Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-13 / 87. szám
T908. április 13. 4 Szombat Az építőiparban az elmúlt ; sál is. A kísérleti épületet szoba evek legfontosabb műszaki | nagyságú, 50 mázsás falelemekből fejlesztési célkitűzése az volt, ■ állította össze az építőipari vállahogy a társadalom egyre növekvő igényeinek kielégítésére mind korszerűbb építési technológiákat alkalmazzanak. Békés megyében az évről évre növekvő iparosítás és a lakosság jogos lakásigényeinek kielégítése meghaladta és meghaladja a megye területén levő építőipari szervezetek kapacitását. Lényegében ezek az objektív okok ' késztették a megyei pártbizottságot 1964 áprilisában arra, hogy a kérdés megoldására egy ankétot hívjon össze. Az an- kétot a pártbizottság és a Népúj lat. A vállalatnak tapasztalata | még nem volt, így az elemeket gyártó és elhelyező szakmunkásoknak újszerű feladatot — a vállalat vezetőinek és a kísérletet irányító Nagy Sándor főtechnológusnak sok űj műszaki problémát kellett megoldani, amíg az épület elkészült. Az ankét óta egy új, hazánkban eddig még nem alkalmazott módszerrel felépített lakóépületbe költözhetett be Békéscsabán hat család. Ennek jelentőségét akkor lehet felmérni, ha figyelembe vesszük, hogy a paneles ság képviselői közösen rendezték építési mód bevezetését Budapes és erre meghívták a megyében | ten és az ország más területein működő nagyobb építőipari es alapanyaggyártó vállalatok és a tervezőiroda vezetőit. ttok hasznos észrevétel hang- zott el az ankéten, de ezek közül is a legjelentősebb a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki fejlesztéssel íoglalkocsaknem 10 éves előkészítő mun- j ka előzte meg. Már ennél a hat- \ lakásos épületnél is elismerés fl- I leti megyénk élenjáró építési szakembereit, nemcsak a kezdeménye- ; zés bátorságáért, hanem sikeres I végrehajtásáért is. Az építőipari vállalat igazgatózó szakembereinek javaslata volt: , ja_ ErienyZszky^Zs-^Z az építés technológiájának olyan 1 irányú fejlesztése, amely o közismerten kiváló minőségű megyei téglagyártó bázison alapszik. A vállalat javaslatát részben saját kísérleteire, részben az Építéstudományi Intézet kutatási eredményeire alapítva tette meg. A téglagyár vezetői örömmel fogadták a javaslatot, mert ez egyezett saját fejlesztési elképzeléseikkel: a jó minőségű agyagvagyon korszerűbb, fejlettebb módszerekkel való felhasználásával. A megyei párt- és tanácsi szervek az építőipari vállalat és téglagyár elgondolását támogatták, mert ezzel a lakosság korszerűbb lakásokkal való ellátását és a lakásigény gyorsabb kielégítését látták biztosítottnak. Az Építőipari Tudományos Egyesület Békés megyei csoportja vállalt védnökséget a téma felett, és annak kidolgozására munkabizottságot hívott össze a Szilikátipari Tudományos Egyesület ban nemcsak arra törekedett, hogy a vállalat korszerűbben termeljen. hanem az is érdekelte, hogy pártunk és kormányunk az idő tájt már meghirdetett új gazdasági mechanizmusának alap- elveit szem előtt tartva, jelent-e ez az új technológia gazdasági eredményt a vállalat és társadalom számára. Ezért a kísérleti j épületet, illetve annak szerkezeteit műszaki szempontból megvizsgál- | tatta az Építéstudományi Intézet- | tel. E műszaki vizsgálattal párhu- ! zamosan gazdasági szempontból I viszont a budapesti Építésgazda- | sági és Szervezési Intézet munka- I társai vették mikroszkóp alá a kí- ■ sérleti épületet. ÍVJ indkét vizsgálat a helyi kez- iTi deményezés és elképzelések helyességét bizonyította. A két ; tudományos intézet kutatási záró- jelentésében mind műszaki, mind | gazdasági szempontból előnyösnek minősítette a szerkezeteket és megyei szervezetével közösen. A j széle° k°rü alkalmazásukat ja- tflaiMnav t«hh éves ál- vasolla. E javaslatok hatására kert bizottság tagjainak több éves ál-, ... dozatos, lelkes munkájának ered- hozzajaiulast a menye, hogy ma — Magyarországon először — beszámolhatunk olvasóinknak egy új építési mód születéséről. megyei tanacs tervosztálya az Építésügyi Minisztérium Műszaki Fejlesztési Főosztályától a téglapaneles építési mód Békés megyei alkalmazásáA munkabizottságban részt vett többek között a tanácsi szervek részéről Kelemen János és Si- piczky János, a tervező vállalat részéről Körösfalvi Pál, Ferencz Rezső, Pauló László, a téglagyár részéről Lányi Frigyes. Köti Imre, a kivitelező vállalat részéről Kövek Ferenc és Nagy Sándor. A munkabizottság konkrét munka- program alapján dolgozott. Ennek keretében alapanyagvizsgálatokat és panelgyáríási kísérleteket végzett az építőipari vállalat és téglagyár által javasolt szerkezetek szilárdsági, valamint hőtechnikai tulajdonságainak megismerésére. Ä kísérletek kedvező eredmé- nyei után a munkabizottság — a kivitelező építőipari vállalat vezetőségének egyetértésével — elhatározta egy hatlakásos téglapaneles kísérleti lakóépület felépítését. (1 kísérleti épület tervezését a Békés megyei Tanácsi Tervező Iroda készítette el a kísérleteket végző szakemberek közreműködésével. Az épület megépítéséhez az Építésügyi Minisztérium hozzájárult, s nemcsak elvben, hanem anyagi támogatásra. A minisztérium a hozzájárulást megadta, és a megyei szervek részére messzemenő támogatást helyezett kilátásba. Megnyílt tehát az út, hogy számos külföldi példa után Magyarországon is, így Békés megyében először, alkalmazzák e korszerű építési módot. Ezt követően a tanácsi szervek, a kivitelező vállalat, a békéscsabai téglagyár vezetői és. a kutató- intézetek képviselői között' több tárgyalás zajlott le. Ezek eredményeként a tanácsok anyagi támogatással járultak hozzá a megyei j lakástípusok megterveztetéséhez ] és egy évenként 400 lakást gyártó. úgynevezett polipon- és „miniházgyár” — megtervezéséhez. A kutatásban már korábban is részt vevő Építésgazdasági és Szervezési Intézet vállalta a téglapaneles építési mód Békés megyei alkalmazásához szükséges összes előkészítő, tervezőmunka irányítását. A lakások terveit a Típus- tervező Intézet, a gyártó üzem terveit pedig az Építéstudományi Intézel bevonásával készítette u. A tervezési munkák összehangoi lására az összes résztvevő szervekkel egy ütemtervet dolgozott | ki, amely biztosítja, hogy igen rövid idő alatt, mindössze 7 hónap után a békéscsabai „házgyár” megépítéséhez a kivitelező vállalat hozzákezdhet. Az ÉGSZI-vel aláirt szerződés után nem telt el egy hónap sem. és már a tanácsi beruházó szervek és az OTP válogathatott a legkorszerűbb lakások típusai között. A tanács választása a helyi lakásigényeknek legjobban megfelelő több mint 56 négyzetméteres, kétszobás, fürdőszobás, külön WC-s. beépített szekrényes, gázfűtéses, erkélyes lakástípusra esett. 17 zekből a lakas típusokból Bé*** kés Csabán, Gyulán, Orosházán évente összesen mintegy 400 épül 1969-től kezdődően. Az első időben a paneles lakóépületek a most folyó lakóházakhoz hasonlóan 4 emeletes kivitelben készülnek, de a megyei tanács tervbe'vette 8 emeletes épületek építését is. A helyi kezdeményezés alapján megtervezett téglapaneles lakóépületek erre is alkalmasak. A lakások terveinek kiválasztása után megkezdődött a panelgyártó üzem beruházásához szükséges tervek készítése is. A tervezésben részt vevő és a kivitelező vállalat képviselői hetenként hol Budapesten, hol Békéscsabán ülnek össze az előadódó kérdések tisztázására. A megyei tudományos egyesületek vezetői továbbra is akiivan irányítják és segítik a részvevőket a nagy horderejű békéscsabai kezdeményezés megvalósításában. E szűkebb munkabizottság a megvalósításra részletes intézkedési ütemtervet dolgozott ki. Ugyanekkor az építőipari vállalat műszaki és pénzügyi vezetői malmost — a tervezés időszakában — eljárnak a poligon-üzem megépítéséhez szükséges bankhitel megszervezésének ügyében. Ehhez a Beruházási Bank Békés megyei fiókja is segítséget nyújt és támogatja a kérelmet. A téglagyár pedig mintegy 40 millió forintos beruházás megvalósításával készül fel a speciális téglák gyártására, mellyel részben a kerámia-betétes panelek alapanyagszükségletét biztosítja, másrészt a kislakásépítők ilyen irányú igényeit is kielégíti. E korszerű üzemben gyártják majd a téglapanelekhez azokat a speciális kerámiabetéteket, amelyeket az ÉTI részéről Máté Ferenc tudományos munka, társ tervezett. E téglák nemcsak nagyszilárdságűak, hanem nagy üregtérfogatuknál fogva igen jó hőszigetelő képességűek is. Az Építésgazdasági és Szervezési Intézet munkatársa, Csekxne István, nemcsak a tervezési és előkészítési munkálatokat koordinálja, hanem az elkészült tervek alapján folyamatosan végez gazdasági vizsgálatokat is. A z elmondottakból kitűnik, ** hogy helyes úton indította el a megyei pártbizottság és a Népújság 1964 áprilisában rendezett ankétja ezt a lelkes műszaki kollektívát, mely munkájának eredményeként más tervező és kutatószervek segítségével biztosítani fogja, hogy megyénk lakásállománya európai műszaki színvonalon és gazdaságosan, évente több száz lakással bővül. Ezért pedig eddigi munkásságukért is elismerés illeti az új építési mód megalkotóit. Ezer taggal biztosítási és önsegélyező csoport alakult Megalakult a Békéscsabai Városi Biztosítási és önsegélyező Csoport a tanácsi vállalatok és a közalkalmazottak bevonásával, mintegy 1000 fővel. Az intéző bizottság elnöke dr. Dankó János, a Békés megyei Tanács V. B. ipari osztályának vezetője. Az önsegélyező csoport tagjai havi 20 forintot fizetnek be, melynek egyhatodát az Állami Biztosító visszautalja. Az intéző j bizottság ebből — az egyesületekre vonatkozó alapszabály szerint — közös kirándulást, üdültetést szervezhet, segélyeket nyújthat. A 20 forintokból befolyó egy hatod j részén felüli összegből az Állami Biztosító baleset után meghatározott összeget fizet ki a csoport | tagjainak. Patika a nadrágzsebben — Mi van veled, öregem? — Szúr az oldalam. Megyek Kocsordihoz. Neki mindig van egy tucat tablettája. — Ezért ne fáradj hozzá. Nekem is van annyi, mint neki. Hol szűr? — Itt. Tapogasd meg. — Minek? Nesze, szopogass el ebből néhányat, utána kutya bajod lesz. — Hű, most meg a fejem kezd hasogatni. — Tessék, kapd be ezt a drazsét. -y — Ez mi? — A hasogatás ellen. Halálbiztos. — Lenyeltem. Hanem termitől sápadtál el? — Fogalmam sincs... Rosszul- lét kerülget. — Ugyan, neked az semmiség. Hamar végy be valamit. — De mi az ördögöt? — Talán abból, amit nekem adtál. — Ne hülyéskedj, azt sem tudom, mire... szóval izé... mire beveszem, már el is múlhat. — Mindenkinek doktora vagy, csak pont magadon/nem tudnál segíteni? — Arról van szó. hogy ez az izé... ez a tabletta nekem nem tett jót. — Akkor miért adtad be nekem? — Neked még jót tehet. — Jó tett helyébe jót várj. Ide süss: nekem is van egy csomó ilyesmim a nadrágzsebben. Mindig felíratok 'néhány gyógyszert, jó az, ha kéznél van. Rá se ránts erre a kis rosszullétre, kapd be hamar ezt ni. Nyugodtan vedd be, öregem. Ha én mondom. így, rendben is van. — És körülbelül mikor hat? — Nem tudom pontosan, mert én még nem használtam. De mondják, nagyon jó. — Hm... milyen szép is ez, hogy így gyógyítgatjuk egymást. — Ügy ám, testvéries. — Mutasd csak azt a sárga drazsét. Ez mi ? — Nem tudom, de még ma kipróbálom. — Hogyan? — Frontátvonulás van, ilyenkor ez az utálatos fráter, ez a Kocsordi szédeleg, és mindent bevesz, amit kínálnak neki. — Csakugyan undok egy alak. — Megyek, és beadom neki. Majd meglátjuk, mi lesz vele. — És ha megárt neki ez a sárga vacak? — Legfeljebb majd elmegy az orvoshoz. H. J. 53. Gyengébb fizikumú ember a trópuson sokszor ájulásszerüen elalszik étkezés után. Hiába minden, ez az álmosság leküzdhetetlen. Spoliansky vérző arccal bukott a földre. — Ezt a Spolianskyt kössétek a másik csirkefogó mellé két órára. Az en crapaudine középkori büntetés. A bokát és a csuklót . megkötik, azután a hason fekvő ember hátán addig húzzák, amíg a kéz- és a lábfejek ösz- szeérnek. Így lökik be egy letakart verembe. Érezte, hogy a feje tele van vérrel és a szíve vadul kalimpál, ahogy hason fekszik a veremben... Mellette a szerencsétlen Spolianskyt kötötték meg. A napon ötven fokon felül volt, ami a Szaharában nem ritkaság. A vermet lefedték ponyvával. Szörnyű hőségnek kell lenni itt ' fél órán belül. Hm... a vér már lement a fejéből, és a szíve is egész rendesen dobog. Mégiscsak órák kellenek majd hozza, hogy így meghaljon... — Harrincourt... — nyögte Spoliansky — én... nem bírom ki... két óráig .— Ugyan menjen! Két óráig akár pikétet is lehet így játszani. Szájharmonikáról nem is szól va. — De... nekem tágult aortám van... — Hát minek jön a Szaharába, ha ilyen előkelő? Ne mozogjon lehetőleg, mert akkor lassabban kering a vér. és nem szorítja úgy el a kötél. — Maga... miért mozog... akkor? — Mert én szeretnék meghalni... A meleg már kezdett megsűrűsödni a ponyva alatt, és a két ember kilégzéséből megrekedt széndioxid még halálosabbá tette az izzó nyomást A ponyva mintha fűtött kályha oldala volna, úgy ontotta rájuk a perzselő forróságot, és nem engedte át a visszasugárzó hőt. — Harrincourt... — lihegte a másik —, hallgasson meg... Nem akarom a sírba vinni., amit tudok... Meg kell mondjam... ki vagyok.. — Gárdatiszt és elkártyázta, vagy őrgróf és megölte. Oly mindegy... — Éri állami ember voltam... — Miniszteri tanácsos? — Nem.. Hóhér... — Tessék? A „gróf úr” hóhér? Ezzel a külsővel? Miért? SzegényTrop- pauer olyan, mint egy hóhér, és költő. Ez meg inkább költőnek látszik, és hóhér... Na, szé-
