Gondolhatta volna ... Ö, de buta volt... hiszen mikor ő a „Sí l’on savai”-t játszotta Murzukban ... Kölyök azt kiál­totta: „gyilkos”, és Pencroft tor­kának ugrott... Még azt látta, hogy Spolians- kyt elkötik mellőle, és vizet ön­tenek rá... Meghalt?... Öt újra letakarják ... Érzi, hogy a szája habzik ... Mennyi idő telhetett el? Sötét lesz min­den ... Zúgva kalapál az agyá­ban a vér, és.., elveszti az esz­méletét ... Vége... „Hála Isten­nek, most már vége...” Ez volt a búcsúzó öntudat utolsó reflex- gondolata ... Arra tért magához, hogy a kórházi ágyon fekszik, és az or­vos elgondolkozva hajol fölé. A kapitány is. A vörös szanitéc Házhoz szállítás garanciával A hűvösre fordult tavaszi idő­járás nem kedvez a halak ter­mészetes szaporodásának. Külö­nösen érzékenyen érinti ez a tény az egyik legfinomabb húsú hal­fajtát, a süllőt, amelynek amúgy ■ is igen sok az „ellensége”, nagy veszteséggel nőnek fel az ivadé­kok. Ez azonban nem érinti a Szarvasi Kísérleti Halastavakat, ahol mesterséges halkeltetésre rendezkedtek be. A süllőszülők fűzfaágból, mo­hából készült puha fészekre ív­nak. Az ivadékok a halkeltető házban olyan medencékben kel­nek ki, amelyekben oxigénnel dúsítják a vizet s szabályozzák a hőmérsékletet. A 3—4 centire előnevelt kis süllők természetes környezetben érzik magukat, hisz táplálékul algákat is nevelnek számukra. A Szarvasi Kísérleti Halastavak az elmúlt év tavaszán százezer előnevelt süllőivadékot értékesí­tett, most negyedmillió a terv. Nagy érdemük a szarvasiaknak, hogy garantáltan házhoz szállít­ják az ivadékokat. Az érzékeny kishalak ugyanis sajátos szállí­tási módot igényelnek. Oxigénnel dúsított, műanyag zsákokban olyan körülmények között érkez­nek új helyükre az ivadékok, mintha egész idő alatt a tóban éltek volna. Szakember kíséri a szállítmányt, s csak annyi dara­bért fizet a vevő, amennyit élve átvett. Ez már az új gazdasági mechanizmus követelményeinek is száz százalékban megfelel. A szarvasi süllőivadék az or­szág különböző tájaira eljut, de Ausztriában és Nyugat-Németor- szágban is megnőtt irántuk a ke­reslet. A. miagasira tartja a lámpát. Latou- ret őrmester a háttérben. Mi ez? Kibírta a huszonnégy órát? Brandyt önteneik a szájába. Ettől jól átmelegszik, és a vére keringésbe jön. A mindenségit ennek az elpusztíthatatlan szer­vezetének ! Az ezredorvos a szivét hall­gatja. — Vasból van ez az ember. A szívverés máris ütemes . .. — Őrmester... — szólt a ka­pitány —, ha jobban van a be­teg, kísérje a századirodába... Jobbulást, barátom... Mi?;;. Mi az, hogy barátom; És jobbulást? Mióta vám ez az ember ilyen jóba vele?... Mi történt? Hát ezek összeesküdtek a biztosítóval, hogy ő ne tud­jon meghalni? Miféle izé ez me­gint? ... De még nem volt annyi ereje, hogy beszéljen. Előzőleg ez történt. Délután négykor vesztette el az eszméle­tét. És fél ötkor jött az őrség, a kapitány vezetésével. Velük volt az ezredorvos és a szanitéc hordággyal. Ha fél órával később jönnek, már nem .él. Hogy mi történd? Finley Delahayhoz ment, és a betegen fekvő őrnagynak jelen­tette, hogy egy legényt, aki út­közben kitűnően megállta a he­lyét, en crapaudine kikötötték huszonnégy órára. — Mit? .. . kiáltott az őrnagy. — Altiszt! Mondja a kapitány úrnak, hogy kéretem! Gardone elsősorban kis híján kardot rántott Finleyre. De az őrnagy tökéletesen fedezte a tisztet. — Én kértem Finleyt. hogy tegyen jelentést a büntetésekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom