Békés Megyei Népújság, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-03 / 79. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek7 BÉKÉS Mi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁGA 1968. ÁPRILIS 3., SZERDA Ara 80 fillér XXIII. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM NYERESEG ÉS NYERESÉG Sok szó esik manapság a vál­lalata nyereségről, és őszintén re­méljük, nem is hiába. Am azt is szóba hozzák olykor: mi a különb­ség a szocialista üzem nyeresége és a tőkés profit között? A kérdés széles, mindenre ki­terjedő elméleti apparátussal megválaszolni e helyen aligha le­het De a gazdasági életben fel­merülő, mondhatni köznapi vo­natkozásait tanulmányozni és magyarázni — e kötelezettség alól nemigen térhetünk ki. Való igaz, hogy a magántulaj­don jogán elsajátított egyéni pro­fit a kapitalizmusban máig is ta­pasztalható piaci anarchia gazda­sági alapja. Am, a mi gazdasá­gunkban is ezután a beruházások tekintélyes részét maguk a válla­latok valósítják meg, nyilvánvaló­an saját, jól felfogott érdekükben, a nagyobb, biztosabb nyereség ér­dekében. Mégis, a népgazdaság egészének beruházási terveit s gyakorlatát vizsgálva kitűnik, hogy azokat a beruházásokat, amelyek végül is meghatározzák a gazdasági fejlődés irányát, jel­legét és a legfontosabb arányo­kat — a termelőeszközök társa­dalmi tulajdonából következő le­hetőségek és követelmények sze­rint — a népgazdasági terv alap­ján az állam valósítja meg. A többi között ezek finanszírozására vonja él a vállalati nyereség elég tekintélyes hányadát, csökkentve a népgazdaságban keletkező ösz- szes nyereség helyi felhasználá­sára szánt részét. De ezen túlme­nően is, mint ismeretes, a válla­lati nyereség felosztásának és fel- használásának módját az össztár­sadalmi céloknak megfelelően szabályozzák. Ezért is beszelhe­tünk körülményeink között irá­nyított piacról. Az elmondottakkal összefüggés­ben nem feledkezhetünk meg ar­ról sem, hogy nálunk az egész költségvetési rendszer felépítése alapjában különbözik a tőkés ál­lamokétól. A fő forrás éppen a nyereség megadóztatása, ez pe­dig az állami gazdaságfejlesztést szolgálja, a tervszerű átcsoporto­sításokat, a szükség szerinti ked­vezményeket stb. Így aztán meg­esik, hogy az egyik ágazat nyere­ségéből az állam a másik ágazatot fejleszti — jól megfontolt, nép- gazdasági érdekeket tartva szem előtt Ha már összehasonlítást te­szünk, a mondottakon túlmenően sem érdektelen kérdés a nyereség felhasználása. A tőkés tulajdonos ugyanis elvileg arra fordítja nye­reségét, amire akarja A társadal­mi tulajdonon alapuló szocialista vállalat nyeresége ezzel szemben szükségszerűen az össztársadalom érdekét és a vállalat dolgozódnak egyéni ösztönzését, boldogulását szolgálja, meghatározott, ésszerű arányban és szabályok szerint. Ez pedig óriási különbség. Mindezeken túlmenően ^szél- nünk kell a mostanában sokat emlegetett tisztességes és tisztes­ségtelein haszonról is. A kapita­lizmusban uralkodó felfogás sze­rint nincs tisztességtelen haszon. Holott az egész gazdasági rend­szer a tőkés kizsákmányolást szol­gálja, ennek megfelelően a cél a profit növelése. Mi lehet ennél még tisztességtelenebb? A szocia­lista gazdaságban viszont társa­dalmi méretben éppen nem cél, hanem eszköz a nyereség; eszköz, amely a gazdaság nagyobb haté­konyságát, valamennyi tisztessé­gesen dolgozó állampolgár jólété­nek, életszínvonalának növelését szolgálja. Ez a körülmény pedig eleve megszabja a határt a tisz­tességes, tehát elfogadható, sőt kívánatos és a tisztességtelen, tehát a társadalom számára elfogadha­tatlan haszon között Mondanunk sem kell, hogy ná­lunk a vállalati nyereségtömeg nem is lesz egyedüK, kizárólagos értékmérő, más tényezők is érvé­nyesülnek, és erős hangsúlyt kap­nak a szociápolitika követelmé­nyei is. Természetes«!, az említett cél­eszköz különbség kihat a gazdasá­gi magatartásra. Miután nálunk még vállalati körben sem olyan végletes cél a nyereségszerzés, mint a tőkés világban — ahol él- rá-halni kell érte — a nyereség ösztönző ereje is korlátozottabb. Ezt a minőségi különbséget igyekszünk ellensúlyozni egy mennyiségi különbséggel, azzal nevezetes«!, hogy célunk: minél több ember legyen érdekelt a vál­lalat nyereséges munkájában. Mert ha valóban sikerül elér­nünk, hogy sok ember érezze ezt az érdekeltséget és eszerint cse­lekedjék, akkor ez gazdasági ered­ményében fölérhet a tőkés egyéni vagy szűk csoportérdekéltségével, sőt helyesen alkalmazva meg is haladhatja azt Ezért is fontos, hogy a nyereségérdekeltséget az egész termelőkollektívára kiter­jesszük, érvényesítsük. Hadd fűzzük hozzá mindehhez, hogy a való élet magától értető­dően nem ilyen egyszerű, világos, következés képp az említett kü­lönbségek sokszor nagyon is rej­tettek és csak nehezen ismerhe­tők föl. És az ábrázolásban a gaz­dasági élet törvényeinek, jelen­ségeinek csupán fő jellegzetessé­geire szorítkozunk. A valóság vi­szont ennél összetettebb, bonyo­lultabb, ellentmondásosabb. Pél­dának okáért a tőkés gazdaság­ban számos területen úgyneve­zett menedzserek, fizetett szak­emberek vezetik gyakorlatilag a vállalatokat, ami bizonyos mér­tékig fékezi a profithajszát. A piaci anarchiát is igyekeznek kor­látozni és — nem véletlenül — egyes cégek megpróbálnak az ér­dekeltek szélesebb rétegeire tá­maszkodni. Mindez azonban nem változtat a tőkés profi szerzés fő indítékain és törvényszerűségein, amelyek a magántulajdon szük­ségszerű velejárói. b. j. Frank Ferenc elvtárs pártnapi tájékoztatója Gyulán A gyulai pártszékházban mint­egy 750 főnyi hallgatóság előtt tartott pártnapot, valamint párt­napi előkészítőt Frank Ferenc elvtárs, az MSZMP megyei bi­zottságának első titkára. A tájé­koztatón megjelentek a gyulai városi és járási pártbizottság tag­jai, az alapszervi titkárok és pártvezetőségi tagok. Részt vet­tek a város és a járás gazdasá­gainak, vállalatainak, intézmé­nyeinek vezetői, a tömegszerveze­tek tisztségviselői, ott volt számos pártpropagandista és pártcsoport- bizalmi. Frank elvtárs tájékozta­tóját meghallgatták azok az elő­adók, akik az április 8-a és 20-a közötti időszakban a város és já- j rás területén tartanak majd párt- j napokat. Az előadó — a Központi Bi-1 zottság márciusi ülésének anya- j ga alapján — átfogó értékelést j adott a kommunista és munkás-' pártok budapesti konzultatív ta- \ lálkozójának kérdéseiről. Ismer­tette a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének szófiai ér- j tekezletét. Ezután néhány idő- i szerű nemzetközi eseményről tar­tott tájékoztatót. A pártnap rész- I vevői rendkívüli érdeklődéssel hallgatták a megyei pártbizottság | első titkárának előadását. M A: A győztesek között *** Magyarország és a nagyvilág *** Hő ront kérdés mozi-iigifhcn Az ünnep programjából: Nagygyűlések — Koszorúzások — Kultúrműsorok — Szovjet és román vendégek érkeznek megyénkbe Huszonhárom évvel ezelőtt a német fasiszta hordák utolsó ma­radványait is kiűzték hazánk föld­jéről a szovjet hadsereg katonái. Újjászületett szabadságunk első napjára, a nemzet megújhodásá­nak 23. évfordulójára emlékeznek ma és holnap szerte a megyé­ben. Békéscsaba Ma délelőtt a felszabadulási emlékműnél és a szovjet hősök temetőjében koszorúzás! ünnep­séget rendeznek. Este a városi ta­nács dísztermében ünnepi nagy­gyűlést tartanak, melyen Tóth Pál, a munkásőrség városi pa­rancsnoka méltatja az évforduló jelentőségét. Holnap reggel pat­togó induló hangjaira ébrednek a megyeszékhely lakói, tíz órakor a Szabadság téren 500 ifjúkommu­nista tesz fogadalmat. Az ünnep­ség szónoka dr. Bácsmegi Gábor, a városi rendőrkapitányság veze­tője. Orosháza Itt tartják a megyei központi ünnepséget. Ma délután a teme­tőben a hála és a megemlékezés virágait helyezik el a szovjet és a román hősök emlékművének ta­lapzatán, este pedig az üveggyár­ban szovjet és román vendégek részvételével nagygyűlést tarta­nak, melyen többek között jelen lesz János Martoni, az Arad me­gyei pártbizottság titkára, Láza Fodorjanu, az aradi városi tanács alelnöke és Adam Tüske, az Arad megyei szakszervezetek tanácsá­nak alelnöke. Az emlékesten Csep- regi Pál, a megyei tanács elnök- helyettese mond beszédet. Gyula Az Erkel Művelődési Otthon­ban április 3-án délután emlékez­nek meg hazánk felszabadulásá­nak 23. évfordulójáról, az ünnep­ség szónoka, Petrovszki István, a megyei pártbizottság osztályveze­tője. Majd fővárosi művészek köz­reműködésével műsort rendeznek. Április 4-én a felszabadulási em­lékműnél és a szovjet hősök te­metőjében koszorúznak. Délután a város fiataljai kultúr- és sport- versenyeken vesznek részt. Szarvas A díszünnepségre ma este a mű­velődési házban kerül sor, melyen Nagy József országgyűlési képvi­selő, a Kísérleti Állami Gazdaság igazgatója mond beszédet. Ezután az óvónőképző intézet, a zeneis­kola és a gimnázium növendékei közös kultúrműsort adnak. Az orosházi járásban Tótkomló­son, a gyulai járásban Sarkadon, Eleken és Dobozon, a szarvasi já­rásban Endrődön, Békésszentand- ráson és Gyomán, a békési járás­ban Muronyban és Békésen, a mezőkovácsházi járásban Batto- I nyán és Mezőhegyesen, a szeg- I halmi járásban Vésztőn, Füzes- j gyarmaton és Szeghalmon tarta- ! nak nagyszabású emlékünnepélyt és koszorúzási ünnepséget. Az ünnep programját színesítik a Jókai Színház, az Országos Ren­dező Iroda, valamint a helyi kul- túrcsoportok előadásai, a KISZ- alapszervezeti taggyűlések és az I egyéb összejövetelek. Munkában a kendert vétó brigád a gyulai Munkácsy Isz-ben. Bemenj Gyula íelveiele

Next

/
Oldalképek
Tartalom